Tungsram ECC88 helyett azert meg eleg boseges valasztek van:
Phillips SQ88
RCA 6922
Telefunken E88CC
Tesla E88CC
Tungsram ECC88 helyett azert meg eleg boseges valasztek van:
Zimibá írta: ↑2025.07.26., szomb. 14:15Üdv! Tanácsot kérnék ECC88-ról PCC88-ra váltáshoz (táp: 6.4 V - 0.6 A DC). A tápfeszültség emelése pl. MT3608 DC/DC step up modullal megoldható? Vagy elegendő lenne alunínium árnyékoló sapkát használni, mert emelné a cső belső hőmérsékletét? (Egyébként a Tungsram PCC88-ak a jelenlegi táppal is szépen szólnak). Köszönöm!

Zimibá írta: ↑2025.07.26., szomb. 14:15Üdv! Tanácsot kérnék ECC88-ról PCC88-ra váltáshoz (táp: 6.4 V - 0.6 A DC). A tápfeszültség emelése pl. MT3608 DC/DC step up modullal megoldható? Vagy elegendő lenne alunínium árnyékoló sapkát használni, mert emelné a cső belső hőmérsékletét? (Egyébként a Tungsram PCC88-ak a jelenlegi táppal is szépen szólnak). Köszönöm!
PP erosito kimenojehez nem kell legres, ellenutem miatt szuksegtelen,egedzs írta: ↑2025.07.09., szer. 08:36Kimenő trafóimra raktam fel a burkolatot és láttam, hogy a vasmag egy u-alakú és egy egyenes darabból van összerakva átlapolás nélkül, vastag kartonpapírral elválasztva egymástól. Ez így rendben van? Nem lenne jobb váltakozva rakni a sorokat átlapolással? Köszönöm!
Nem. A légrés szükséges a trafó sávszélesség kiterjesztése miatt. A légrés hátránya, hogy csökkenti az induktivitást, ami viszont az alsó határ frekit viszi feljebb. Ezért kell a lehető legnagyobb induktivitást méretezni alacsony szórással, és légrést berakni hogy a trafó át tudjon vinni 40-50kHz felett is llineárisan. Nem egyszerű ez, pláne SE trafóval.egedzs írta: ↑2025.07.09., szer. 08:36Kimenő trafóimra raktam fel a burkolatot és láttam, hogy a vasmag egy u-alakú és egy egyenes darabból van összerakva átlapolás nélkül, vastag kartonpapírral elválasztva egymástól. Ez így rendben van? Nem lenne jobb váltakozva rakni a sorokat átlapolással? Köszönöm!

A rövid válasz: nem lenne jobb/jó ez így!/sőt. A légrés - amit a kartonlapokkal képzett az alkotó - szükséges a megfelelő induktivitás eléréséhez, kimenőtrafó/végerősítő megfelelő működéséhez. Amennyiben jól emlékezemegedzs írta: ↑2025.07.09., szer. 08:36Kimenő trafóimra raktam fel a burkolatot és láttam, hogy a vasmag egy u-alakú és egy egyenes darabból van összerakva átlapolás nélkül, vastag kartonpapírral elválasztva egymástól. Ez így rendben van? Nem lenne jobb váltakozva rakni a sorokat átlapolással? Köszönöm!
PE, védő földelés nélkül, ezzel kettős szigetelés minőségben nem szokás, nem egyszerű csöves erősítőt építeni. A fémburkolatnak több előnye van, mint hátránya, akkor azt PE-re rá kell kötni. Itt, ha a kettős szigetelés norma előírásait is figyelembe vesszük, a burkolaton kívüli forró csövek meleg és villamos érintés biztonságát is komplikált kettős szigetelésként megoldani.egedzs írta: ↑2025.07.02., szer. 22:51Köszönöm az eddigi válaszokat! Azért kérdezek ennyit, mert egy nyáklapon működő PP erősítőt készülök bedobozolni. Fakávás dobozt készülök csinálni, aminek a tetején lennének a trafók. Tetejének van 3 mm-es alu lapom vagy 4 mm-s bakelit lapom. Ha bakelit lapra szerelem a trafókat, a táptrafó burkolatára kötném a hálózati földelést. Alu fedél esetén, az egész fedőlap lenne földelve. Melyiket célszerűbb választanom, ha az erősítő jelenleg földelés nélkül zajmentesen működik?
A csövek a fűtőáramot a nyáklapon kapják. Vissza olvasva, azt szűrtem le, hogy mindenképp érdemes lenne külön csavart érpárral bekötni a tápba őket. Jól gondolom?
Köszönöm!
Semmivel sem utaltam a kimenő szekunder vezeték hossz és annak visszacsatolás hatására. Ha közel van a trafó a csatlakozóhoz, akkor elhanyagolható, vagy inkább semmi előny nem származik a +/- vezeték egymással csavarásától. A hangszóró csatlakozó készülék külső oldalán, készülékek 99%-ban fémházra szerelt csatlakozó után 2,5m hosszú hangfal kábel már szorosan egymás melletti vezetéken megy a nafta, többféle kábel megoldással persze. Gyakori az is, hogy árnyékolt, van olyan is hogy belül enyhén, vagy sűrűn csavart érpár van, de van olyan is, hogy távtartásban párhuzamosan futnak a vezetők. Ezek egy lényeges dologban mégis különböznek a készüléken belüli szekunder vezetőktől. A kábel induló 10-15cm után messze vannak az erősítő belső mindenféle alkatrészei akármilyen kölcsönös hatású EM terétől.fülelek írta: ↑2025.07.02., szer. 18:05A szekunder végén levő csatlakozóra ráakasztunk 2,5m hangszórókábelt, akkor miért fontos, hogy rövid legyen a trafó - csatlakozó hossz? A visszacsatolás miatt? De mindenki jajveszékel, hogy a csöves erősítő csakis úgy jó, ha nincs visszacsatolás, vagy legfeljebb nagyon kevés (ez persze nettó hülyeség, de biztos jól esik hinni benne, mint a Jézuska szülinapjában)istvan01 írta: ↑2025.07.02., szer. 10:48A kimenő trafó ne legyen a hangszóró csatiktól 5-10cm vezeték hossznál messzebb. Általában ezt így is építi mindenki. Vezeték csavarás? Szerepe ennek mindig kettős. Csökkenti a kívülről érkező zavar hatást, másik, a vezetőpárban folyó áramok is alacsonyabb villamos jelet sugároznak a vezeték mentén. Van, lehet egy hátránya, a csavarás növeli a két vezető közötti szórt kapacitást és nőhet annak a szakasznak az induktivitása is.
De, egy kimenő trafó szekunder generátor/impedanciához képest ezek a bőven elhanyagolható mértékek, főleg ha a hossz is csupán 5cm. Ha mégis számottevő lenne a zavar hatás, akkor árnyékolni is lehetne a kimenő szekunder elmenő vezetékeit, de ezt én még sehol nem láttam.

A szekunder végén levő csatlakozóra ráakasztunk 2,5m hangszórókábelt, akkor miért fontos, hogy rövid legyen a trafó - csatlakozó hossz? A visszacsatolás miatt? De mindenki jajveszékel, hogy a csöves erősítő csakis úgy jó, ha nincs visszacsatolás, vagy legfeljebb nagyon kevés (ez persze nettó hülyeség, de biztos jól esik hinni benne, mint a Jézuska szülinapjában)istvan01 írta: ↑2025.07.02., szer. 10:48A kimenő trafó ne legyen a hangszóró csatiktól 5-10cm vezeték hossznál messzebb. Általában ezt így is építi mindenki. Vezeték csavarás? Szerepe ennek mindig kettős. Csökkenti a kívülről érkező zavar hatást, másik, a vezetőpárban folyó áramok is alacsonyabb villamos jelet sugároznak a vezeték mentén. Van, lehet egy hátránya, a csavarás növeli a két vezető közötti szórt kapacitást és nőhet annak a szakasznak az induktivitása is.
De, egy kimenő trafó szekunder generátor/impedanciához képest ezek a bőven elhanyagolható mértékek, főleg ha a hossz is csupán 5cm. Ha mégis számottevő lenne a zavar hatás, akkor árnyékolni is lehetne a kimenő szekunder elmenő vezetékeit, de ezt én még sehol nem láttam.
A kimenő trafó ne legyen a hangszóró csatiktól 5-10cm vezeték hossznál messzebb. Általában ezt így is építi mindenki. Vezeték csavarás? Szerepe ennek mindig kettős. Csökkenti a kívülről érkező zavar hatást, másik, a vezetőpárban folyó áramok is alacsonyabb villamos jelet sugároznak a vezeték mentén. Van, lehet egy hátránya, a csavarás növeli a két vezető közötti szórt kapacitást és nőhet annak a szakasznak az induktivitása is.

Minél messzebb egymástól, érdemes ellenőrizni, kimenő szek tekercsére kötött fejhallgatóval jól hallható a hálózati trafó túlzott közelsége okozta brumm. Távolság növelésével, trafók elforgatásával megkereshető így az ideális hely.