Diy csöves (vagy hibrid) erősitő épités

[petibácsi]

Kedves VibaVoice!


Itt a helye annak kapcsolásnak és az az alapján megépített csöves erősítő fotójának, amiről említést tettél a HiFi Show topikban.


Természetesen, ha ezek megvannak, akkor hozzátartozö műszaki adatok, és azokat igazoló szkópábrák is jöhetnek.
TJ.

Ezekre az infókra még mindég várunk...

Kedves Jenő!
Mint már írtam, arról, hogy 20-25-30 éve mi volt javítás, átalakítás, gyártás során a kezeim közt, nincs semmi kézzel fogható adat a kezeim közt. Tudom, ez nagyon jó alap arra, hogy a hitelességem lenullázd, de nem érdekel.
Hogy a következő kérdésekre választ adjak, többször járt a műhelyeben az általad átalakított Philips CD304 izomgép. Többnyire a belső kábelezésre használt tömör belső eres árnyékolt vezetékkel volt baj, ami lepattant a forrasztásról. Néha a külön feltámasztott futómű adta meg magát. Szerencsére minden javítható volt, és csak azért kerültek a munkáid hozzám, mert Pest közelebb volt, mint Tatabánya.
De hogy a topic témájánál maradjak, felrakok egy kapcsolást, ami igen komoly, és igen drága versenytársakat utasított maga mögé.
Helyi és átfogó visszacsatolás is van a kapcsolásban, ennek ellenére igen szép hangja van.
Ha valaki be tud szerezni PCL86, vagy ECL86-os csővekhez PP kimenőtrafót, akkor igen költséghatékony, és versenyképes erositőt építhet magának (csak 2-2db cső kell egy sztereó erősítőhőz!).
Keziműszer és oszcilloszkóp hiányában nem ajánlom az utanépitést!
IMG_20230724_133014.png

Ezzel a kapcsolással az a baj, hogy a primereken megjelenő jel nem lesz egyforma, ugyanis a katódból vezérelt végcső erősitése kisebb, ezt pedig a katód poti nem kompenzálja, mert akkor meg a 2 anódáram nem lesz egyforma. A legjobb a differencál fázisforditóval hajtott végcső, ott a közös katódba mehet egy JFET, szép egyforma lesz az anódjain a jel, E88CC-vel épitek ilyeneket. A 2 jelet szkóppal összeadva vonal van még 20 kHz-es négyszögjel esetén is.

[tunerman]

Melyiket célszerűbb választanom, ha az erősítő jelenleg földelés nélkül zajmentesen működik?

Amenyiben gyári csöves erősítőről van szó, azokat a csöveket kell használni, amilyent a gyártó megadott.
DIY erősítőnél is érvényes lehet az előbbi javaslat, amennyiben az elkövetője elérhető , ha nem, akkor meg kell mérni a fűtőfeszültséget a foglalatnál.
TJ.

[Teixeira]

Melyiket célszerűbb választanom, ha az erősítő jelenleg földelés nélkül zajmentesen működik?

[tunerman]

Közben megtaláltam a Tungsram elektroncsöves adatlapját, ahol látható, hogy a PCC88-hoz a TV soros fűtéskörében - az ott folyó 300mA-es áramnál - 7v feszültségesés tartozik.
Az eredeti fűtésteljesítmény esetében ez 2,1W-ot jelent (7vx0,3A), az említett PCC88-at 6,3v-on használva már csak 1,89W (6,3vx0,3A) fűtésteljesìtményt kapunk.

Ez azt jelenti, hogy a kisebb teljesìtmény felvétel miatt katód már nem fog a megfelelő hőmérsékleten izzani.
Így az aláfűtés tipikus esete következett be, az élettartalomra vonatkozó grafikon mégis támpont az ilyen megoldásokra is.
TJ.

[tunerman]

Arra azért felhívom a figyelmet, hogy az ECCxx 6,3 voltos csövekre készített fűtéstápra nagyon nem ajánlott a PCCxx csöveket bedugni. Ugyanis aláfűtés még veszélyesebb a csövek élettartamára mint a túlfűtés.
TJ.

[quote]

Nagyon köszönöm! Mértem áramot, ami bekapcsoláskor 350 mA, aztán szépen beáll 300 mA-re.

Tehát nincs alulfűtve!

[/quote]


Nagyszerű. , olyan cső van benne, amelyik 6,3 volton ugyanolyan, mint 7 volton
TJ.

[CHZ]

Arra azért felhívom a figyelmet, hogy az ECCxx 6,3 voltos csövekre készített fűtéstápra nagyon nem ajánlott a PCCxx csöveket bedugni. Ugyanis aláfűtés még veszélyesebb a csövek élettartamára mint a túlfűtés.
TJ.

[quote]

Nagyon köszönöm! Mértem áramot, ami bekapcsoláskor 350 mA, aztán szépen beáll 300 mA-re.

Tehát nincs alulfűtve!
[/quote]

[tunerman]

Arra azért felhívom a figyelmet, hogy az ECCxx 6,3 voltos csövekre készített fűtéstápra nagyon nem ajánlott a PCCxx csöveket bedugni. Ugyanis aláfűtés még veszélyesebb a csövek élettartamára mint a túlfűtés.
TJ.

[Zimibá]

Igaz. Lényegében ízlés, hallás (idős korban romlik) és pénztárca kérdése. És szubjektív, mert minden márkának van tábora. 5-6 évvel ezelőtt véletlenül az Audiogon fórumra szörföltem, ahol éppen a legszebb hangú csöveket keresték. Egy ARC LS7 tulajdonos rangsora:„Az első választásom a Telefunken PCC88/7DJ8, mivel a Telefunken ECC88/6DJ8 messze túlárazott. Semmi sem hasonlítható a csillogó magas hangokhoz, a hangtér mélységéhez.
Második helyezett: Tungsram '88 (ECC és PCC is). Hasonló a Telefunkenhez.
És Siemens E88CC - jó csövek, de kissé zajosak.
Harmadszor: Philips PCC88.”
Akkor gondoltam, ha nagy nevű előerősítőben dícsérik, az biztosan jól szól. Akkor vásároltam jó áron 4 párat 1966, ill. 1971-es évjáratúakat. Kiegyensúlyozott, nem unalmas és nem fárasztó. Ráadásul hazai gyártmány és megfizethető :)

[wittao]

11 éve gyárilag arra tervezték, a phono fokozatba. Idáig JJ/Tungsram ECC88-al, 6N23p-EV-vel, illetve TAD6922-vel hallgattam. A Tungsram PCC88 hangja fülre a legszebb az összes közül :)

Tungsram ECC88 helyett azert meg eleg boseges valasztek van:
Phillips SQ88
RCA 6922
Telefunken E88CC
Tesla E88CC

[Zimibá]

11 éve gyárilag arra tervezték, a phono fokozatba. Idáig JJ/Tungsram ECC88-al, 6N23p-EV-vel, illetve TAD6922-vel hallgattam. A Tungsram PCC88 hangja fülre a legszebb az összes közül :)

[CHZ]

Nagyon köszönöm! Mértem áramot, ami bekapcsoláskor 350 mA, aztán szépen beáll 300 mA-re.

Szuper, ECC88 is mehet bele atalakitas nelkul.

[Zimibá]

Nagyon köszönöm! Mértem áramot, ami bekapcsoláskor 350 mA, aztán szépen beáll 300 mA-re.

[CHZ]

Üdv! Tanácsot kérnék ECC88-ról PCC88-ra váltáshoz (táp: 6.4 V - 0.6 A DC). A tápfeszültség emelése pl. MT3608 DC/DC step up modullal megoldható? Vagy elegendő lenne alunínium árnyékoló sapkát használni, mert emelné a cső belső hőmérsékletét? (Egyébként a Tungsram PCC88-ak a jelenlegi táppal is szépen szólnak). Köszönöm!

P sorozatu csovek futes arama 300mA, nem feszultsege lenyeges!
A futoszal hofoka a donto, nem a cso buran belul kialakulo ho!
Ezert nem fog segiteni ha elzarod szellozestol.
Szerintem 6,4V futessel meg jol fog mukodni, altalaban az adatlapon is megjelolnek kb ekkora elteres.

[tunerman]

Üdv! Tanácsot kérnék ECC88-ról PCC88-ra váltáshoz (táp: 6.4 V - 0.6 A DC). A tápfeszültség emelése pl. MT3608 DC/DC step up modullal megoldható? Vagy elegendő lenne alunínium árnyékoló sapkát használni, mert emelné a cső belső hőmérsékletét? (Egyébként a Tungsram PCC88-ak a jelenlegi táppal is szépen szólnak). Köszönöm!

1. Miért kell az ECC88 helyett a PCC88 TV cső?
2. A fűtéskörben mindenféle plussz tápok csak rontanak a hangzáson
3. Végül - mi az igazi célja az ilyen "down grade" változtatásoknak?
TJ.

[Zimibá]

Üdv! Tanácsot kérnék ECC88-ról PCC88-ra váltáshoz (táp: 6.4 V - 0.6 A DC). A tápfeszültség emelése pl. MT3608 DC/DC step up modullal megoldható? Vagy elegendő lenne alunínium árnyékoló sapkát használni, mert emelné a cső belső hőmérsékletét? (Egyébként a Tungsram PCC88-ak a jelenlegi táppal is szépen szólnak). Köszönöm!

[Zimibá]

Üdv! Tanácsot kérnék ECC88-ról PCC88-ra váltáshoz (táp: 6.4 V - 0.6 A DC). A tápfeszültség emelése pl. MT3608 DC/DC step up modullal megoldható? Vagy elegendő lenne alunínium árnyékoló sapkát használni, mert emelné a cső belső hőmérsékletét? (Egyébként a Tungsram PCC88-ak a jelenlegi táppal is szépen szólnak). Köszönöm!

[CHZ]

Kimenő trafóimra raktam fel a burkolatot és láttam, hogy a vasmag egy u-alakú és egy egyenes darabból van összerakva átlapolás nélkül, vastag kartonpapírral elválasztva egymástól. Ez így rendben van? Nem lenne jobb váltakozva rakni a sorokat átlapolással? Köszönöm!

PP erosito kimenojehez nem kell legres, ellenutem miatt szuksegtelen,
.

[istvan01]

Kimenő trafóimra raktam fel a burkolatot és láttam, hogy a vasmag egy u-alakú és egy egyenes darabból van összerakva átlapolás nélkül, vastag kartonpapírral elválasztva egymástól. Ez így rendben van? Nem lenne jobb váltakozva rakni a sorokat átlapolással? Köszönöm!

Nem. A légrés szükséges a trafó sávszélesség kiterjesztése miatt. A légrés hátránya, hogy csökkenti az induktivitást, ami viszont az alsó határ frekit viszi feljebb. Ezért kell a lehető legnagyobb induktivitást méretezni alacsony szórással, és légrést berakni hogy a trafó át tudjon vinni 40-50kHz felett is llineárisan. Nem egyszerű ez, pláne SE trafóval.

[Deenoo]

Kimenő trafóimra raktam fel a burkolatot és láttam, hogy a vasmag egy u-alakú és egy egyenes darabból van összerakva átlapolás nélkül, vastag kartonpapírral elválasztva egymástól. Ez így rendben van? Nem lenne jobb váltakozva rakni a sorokat átlapolással? Köszönöm!

A rövid válasz: nem lenne jobb/jó ez így!/sőt. A légrés - amit a kartonlapokkal képzett az alkotó - szükséges a megfelelő induktivitás eléréséhez, kimenőtrafó/végerősítő megfelelő működéséhez. Amennyiben jól emlékezem
A további részleteket (megerősítés/elvetés, kifejtés) szakértő fórumtársaink biztosítják, remélem.

[egedzs]

Kimenő trafóimra raktam fel a burkolatot és láttam, hogy a vasmag egy u-alakú és egy egyenes darabból van összerakva átlapolás nélkül, vastag kartonpapírral elválasztva egymástól. Ez így rendben van? Nem lenne jobb váltakozva rakni a sorokat átlapolással? Köszönöm!

[istvan01]

Köszönöm az eddigi válaszokat! Azért kérdezek ennyit, mert egy nyáklapon működő PP erősítőt készülök bedobozolni. Fakávás dobozt készülök csinálni, aminek a tetején lennének a trafók. Tetejének van 3 mm-es alu lapom vagy 4 mm-s bakelit lapom. Ha bakelit lapra szerelem a trafókat, a táptrafó burkolatára kötném a hálózati földelést. Alu fedél esetén, az egész fedőlap lenne földelve. Melyiket célszerűbb választanom, ha az erősítő jelenleg földelés nélkül zajmentesen működik?
A csövek a fűtőáramot a nyáklapon kapják. Vissza olvasva, azt szűrtem le, hogy mindenképp érdemes lenne külön csavart érpárral bekötni a tápba őket. Jól gondolom?
Köszönöm!

PE, védő földelés nélkül, ezzel kettős szigetelés minőségben nem szokás, nem egyszerű csöves erősítőt építeni. A fémburkolatnak több előnye van, mint hátránya, akkor azt PE-re rá kell kötni. Itt, ha a kettős szigetelés norma előírásait is figyelembe vesszük, a burkolaton kívüli forró csövek meleg és villamos érintés biztonságát is komplikált kettős szigetelésként megoldani.
Igen, az AC, de néha még a DC csőfűtés vezetékek, azok potenciál illesztése is tud nagyon alattomos brumi forrás lenni indirekt és direkt fűtésű csöveknél is. Ennek egyik, de nem kizárólagos támogatása a fűtés vezetőpár sűrű csavarása.

[egedzs]

Köszönöm az eddigi válaszokat! Azért kérdezek ennyit, mert egy nyáklapon működő PP erősítőt készülök bedobozolni. Fakávás dobozt készülök csinálni, aminek a tetején lennének a trafók. Tetejének van 3 mm-es alu lapom vagy 4 mm-s bakelit lapom. Ha bakelit lapra szerelem a trafókat, a táptrafó burkolatára kötném a hálózati földelést. Alu fedél esetén, az egész fedőlap lenne földelve. Melyiket célszerűbb választanom, ha az erősítő jelenleg földelés nélkül zajmentesen működik?
A csövek a fűtőáramot a nyáklapon kapják. Vissza olvasva, azt szűrtem le, hogy mindenképp érdemes lenne külön csavart érpárral bekötni a tápba őket. Jól gondolom?
Köszönöm!

[istvan01]

Úgy látom, kimenőtáp és hangszórócsatlakozó között szinte mindenki több érből sodort kábelt használ, de külön-külön vezeti. Nem lenne jobb a negatív és a pozitív kábeleket egybefonva vezetni a csatlakozókig? Köszönöm!

A kimenő trafó ne legyen a hangszóró csatiktól 5-10cm vezeték hossznál messzebb. Általában ezt így is építi mindenki. Vezeték csavarás? Szerepe ennek mindig kettős. Csökkenti a kívülről érkező zavar hatást, másik, a vezetőpárban folyó áramok is alacsonyabb villamos jelet sugároznak a vezeték mentén. Van, lehet egy hátránya, a csavarás növeli a két vezető közötti szórt kapacitást és nőhet annak a szakasznak az induktivitása is.
De, egy kimenő trafó szekunder generátor/impedanciához képest ezek a bőven elhanyagolható mértékek, főleg ha a hossz is csupán 5cm. Ha mégis számottevő lenne a zavar hatás, akkor árnyékolni is lehetne a kimenő szekunder elmenő vezetékeit, de ezt én még sehol nem láttam.

A szekunder végén levő csatlakozóra ráakasztunk 2,5m hangszórókábelt, akkor miért fontos, hogy rövid legyen a trafó - csatlakozó hossz? A visszacsatolás miatt? De mindenki jajveszékel, hogy a csöves erősítő csakis úgy jó, ha nincs visszacsatolás, vagy legfeljebb nagyon kevés (ez persze nettó hülyeség, de biztos jól esik hinni benne, mint a Jézuska szülinapjában)

Semmivel sem utaltam a kimenő szekunder vezeték hossz és annak visszacsatolás hatására. Ha közel van a trafó a csatlakozóhoz, akkor elhanyagolható, vagy inkább semmi előny nem származik a +/- vezeték egymással csavarásától. A hangszóró csatlakozó készülék külső oldalán, készülékek 99%-ban fémházra szerelt csatlakozó után 2,5m hosszú hangfal kábel már szorosan egymás melletti vezetéken megy a nafta, többféle kábel megoldással persze. Gyakori az is, hogy árnyékolt, van olyan is hogy belül enyhén, vagy sűrűn csavart érpár van, de van olyan is, hogy távtartásban párhuzamosan futnak a vezetők. Ezek egy lényeges dologban mégis különböznek a készüléken belüli szekunder vezetőktől. A kábel induló 10-15cm után messze vannak az erősítő belső mindenféle alkatrészei akármilyen kölcsönös hatású EM terétől.

[fülelek]

Úgy látom, kimenőtáp és hangszórócsatlakozó között szinte mindenki több érből sodort kábelt használ, de külön-külön vezeti. Nem lenne jobb a negatív és a pozitív kábeleket egybefonva vezetni a csatlakozókig? Köszönöm!

A kimenő trafó ne legyen a hangszóró csatiktól 5-10cm vezeték hossznál messzebb. Általában ezt így is építi mindenki. Vezeték csavarás? Szerepe ennek mindig kettős. Csökkenti a kívülről érkező zavar hatást, másik, a vezetőpárban folyó áramok is alacsonyabb villamos jelet sugároznak a vezeték mentén. Van, lehet egy hátránya, a csavarás növeli a két vezető közötti szórt kapacitást és nőhet annak a szakasznak az induktivitása is.
De, egy kimenő trafó szekunder generátor/impedanciához képest ezek a bőven elhanyagolható mértékek, főleg ha a hossz is csupán 5cm. Ha mégis számottevő lenne a zavar hatás, akkor árnyékolni is lehetne a kimenő szekunder elmenő vezetékeit, de ezt én még sehol nem láttam.

A szekunder végén levő csatlakozóra ráakasztunk 2,5m hangszórókábelt, akkor miért fontos, hogy rövid legyen a trafó - csatlakozó hossz? A visszacsatolás miatt? De mindenki jajveszékel, hogy a csöves erősítő csakis úgy jó, ha nincs visszacsatolás, vagy legfeljebb nagyon kevés (ez persze nettó hülyeség, de biztos jól esik hinni benne, mint a Jézuska szülinapjában)

[istvan01]

Úgy látom, kimenőtáp és hangszórócsatlakozó között szinte mindenki több érből sodort kábelt használ, de külön-külön vezeti. Nem lenne jobb a negatív és a pozitív kábeleket egybefonva vezetni a csatlakozókig? Köszönöm!

A kimenő trafó ne legyen a hangszóró csatiktól 5-10cm vezeték hossznál messzebb. Általában ezt így is építi mindenki. Vezeték csavarás? Szerepe ennek mindig kettős. Csökkenti a kívülről érkező zavar hatást, másik, a vezetőpárban folyó áramok is alacsonyabb villamos jelet sugároznak a vezeték mentén. Van, lehet egy hátránya, a csavarás növeli a két vezető közötti szórt kapacitást és nőhet annak a szakasznak az induktivitása is.
De, egy kimenő trafó szekunder generátor/impedanciához képest ezek a bőven elhanyagolható mértékek, főleg ha a hossz is csupán 5cm. Ha mégis számottevő lenne a zavar hatás, akkor árnyékolni is lehetne a kimenő szekunder elmenő vezetékeit, de ezt én még sehol nem láttam.