Zöld topik

[Alex_Aston]

Az is érdekes kérdés, ha nálunk olyan színvonalú lenne a vasúti közlekedés, átülne-e a nép az autókból...

Kizártnak tartom, hogy nagy részük atülne. Mivel 500m-re is autóval megy a többség, 5 perc séta helyett, az alap gondolkodással van itt gond, amit át kellene állítani.

[Luxor Audio]

A labancoknál a Railjet tizensok éve 200 felett megy sokszor, sok helyen és hosszabb távokon. Most kezdik forgalomba állítani a 200-ra kalibrált emeletes Railjeteiket.Itt hon egy milliméter 200-as pálya sincs, de legalább lassab az eljutás (vonatról van szó) Miskolcra, Pécsre, mint 35-40 éve.

A Pécs - Budapest távot a 90-es években vonattal 2:25 alatt lehetett megtenni, most ez 3:05 + az elmaradhatatlan 20-30 perces késés. Előre megyünk... Sajnos a vasúti közlekedéssel igazából egyik kormányunk sem foglalkozott az elmúlt 35 évben, ennek gyümölcsét élvezhetjük manapság. Már ha éppen a miniszter nem tagadja le a helyzetet és kapcsoltatja ki az utastájékoztatási rendszert, jelenleg kb ennyit képesek tenni.

Az idei állami költségvetésben vasúti fejlesztésre - az emlegetett Belgrád-Budapest vonalon túl - 20 milliárd, közútfejlesztésre 1000 milliárdos összeg szerepel. Az okokat nagyjából sejti mindenki, lásd pl. autópálya koncesszió!

Arra azért kíváncsi lennék, hogy ha népszavazásra bocsátanák a kérdést, hogy melyik közlekedési ágazatot fejlesszék, hányan szavaznának a vasútra. Tartok tőle, kevesen, mivel nálunk továbbra is a személyautó az elsődleges favorit. Felelősebb gondolkodású országokban brutális tempóban fejlesztik, újítják fel, modernizálják a vasutat. Az általam jobban ismert Ausztriában, Hollandiában, Egyesült Királyságban elképzelhetetlen az élet vonat nélkül, jellemzően én is így közlekedtem ott. Az is érdekes kérdés, ha nálunk olyan színvonalú lenne a vasúti közlekedés, átülne-e a nép az autókból.

Eszembe jut az eset, mikor az - EU-s támogatásból megépített - budapesti Nagykörút villamosbarát forgalomszabályzó rendszerét a beruházáshoz rendelt kötelező időszak (2012-2017) lejártával átállították az autós közlekedés támogatására úgy, hogy a 4-6-os villamos Európa legforgalmasabb vonala, naponta 300-350 ezren használják. Ez szerintem sokat elárul a magyar gondolkodásról.

[Alex_Aston]

Ez sajnos már csak romantikus, de nem reális opció, mivel a folyók vízszintje egyre lejjebb van.

Ez is kiváló videó, köszi a megosztást.
Ezek a dolgok szerintem fontosabbak, mint a vasúton puffogni, ami szerintem is jobb lenne, ha a leirt módon működne, de itt most az alapvető élővilagról van szó. Egy sivatagban lehet 4 sávos mágneses vasút is naplememmel táplálva, de.én nem ilyen világban élnek, hanem inkább szép folyók es árterek között, akár gőzmozdonnyal.

[istvan01]

Én úgy tudom, Svájc alapból tiltja az országon közúton tranzit kamionokat, amik nem Svájci célállomásúak. Ezért is olyan kevés kamion az útjaikon.

[istvan01]

A svájci hasonlat teljesen jogos. Az M1-en közlekedve szinte nincs olyan hét, hogy ne fogalmazódna meg bennem, pláne mikor valami dugóban araszolok, hogy nem hiszem el, hogy ennek a temérdek kamionnak, egy jelentős részét ne lehetne vasútra terelni úgy, mint Svájcban. Ha azt mondom, hogy a kamiontranzit felét sikerülne vasútra terelni, akkor talán az autópálya bővítésre sem lenne szükség, nem beszélve az így felére csökkenő károsanyag kibocsátásról. Az átlagember szemével ez logikus lépés lenne, de valahogy nem látok semmilyen szándékot ez irányba. Nem akarok összeesküvés elméleteket gyártani, de szerintem valamiért mind az üzleti, mind a politikai érdek a közúti szállítás mellett van.

10 de inkább 15évvel ezelőttig Cegléd Szaged vonalon minden éjszaka egy-egy kamionokkal telepakolt szerelvény elhúzott. A kamion söfőröket beültették egy személy vagonba. Ezek az M1-M5 autópálya terhelését csökkentették, vélhetően olcsóbb, de lassabb transzporttal. Azért csak éjszaka, mert Szegdre csak egy vágány van, ami nappal sem képes a kétirányú IC forgalmat tartani. Ezt megszüntették, kb azzal arányosan, amikor az összes autópálya működtetés magyar tulojdonba került.
Van még egy ficsör. Vejem próbál környezet tudatodan családját haza autózni. Zürich-Bécs között fel tudja rakni a Mazdáját vonatra, de Pestig már saját ketéken kell utazni, ez megszünt, vagy soha nem is volt.

[Luxor Audio]

Jobb lenne sima földmunkával visszakötni a holtágakat, hogy természetesen, ne pedig igen kevéssé zöld dízelaggregátorokkal töltődjenek fel minden áradáskor.

Ez sajnos már csak romantikus, de nem reális opció, mivel a folyók vízszintje egyre lejjebb van.


youtu.be/iePQgg9Bhrw

[zoli73]

A Budapest - Belgrád vasútvonal mára(mikor még el sem készült) már nagyrészt okafogyottá vált. A folyamatosan tologatott, kalkulálhatatlan határidők miatt, a szállítmányozó cégek más alternativákat, útvonalakat választottak. Vagy nagyon nehéz(költséges), vagy lehetetlen lesz őket erre a vonalra csábítani, de ha sikerül is részben, akkor sem fog a beruházás kb. soha megtérülni. Azt most ne is firtassuk, hogy bár a költségvetését folyamatosan módosították, de mégsem fog olyan minőségben(megengedett sebesség) megépülni, mint ahogy az az eredeti terveken szerepelt.
Az 1-es vonal lassújeleiről. Sajnos a vasút karbantartási részleget(PFT) is annyira lerohasztottak, hogy nincs kapacitás, és forrás sem, a hatékony állagmegörzésre. Jellemző a vasútnál, de más területeken is, hogy minden, újonnan megépült infrastruktúrát addig használunk, karbantartás nélkül, amíg az végül balesetveszélyessé nem válik. Lásdd a 30a(Budapest-Székesfehérvár) vonalat. Alig 10 éve végeztek rajta teljes rekonstrukciót, 160km/h sebesség ígéretével, ETCS2 rendszerrel, amik ma sem működnek, és a pálya, a létesítmények állapota csak egyre romlik, de karbantartás szinte semmi sem történt.
Az M1 bővítése bár valóban felér egy környezeti katasztrófával, de EU-s kötelezettségünk, amit már hosszú évek óta tologatunk magunk előtt. A forrásokat az EU már rég(10+ éve) a rendelkezésünkre bocsájtotta, de a kivitelezés valamiért mindig le lett söpörve az asztalról. Most azért kellett már nekilátni, mert elfogyott a türelem az EU részéről. Az M1 fontos kelet-nyugati korridor, aminek a bővítéséről már vagy 20 éve döntés született, csak nálunk valamiért ezer már dolgot fontosabbnak tartottak, mint a vállalásunkat teljesíteni.
Pontosan 23 éve járom végig az M1-est heti két alkalommal. Az utóbbi 8-10 évben már olyan szinten megemelkedett a forgalom, hogy legtöbbször kezelhetetlen, élhetetlen. Hosszú hétvégék, ünnepek előtt már előre rettegek, hogy mi vár rám az úton. Ilyenkor nem ritka a kétszeres menetidő a Bécs-Budapest úton.
Egyrészt én örülök a bővítésnek, mert ez már így is késik vagy 10 évet, más részről az a természet kárositás, ami vele jár, és hetente látnom kell, attól néha összeszorul a szívem. Egyes szakaszokon, szó szerint átalakítják a tájat, amiről nem vagyok meggyőzve, hogy szükséges. Nem beszélve a fennakadásokról, amik már most is, de az elkövetkező években megkeserítik az arra közlekedők életét.
Ha ezt a munkát elvégeztük volna már úgy 10-12 éve(mint pl. az Osztrákok az A1-en), amikor még nem volt ennyire brutális a forgalom, akkor talán még nem járt volna ekkora kényelmetlenséggel, kellemetlenséggel.

Az M1 bővítésének legfőbb környezetkárosítása nem a fák ezreinek kivágása, hanem a vele párhuzamos vasút fejlesztésének törlése.

Kérdés: vajon Svájcban miért tesznek minden nyomorult konténert vonatra? Pedig lenne helyük, pláne pénzük autópályák építgetésére. Itt meg nem. És ne keverjük bele mindenbe ördögként az EU-t. Rengeteg hibája van sajnos, de az átlagát mi minden téren csak a békaperspektívából nézzük erős távcsővel. És akkor még csak a közlekedési fejlesztésekre gondolok.

Itthon ünnepeltetik magukat 20 km 160-ra átépített pályával (a 40-es vonalon). Az egyetlen, nyugattal összekötő vonalunkon a 140-es felső limit a jellemző, Tatától nyugatra van pár tíz km-nyi 160-as szakasz (ahol épp múlt vasárnap ment végig 12-vel a vonat Nagyszentjános és Ács között).

A labancoknál a Railjet tizensok éve 200 felett megy sokszor, sok helyen és hosszabb távokon. Most kezdik forgalomba állítani a 200-ra kalibrált emeletes Railjeteiket.Itt hon egy milliméter 200-as pálya sincs, de legalább lassab az eljutás (vonatról van szó) Miskolcra, Pécsre, mint 35-40 éve.

A brit vasutat nem hoznám ide, a '80-as években 4,5 óra volt a London-Edinburgh táv (630 km, jó néhány megállással) ...

A svájci hasonlat teljesen jogos. Az M1-en közlekedve szinte nincs olyan hét, hogy ne fogalmazódna meg bennem, pláne mikor valami dugóban araszolok, hogy nem hiszem el, hogy ennek a temérdek kamionnak, egy jelentős részét ne lehetne vasútra terelni úgy, mint Svájcban. Ha azt mondom, hogy a kamiontranzit felét sikerülne vasútra terelni, akkor talán az autópálya bővítésre sem lenne szükség, nem beszélve az így felére csökkenő károsanyag kibocsátásról. Az átlagember szemével ez logikus lépés lenne, de valahogy nem látok semmilyen szándékot ez irányba. Nem akarok összeesküvés elméleteket gyártani, de szerintem valamiért mind az üzleti, mind a politikai érdek a közúti szállítás mellett van.

[KLajos]

A Budapest - Belgrád vasútvonal mára(mikor még el sem készült) már nagyrészt okafogyottá vált. A folyamatosan tologatott, kalkulálhatatlan határidők miatt, a szállítmányozó cégek más alternativákat, útvonalakat választottak. Vagy nagyon nehéz(költséges), vagy lehetetlen lesz őket erre a vonalra csábítani, de ha sikerül is részben, akkor sem fog a beruházás kb. soha megtérülni. Azt most ne is firtassuk, hogy bár a költségvetését folyamatosan módosították, de mégsem fog olyan minőségben(megengedett sebesség) megépülni, mint ahogy az az eredeti terveken szerepelt.
Az 1-es vonal lassújeleiről. Sajnos a vasút karbantartási részleget(PFT) is annyira lerohasztottak, hogy nincs kapacitás, és forrás sem, a hatékony állagmegörzésre. Jellemző a vasútnál, de más területeken is, hogy minden, újonnan megépült infrastruktúrát addig használunk, karbantartás nélkül, amíg az végül balesetveszélyessé nem válik. Lásdd a 30a(Budapest-Székesfehérvár) vonalat. Alig 10 éve végeztek rajta teljes rekonstrukciót, 160km/h sebesség ígéretével, ETCS2 rendszerrel, amik ma sem működnek, és a pálya, a létesítmények állapota csak egyre romlik, de karbantartás szinte semmi sem történt.
Az M1 bővítése bár valóban felér egy környezeti katasztrófával, de EU-s kötelezettségünk, amit már hosszú évek óta tologatunk magunk előtt. A forrásokat az EU már rég(10+ éve) a rendelkezésünkre bocsájtotta, de a kivitelezés valamiért mindig le lett söpörve az asztalról. Most azért kellett már nekilátni, mert elfogyott a türelem az EU részéről. Az M1 fontos kelet-nyugati korridor, aminek a bővítéséről már vagy 20 éve döntés született, csak nálunk valamiért ezer már dolgot fontosabbnak tartottak, mint a vállalásunkat teljesíteni.
Pontosan 23 éve járom végig az M1-est heti két alkalommal. Az utóbbi 8-10 évben már olyan szinten megemelkedett a forgalom, hogy legtöbbször kezelhetetlen, élhetetlen. Hosszú hétvégék, ünnepek előtt már előre rettegek, hogy mi vár rám az úton. Ilyenkor nem ritka a kétszeres menetidő a Bécs-Budapest úton.
Egyrészt én örülök a bővítésnek, mert ez már így is késik vagy 10 évet, más részről az a természet kárositás, ami vele jár, és hetente látnom kell, attól néha összeszorul a szívem. Egyes szakaszokon, szó szerint átalakítják a tájat, amiről nem vagyok meggyőzve, hogy szükséges. Nem beszélve a fennakadásokról, amik már most is, de az elkövetkező években megkeserítik az arra közlekedők életét.
Ha ezt a munkát elvégeztük volna már úgy 10-12 éve(mint pl. az Osztrákok az A1-en), amikor még nem volt ennyire brutális a forgalom, akkor talán még nem járt volna ekkora kényelmetlenséggel, kellemetlenséggel.

Az M1 bővítésének legfőbb környezetkárosítása nem a fák ezreinek kivágása, hanem a vele párhuzamos vasút fejlesztésének törlése.

Kérdés: vajon Svájcban miért tesznek minden nyomorult konténert vonatra? Pedig lenne helyük, pláne pénzük autópályák építgetésére. Itt meg nem. És ne keverjük bele mindenbe ördögként az EU-t. Rengeteg hibája van sajnos, de az átlagát mi minden téren csak a békaperspektívából nézzük erős távcsővel. És akkor még csak a közlekedési fejlesztésekre gondolok.

Itthon ünnepeltetik magukat 20 km 160-ra átépített pályával (a 40-es vonalon). Az egyetlen, nyugattal összekötő vonalunkon a 140-es felső limit a jellemző, Tatától nyugatra van pár tíz km-nyi 160-as szakasz (ahol épp múlt vasárnap ment végig 12-vel a vonat Nagyszentjános és Ács között).

A labancoknál a Railjet tizensok éve 200 felett megy sokszor, sok helyen és hosszabb távokon. Most kezdik forgalomba állítani a 200-ra kalibrált emeletes Railjeteiket.Itt hon egy milliméter 200-as pálya sincs, de legalább lassab az eljutás (vonatról van szó) Miskolcra, Pécsre, mint 35-40 éve.

A brit vasutat nem hoznám ide, a '80-as években 4,5 óra volt a London-Edinburgh táv (630 km, jó néhány megállással) ...

[zoli73]

Azért vannak fenntartásaim, hiszen ahonnan kiveszik az átvezetett (!) vizet, onnan durván hiányozni fog. Ettől nem lesz több vize senkinek, csak az eloszlása lesz más.

Nem egészen így van.
Mivel a folyóink a nagy szabályozások óta gyprs lefolyásúak, így kevés víz marad itt.
Ezzel a megoldással egy része hasznosul.
És.vannak tervben más hasonló megoldások is, mint pl. földek ideiglenes elárasztása, amiből később kinyerhető víz.

A Körösben kevesebb lesz a víz, ha átemelnek belőle a holtágba.
Jobb lenne sima földmunkával visszakötni a holtágakat, hogy természetesen, ne pedig igen kevéssé zöld dízelaggregátorokkal töltődjenek fel minden áradáskor.

Tervekkel Dunát lehet rekeszteni. Sajnos. A megvalósulás minden évben újabb öt évvel tolódik. Ebből nincs kivehető azonnali haszon, ez nem - egyébként értelmetlen és brutál károsító - M1-es bővítés (pl.). Vagy nem szintén értelmetlen és haszontalan Bp.-Belgrád vasútvonal. Miközben az egyetlen nyugatra vezető vonalunkon a lassújelek tömege, a rendszeres, vaskos késések mindennaposak.

A Budapest - Belgrád vasútvonal mára(mikor még el sem készült) már nagyrészt okafogyottá vált. A folyamatosan tologatott, kalkulálhatatlan határidők miatt, a szállítmányozó cégek más alternativákat, útvonalakat választottak. Vagy nagyon nehéz(költséges), vagy lehetetlen lesz őket erre a vonalra csábítani, de ha sikerül is részben, akkor sem fog a beruházás kb. soha megtérülni. Azt most ne is firtassuk, hogy bár a költségvetését folyamatosan módosították, de mégsem fog olyan minőségben(megengedett sebesség) megépülni, mint ahogy az az eredeti terveken szerepelt.
Az 1-es vonal lassújeleiről. Sajnos a vasút karbantartási részleget(PFT) is annyira lerohasztottak, hogy nincs kapacitás, és forrás sem, a hatékony állagmegörzésre. Jellemző a vasútnál, de más területeken is, hogy minden, újonnan megépült infrastruktúrát addig használunk, karbantartás nélkül, amíg az végül balesetveszélyessé nem válik. Lásdd a 30a(Budapest-Székesfehérvár) vonalat. Alig 10 éve végeztek rajta teljes rekonstrukciót, 160km/h sebesség ígéretével, ETCS2 rendszerrel, amik ma sem működnek, és a pálya, a létesítmények állapota csak egyre romlik, de karbantartás szinte semmi sem történt.
Az M1 bővítése bár valóban felér egy környezeti katasztrófával, de EU-s kötelezettségünk, amit már hosszú évek óta tologatunk magunk előtt. A forrásokat az EU már rég(10+ éve) a rendelkezésünkre bocsájtotta, de a kivitelezés valamiért mindig le lett söpörve az asztalról. Most azért kellett már nekilátni, mert elfogyott a türelem az EU részéről. Az M1 fontos kelet-nyugati korridor, aminek a bővítéséről már vagy 20 éve döntés született, csak nálunk valamiért ezer már dolgot fontosabbnak tartottak, mint a vállalásunkat teljesíteni.
Pontosan 23 éve járom végig az M1-est heti két alkalommal. Az utóbbi 8-10 évben már olyan szinten megemelkedett a forgalom, hogy legtöbbször kezelhetetlen, élhetetlen. Hosszú hétvégék, ünnepek előtt már előre rettegek, hogy mi vár rám az úton. Ilyenkor nem ritka a kétszeres menetidő a Bécs-Budapest úton.
Egyrészt én örülök a bővítésnek, mert ez már így is késik vagy 10 évet, más részről az a természet kárositás, ami vele jár, és hetente látnom kell, attól néha összeszorul a szívem. Egyes szakaszokon, szó szerint átalakítják a tájat, amiről nem vagyok meggyőzve, hogy szükséges. Nem beszélve a fennakadásokról, amik már most is, de az elkövetkező években megkeserítik az arra közlekedők életét.
Ha ezt a munkát elvégeztük volna már úgy 10-12 éve(mint pl. az Osztrákok az A1-en), amikor még nem volt ennyire brutális a forgalom, akkor talán még nem járt volna ekkora kényelmetlenséggel, kellemetlenséggel.

[KLajos]

Azért vannak fenntartásaim, hiszen ahonnan kiveszik az átvezetett (!) vizet, onnan durván hiányozni fog. Ettől nem lesz több vize senkinek, csak az eloszlása lesz más.

Nem egészen így van.
Mivel a folyóink a nagy szabályozások óta gyprs lefolyásúak, így kevés víz marad itt.
Ezzel a megoldással egy része hasznosul.
És.vannak tervben más hasonló megoldások is, mint pl. földek ideiglenes elárasztása, amiből később kinyerhető víz.

A Körösben kevesebb lesz a víz, ha átemelnek belőle a holtágba.
Jobb lenne sima földmunkával visszakötni a holtágakat, hogy természetesen, ne pedig igen kevéssé zöld dízelaggregátorokkal töltődjenek fel minden áradáskor.

Tervekkel Dunát lehet rekeszteni. Sajnos. A megvalósulás minden évben újabb öt évvel tolódik. Ebből nincs kivehető azonnali haszon, ez nem - egyébként értelmetlen és brutál károsító - M1-es bővítés (pl.). Vagy nem szintén értelmetlen és haszontalan Bp.-Belgrád vasútvonal. Miközben az egyetlen nyugatra vezető vonalunkon a lassújelek tömege, a rendszeres, vaskos késések mindennaposak.

[istvan01]

Légköri szennyezettség három fő egészségkárosító összetevőjét (por, ózon, nitrogén oxid) online mutatja a világ összes mérő állomás adatai alapján. Ezek a mérőhelyek jellemzően mind városok légszennyezetségét mutatja. időnként borzalmas szennyezettséget jeleznek India nagyvárosaiban.
https://www.iqair.com/air-quality-map

Egy másik világtérképen felszíni tüzeket NASA pásztázó műholdjai alapján lehet követni. A tüzek kiterjedése, időbeni fennmaradása, napi, heti, vagy dátum szerint vissza nézhető formában is. Ezek többsége emberi tevékenység okozta tűz, de nagy számban lehet villámlások okozta tűz is. Ami nekem feltűnő, közép Afrika felett az év minden szakaszában, napján rendkívül sok tüzet jeleznek.
https://firms.modaps.eosdis.nasa.gov/ma ... ,15.7,3.9z

[Alex_Aston]

Azért vannak fenntartásaim, hiszen ahonnan kiveszik az átvezetett (!) vizet, onnan durván hiányozni fog. Ettől nem lesz több vize senkinek, csak az eloszlása lesz más.

Nem egészen így van.
Mivel a folyóink a nagy szabályozások óta gyprs lefolyásúak, így kevés víz marad itt.
Ezzel a megoldással egy része hasznosul.
És.vannak tervben más hasonló megoldások is, mint pl. földek ideiglenes elárasztása, amiből később kinyerhető víz.

[KLajos]

Kicsit savanyú, kicsit sárga, de a mienk.

Szép és hasznos összefogás, sok ilyet még, és akkor talán újra szebb lesz a világ.


youtu.be/p8iUSxN1bQc

Azért vannak fenntartásaim, hiszen ahonnan kiveszik az átvezetett (!) vizet, onnan durván hiányozni fog. Ettől nem lesz több vize senkinek, csak az eloszlása lesz más.

[zoli73]

Elofordulnak uzemzavarok, azert durva igy ranezve (foleg ugy, hogy van a vilagban par hely, ahol ez a latvany teljesen normalis)
IMG_7545.jpeg
Szazhalombatta, MOL finomito 2025.07

Ez csak most lett ekkora újság, mert bekerült a médiába. Igen, volt valami üzemzavar, ami miatt csúcsra kellett járatni a fáklyákat, de a mindennapok sem sokkal rózsázsabbak.
Az udvarunkból rálátok a finomítóra, tudom miről beszélek. Nem beszélve az elviselhetetlen bűzről(felénk "battaszag"-nak hívják), ami minden reggel terjeng. Ilyenkor nyáron, reggelente jó volna szellőztetni, de ez a förtelmes szag ezt meghiusítja.
Nagyjából két hónapja, a környékbeli polgármesterek, az érdi polgármester felhívására összefogtak, és választ követeltek a Mol-tól arra, hogy miért kell a környéken élő, több tízezer embernek ezt nap, mint nap szagolnia.
Kaptak egy válaszlevelet, tele sablon dumával, ami valójában lepattintó jellegű volt. Az Érd most oldalon olvasható volt ez a levél. Több, mint hat évet dolgoztam a finomító területén, bejártam minden szegletét, iszonyatos dolgakat láttam, amiről az embereknek fogalma sincs. Oldalakon keresztűl tudnám mesélni a történeteket a körülményekről, állapotokról. Maradjunk annyiban, hogy ha a környezetvédők tehetnének egy alapos látogatást a finomítóban, minimum sokkot kapnának.

[wittao]

Elofordulnak uzemzavarok, azert durva igy ranezve (foleg ugy, hogy van a vilagban par hely, ahol ez a latvany teljesen normalis)

Szazhalombatta, MOL finomito 2025.07

[Alex_Aston]

Kicsit savanyú, kicsit sárga, de a mienk.

Szép és hasznos összefogás, sok ilyet még, és akkor talán újra szebb lesz a világ.


youtu.be/p8iUSxN1bQc

[istvan01]

Az akkugyártásnak, mint meglehetősen szomjas tevékenységnek pont a vízhiányos Debrecenbe telepítése is felvet pár kérdést. De ott a válaszok már megelőzték azokat.

Pár éve a CATL gyár építkezés kezdetekor az igényelt technológia víz biztosítása egy részéhez nagy kapacitású vízkitermelő kutakat és vízvezetéket kezdtek építeni Balmazújváros közeléből CATL gyárhoz. Balmazújváros Hortobágy nemzeti park szélén fekszik. Ezzel a vízkinyeréssel nagymértékben tovább fog csökkenni a felszíni szikes vizek területe, ami kiemelt fontosságú átmeneti szállás helye az európai vonuló madaraknak.
Még az is lehet, ezzel a vízkitermeléssel csökkeni fog a Hajdúszoboszlói termál és fürdővizeket ellátó kutak kapacitása.

[pärt]

...A magyar vízgazdálkodás is megérne egy beszélgetést. Nem értek hozzá, de a hírek alapján kritikus a helyzet, a régebben épített létesítmények állaga folyamatosan romlik, újak nem épülnek annak ellenére, hogy a tervek sok éve elkészültek (Kvassay Jenő Terv).

Pánikkeltő kis színes: A Felső-Tisza vízgyűjtőjén az elmúlt 40 évben 46%-kal csökkent a vízhozam.

És ott van például a Civaqua, mint a hazai vízgazdálkodás állatorvosi lova, ami itt nem részletezhető okok miatt kb. semennyire sem halad. Ha 10 éve elkészült volna, már akkor is kicsit késő lenne. Debrecen egy lassan kiszáradó poros teknő. Ehhez képest szinte már cinikus ötlet, hogy a határába, a pusztaság közepén építendő új Közlekedési Múzeum mellé egy kis tavacskát álmodtak, holott a város környékén már évtizedek óta egy kacsaúsztató sem képes túlélni.
Az akkugyártásnak, mint meglehetősen szomjas tevékenységnek pont a vízhiányos Debrecenbe telepítése is felvet pár kérdést. De ott a válaszok már megelőzték azokat.

[Luxor Audio]

Ha már hazai "vizekre is eveztél", akkor illik említeni, Magyarországon magas vízi tározó építésre alkalmas hegyek folyók közelében nincsenek. Talán-talán a Dunakanyarban Pilis vagy Börzsöny oldalon. Az Alföld mára katasztrofális kiszáradásét csökkentendő síkvidéki tározók sem épülnek. A meglévő csekély mélységű szikes tavak is tűnnek el élővilágukkal együtt, szinte örökre.

Ennek ellenére nálunk is tervben van egy ilyen szivattyús-tározós erőmű építése (nem kell hozzá folyó, hiszen zárt rendszerű állóvíznek mondható). 600 MW beépített kapacitással rendelkezne, 6 órás folyamatos energiatermelésre lenne képes. Eddig két lehetséges helyszín merült fel, Sajóivánka (Bükk, Borsod-Abaúj-Zemplén) és Markaz (Mátra, Heves vármegye). Úszó napelemekkel is lefednék a felső tározó egy részét, hogy csökkentsék a párolgást és növeljék a hatékonyságot. Kíváncsian várom, mikor és mi lesz belőle...

A magyar vízgazdálkodás is megérne egy beszélgetést. Nem értek hozzá, de a hírek alapján kritikus a helyzet, a régebben épített létesítmények állaga folyamatosan romlik, újak nem épülnek annak ellenére, hogy a tervek sok éve elkészültek (Kvassay Jenő Terv).

Pánikkeltő kis színes: A Felső-Tisza vízgyűjtőjén az elmúlt 40 évben 46%-kal csökkent a vízhozam.

[istvan01]

Üzembe helyezték a világ legnagyobb szivattyús tározós erőművét a kínai Hebei tartományban.

Ha már hazai "vizekre is eveztél", akkor illik említeni, Magyarországon magas vízi tározó építésre alkalmas hegyek folyók közelében nincsenek. Talán-talán a Dunakanyarban Pilis vagy Börzsöny oldalon. Az Alföld mára katasztrofális kiszáradásét csökkentendő síkvidéki tározók sem épülnek. A meglévő csekély mélységű szikes tavak is tűnnek el élővilágukkal együtt, szinte örökre.

[Luxor Audio]

Üzembe helyezték a világ legnagyobb szivattyús tározós erőművét a kínai Hebei tartományban. A Fengning erőmű egy 10 GW teljesítményű szél- és napenergia teleppel működik együtt, az ott termelt és éppen fel nem használt energiát tárolja gravitációs módszerrel. A 45 millió m3 víz mozgatását az alsó és felső tározó között, illetve az energia visszanyerését 12 db 300 MW teljesítményű reverzibilis, tehát mindkét irányban használható, kettős funkciójú szivattyú-turbina végzi. A létesítmény teljesítménye a Paksi Atomerőmű teljesítményének kb duplája, éves energia termelése a tervek szerint 6,6 TWh lesz (ez Magyarország éves villamos energiafogyasztásának majdnem ötöde).

Fengning 1.png (515.69 KiB) Megtekintve 491 alkalommal

A kínai beruházás költsége 2,5 milliárd USD volt (900 milliárd Ft), ami alig haladja meg a magyar stadionépítési őrület árát (700 milliárd Ft), kb 3 Puskás Stadionnak felel meg, tehát még magyar viszonylatban sem elérhetetlenül sok pénz. Nagyságrendi összehasonlításként írom, hogy a debreceni CATL akkugyár ennél sokkal magasabb költségen épül (3000 milliárd Ft), csak az oda tolt állami támogatás is 300 milliárd Ft felett van. (A legfrisebb hírek szerint a gyár termelési kapacitásának ötödét sem fogják használni, a gyárrészek nagy részét be sem üzemelik, a csarnokok üresen fognak állni, a tervezett 9000 fő helyett csupán 2000 embernek ad munkát. Beruházni tudni kell...)

Kínában jelenleg 18 hasonló tározós erőmű építése zajlik mintegy 100 GW összteljesítménnyel (50 x Paks 1), többet már használnak is. Nálunk egyetlen ilyen, vagy 2-3 kisebb erőmű megoldaná a hazai napelemek által termelt, éves szinten kb 6 TWh energia átmeneti tárolását és a hálózatba történő igény szerinti betáplálását, ami jelenleg komoly probléma az elosztó hálózaton.

Fengning 2.png (556.72 KiB) Megtekintve 491 alkalommal

Pár hete volt osztálytalálkozónk a villamosmérnöki évfolyamtársaimmal, akik közül hárman is az országos elosztó rendszerben dolgoznak. Érdekes dolgokat meséltek, mennyi gondot okoz nekik az időszakosan üzemelő fotovillamos erőművek által termelt energia kezelése.

[pali923]

Itt lakom a nagyfaluban a kertvárosi zöld övezetben és látom a sok értelmetlen fa kivágását és az úgynevezett hozzáértést amikor teljesen egészséges fákat vágnak ki és nincs semmilyen magyarázat rá

A mi kis falunkban elég sokan háborgunk mostanában (persze hiába). Tavaly egy viszonylag új utcában a telkek végén kivágtak egy csomó fát, kb. 10 méter szélességben az erdőből az egész utca hosszában. Az a hír járja, hogy valamelyik új lakó kérte ezt. Én el nem tudom képzelni, miért zavar bárkit egy erdő a kertje végében, és ha így is van, miért kellett ekkora mennyiségben fákat kivágni. Most persze alakul a fák helyén a rekettyés, nem tudom, ez miért jobb.

Aztán éppen a héten elkezdtek fákat vágni egy másik utcában is, ott is kis erdő volt a telkek mellett. Most is bejelentette valaki, hogy ágak nyúlnak a kert fölé, és a fűrészek beindultak így a nyár közepén, szintén hatalmas területet leromboltak. A lakók többsége meg szomorkodik, mert reggelente őzikékre ébredtek, akik ott legelésztek, ennek nyilván vége van. Gyanítjuk, hogy valami fekete pénzek is mozogtak ezekben az ügyekben, ami zajlik, egyszerűen érthetetlen, és rettenetesen szomorú.

[wittao]

A Covid ha másra nem is arra jó volt, hogy minden városlakó megtapasztalja azt, milyen lehet tiszta levegőjű környezetben élni. Nyilván sok hibája van (még) az elektromos autóknak is az akku gyártástól kezdve, a töltő hálózatokig, azonban a lokális szennyezés minimalizálása egyelőre csak így lehetséges….

Meg arra volt jó ez a ,,politikai" vírus, hogy hogyan lehet embertömegeket félelembe, ezáltal szolgasorsba kényszeríteni

Azt illik hozzatenni, hogy lakossagaranyosan messze Magyarorszagon haltak meg a legtobben a Covid miatt. Esetleg a nemzeti sajatossagainkat nem feltetlenul kell belekeverni altalanos vilagnezeti dolgok koze. Itthon szutyok, aljas modon volt kezelve az egesz helyzet.
Szerencsere sikerult sokat utaznom, es a vilag egy jo resze kivirult.
Az emberek a sok felesleges szemelyes talalkozo helyett online megbeszeleseket tartottak, es ez egy hatalmas elorelepes, amit szerencsere a mai napig is az uzleti elet ahol csak lehet megtartott.
Az en utazasi szokasaim is megvaltozott, csak akkor ulok autoba, ha tenyleg szukseges. Es ha sok ember igy van ezzel, annak mar van lokalis, globalis kornyezeti hozadeka.

[gomolalaci]

A Covid ha másra nem is arra jó volt, hogy minden városlakó megtapasztalja azt, milyen lehet tiszta levegőjű környezetben élni. Nyilván sok hibája van (még) az elektromos autóknak is az akku gyártástól kezdve, a töltő hálózatokig, azonban a lokális szennyezés minimalizálása egyelőre csak így lehetséges….

Meg arra volt jó ez a ,,politikai" vírus, hogy hogyan lehet embertömegeket félelembe, ezáltal szolgasorsba kényszeríteni

[nemtomm]

A faültetésben az a kedvencem amikor egy csemete fát három fa karóval veszik körbe ami fából van…

Ehhez vajon honnan szereztek fát?

A képek látható fáknak, ilyen környezetben szerintem nincs szüksége támasztékra, kordonra ki hogy hívja. De mit ér a fásítás ha nincs marketing, reklám (önfényezés) ereje. Nagyon nem akarok politikát belevinni, de sajnos ott van mindenütt.Ha "kordon" nélkül lennének beültetve nagyon sokan észre sem vennék.
Nálunk elég mostohák a körülmények, terület se túl nagy, mégis próbálok fákat ültetni. Utoljára egy birsalma fát ültettem tavaly ősszel. Locsolgatom és gyönyörködök az új hajtásaiban.

Itt lakom a nagyfaluban a kertvárosi zöld övezetben és látom a sok értelmetlen fa kivágását és az úgynevezett hozzáértést amikor teljesen egészséges fákat vágnak ki és nincs semmilyen magyarázat rá
Rendszeresen ültetek zöldet de sajnos már nálunk nem lehet többet. Jó érzés minden este reggel madárcsicsergésre ébredni….