Én még nem vagyok kész az erősítőmmel, de azért írok róla. Nagyon tetszik az Audio Innovation cég AI 800-as erősítője. Gondoltam egyet, és nekifogtam a megépítésnek, mert egyszerű, de jó hangúnak ismert népszerű készülék. (A kapcs rajzát lásd az 1. fotón) Hogy miért is népszerű ez az erősítő? Nos valószínűleg azért, mert annak idején még a békeiőkben létezett egy újság, aminek az volt a neve, hogy HiFi Magazin. Az 1991/2 kiadástól kezdve ezen folyóirat "munkaeszköze" lett az AI500-as erősítő. Innen az ismeretség. Az angol Audio Innovation céget egyébként P. Quatrop alapította, és üzemeltette, aki később létrehozta ezen cég ellenpólusát az Audio Note firmát. Az AI cég készülékei viszonylag olcsók voltak, ellentétben az AN cuccaival. Pedig az AI NFB-t is használt, ami ugye több alkatrész. Olcsóból jót készíteni nehéz, de az AI cégnek ez többé kevésbé sikerült.

Az egyik audio fórumon találtam egy embert, aki mások szerint híres trafótekerő ember, így megállapodtam vele, hogy az AI800 Mk III-as erősítőhöz tervezzen nekem, és készítsen el 1pár kimenőt. Én mint kezdő gyártó (Jó sokat lehet keresni egy ilyen erősítőn, főleg ha öreg, hulladék, illetve használt anyagokból készítik), nem tudtam megadni a tervezéshez szükséges adatokat. Ezért ezt ő kitalálta. Miután megegyeztünk, ő az alábbiakat írta nekem:
"A tervezéshez elővettem az EL34 cső Datasheet-jét, valamint a HFM kiadványt. Bár a kapcsolási rajz megvan, azon a tápfeszültségek, és természetesen a kimenő illesztése nincs feltüntetve. Azt a HFM-ből illetve máshonnan is kiderült, hogy ezek az AI erősítők tápfesze 370-400Volt körüliek. Az EL34 adatlapjából (Mullard) meg kiderült, hogy ennek a csőnek van egy ajánlott beállítása 400 Volt körül PP UL classA kapcsolásban, amikor is a cső Rk ellenállása 470 Ohm. Mit tesz Isten, az AI800 Mk III-ban is éppen ennyi van feltüntetve. Mivel az erősítő gyártók szinte mindig a csőgyártó ajánlott beállításait alkalmazzák, így feltételeztem, hogy ebben az esetben is így tettek. Mivel ebben a felállásban az Raa érték 6kOhm, ezért a trafó méretezésnél én is ezt alkalmaztam. Annál is inkább, mert ebben az esetben az EL34-nek nagyon kicsi a torzítása: 0,3%." Szóval nem kismiska a kollega logikálya. Aztán írt a trafóról is nekem emailben:
A kimenőt szabványos EI96-os GOS lemezekből készült magra tekertem. A pakettvastagság 46mm. A HFM-ben megnéztem az AI500 átvitelét. Ott akkor, és azt 20Hz-20kHz tartományban 0; -1,5dB sávszélekkel adták meg. Továbbá arra gondoltam, hogy az AI cég ezen erősítő szériájához ugyanazt a kimenőt használta, mivel egy új kimenőtrafó kikísérlrtezése sok időt, és pénzt igényel. Innen tovább gondolva, hogy az utánépített erősítő hasonlóan szóljon mint az eredeti, egy olyan kimenőt terveztem, aminek az átvitele 20Hz-20kHz sávban hasonló az eredetihez, azaz jelesül -0,3; -1dB-el határolt. A kimenőtrafó -3dB-s pontjai egyébként 3Hz-36kHz. Nyilván nem véletlen ez a paraméter. Egy erősítő trafójának alul kell kiválónak lennie, ugyanis az információ nagy hányada az alsó 30Hz-5kHz tartományban jön át. Hogy minnél szinezetlenebb legyen a hang, itt kell, hogy a legkisebb fázistorzítás lépjen fel. A fáziostorzítást legszemléletesebben a Nyquist diagrammal szemléltethetjük. Ha nincs torzítás, akkor a diagramm egy pont. Jól látható a 20-20k-ig terjedő átvitelen, hogy trafóm Nyquist görbéje majdnem egy pont. Az a kis megnyúlás a 20kHz-n lévő -1dB esésből származik. (A Nyquist diagrammot a fázis-frekvencia pontok polárdiagramba történő konvertálásával lehet létrehozni.) Az így megtervezett, és elkészített kimenőtől azt várom, hogy az erősítő megszólalása mélyben gazdag, felül kerekített, de a valósághoz hű, szinezetlen megszólalású lesz, hatalmas térrel, ami szintén a jó fázisátvitelből következik." Az illető küldött mindenféle fotót mérésekről, amit én nem értek, de majd hátha kapok itt segítséget a megértéshez.




A fényképek között ott van az 1kHz-s, és a 10kHz-s négyszögjel képe. Ez uitóbbit azért küldte el, hogy ha megvan a HFM említett száma, akkor összehasonlíthatom a két mérést. Nos ezt megnéztem, és azt láttam, hogy ennek a kimenőpnek jobb a magasfrekvenciás átvitele, mint a gyári erősítőnek. Azért én félek, hogy az általam utánépített erősítő nem pont úgy fog szólni, mint a gyári eredeti, mivel a trafója jobb. Kérdezném ha szabad, hogy jól gondolom-e, vagy ha nem, akkor miért. Az ürge fotókat is küldött az emailben, amiket szintén ide mellékelek. Mondjuk én azt sem értem, hogy egy pont hogy lehet diagram. De ettől még azért össze tudom forrasztani ezt a kis erősítőt, sőt ha tényleg olyan jól szól, akkor többet is letudok gyártani. Nektek van valami pozitív véleményetek? Esetleg ismeri valaki ezt az erősítőt? Ha igen, akkor milyen a hangja?