Jópár éve, (kb 20) hagytam abba a kerékpározást és akkor annyira meg is utáltam, hogy azt hittem soha többet nem ülök bringára. Nem értem marconi szintig soha, de azért toltam tisztességgel. Nyilván amikor jöttek a gyerekek vettem egy trekkinget és ezzel jöttünk-mentünk családi tekerések alkalmával, illetve vittem a gyerekeket gyerekülésbe bölcsibe. Jó volt ez így.
Engem biztosan érdekel,de szerintem másoknak is lehet tanulságos.
Aztán szépen elhíztam, közel 130 kilóra, mindehhez társult 202 cm-es magaság is. A család férfi tagjai nem mentesek a szívproblémáktól, nekem is elég magas lett a vérnyomásom. Egy ideje gondolkodtam, h kéne tenni valamit, mert ez így nem a hosszú élet titka. Nekem viszont van egy szép családom, akikkel szeretnék hosszú és minőségi életet élni. Engem nem érdekel már a megmérettetés, nem érdekelnek mások. Ez az én utam és csak magamért teszem.
Ekkor jött Ákos és azt mondta: értem és így is kellene tenni, miért nem teszed? Miért nem csinálod meg? Én segítek benne, de akarnod kell!
Mivel régebb óta érlelődött a gondolat, belevágtam. Első körben beszereztem az alapvető kellékeket, görgő, pulzusmérő pánt és vártam a fejleményeket.
Az első időszak olyan siralmas volt az állapotom miatt, hogy konkrétan elszégyelltem magam. Ez nem volt másképen a 2. 3. Hónapban sem. Meg lehet nézni az adatokat a stravan, minden nyilvános.
Olyan mélyen voltam fizikailag, hogy tényleg úgy éreztem az utolsó utáni pillanatban karolt fel Ákos. Én folyamatosan fintorogtam, Ő folyamatosan bíztatott.
Aztán vettem egy új országútit. Egy belépő szintű Merida Scultura Endurance 6000-et. Nem ezt szerettem volna, de hamar tudatosult, hogy az én méretemben az van, amim van, nem pedig az, amit szeretnék. Nem bántam, mert beleszerettem a színébe, most az, h nem Ultegrás, hanem 105-ös szettel szerelt, de DI2, nekem kb. mindegy volt. Így utólag egyáltalán nem bánom. Imádom ezt a bringát, főleg mióta sikerült teljesen személyre szabnom. A Ritchey WCS kormány, az új Newmen-DT kerék szett maximálisan hozta azt, amit szerettem volna. Ismét köszönet Ákosnak, mindkettő az Ő ötlete volt! A GP 5000 is bevált, pedig sokáig tiltakoztam ellene. 32-es méretet választottam és milyen jól tettem! Iszonyat kényelmes és nagyon jó visszajelzést ad.
Ez a komplett bringa, így ahogy van, a kerékkel, mindennel hozza a belépő szintű használható országútik színvonalát. Nekem bőven elég, jelenleg sok is.
Node ezzel együtt szépen fejlődtem én is. Nem úgy ahogy szerettem volna, de ez csak az én hibám. Időközben munkakört váltottam. Felsővezetőként jóval kevesebb időm van és jóval több stresszt kell átélnem. Ez nem tett jót az életvitelemnek, de nem adtam fel, csináltam és csinálom tovább.
Elég foodie srác vagyok és ez is hatalmas probléma. A táplálkozás az oroszlánrésze ennek a folyamatnak. Ez is változik szép lassan, de sajnos a hangsúly a lassan-on van. Ezért lehet az, hogy havi kb 1 kiló ment le, még annyi sem. Erre helyezek nagyobb hangsúlyt a jövőben. Szeretnék még 16-18 kilót leadni a következő évben, úgy, hogy közben erősödök is.
Rengeteg mindenen mentem át az elmúlt egy évben. Mentálisan nehéz volt kezelni, de álltam a sarat, ismételt köszönet az edzőnek is. Sokszor frusztrált viselkedésem rajta csattant, mely miatt ezennel is elnézését kérem! De le a kalappal, mindig segített, ha segíteni kellett, és nem, ha nem kellett, csak picsogtam. És ez így van jól!
Nem tudom mit tudnék még elmondani, most méginkább azt érzem, hogy az út elején vagyok, de megyek, megyünk tovább!
Egy év múlva értékelek majd megint.
nyilván közel sem ideális körülmények közt nevelkedett és a versenyre mégis - a lehetőségeikhez mérten (vagy akár azon túl) - felkészült srácokat. Tényleg! 
Két éve is rászerveztek a BZK ride-ra, Revi majdnem ki is hagyta miatta, de aztán jobb belátásra tért. 
A hobbistáknak az ilyen a legjobb gép, csak sokan nem vallják be.