Ha csupán logika mentén elemeznénk a csatlakozások anyag átmeneti hatását hangzásra akkor hogy van az, hogy szubjektív teszteléseknél egy bizonyos rendszer szint felett határozott hangzás eltérést lehet tapasztalni a különböző csatlakozó anyagbevonatai között, arany, ezüst, ródium, platina, palládium esetében? Ezek a bevonatok erősen összefüggnek a köztes réteggel is, mert szinte egyik sem vihető fel közvetlenül rézvezetőre. (Ezüst vezető az ami praktikusan lehet vezető anyag és érintkező felület is. Ennek oxid felülete is jó vezető. De pl WBT a tiszta ezüst csatlakozóit lehelet vékonyan platinával is bevonja, ezzel védve az oxidációtól is)
Ha ezek az érintkező felületek hangzásban eltérést képesek okozni, akkor persze lehet úgy is, hogy az egymással érintkező felületek eltérő anyag és hangzás tulajdonságúak. Ebből egy fajta misung képződhet, ami lehet valakinek tetsző, de inkább csak egy ingovány, lesz ami lesz.
Logika mentén lehet érvelni visszafelé is. Ha csatlakozások felülete és áramvezetője anyaga eltér az áramvezetési hurok többi vezetőjétől, kötéseitől, akkor mit számít egy-egy kontaktus? Logika mentén mit számít maga hálózati kábel, mit számít a hálózati ösvény, ösvény elején egy túláram védő, készülékben egy olvadó bizti, hálózati áram kapcsoló, ezek mind-mind valamilyen kötéssel csatlakoznak egymáshoz, közte a forrasztással, ponthegesztéssel is. Már pedig tapasztalat az, hogy ezek mind valamennyire éreztetik hatásukat hangzásban úgy, hogy minél közelebb vannak az adott készülékhez, hang előállításhoz, annál jobban.




