Off

[Rock60]

OK, tegyük ide mindkettőt, amiről szó volt.

Olyat nem tudtok mutatni, ami a kettő keveréke ?

Azt meghallgatnám az új kábelemmel...

[revox]

Amiből hiányoznak, csak sorolom: a felharmonikusok nagy része, a sávszélek nagy része, a hangszertest-rezgések, az akusztika maga, amely körbeveszi az akusztikus hangszereket, valami miatt ez is a nevük,:), a természetes lecsengések, a pendített húr természetes csillapodása, a legfelső tartományban lévő lélegző aura, ami körbeveszi a megszólaló hangszerhangokat, az összecsengések finom összjátéka, az igazán jó énekesek hangjának a furcsa felső-csillogása, az természetes mechanikus zörejek, feszülések, nyikkanások kavalkádja, maga a 'természetes' hangi megszólalás, a normális visszhangok, a nagyon halk megszólalás élvezhetősége, stb.. stb..

kicsit túlspilázott,nagyon sok ahitat,és tömjénezett megközelités a zene felé...

Az "Islands" felvételét ismered a Crimsonak ?..a hard core rajongóbátornál,az kilóg a sorbol...

https://en.wikipedia.org/wiki/Islands_( ... son_album)

Additional musicians
Harry Miller – double bass (1)
Keith Tippett – piano (1, 6)
Paulina Lucas – soprano vocals (1)
Robin Miller – oboe (5)
Mark Charig – cornet (6)
Wilf Gibson – violin, string orchestra leader (1, 5, 6 (hidden track only)) (uncredited)[26]
Uncredited musicians – strings (1, 5, 6 (hidden track only))

ha 1 Crimson lemezt kéne csak megtartanom,valamilyen oknál fogva,az "Islands" lenne

"A progresszív rock hangzásáról Robert Fripp, a King Crimson alapítója és gitárosa több interjúban és írásában is beszélt, különösen a zenekar felvételeinek technikai és művészi aspektusait illetően. Fripp számára a progresszív rock hangzása szorosan összefügg a zenei innovációval, a komplex hangszereléssel és a technikai precizitással, amely lehetővé teszi a zenei elképzelések teljes kifejezését.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Mint a King Crimson alapítója és vezetője, Fripp híres volt arról, hogy kiemelten figyelt a technikai újdonságokra. Fripp legendásan szerette az analóg felszereléseket, például egy Sony TC-850 professzionális orsós magnót, amelyet a kivételes rögzítési pontossága és alacsony torzítása miatt választott, valamint egy Dual 1229 lemezjátszót és klasszikus Harman Kardon erősítőt is birtokolt. A stúdióban és koncerten is új technológiákat vezetett be, például a „Frippertronics” technikát: két analóg orsós magnóval hozott létre valós idejű hanghurkokat, amelyek rétegenként épültek fel. Ezt a metódust – amelyet Brian Enóval együtt fejlesztettek ki – nemcsak zenei újításként, hanem hangzásbeli lehetőségként is kezelte, mert az analóg lánc meleg, természetes karaktert és különleges textúrákat adott a zenének.

Komplexitás és részletgazdagság:
Fripp a King Crimson korai albumai, például az In the Court of the Crimson King (1969) kapcsán hangsúlyozta, hogy a progresszív rock hangzásának lényege a zenei részletek kidolgozottsága. Az albumok bonyolult kompozíciói – például az 21st Century Schizoid Man dinamikus váltásai vagy az Epitaph nahy zenekari hangzása – megkövetelték a fejlett felvételi technikákat. Fripp egy interjúban megjegyezte, hogy a korabeli stúdiótechnológia (pl. az analóg szalagos gépek) gyakran korlátozta a hangzás minőségét, ezért a későbbi remasterelések során nagy figyelmet fordítottak a dinamikatartomány és a hangszerek tisztaságának visszaadására.

Remasterelés és hifi hangzás:
Fripp aktívan részt vett a King Crimson katalógus remasterelésében, különösen a 30. és 40. évfordulós kiadásokon (1999, 2009). Az In the Court of the Crimson King esetében a 2002-ben megtalált eredeti maszter szalagok lehetővé tették, hogy 24 bites HDCD formátumban újramastereljék az albumot. Fripp szerint a HDCD technológia különösen alkalmas volt a progresszív rock finom részleteinek – például a halkabb, akusztikus részek, mint az I Talk to the Wind vagy a Moonchild – kiemelésére, amelyek a korai bakelitlemezeken gyakran elvesztek. A cél az volt, hogy a hallgató a modern hifi rendszereken a lehető legközelebb kerüljön az eredeti stúdióélményhez.

Térbeli hangzás és surround keverések:
Fripp a progresszív rock hangzásának evolúcióját a térbeli hangzás (surround sound) használatával is előmozdította. Az In the Court of the Crimson King és más albumok 5.1-es surround keverései (például Steven Wilsonnal együttműködve) új dimenziót adtak a zenének. Fripp egy 2021-es interjúban a Leviathan (The Grid/Fripp) album kapcsán kiemelte, hogy a surround hangzás lehetővé teszi a hangszerek és effektek térbeli elhelyezését, ami a progresszív rock komplexitását még jobban kiemeli. Ez különösen fontos olyan albumoknál, ahol a hangszerek közötti interakciók és a dinamikai kontrasztok kulcsfontosságúak.

Stúdió kihívások és a hangmérnöki munka kritikája:
Fripp többször kifejezte elégedetlenségét a korai King Crimson felvételek hangmérnöki munkájával kapcsolatban. Egy 1970-es interjúban megjegyezte, hogy a stúdiókban gyakran inkompetens hangmérnökökkel dolgoztak, akik nem értették a progresszív rock experimentális természetét, és a nem megfelelően karbantartott szalagos gépek rontották a felvételek minőségét. Ezért Fripp később saját maga is mélyebben beleásta magát a hangrögzítés technikai aspektusaiba, hogy biztosítsa a zenei elképzelések hű visszaadását.

A progresszív rock filozófiája és hangzása:
Fripp szerint a progresszív rock hangzása nem csupán technikai kérdés, hanem a zenei határok feszegetéséről is szól. A King Crimson albumok, például a Larks’ Tongues in Aspic (1973) vagy a Red (1974), a jazz, a klasszikus zene és a rock fúziójával új hangzásvilágot teremtettek. Fripp úgy vélte, hogy a hifi hangzás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hallgató a zene minden rétegét – a disszonáns gitártémáktól a komplex ritmusokig – teljes mélységében érzékelje. A modern digitális technológiák (pl. 24 bit/192 kHz-es felvételek) lehetővé tették, hogy a progresszív rock hangzása még tisztábban és részletesebben szólaljon meg.

Vagyis Fripp nyilatkozatai alapján a progresszív rock hangzása a King Crimson esetében a komplex kompozíciók, a technikai precizitás és a hifi hangzás szinergiájáról szól. A remasterelések, a surround keverések és a modern technológiák használata mind azt a célt szolgálta, hogy a zene eredeti szándékait és mélységét a lehető legjobban közvetítsék a hallgatók felé."

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Életemben, tudatosan,1 hete hallottam először Crimsont (de progrockot se hallgattam soha, más generáció vagyok), remaster CD-röl. Valamelyik zenez topicban volt erről szó (milyen zenét hallgatsz?).
Aztán kiváncsiságból megvettem első nyomatos LP-n (ugyanezt az albumot). Mindkettőt meghallgattam egyszer (bevallom, a CD-vel siettem, néha skippeltem, ha már eleget hallottam az adot dalból, aznap 5 lemezt vettem ).

A kanyar a sztoriban, ez a két lemez, egyszeri meghallgatása, minden guglizástól mentesen, ezeket mondta el nekem amiket leírtál és csak bólogatok

[revox]

Az nem tudom,bárki tudja e, milyen csembalólemzről megy az értekezés. Telón lusta vagyok keresni, de egy csaj játszik Bachot. Engem nem köt le,nem Rubinstein. A felvétel profinak mondható, de ez egy abszolute "egy csaj, egy gitár" történet,csak egy csaj, egy csembaló, de csaj nélkül (vagyis amíg én eljutottam a lemezzel, nem szólalt meg a mucus)

Nem bonyolult, nincs benne sok kihívás.

OK, tegyük ide mindkettőt, amiről szó volt.


youtu.be/aXTCDB70Qgo

A 'nem kihívós' csaj-gitárral:


youtu.be/-slaxqiFfOE

Ez utóbbihoz csak pár gondolat:

- jó rendszeren hallatszik az, hogy az egyik manuál az egy bronzhúros regiszter, a másik pedig egy bélhúros sor, ezek szándékolt összeeresztése az adott pontokon egy harmadik / sokadik színezetet ad
- a hangszer-karosszéria sajátrezgései, - amit a hifiben a dobozoknál kiirtanak - szépen interferálnak olykor a húrokkal, ezt Bach és a 'csaj' is tudatosan spillázza, ennél a hangszernél ez igen speciális
- kicsit gyakorlottabb figyelemmel folyamatos ritmus-eltolódások észlelhetők, egyfajta 'direkt-jitter', a gyanútlanok gondolják, hogy 'béna', nem tudja tartani az ütemet; - itt úgy hívjuk, hogy 'izoritmia', ez egy díszítés-verzió, amely az 1300-as években bevett gyakorlat volt, hihetetlenül nehéz, még merészebben is volt akkoriban, Bach idejében ez már tilos volt. Tehát a 'csaj' egy renitens.:)

A kábelekkel az első kettőnél nagyon-nagyon kell vigyázni; az akár 'jóindulatú' picit is színezősebbek ezeket simán átrakják valami olyanná, hogy 'semmi különös'.

Nagyon-nagyon bonyolult feladat, óriási a kihívás.
Akinek ez mégis kinyílik, az meg fogja jegyezni ezt a hangi gyönyörűséget, még akkor is, ha nem szereti sem Bachot, sem a csembalót, sem a 'szomorúzenét'.
Akinek meg nem, annak egy kb. jó felvétel, főleg egy olcsó Naxos nyomásban, de 'semmi különös'.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Keresd vissza a levelt, amit akkor írtam amikor megvettem a CD-t. Az volt a központi kérdés, hogy vették ezt fel, mert olyan, mintha 2 ember játszana. Elmesélted, amit fent is leírtál és, mivel már próbáltam két kézzel ellentétes dolgot csinálni, elismertem, hogy ez bazi nehéz lehet. Nyugi,lehet hallani az eltérő húrozást is. Ez egy csembalószakértőnek biztos zseniális, ahogy egy hőlégballonosnak egy hőlégballon verseny tévés közvetítése, de engem a végtermék érdekel és biztos az én hibám,de ez nekem a hőlégballonos történet, unalmas. Ettől másnak tetszhet.

[hodyka]

... Ez sokkal többről szól. Amit te még nem értesz. Hogy "még" - e? Majd meglátjuk. Tálán 1x még felgyúl' majd a fény!

Ilyet nem illene leírni!

Neked meg nem kellene drótokat fonni.

[supravox]

... Minél jobb egy rendszer annál jobban szólnak rajta a jó minőségű felvételek, a rosszaknál pedig előhozza a hibákat.

A lényeget tekintve nem így van szerintem ( sem ), SM már milliószor leírta.
Ez a félig üres pohár megközelítés.
Minél jobb egy rendszer, annál jobban szólnak rajta a jó minőségű felvételek és a rosszabb minőségűek is.
Ez a félig teli pohár megközelítés.

Az igazán jó rendszereknél a gyengébb felvételeknél nem azok hibája fog feltűnni, hanem az, hogy milyen jól szól ahhoz képest, hogy milyen vacak.

Teljesen egyetértek.
30 éve vasárolt lemezeimről mostanában derül ki,hogy nem azért nem hallgattam mert teljesen gatya a kiadvány,hanem mert a cucc nem bírkózott meg az anomáliákkal.
Hogy ehhez a kábeleknek mennyi köze van azt passzolnám kábelfetisisztáknak megválaszolásra.

[Rock60]

... Minél jobb egy rendszer annál jobban szólnak rajta a jó minőségű felvételek, a rosszaknál pedig előhozza a hibákat.

A lényeget tekintve nem így van szerintem ( sem ), SM már milliószor leírta.
Ez a félig üres pohár megközelítés.
Minél jobb egy rendszer, annál jobban szólnak rajta a jó minőségű felvételek és a rosszabb minőségűek is.
Ez a félig teli pohár megközelítés.

Az igazán jó rendszereknél a gyengébb felvételeknél nem azok hibája fog feltűnni, hanem az, hogy milyen jól szól ahhoz képest, hogy milyen vacak.

Nyilván a jó rendszerek sem egyformán tolerálják, kezelik, aknázzák ki a gyengébb felvételekben lévő potenciált, az AN - t nyomokban tartalmazóknak ez jól megy.

[ANDS]

Hát ezt én a helyedben átgondolnám..

Ha egy zene nem tetszik egy normális hifi rendszeren hallgatva, az nekem nem fog tetszeni egy csúcs rendszeren sem.
Csak azért hallgatni nem fogok olyan zenét, ami nem az én világom, mert "jól szól".
Én erre akartam célozni, és nem arra, hog, egy eleve kedvenc zene esetleg még jobb élményt ad.

Mi sem erre! Ez sokkal többről szól. Amit te még nem értesz. Hogy "még" - e? Majd meglátjuk. Tálán 1x még felgyúl' majd a fény!

Az offban válaszoltam:
viewtopic.php?f=100&t=201414

[ANDS]

Amikor csak kábelekről volt szó, kiderült, hogy azokkal nem elég foglakozni mert csak rendszerben szabad gondolkodni. Most, hogy sok minden is szóba kerül, meg ragaszkodjatok a kábelekhez! Ti ezt értitek?
"Klasszikust" idézve:
- itt mindenki hülye?
-itt? Mindenki....
Szerintem itt csak az aranyhalaknak nincs "tanulság".....

Szerintem elég érthetően leírtad a véleményedet, és én jól értelmeztem. Elég nehéz lenne félreérteni:))

Kiváló emberismerő vagy. Meg nem értett zseni vagy.

Erre jó példa az egyik hirdetésed, ami kb. 6 évig futott.
2016 februárban már hirdetted, és 2020. októberben még hirdetted.
https://www.avxforum.hu/forum/viewtopic ... &start=150
https://www.avxforum.hu/forum/viewtopic ... 31&t=85874
2014 június 25 - 17:43 -kor adtad fel eredetileg.

Az, hogy Te ennyire kiemelkedsz itt a fórumozók közül, attól még nem kellene a többieket ennyire leszólni. Lassan, talán, egyszer majd mi is felérünk a Te szintedre, bár ez egyáltalán nem biztos.

[MrCollector]

Sajnos az anarchia teljesen eluralkodott a topikban.
Olvasva 1-2 ember hozzászólását, nem tudom eldönteni, hogy a nyelvtani ismeretek teljes hiánya vagy a felfokozott érzelmi állapot volt-e a kiváltója ezeknek az írásoknak.
Az én tapasztalati véleményem a következő.
Ha egy amúgy is kiváló szinergikus rendszert sikerül tökéletesítenünk minőségi kábelezéssel, akkor azok a zenék is hallgathatóbban és élvezetesebben fognak szólni amik egy gyengébb rendszeren nem.
De ettől még nem kell olyan zenéket hallgatni amelyek semmiféle pozitív, sőt inkább negatív, hatással vannak a hangulatunkra.
Normális estben azért fejlesztjük a kábelezésünket és a rendszerünket, hogy az általunk kedvelt és hallgatott zenékben leljünk még nagyobb örömömet. Nem azért, hogy mások ízlésének (vagy éppen ízlésficamának) megfeleljek.
Természetesen ezek a fejlesztések az esetemben megfelelnek mindenféle követelménynek, hiszen ez is cél kell, hogy legyen. De nem vagyok hajlandó olyan irányba elmenni a kábeleimmel ami kizárólag egyedi rendszerigények "gyógyítását" szolgálja. A durva hibákat nem ellensúlyozni, hanem megszüntetni kell.

Te is kétféle dolgot említesz és kissé próbálod összemosni is. A rendszer hibáit meg tudod szüntetni, de a felvételekét csak elviselhetőbbé teheted.
És hogy milyen zene nem tetszik?
Nos minél jobb a rendszer, annál kevesebb ilyen lesz! Aki ezt tagadja,.... hát...., szerintem még van mit fejlesztenie. Kivétel, ha nem akarja! :)

Milyen kétféle dolog? Minél jobb egy rendszer annál jobban szólnak rajta a jó minőségű felvételek, a rosszaknál pedig előhozza a hibákat. A rendszer hibáit lehet orvosolni (tompa hangú hangfal-fényes hangú kábel), de ha megszüntetni akarja le kell cserélni a "hibás" elemet. A felvétel hiányosságaival nincs mit kezdeni.
Milyen zene tetszik? Gondolom mindenkinek más és más. És teljesen mindegy milyen csúcs hangrendszerem van, akkor sem hallgatok meg rajta olyan zenét ami nem tetszik (szórakozásképpen, nem teszteléskor). Tudod miért? Mert az ilyen emberek általában azok akik a hihetetlenül tiszta (vagy éppen annak tartott) hangokat akarják hallani és nem a zenét. Ez is egy természetes evolúciós folyamat a hifi-ben, csak valaki leragad itt.
Ezt olvastam valahol, nem tudom pontosan idézni: valaki a rendszerét használja zenehallgatásra, van aki meg a zenéket a rendszere hangjának hallgatására. Mindenki döntse el hova tartozik!

[Rock60]

...a honi földi halandónak választania kell, hogy az egyik, vagy a másik tök eltérő zenei stílusra hegyezi a (kábel) rendszerét, mert ezen a szinten nem fog mindkettő jól szólni.

Nem látom ennyire feketén a helyzetet. Az biztos,hogy egy jól eltalált kábelrendszer ezen sokat könnyít, de jóformán minden szinten megoldható a müfajfüggetlenség...
...Azt javaslom mindenkinek, ne adja fel,hogy elérje a műfajfüggetlenséget. Ott van mindenben, csak ki kell hámozni

Ha valaki olyan szerencsés helyzetben van, hogy nem ragaszkodik minden zenei műfajhoz, akkor Ő sem látja olyan feketén a helyzetet.

Na, jól van, hétvégén feldobok a Rock-ra pár rock-ot, had lám, mi a helyzet...
Több minden változott, mióta utoljára forgott rajta ilyesmi, bár a Quad és az asszonypajtás terhelhetősége megmaradt szűk keresztmetszetnek...
Nem félreértendő !

[SoundMania]

... Ez sokkal többről szól. Amit te még nem értesz. Hogy "még" - e? Majd meglátjuk. Tálán 1x még felgyúl' majd a fény!

Ilyet nem illene leírni!

Neked meg nem kellene drótokat fonni.

[SoundMania]

Sajnos az anarchia teljesen eluralkodott a topikban.
Olvasva 1-2 ember hozzászólását, nem tudom eldönteni, hogy a nyelvtani ismeretek teljes hiánya vagy a felfokozott érzelmi állapot volt-e a kiváltója ezeknek az írásoknak.
Az én tapasztalati véleményem a következő.
Ha egy amúgy is kiváló szinergikus rendszert sikerül tökéletesítenünk minőségi kábelezéssel, akkor azok a zenék is hallgathatóbban és élvezetesebben fognak szólni amik egy gyengébb rendszeren nem.
De ettől még nem kell olyan zenéket hallgatni amelyek semmiféle pozitív, sőt inkább negatív, hatással vannak a hangulatunkra.
Normális estben azért fejlesztjük a kábelezésünket és a rendszerünket, hogy az általunk kedvelt és hallgatott zenékben leljünk még nagyobb örömömet. Nem azért, hogy mások ízlésének (vagy éppen ízlésficamának) megfeleljek.
Természetesen ezek a fejlesztések az esetemben megfelelnek mindenféle követelménynek, hiszen ez is cél kell, hogy legyen. De nem vagyok hajlandó olyan irányba elmenni a kábeleimmel ami kizárólag egyedi rendszerigények "gyógyítását" szolgálja. A durva hibákat nem ellensúlyozni, hanem megszüntetni kell.

Te is kétféle dolgot említesz és kissé próbálod összemosni is. A rendszer hibáit meg tudod szüntetni, de a felvételekét csak elviselhetőbbé teheted.
És hogy milyen zene nem tetszik?
Nos minél jobb a rendszer, annál kevesebb ilyen lesz! Aki ezt tagadja,.... hát...., szerintem még van mit fejlesztenie. Kivétel, ha nem akarja! :)

[ANDS]

Mi sem erre! Ez sokkal többről szól. Amit te még nem értesz. Hogy "még" - e? Majd meglátjuk. Tálán 1x még felgyúl' majd a fény!

Szomorú, ahogy pár magát tévedhetetlennek tartó megmondó-ember ül a virtuális tábortűz körül, adja körbe a meszkalinos amuletet, és szakmai sületlenségekkel, értelmetlen allegóriákkal megtűzdelt, önigazoló elméleteket mormolgatva bólogatnak össze...mérhetetlen arroganciával osztva ki az értelmes zenehallgatók többségét...akik többnyire már rég elmenekültek innen.

Azt nem értem, hogy: aki nem ért egyet az ő véleményével, az miért hülye?

Rengeteg kábelt gyártanak a nagyvilágban, és el is adják ezek többségét. A piac jónak ítéli meg azokat a termékeket, amiket megvesznek/ eladnak. Van, akinek tetszik egy kábel, van, akinek meg nem…
Bár lehet, hogy igaz a mondás, miszerint “az a hülye, aki mondja”.

[kaef2]

Amiből hiányoznak, csak sorolom: a felharmonikusok nagy része, a sávszélek nagy része, a hangszertest-rezgések, az akusztika maga, amely körbeveszi az akusztikus hangszereket, valami miatt ez is a nevük,:), a természetes lecsengések, a pendített húr természetes csillapodása, a legfelső tartományban lévő lélegző aura, ami körbeveszi a megszólaló hangszerhangokat, az összecsengések finom összjátéka, az igazán jó énekesek hangjának a furcsa felső-csillogása, az természetes mechanikus zörejek, feszülések, nyikkanások kavalkádja, maga a 'természetes' hangi megszólalás, a normális visszhangok, a nagyon halk megszólalás élvezhetősége, stb.. stb..

kicsit túlspilázott,nagyon sok ahitat,és tömjénezett megközelités a zene felé...

Az "Islands" felvételét ismered a Crimsonak ?..a hard core rajongóbátornál,az kilóg a sorbol...

https://en.wikipedia.org/wiki/Islands_( ... son_album)

Additional musicians
Harry Miller – double bass (1)
Keith Tippett – piano (1, 6)
Paulina Lucas – soprano vocals (1)
Robin Miller – oboe (5)
Mark Charig – cornet (6)
Wilf Gibson – violin, string orchestra leader (1, 5, 6 (hidden track only)) (uncredited)[26]
Uncredited musicians – strings (1, 5, 6 (hidden track only))

ha 1 Crimson lemezt kéne csak megtartanom,valamilyen oknál fogva,az "Islands" lenne

"A progresszív rock hangzásáról Robert Fripp, a King Crimson alapítója és gitárosa több interjúban és írásában is beszélt, különösen a zenekar felvételeinek technikai és művészi aspektusait illetően. Fripp számára a progresszív rock hangzása szorosan összefügg a zenei innovációval, a komplex hangszereléssel és a technikai precizitással, amely lehetővé teszi a zenei elképzelések teljes kifejezését.

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Mint a King Crimson alapítója és vezetője, Fripp híres volt arról, hogy kiemelten figyelt a technikai újdonságokra. Fripp legendásan szerette az analóg felszereléseket, például egy Sony TC-850 professzionális orsós magnót, amelyet a kivételes rögzítési pontossága és alacsony torzítása miatt választott, valamint egy Dual 1229 lemezjátszót és klasszikus Harman Kardon erősítőt is birtokolt. A stúdióban és koncerten is új technológiákat vezetett be, például a „Frippertronics” technikát: két analóg orsós magnóval hozott létre valós idejű hanghurkokat, amelyek rétegenként épültek fel. Ezt a metódust – amelyet Brian Enóval együtt fejlesztettek ki – nemcsak zenei újításként, hanem hangzásbeli lehetőségként is kezelte, mert az analóg lánc meleg, természetes karaktert és különleges textúrákat adott a zenének.

Komplexitás és részletgazdagság:
Fripp a King Crimson korai albumai, például az In the Court of the Crimson King (1969) kapcsán hangsúlyozta, hogy a progresszív rock hangzásának lényege a zenei részletek kidolgozottsága. Az albumok bonyolult kompozíciói – például az 21st Century Schizoid Man dinamikus váltásai vagy az Epitaph nahy zenekari hangzása – megkövetelték a fejlett felvételi technikákat. Fripp egy interjúban megjegyezte, hogy a korabeli stúdiótechnológia (pl. az analóg szalagos gépek) gyakran korlátozta a hangzás minőségét, ezért a későbbi remasterelések során nagy figyelmet fordítottak a dinamikatartomány és a hangszerek tisztaságának visszaadására.

Remasterelés és hifi hangzás:
Fripp aktívan részt vett a King Crimson katalógus remasterelésében, különösen a 30. és 40. évfordulós kiadásokon (1999, 2009). Az In the Court of the Crimson King esetében a 2002-ben megtalált eredeti maszter szalagok lehetővé tették, hogy 24 bites HDCD formátumban újramastereljék az albumot. Fripp szerint a HDCD technológia különösen alkalmas volt a progresszív rock finom részleteinek – például a halkabb, akusztikus részek, mint az I Talk to the Wind vagy a Moonchild – kiemelésére, amelyek a korai bakelitlemezeken gyakran elvesztek. A cél az volt, hogy a hallgató a modern hifi rendszereken a lehető legközelebb kerüljön az eredeti stúdióélményhez.

Térbeli hangzás és surround keverések:
Fripp a progresszív rock hangzásának evolúcióját a térbeli hangzás (surround sound) használatával is előmozdította. Az In the Court of the Crimson King és más albumok 5.1-es surround keverései (például Steven Wilsonnal együttműködve) új dimenziót adtak a zenének. Fripp egy 2021-es interjúban a Leviathan (The Grid/Fripp) album kapcsán kiemelte, hogy a surround hangzás lehetővé teszi a hangszerek és effektek térbeli elhelyezését, ami a progresszív rock komplexitását még jobban kiemeli. Ez különösen fontos olyan albumoknál, ahol a hangszerek közötti interakciók és a dinamikai kontrasztok kulcsfontosságúak.

Stúdió kihívások és a hangmérnöki munka kritikája:
Fripp többször kifejezte elégedetlenségét a korai King Crimson felvételek hangmérnöki munkájával kapcsolatban. Egy 1970-es interjúban megjegyezte, hogy a stúdiókban gyakran inkompetens hangmérnökökkel dolgoztak, akik nem értették a progresszív rock experimentális természetét, és a nem megfelelően karbantartott szalagos gépek rontották a felvételek minőségét. Ezért Fripp később saját maga is mélyebben beleásta magát a hangrögzítés technikai aspektusaiba, hogy biztosítsa a zenei elképzelések hű visszaadását.

A progresszív rock filozófiája és hangzása:
Fripp szerint a progresszív rock hangzása nem csupán technikai kérdés, hanem a zenei határok feszegetéséről is szól. A King Crimson albumok, például a Larks’ Tongues in Aspic (1973) vagy a Red (1974), a jazz, a klasszikus zene és a rock fúziójával új hangzásvilágot teremtettek. Fripp úgy vélte, hogy a hifi hangzás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a hallgató a zene minden rétegét – a disszonáns gitártémáktól a komplex ritmusokig – teljes mélységében érzékelje. A modern digitális technológiák (pl. 24 bit/192 kHz-es felvételek) lehetővé tették, hogy a progresszív rock hangzása még tisztábban és részletesebben szólaljon meg.

Vagyis Fripp nyilatkozatai alapján a progresszív rock hangzása a King Crimson esetében a komplex kompozíciók, a technikai precizitás és a hifi hangzás szinergiájáról szól. A remasterelések, a surround keverések és a modern technológiák használata mind azt a célt szolgálta, hogy a zene eredeti szándékait és mélységét a lehető legjobban közvetítsék a hallgatók felé."

[Shimano]

Mi sem erre! Ez sokkal többről szól. Amit te még nem értesz. Hogy "még" - e? Majd meglátjuk. Tálán 1x még felgyúl' majd a fény!

Szomorú, ahogy pár magát tévedhetetlennek tartó megmondó-ember ül a virtuális tábortűz körül, adja körbe a meszkalinos amuletet, és szakmai sületlenségekkel, értelmetlen allegóriákkal megtűzdelt, önigazoló elméleteket mormolgatva bólogatnak össze...mérhetetlen arroganciával osztva ki az értelmes zenehallgatók többségét...akik többnyire már rég elmenekültek innen.

A King Crimsont én vetettem fel,vállalok érte mindent is, de ha csak pár embernek is sikerült felkeltenem az érdeklődését ezen zenekar irányában,már megérte az offok sokasága,is.
Zseniális zenészek,zseniális albumokat készítve,a lehető legjobb kombináció.
És akkor folyhat a topik a saját medrében tovább,én személy szerint ennek a gátja nem leszek a továbbiakban.
Szóval,kábelezzetek!!

[cables]

... Ez sokkal többről szól. Amit te még nem értesz. Hogy "még" - e? Majd meglátjuk. Tálán 1x még felgyúl' majd a fény!

Ilyet nem illene leírni!

[MrCollector]

Sajnos az anarchia teljesen eluralkodott a topikban.
Olvasva 1-2 ember hozzászólását, nem tudom eldönteni, hogy a nyelvtani ismeretek teljes hiánya vagy a felfokozott érzelmi állapot volt-e a kiváltója ezeknek az írásoknak.
Az én tapasztalati véleményem a következő.
Ha egy amúgy is kiváló szinergikus rendszert sikerül tökéletesítenünk minőségi kábelezéssel, akkor azok a zenék is hallgathatóbban és élvezetesebben fognak szólni amik egy gyengébb rendszeren nem.
De ettől még nem kell olyan zenéket hallgatni amelyek semmiféle pozitív, sőt inkább negatív, hatással vannak a hangulatunkra.
Normális estben azért fejlesztjük a kábelezésünket és a rendszerünket, hogy az általunk kedvelt és hallgatott zenékben leljünk még nagyobb örömömet. Nem azért, hogy mások ízlésének (vagy éppen ízlésficamának) megfeleljek.
Természetesen ezek a fejlesztések az esetemben megfelelnek mindenféle követelménynek, hiszen ez is cél kell, hogy legyen. De nem vagyok hajlandó olyan irányba elmenni a kábeleimmel ami kizárólag egyedi rendszerigények "gyógyítását" szolgálja. A durva hibákat nem ellensúlyozni, hanem megszüntetni kell.

[juliush]

Mi sem erre! Ez sokkal többről szól. Amit te még nem értesz. Hogy "még" - e? Majd meglátjuk. Tálán 1x még felgyúl' majd a fény!

Szomorú, ahogy pár magát tévedhetetlennek tartó megmondó-ember ül a virtuális tábortűz körül, adja körbe a meszkalinos amuletet, és szakmai sületlenségekkel, értelmetlen allegóriákkal megtűzdelt, önigazoló elméleteket mormolgatva bólogatnak össze...mérhetetlen arroganciával osztva ki az értelmes zenehallgatók többségét...akik többnyire már rég elmenekültek innen.

[chord_]

Az nem tudom,bárki tudja e, milyen csembalólemzről megy az értekezés. Telón lusta vagyok keresni, de egy csaj játszik Bachot. Engem nem köt le,nem Rubinstein. A felvétel profinak mondható, de ez egy abszolute "egy csaj, egy gitár" történet,csak egy csaj, egy csembaló, de csaj nélkül (vagyis amíg én eljutottam a lemezzel, nem szólalt meg a mucus)

Nem bonyolult, nincs benne sok kihívás.

OK, tegyük ide mindkettőt, amiről szó volt.


youtu.be/aXTCDB70Qgo

A 'nem kihívós' csaj-gitárral:


youtu.be/-slaxqiFfOE

Ez utóbbihoz csak pár gondolat:

- jó rendszeren hallatszik az, hogy az egyik manuál az egy bronzhúros regiszter, a másik pedig egy bélhúros sor, ezek szándékolt összeeresztése az adott pontokon egy harmadik / sokadik színezetet ad
- a hangszer-karosszéria sajátrezgései, - amit a hifiben a dobozoknál kiirtanak - szépen interferálnak olykor a húrokkal, ezt Bach és a 'csaj' is tudatosan spillázza, ennél a hangszernél ez igen speciális
- kicsit gyakorlottabb figyelemmel folyamatos ritmus-eltolódások észlelhetők, egyfajta 'direkt-jitter', a gyanútlanok gondolják, hogy 'béna', nem tudja tartani az ütemet; - itt úgy hívjuk, hogy 'izoritmia', ez egy díszítés-verzió, amely az 1300-as években bevett gyakorlat volt, hihetetlenül nehéz, még merészebben is volt akkoriban, Bach idejében ez már tilos volt. Tehát a 'csaj' egy renitens.:)

A kábelekkel az első kettőnél nagyon-nagyon kell vigyázni; az akár 'jóindulatú' picit is színezősebbek ezeket simán átrakják valami olyanná, hogy 'semmi különös'.

Nagyon-nagyon bonyolult feladat, óriási a kihívás.
Akinek ez mégis kinyílik, az meg fogja jegyezni ezt a hangi gyönyörűséget, még akkor is, ha nem szereti sem Bachot, sem a csembalót, sem a 'szomorúzenét'.
Akinek meg nem, annak egy kb. jó felvétel, főleg egy olcsó Naxos nyomásban, de 'semmi különös'.

[SoundMania]

Hát ezt én a helyedben átgondolnám..

Ha egy zene nem tetszik egy normális hifi rendszeren hallgatva, az nekem nem fog tetszeni egy csúcs rendszeren sem.
Csak azért hallgatni nem fogok olyan zenét, ami nem az én világom, mert "jól szól".
Én erre akartam célozni, és nem arra, hog, egy eleve kedvenc zene esetleg még jobb élményt ad.

Mi sem erre! Ez sokkal többről szól. Amit te még nem értesz. Hogy "még" - e? Majd meglátjuk. Tálán 1x még felgyúl' majd a fény!

[Alex_Aston]

Hát ezt én a helyedben átgondolnám..

Ha egy zene nem tetszik egy normális hifi rendszeren hallgatva, az nekem nem fog tetszeni egy csúcs rendszeren sem.
Csak azért hallgatni nem fogok olyan zenét, ami nem az én világom, mert "jól szól".
Én erre akartam célozni, és nem arra, hog, egy eleve kedvenc zene esetleg még jobb élményt ad.

[revox]

Amiből hiányoznak, csak sorolom: a felharmonikusok nagy része, a sávszélek nagy része, a hangszertest-rezgések, az akusztika maga, amely körbeveszi az akusztikus hangszereket, valami miatt ez is a nevük,:), a természetes lecsengések, a pendített húr természetes csillapodása, a legfelső tartományban lévő lélegző aura, ami körbeveszi a megszólaló hangszerhangokat, az összecsengések finom összjátéka, az igazán jó énekesek hangjának a furcsa felső-csillogása, az természetes mechanikus zörejek, feszülések, nyikkanások kavalkádja, maga a 'természetes' hangi megszólalás, a normális visszhangok, a nagyon halk megszólalás élvezhetősége, stb.. stb..

kicsit túlspilázott,nagyon sok ahitat,és tömjénezett megközelités a zene felé...

Az "Islands" felvételét ismered a Crimsonak ?..a hard core rajongóbátornál,az kilóg a sorbol...

https://en.wikipedia.org/wiki/Islands_( ... son_album)

Additional musicians
Harry Miller – double bass (1)
Keith Tippett – piano (1, 6)
Paulina Lucas – soprano vocals (1)
Robin Miller – oboe (5)
Mark Charig – cornet (6)
Wilf Gibson – violin, string orchestra leader (1, 5, 6 (hidden track only)) (uncredited)[26]
Uncredited musicians – strings (1, 5, 6 (hidden track only))

ha 1 Crimson lemezt kéne csak megtartanom,valamilyen oknál fogva,az "Islands" lenne

Az nem tudom,bárki tudja e, milyen csembalólemzről megy az értekezés. Telón lusta vagyok keresni, de egy csaj játszik Bachot. Engem nem köt le,nem Rubinstein. A felvétel profinak mondható, de ez egy abszolute "egy csaj, egy gitár" történet,csak egy csaj, egy csembaló, de csaj nélkül (vagyis amíg én eljutottam a lemezzel, nem szólalt meg a mucus)

Nem bobyolult, nincs benne sok kihívás.

[asebestyen]

Idén új studio albumon dolgozik a KC. El kéne menjetek segíteni nekik és az amatőr csapatnak - aki a technikai oldalon ténykedik - normális felvételeket készíteni, vihetnétek a szuper drótjaitokat is.

[supravox]

Van a rendszer fejlődésnek (a kábelezés is része) amikor a korábban gyengébbnek hallott, kevésbé tetsző zenei előadású és laposabb, tömeg gyártott felvételek is élvezhetőbbé, hosszabban hallgathatóbbá válnak...

Ez szerintem már nem zene hallgatás.
Erre a szintre sosem szeretnék eljutni.

Hát ezt én a helyedben átgondolnám..

[SoundMania]

Van a rendszer fejlődésnek (a kábelezés is része) amikor a korábban gyengébbnek hallott, kevésbé tetsző zenei előadású és laposabb, tömeg gyártott felvételek is élvezhetőbbé, hosszabban hallgathatóbbá válnak...

Ez szerintem már nem zene hallgatás.
Erre a szintre sosem szeretnék eljutni.

Valóban... Legalábbis olyan értelemben, hogy ez már nem csak a hangokról szól, hanem a közvetített művészi(?) értékekről.
Amikor pl nem csak a Zsuzsika felolvassa a verset 3. osztályban, hanem amikor egy hozzáértő előadót hallgatsz és megszólalni sem bírsz a hatástól.
Nos te erre a szintre nem szeretnél eljutni....
Kár. De megleszünk nélküled...