Általános csevegő

[akvapark]

Engedtessék meg néhány észrevétel.
-Azt, hogy a vinyl helyett bakelitet mondunk, annak nincs semmi káros következménye, hisz ha bakelitet kérünk vinyl helyett az eladó nem cseréli a lemezt vinyl helyett bakelitre.
-De ha manapság a hangszedő helyett tű-t mondunk az nagyon sok félreértésre ad okot; közvetlen ismeretségi körömben is valaki hangszedőt akart venni, és tűt rendelt, és azt is kapott. Nem volt hova beszerelnie.
-Az egyszerűbb lelkek úgy jellemzik a hangsugárzókat, hogy hány wattos. Ez nem teljesítmény, hanem terhelhetőség.

...és még egy: Divatba jött magassugárzók dóm membránját pillének nevezni.

[zoli73]

"Ja, pl. Majka, G.w.M. Ogli, csupa zenei zseni."

A maguk nemében akár Ők is tekinthetők tehetségesnek, de én nem rájuk gondoltam, nagyon nem.
Már csak azért sem, mert énekesekről volt szó. Nem igazán vagyok tisztában a fent említett "művészek" munkásságával, de sem a jó, sem a futottak még énekesek közé nem sorolnám Őket.
Amúgy meg mindegy is, nem ér annyit sem a téma, hogy vitázzunk rajta.

[Rock60]

Fentieken túl talán ott vagy eltévedve, hogy egykori géniuszokat (?) hasonlítasz a mai átlaghoz.
Szalóki Ágit, Rúzsa Magdit, Szekeres Adrient hallgatva egyáltalán nem merül fel bennem, hogy bezzeg régen mennyivel jobbak voltak az énekesek. Egyikükből sem lesz Charlie, de ez lényegtelen, se nem cél, se nem szempont.

Nem. Az egykori átlaghoz hasonlítom a mai átlagot.
Az a maiak számára pech, hogy a mai átlag könnyűnek találtatnak, kivéve az a párat - és még néhányat - amiket Te is említettél.
Pontosan látszik, pontosabban hallatszik, amikor egy régi slágert énekeltetnek el egy mai " géniusszal ", mi sül ki belőle. / Jobban járnának saját dalokkal./
Ne próbáld a véleményemet kizárólag nekem tulajdonítani kérlek, akivel együtt hallgatjuk, vagy beszélek a kérdésről másokkal is, szinte mind azt mondják, hogy finoman fogalmazva is elég gyengék ezek a feldolgozások/előadások, van aki súlyosabban is fogalmaz, sajnos ezt nagyon sokan így halljuk.
Ennek semmi köze a nosztalgiához, meg a naftalinhoz, csak két elfogulatlan fül kell hozzá.

[Luxor Audio]

A " könnyűzenei szakmai tudáson " túl az énekesek képességeiről is ugyan ezt gondolod ? Tehát a maiak tudnak úgy énekelni, mint a nagy generáció, vagy még jobban ?

Az emberi evolúció nem olyan gyors, hogy pár évtized alatt érdemi változás történne a hangképzésünk környékén, szóval elvileg semmi nem zárja ki, hogy a maiak tudjanak úgy énekelni, mint a régiek. Kérdés, akarnak-e, meg hogy kinek mit jelent a JÓ éneklés. Láthatjuk a "tehetségkutató" versenyeken, hogy egy 12 másodpercig kitartott magashanggal, vagy egy kellemes hangszínnel szépen meg lehet vezetni a laikus közönséget, pedig az énektudáshoz ezeknek nincs sok köze. No meg kevesen képesek a zenei stílust elválasztani a szakmai tudástól és egy kalapba pakolnak minden előadót, aki a számukra nem kedves műfajban utazik.

Fentieken túl talán ott vagy eltévedve, hogy egykori géniuszokat (?) hasonlítasz a mai átlaghoz. A külföldieket nem sorolom (bár tegnap sokadszorra seggeltem le Lisa Gerrard lemezeit hallgatva), de Szalóki Ágit, Rúzsa Magdit, Szekeres Adrient hallgatva egyáltalán nem merül fel bennem, hogy bezzeg régen mennyivel jobbak voltak az énekesek. Egyikükből sem lesz Charlie, de ez lényegtelen, se nem cél, se nem szempont.

Akiket érdekel egy könnyed szakmai megközelítés, azoknak ajánlom The Charismatic Voice Youtube csatornát. Ott Elizabeth Zharoff a nyilvánvaló túlcukiskodás és kattvadászat mellett felvezet olyan gondolatokat és szempontokat, amik sokak okulására szolgálhatnak éneklés, hangszerelés, zeneszerzés témakörökben.

Rick Beatot nyilván sokan ismerik, őt sem árt hallgatni, a riportalanyainak is képes szakmai kérdéseket feltenni. Talán ezért is ülnek le vele beszélgetni a legnagyobb sztárok is, akiknek elege van a bulvárkérdésekből és ritkán adnak interjút. Csak az elmúlt hetekben olyan beszélgetőtársai voltak, mint David Gilmour, a Doors tagjai, Steve Lukather, Tommy Emanuel, Rick Wakeman, Mike Stern, Tori Amos...

Utószó:
Ha észrevesszük, hogy ezeket a csatornákat többmillió ember követi, akkor talán kevésbé látjuk reménytelennek a jelenlegi világot és nem ragadunk a naftalinszagú nosztalgiázásba.

[zoli73]

Hogy neked mi tetszik, az nem vitatéma. A különböző korok (könnyű)zenészeinek szakmai tudásáról igencsak mást gondolok, mint Te. Ha nyitni akarsz a látókörödön, esetleg látogass el néhány neves zeneiskola vizsgaelőadásaira...

Ok, tekintsünk el attól, hogy nekem mi tetszik, Te vagy a szakember és tanár is.
Egy utolsó kérdés :
A " könnyűzenei szakmai tudáson " túl az énekesek képességeiről is ugyan ezt gondolod ?
Tehát a maiak tudnak úgy énekelni, mint a nagy generáció, vagy még jobban ?

Szerintem ma sincs kevesebb tehetséges, jó hangú énekes, mint régen volt, csak mivel a lehetőségek nagyon mások ma, mint régen voltak, így kb. bárkinek, tehetségtől függetlenűl, játszi könnyedséggel juthat médiafelület. Magyarúl, ma sokkal könnyebb ismertséget szerezni, és ettől rendesen fel tud hígulni a zenei kínálat, de ettől még rengeteg tehetséges ember van ma is.

[Rock60]

Valamiért mégis a Beatles lett világhírű

Ja, a Beatles - ről többször leírták, hogy képzetlenek....
Jó zenéket írtak és jó hanggal jól énekeltek.
Ez már nem rossz kiindulópont, sokan bevállalnák...

[Rock60]

Hogy neked mi tetszik, az nem vitatéma. A különböző korok (könnyű)zenészeinek szakmai tudásáról igencsak mást gondolok, mint Te. Ha nyitni akarsz a látókörödön, esetleg látogass el néhány neves zeneiskola vizsgaelőadásaira...

Ok, tekintsünk el attól, hogy nekem mi tetszik, Te vagy a szakember és tanár is.
Egy utolsó kérdés :
A " könnyűzenei szakmai tudáson " túl az énekesek képességeiről is ugyan ezt gondolod ?
Tehát a maiak tudnak úgy énekelni, mint a nagy generáció, vagy még jobban ?

[pali923]

Nyilván voltak akkor is kimagasló tudású könnyűzenészek, de a mai fiatal könnyűzenészek átlagos zenei képzettsége jóval magasabb mint az un. nagy generációé. Az hogy a maiak milyen zenéket játszanak, és ez ennyire tetszik vagy nem tetszik nekünk az idősebb generációkhoz tartozóknak, az egy egészen más kérdés.

Jó régen volt az a tudományos szöveg, hogy a Magyar Rádió korabeli Stúdió11 c. zenekarának tagjai közül bármelyiknek a zenei képzettsége jóval meghaladta a Beatles bármelyik tagjának tudását. Valamiért mégis a Beatles lett világhírű.
Szóval ez nem mai történet, és már akkor sem csak a tudás számított.

[Luxor Audio]

A lényeg az, hogy nekem - tudom, izlések és pofonok - a régi előadók nagy része egy olyan szintet képviselt/ képvisel, amit a maiak - tisztelet a kivételnek - meg sem közelítenek. De hát nem titok - mint szakmabeli nyilván tudod - hogy sem ének tudásban, sem hangszerkezelésben nem kell azt a szintet tudják, mint régen.

Hogy neked mi tetszik, az nem vitatéma. A különböző korok (könnyű)zenészeinek szakmai tudásáról igencsak mást gondolok, mint Te. Ha nyitni akarsz a látókörödön, esetleg látogass el néhány neves zeneiskola vizsgaelőadásaira, vagy színvonalasabb klubokba és lehet, hogy erősen megváltozik a véleményed a mai szakmai színvonalról.

Mikor én zenélni kezdtem, semmilyen értelmes könnyűzenei oktatás nem zajlott az országban, de még a szomszédban sem. Az akkor még kezdetleges állapotban leledző jazz oktatást is csak a 90-as évekre sikerült főiskolai szintre emelnie Gonda Jánosnak, onnan beszélhetünk professzionális magyar könnyűzenei oktatásról. Előtte lehetett választani a klasszikus tanterv és a bossa nova közül, amit a szocialista kultvezérek - a latin-amerikai politikai térnyerés miatt - kívánatos iránynak tartottak. Mindkettő fényévekre volt attól, amit én akkoriban hallgattam és játszani akartam.

Manapság végtelen piaci eszközkínálat, rengeteg oktatóanyag, nagyszerű magántanárok és színvonalas intézmények között lehet válogatni. Kettőben magam is tanítottam, így élőben láthattam a színtet, amit a tanítványok és oktatók képviselnek és nyilván sokszor felötlött bennem, hogy milyen klassz lett volna ez régen is. Ha ma valaki meg akar tanulni magas szinten muzsikálni, minden a rendelkezésére áll, csak a saját szorgalmát és kreativitását kell hozzáadnia. Ebből következően jóval többen vannak és nagyobb a harc köztük, meg nyilván nem a legjobbak lesznek a legsikeresebbek, de ez mindig is így volt. Viszont ma a kevésbé menők is megjelenéshez jutnak, nem feltétlenül kell bekönyörögniük magukat valamelyik kiadóhoz.

Nem baj, majd okosban, digitális utómunkával összefésülitek valahogy...

Ez mendemondának, meg ellenségkép fabrikálásnak jó, de digitálisan jelzem, soha nem csináltam ilyet és soha nem is kerestek meg ilyen munkákkal. Talán mert nem ténykedtem elektronikus műfajokban, nem is értek hozzájuk.

[alto]

Vess néhány pillantást az évtizedekkel ezelőtti slágerlistákra, meglenésekre, programokra, plakátokra! Feltételezem, az ott látható nevek túlnyomó többsége semmit nem fog mondani neked (sem). Pont úgy elnyelte őket a kulturális süllyesztő, mint a maiak többségét is fogja.

Akkor nem nevesítek egy együttest, vagy előadót sem, nehogy a legagyizástól kelljen megtartóztatnod magad.
A lényeg az, hogy nekem - tudom, izlések és pofonok - a régi előadók nagy része egy olyan szintet képviselt/ képvisel, amit a maiak - tisztelet a kivételnek - meg sem közelítenek.
De hát nem titok - mint szakmabeli nyilván tudod - hogy sem ének tudásban, sem hangszerkezelésben nem kell azt a szintet tudják, mint régen.
Nem baj, majd okosban, digitális utómunkával összefésülitek valahogy...

A könnyűzenében a zenei képzettség tekintetében - szerintem - épp az ellenkező tendencia figyelhető meg. A 60-as 70-es években a könnyűzenét oktató intézmények szinte teljes hiányában a zenészek jó része autodidakta módon képezte magát, vagy klasszikus és jazz vonalról érkezett. Nyilván voltak akkor is kimagasló tudású könnyűzenészek, de a mai fiatal könnyűzenészek átlagos zenei képzettsége jóval magasabb mint az un. nagy generációé. Az hogy a maiak milyen zenéket játszanak, és ez ennyire tetszik vagy nem tetszik nekünk az idősebb generációkhoz tartozóknak, az egy egészen más kérdés.

[Rock60]

Vess néhány pillantást az évtizedekkel ezelőtti slágerlistákra, meglenésekre, programokra, plakátokra! Feltételezem, az ott látható nevek túlnyomó többsége semmit nem fog mondani neked (sem). Pont úgy elnyelte őket a kulturális süllyesztő, mint a maiak többségét is fogja.

Akkor nem nevesítek egy együttest, vagy előadót sem, nehogy a legagyizástól kelljen megtartóztatnod magad.
A lényeg az, hogy nekem - tudom, izlések és pofonok - a régi előadók nagy része egy olyan szintet képviselt/ képvisel, amit a maiak - tisztelet a kivételnek - meg sem közelítenek.
De hát nem titok - mint szakmabeli nyilván tudod - hogy sem ének tudásban, sem hangszerkezelésben nem kell azt a szintet tudják, mint régen.
Nem baj, majd okosban, digitális utómunkával összefésülitek valahogy...

[Rock60]

Amit látsz, az is egyfajta fejlődés, a kínálat igazodik a fogyasztási igényekhez, ez - a mainstream vonalat tekintve - mindig is így volt. A nagy kérdés az, hogy Te magad mennyire állsz be a sorba és mennyire tartod magad.

Ez így tűnik, valójában ez kicsavarása a valóságnak.
A fogyasztási " igényeket " valójában mesterségesen generálják.
Üzletpolitikai stratégák már pontosan tudják mi lesz az " igénye " a népnek egy, két, vagy három év múlva...
A " mennyire tartod magad " - ot nem értem.
Mindenesetre a sorba csak annyira állok be, amennyire nagyon muszáj és a mainstream vonalat sem képviselem.
Remekül elvagyok az ötéves mobilommal, a húsz éves S-type - ommal, viszont csúnya módon nálam a hifi még mindig azt jelenti - topológiáját tekintve - mint harminc - negyven évvel ezelőtt.
Pl. nem telóról bömböltetek cool módon egy maroknyi JBL - t.

[Luxor Audio]

A több évtizeddel ezelőtti slágerlistákról sokkal több kedvemre való zenét találok, mint a maiak közül. Pl. LGT, Fonográf, Zalatnai, Harangozó, Edda, East, Korál, Kovács Kati, Zorán és még folytathatnám húsz soron keresztűl. Ha nagyon összeszedem magam, a maiakat két kezemen össze tudnám számolni.

Ingatag megközelítés a szimpátia és a minőség között erőteljes kapcsolatot ácsolni. A listádról én csupán két előadóval szimpatizáltam (LGT, East), a többit kerültem, vagy érdektelenek voltak számomra és ilyen alapon legagyizhatnám a többit, ami elég otromba viselkedés lenne. A mai előadók többségét egyáltalán nem ismerem, így véleményem sincs róluk és gyanítom, a fórumtársak, kórtársak és kortársak többsége hasonlóan viszonyul hozzájuk. Néhányaknak viszont nincs szükségük ismeretre a véleményezéshez.

[Rock60]

Amit látsz, az is egyfajta fejlődés, a kínálat igazodik a fogyasztási igényekhez, ez - a mainstream vonalat tekintve - mindig is így volt. A nagy kérdés az, hogy Te magad mennyire állsz be a sorba és mennyire tartod magad. Akinek van rá igénye, az ma is megtalálja az örömét...


Vess néhány pillantást az évtizedekkel ezelőtti slágerlistákra, meglenésekre, programokra, plakátokra! Feltételezem, az ott látható nevek túlnyomó többsége semmit nem fog mondani neked (sem). Pont úgy elnyelte őket a kulturális süllyesztő, mint a maiak többségét is fogja.

Persze, én is megtaláltam.
Elmentünk múlt hétvégén a Munkácsy kiállításra...

A több évtizeddel ezelőtti slágerlistákról sokkal több kedvemre való zenét találok, mint a maiak közül.
Pl. LGT, Fonográf, Zalatnai, Harangozó, Edda, East, Korál, Kovács Kati, Zorán és még folytathatnám húsz soron keresztűl.
Ha nagyon összeszedem magam, a maiakat két kezemen össze tudnám számolni.

[GTomi]

Vess néhány pillantást az évtizedekkel ezelőtti slágerlistákra, meglenésekre, programokra, plakátokra! Feltételezem, az ott látható nevek túlnyomó többsége semmit nem fog mondani neked (sem). Pont úgy elnyelte őket a kulturális süllyesztő, mint a maiak többségét is fogja.

Plusz figyelembe véve azt is, hogy a saját izésünknek megfelelő zenékre figyeltünk/figyelünk oda és mennyi mellett elmentünk/megyünk úgy, hogy még a "saját" slágerlistánkra se kerül fel :)

[akvapark]

Engedtessék meg néhány észrevétel.
-Azt, hogy a vinyl helyett bakelitet mondunk, annak nincs semmi káros következménye, hisz ha bakelitet kérünk vinyl helyett az eladó nem cseréli a lemezt vinyl helyett bakelitre.
-De ha manapság a hangszedő helyett tű-t mondunk az nagyon sok félreértésre ad okot; közvetlen ismeretségi körömben is valaki hangszedőt akart venni, és tűt rendelt, és azt is kapott. Nem volt hova beszerelnie.
-Az egyszerűbb lelkek úgy jellemzik a hangsugárzókat, hogy hány wattos. Ez nem teljesítmény, hanem terhelhetőség.

[Luxor Audio]

Minden leegyszerűsődik a világunkban. A képzőművészet, a költészet, is mintha egyszerűsödne. Nekem úgy tűnik, ha megnézek egy száz évnél régebbi, és egy kortárs festményt, szobrot, vagy ha elolvasok egy régi verset és egy mait ugyan azt a tendenciát látom. Valamikor ezek a művészeti ágak fejlődést mutattak - hiszen az ősember még nem költött szép balladákat és festett Liza mosolyokat - számomra a mai trend egyértelműen a visszafejlődést mutatja.

Amit látsz, az is egyfajta fejlődés, a kínálat igazodik a fogyasztási igényekhez, ez - a mainstream vonalat tekintve - mindig is így volt. A nagy kérdés az, hogy Te magad mennyire állsz be a sorba és mennyire tartod magad. Akinek van rá igénye, az ma is megtalálja az örömét, sőt szerintem ma még könnyebb is, mert minden karnyújtásnyira van, nem úgy, mint gyerekkoromban. Hogy a többségnél egyre alacsonyabban van a léc, az nem menti fel az egyént saját felelőssége alól, azaz nem kötelező hülyülni.

Szerintem régen is voltak gyengébb előadók, de a jók aránya sokkal jobb volt a maihoz képest. Ha csak a magyarokat nézzük, szerintem a most énekelgetők 10 százalékukra fognak emlékezni 30 év múlva, jó esetben. A régieknél ez a szám minimum 50 százalék.

Vess néhány pillantást az évtizedekkel ezelőtti slágerlistákra, meglenésekre, programokra, plakátokra! Feltételezem, az ott látható nevek túlnyomó többsége semmit nem fog mondani neked (sem). Pont úgy elnyelte őket a kulturális süllyesztő, mint a maiak többségét is fogja.

[Rock60]

Már kezdem kapisgálni.

Üdv a klubban !

[Rock60]

Itt most egy zenetudósok által felállított, többé-kevésbé "objektív" feltételrendszer mentén vizsgálták a zene "komplexitását" úgy általában, az alkamazott dallamok, ritmusképletek és számos egyéb tényező mentén, és találták azt, hogy a zene folyamatosan veszít az összetettségéból. Egyre primitívebb, nyilván nagy általánosságban vizsgálva, mert azért manapság is születnek izgalmasan összetett, komplex zenék, csak jóval ritkábban, mert egyre kevesebb embert érdekelnek. Főleg a fiatalokat kevésbé.

Minden leegyszerűsődik a világunkban.
A képzőművészet, a költészet, is mintha egyszerűsödne.
Nekem úgy tűnik, ha megnézek egy száz évnél régebbi, és egy kortárs festményt, szobrot, vagy ha elolvasok egy régi verset és egy mait ugyan azt a tendenciát látom.
Valamikor ezek a művészeti ágak fejlődést mutattak - hiszen az ősember még nem költött szép balladákat és festett Liza mosolyokat - számomra a mai trend egyértelműen a visszafejlődést mutatja.
A beszéd is egyszerűsödik, az írás az drasztikusan, a fejlett civilizációk felhígulnak, elfogynak és lezzüllenek, miközben a fejletlenebb civilizációk rohamosan szaporodnak, lassan az egész emberíség visszamakoghatja magát a fára...
Nagyon nem szeretnék 200 év múlva élni...

Zolinak.
Szerintem régen is voltak gyengébb előadók, de a jók aránya sokkal jobb volt a maihoz képest.
Ha csak a magyarokat nézzük, szerintem a most énekelgetők 10 százalékukra fognak emlékezni 30 év múlva, jó esetben. A régieknél ez a szám minimum 50 százalék.

[zoli73]

régen is volt gagyi,és jó zene...ma is van gagyi,és jó zene,annyival nehezebb,hogy nagyobb a búzatábla,több a konkoly is közte...mármint ömlesztve érkezik ránk az új zene az internetnek köszönhetően,de meg lehet az is rostálni...

Egyet értek veled! Régen is volt rengeteg előadó, akik rövid úton eltűntek a sűlyesztőben, és ma már senki sem emlékszik rájuk...

Szerintem félreértelmezitek az idézett cikk lényegét!
Egyáltalán nem a generációk közötti között újra meg újra megismétlődő véleménykülönbségre utal, amely legtöbbször a mondanivaló, hangosság, választott hangszerek és hangszínek és egyéb tényezők mentén fanyalgott a fiatalok újabb muzsikája felett!
Itt most egy zenetudósok által felállított, többé-kevésbé "objektív" feltételrendszer mentén vizsgálták a zene "komplexitását" úgy általában, az alkamazott dallamok, ritmusképletek és számos egyéb tényező mentén, és találták azt, hogy a zene folyamatosan veszít az összetettségéból. Egyre primitívebb, nyilván nagy általánosságban vizsgálva, mert azért manapság is születnek izgalmasan összetett, komplex zenék, csak jóval ritkábban, mert egyre kevesebb embert érdekelnek. Főleg a fiatalokat kevésbé. Tegnap este apa-fia program keretében voltunk a Zeneakadémián egy Haydn-Brahms-Mozart esten, és szomorúan állapítottuk meg, hogy az egyébként közel teltházas közönségben két kezünkön meg tudtuk volna számlálni a tizen-, huszonéves fiatalokat.

Hát én továbbra is azt mondom, hogy egyfajta ítélet született, csak most nem népitélet, hanem zenetudósok által, más szűrőkön keresztül, és más szempontok alapján, de ítélet. Ami szerintem ugyanúgy senkinek sem fogja befolyásolni a zenei preferenciáit.
A másik felvetésed nem tudom megítelni, hogy mennyire aggasztó.
Biztos én nem forogtam gyermekkoromban(tizenévesen) eléggé intellektuális körökben, de az én akkori ismeretségi körömben, egyetlen velem korabeli fiatal sem hallgatott komolyzenét.
Viszont közűlük ma, felnőtt fejjel többen is.
Úgy gondolom, ha gyermek fejjel nem egy olyan közegbe születünk, nevelkedünk, ahol ezzel kapcsolatba kerülhetünk, akkor csak felnőttként fedezhetünk fel magunknak ilyen utakat, de a környezeti hatások mindenképpen elengedhetetlenek.

[juliush]

https://index.hu/tudomany/2025/02/09/eg ... k-mufajok/

régen is volt gagyi,és jó zene...ma is van gagyi,és jó zene,annyival nehezebb,hogy nagyobb a búzatábla,több a konkoly is közte...mármint ömlesztve érkezik ránk az új zene az internetnek köszönhetően,de meg lehet az is rostálni...

Egyet értek veled! Régen is volt rengeteg előadó, akik rövid úton eltűntek a sűlyesztőben, és ma már senki sem emlékszik rájuk...

Szerintem félreértelmezitek az idézett cikk lényegét!
Egyáltalán nem a generációk közötti között újra meg újra megismétlődő véleménykülönbségre utal, amely legtöbbször a mondanivaló, hangosság, választott hangszerek és hangszínek és egyéb tényezők mentén fanyalgott a fiatalok újabb muzsikája felett!
Itt most egy zenetudósok által felállított, többé-kevésbé "objektív" feltételrendszer mentén vizsgálták a zene "komplexitását" úgy általában, az alkamazott dallamok, ritmusképletek és számos egyéb tényező mentén, és találták azt, hogy a zene folyamatosan veszít az összetettségéból. Egyre primitívebb, nyilván nagy általánosságban vizsgálva, mert azért manapság is születnek izgalmasan összetett, komplex zenék, csak jóval ritkábban, mert egyre kevesebb embert érdekelnek. Főleg a fiatalokat kevésbé. Tegnap este apa-fia program keretében voltunk a Zeneakadémián egy Haydn-Brahms-Mozart esten, és szomorúan állapítottuk meg, hogy az egyébként közel teltházas közönségben két kezünkön meg tudtuk volna számlálni a tizen-, huszonéves fiatalokat.

[ANDS]

Mondjuk azt nem tudod, hogy a Te kommented előtt miért maradt az a nagy, üres mező?
Most, meg hogy újabb kommentett írtál, már eltűnt.

Általában az okozza, hogy nem törlik ki. Enter(sortörés) miatt kerül be, aztán a sok enter, ha nem látszik a szerkesztőben, ott marad. Ha szerkesztés során az üres sorokat kitörlöd, akkor eltűnik.

Ezért is jó az előnézet, ott látod, mielőtt elküldöd, hogy néz ki. De ezzel ráérsz akkor foglalkozni, ha már mennek a fontosabb dolgok.
Én kb. még a vastagítást, a dőlt betűt meg az aláhúzást szoktam használni.




E sor elé most ütöttem pár entert, azért csúszott lejjebb ez a sor.

[Shimano]

Már kezdem kapisgálni.

Az előbb én is elrontottam, de így kell ahogy most csináltad.A lényeg hogy az első sor,jelen esetben a zoli73 post maradjon meg teljesen,eleje ez,[ a vége meg ez ],és a hozzászólás végén lévő [guote] után kezdj el írni.Ezt nem lehet törölni,és mindig ez után írj.

Mondjuk azt nem tudod, hogy a Te kommented előtt miért maradt az a nagy, üres mező?
Most, meg hogy újabb kommentett írtál, már eltűnt.

Lehet bakavartunk valamit,vagy a guote után lett kihagyva ennyi hely.de a lényeg hogy most már érted.A gutoe után egy sorral kezdhetsz írni,így tuti nem lesz nagy hézag.Mindig az utolsó hozzászólást jelzi a legfelső sor,ha arra akarsz válaszolni,azt kell meghagyni,és a hozzaszólás utáni gutoe-t.
Telón,tableten könnyű beleszaladni a nem kívánt törlésekbe is,de némi rutinnal menni fog az is.

[zoli73]

Ügyes vagy! Biztos voltam benne, hogy meg tudod csinálni!

Valami logikát kellett találjak benne, ami az én primitív felfogásommal is érthető, de szerencsémre le tudtatok alacsonyodni az én szintemre, így megértettel, korábban mit rontottam el.
Eddig nem értettem, hogy a kapcsos zárójelek közötti sorok jelentenek 1-1 kommentet/választ, és én azt hittem, hogy mindig a legfelső jelzi a legrégebben íródott hozzászólást.
Mondjuk a törléssel azért oda kell figyelni, mert könnyen megszalad, és az is kitőrlődik, ami már kellene. 1-1 hosszabb hangvételű komment kitörlése, azért kisebb türelemjáték, de megoldható.
Ez ugyan csak kicsiny kis szelete annak a halmaznak, amit még nem tudok, de ez is nagy segitség a boldoguláshoz.
Köszönöm szépen neked, és mindenkinek, aki segíteni próbált!

[ANDS]

Már kezdem kapisgálni.

Ügyes vagy! Biztos voltam benne, hogy meg tudod csinálni!