Az északi HEMIszféra egyik legizgalmasabb előadása.
youtu.be/nT3t5MqP6Yw
Ez a lemez megugorhatatlan.juliush írta: ↑2025.02.06., csüt. 12:33Mahler után picit más!
Még élénken emlékszem, mikor valamikor a 80-as évek végén egy antikváriumban megvehettem a Gramophone 1987 júliusi számát, melynek címlapsztorija az alább idézett lemez megjelenése volt. William Christie, aki történetesen február 21-én fellép a Les Arts Florissants zenekarával a MüPában, gyakorlatilag ezzel a lemezzel helyezte az addig talán picit mostohán kezelt Lullyt a rivaldafénybe, és indította be igazából a francia barokk opera iránti érdeklődést.
Csodálatos lemez ez!
..


Ugyanez a zene kicsit eltérő - nekem jobban tetsző, de én elfogult vagyok az angol, barokkot játszó zenekarokkal - felfogásban:chord_ írta: ↑2025.01.29., szer. 20:20Van egy jó régi I Musici felvétel, 1989-ből.
youtu.be/VcZ3B6XAxMM
Kicsit avíttas, kicsit olyan idejétmúlt-feeling; furcsa vibrátók gyakorlatilag minden kitartott hangon, a hegedűk nem sírnak, nem süvítenek, hanem úgy pityeregnek-sírdogálnak, ezt ma nagyon nem így játsszák,
ehhez jön még a régi Philips felvétel, a bitstream-es (vagy minek nevezték) szisztéma, olyan lágy-reszelős, pici függöny, olyan LP-s, régebben, nem túl-, én ezt a felvételt technikailag módfelett limitáltnak tartottam, előadásilag meg konkrétan unalmasnak.
De furcsa módon, most meg nagyon-nagyon jó hallgatni.
Egyszerűen jól szól. Meg jól is játszanak.
Végre.chord_ írta: ↑2025.01.29., szer. 20:20Van egy jó régi I Musici felvétel, 1989-ből.
youtu.be/VcZ3B6XAxMM
Kicsit avíttas, kicsit olyan idejétmúlt-feeling; furcsa vibrátók gyakorlatilag minden kitartott hangon, a hegedűk nem sírnak, nem süvítenek, hanem úgy pityeregnek-sírdogálnak, ezt ma nagyon nem így játsszák,
ehhez jön még a régi Philips felvétel, a bitstream-es (vagy minek nevezték) szisztéma, olyan lágy-reszelős, pici függöny, olyan LP-s, régebben, nem túl-, én ezt a felvételt technikailag módfelett limitáltnak tartottam, előadásilag meg konkrétan unalmasnak.
De furcsa módon, most meg nagyon-nagyon jó hallgatni.
Egyszerűen jól szól. Meg jól is játszanak.
Ezt kiegészíteném, hogy a koncertet a Bartók rádió is adja. Nekem mindig úgy kezdőik az újév (mint ahogy idén is) hogy leülök a kazettás deck elé, és felveszem a koncertet.alto írta: ↑2025.01.10., pén. 12:03Immár hagyományosan a bécsi újévi koncert megtekintésével szoktam kezdeni az évet. Bár a Strauss familia keringői és polkái nem tartoznak a kifejezett kedvenceim közé, de ezen a napon mégis jól működnek. Ajánlom mindenkinek - most már csak legközelebb egy év múlva - azoknak is, akik nem komolyzene kedvelők. A repertoár könnyen befogadható művekből áll, és az újév első napjának nyugis, relaxálós, semmittevős hangulatához keresve sem lehetne ennél jobban illő programot találni.
Szokás szerint a legjobb része a közvetítésnek a koncert szünetében leadott kisfilm, amiben a Bécsi Filharmonikusok zenészeiből verbuválódott kamara együttesek átiratokat játszottak. Például ezt a szerintem parádésra sikeredett Kék Duna Keringő átiratot Anneleen Lenaerts hárfás vezetésével:
És milyen jól tette ezt Boulez! Az impresszionista jelzőt ugyan a kortársai aggatták rá, ő maga sosem definiálta így a stílusát, de kétségtelen, hogy a zenéje revolúció volt, nem a kései romantika evolúciója, így a romantikus előadásmód nem is kompatibilis a zenéjével.juliush írta: ↑2025.01.06., hétf. 12:47Boulez nem a kései romatikából kinőtt, sokkal inkább a modernizmust megelőlegező stílusnak hallatja Debussy impresszionizmusát. Itt van ez a 60-as évek végén készített CBS felvételeit összegző, olcsó kis doboz, elképesztően jó hangminőségű 44/16-os remaszterekkel, feltétlenül ajánlom!
cover.jpg
youtu.be/AlnSrdXUsGY