Nem állítottam, hogy önigazolást keres. Nem íteltem meg. Nem soroltam be sehová. Nem gondolom, hogy a döntéseinek köze lenne a mi döntéseinkhez, azokat nem állítottam be követendő példaként. Pontosan elmondta, mit hozott számára és mit vett el tőle az új közelítés, amit én nem minősítettem. Persze nyilván nem titok, hogy hozzám a váltása utáni élet áll közelebb.asebestyen írta: ↑2025.08.01., pén. 11:51
A srác esetében nem önigazolást kell keresni, nem kell őt megítélni, nem kell besorolni őt sehova ezek alapján, a története csak egy példa, hogy nincs olyan, hogy így vagy úgy a jó csak, hanem olyan van, változnak a körülmények, maga az ember, az igények, a lehetőségek és még ebben is dönthetünk akár így, akár úgy és mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai, mert minden éremnek 2 oldala van. De a srácnak semmi köze a mi döntéseinkhez és fordítva. Semelyik döntését nem kell magunk elé követendő példaként tenni, a videót nem ezért osztottam meg. :)
Nehezen vagy leginkább sehogy nem tud kialakulni konstruktív beszélgetés, mert mindenki a saját nyomorára rezonál. Mivel nekem másokat kell edzenem és bele kell kalkulálnom az edzéseikbe minden körülményt, amit csak lehet, nekem törekednem kell arra, hogy a szemüvegem minél kevesebbet torzítson. Hogy ez sikerül-e, azt azok tudnák megmondani, akik elszenvedik a "munkámat". A szándék minden esetre megvan.
Nem úgy akarok kiszállni, hogy törölni kell mindent (báááár), csak az értelmetlen beszélgetésekből, mert úntat és mert felesleges. De néha a remény felcsillan előttem, hátha változott valami, de sajnos nem.
![]()
Egyébként 90%-ban tudományos tényeket igyekszem megosztani, nem saját gondolatokat. Saját gondolataim arra jönnek, amikor egy Inigo San Millan, Stephen Seiler, Fülöp Tibor, stb emberek dolgaira megszületik a hifista rezonancia. Ezeket inkább nem írom le, mert azt hiszem, az kizárással járna.![]()
Nincs itt semmiféle "nyomor", saját kis buborékok vannak. De azért itt nem alufólia sisakos laposföldhívők vitatkoznak akadémikusokkal. Nyilván vannak megingathatatlan élettani, táplálkozástudományi, edzésmódszertani alapvetések, meg más kérdések, ahol viszont nincs konszenzus. Biztos vagyok benne, hogy 10-20-30 év múlva olyan, ma korszerűnek tekintett elvek felett fognak úgy mosolyogni, mint ma az "86-ban edző bá' mondta..." típusú dolgokon. Persze a Nagy Kép, a sporttudomány ugrásszerű fejlődése még az én hobbista buborékomból is látszik, csak éppen kicsi a metszéspont az én szempontjaimmal.
De ezzel a "reménytelen a párbeszéd" hozzáállással ugyanott vagyunk, mint a hifisták, akiknek lövésük sincs, a másik milyen zenét szeret, hiszen már ott dől a dolog, hogy valami pocsék hangsugárzón hallgatja.




