Alátétek, rezgéscsillapítás

[konok]

És ez még csak az alátét... A készülékek rezonanciái még egy megoldandó plusz dolog! :)

A készülékdobozok problémáját a gyártók a megoldják, viszonylag könnyű dolguk van, mert egy kisméretű tárgyról van szó. Egy vékony lemez dobozhoz képest, az egy darabból kimart, 15mm anyagvastagsáú doboz, már gyakorlatilag tökéletes. Lehet kézzel tesztelni, az egyik lazán megütögetve csörög, zörög, a másik meg tompa, kb semmilyen hangot ad. A nyákokhoz lehet kapni szilikon gél vagy habosított szilikon távtartót, a trafó alá pedig saját lábat érdemes tenni, így annak a búgása közvetlen az állványban kerül elnyelésre, nem terheli a dobozt magát, ezeket mind megtalálni egy-egy nívós berendezésben. A szoba az igazán nagy falat a problémák szempontjából, annak az akusztikája.

[SoundMania]

...Gyanítom ezek az elterjedt alátétek valójában gerjednek és növelik a torzítást, ezért lehet velük hangolni. Az üveg lencsék és acél golyók saját rezgése biztos hangfrekvenciás tartományba esik, az egy adott frekvencián gerjed, ha azzal sikerül betalálni az állvány saját frekvenciájára, akkor akkor együtt fognak gerjedni és felerősítik a problémát jelentősen. Ez elég egyértelmű, hogy itt nem cél valójában a készülékek elszigetelése az állványtest sajátfrekvenciájától, inkább arról lehet szó, hogy egy hangzás élményt adnak, ami valakinek kellemes, másnak pedig pont nem.

Igen, ez jó bonyolult.
Mert ez a 'gerjed az állvány', ez ugye olyasmi, hogy lesz egy rezgés/rezonancia-púp, valóban. De tekintve, hogy zárt a rendszer, ezek a rezgések magából a rezgő rendszerből jönnek, onnan jöhetnek csak, tehát onnan kivonódnak, elvonódnak. A másik 'fronton' való megjelenésük pedig egy elhangolt frekvencián lesz, amelynek beleszólása a hallható tartományba eldöntheti azt, hogy mi is történik a hangzással.
Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy nem mindenkinek, ill. nem mindegyik berendezésnek tetszik pl. a légpárnás csatolás. Mert ott nem lesz 'gerjedés' pl. az állvány további részein; a légpárna engedi ugyan rezegni magát az egész berendezést, de egy nagyon erősen csillapított rezgést fog továbbadni csak.

Ezen a területen nem kicsi hangzás-módosítás lehetséges.
Kicsit labirintus-szerű a csatolóeszközök végtelenhez közelítő tárháza.

Szerintem csak részben van igazad.
Pl kritikus csatolás esetén nem csak "púp" lesz ott hanem gerjedés. Nézz meg egy hangszedőt mérőlemezzel mit csinál a rezonanciapontján! Mindene rázkódik....
A rendszerből jön.... Ez meg ugye minden! A készülékek, a szoba rezgései, (a hallhatók és a nem hallhatóak is), a lesugározott hangok a hangszórókból, a szeizmikus rezgések is.
Kivonódnak, elvonódnak, "más fronton jelennek meg"... Igen, kivonódnak elvonódnak, átmennek (a rezonanciaponton/közelében) lecsillapodva jelennek meg máshol felharmonikus gyanánt. Ezt a légpárnás rendszerek nagyon jól csillapítják. A rezonanciapontot kell jól megválasztani. Ráadásul 3D-s a mozgásuk. Más anyagok, sokkal magasabb rezonanciapontra hangoltak és legtöbbször csak a hangképet változtatják az eltolt/eloszlatott rezonanciáikkal. (igaz első hallásra a légpánások is, mert sok káros rezgést lecsillapítanak a rendszerből, amit színezettségképp megszokhatott már a készülék tulajdonosa) Ráadásul a rájuk ható rezonanciákat sem megfelelően csillapítják, sokszor csak öszpontosítják és/vagy átvezetik (a több irányból érkező rezgéseket) és több baj lesz velük. Ez van akinek tetszik aztán, meg van akinek nem. :)
És ez még csak az alátét... A készülékek rezonanciái még egy megoldandó plusz dolog! :)

[konok]

Igen, ez jó bonyolult.
Mert ez a 'gerjed az állvány', ez ugye olyasmi, hogy lesz egy rezgés/rezonancia-púp, valóban. De tekintve, hogy zárt a rendszer, ezek a rezgések magából a rezgő rendszerből jönnek, onnan jöhetnek csak, tehát onnan kivonódnak, elvonódnak. A másik 'fronton' való megjelenésük pedig egy elhangolt frekvencián lesz, amelynek beleszólása a hallható tartományba eldöntheti azt, hogy mi is történik a hangzással.
Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy nem mindenkinek, ill. nem mindegyik berendezésnek tetszik pl. a légpárnás csatolás. Mert ott nem lesz 'gerjedés' pl. az állvány további részein; a légpárna engedi ugyan rezegni magát az egész berendezést, de egy nagyon erősen csillapított rezgést fog továbbadni csak.

Ezen a területen nem kicsi hangzás-módosítás lehetséges.
Kicsit labirintus-szerű a csatolóeszközök végtelenhez közelítő tárháza.

Nem elhangolt frekvencián lesz. Pl, ha az állvány egyik alkatrészének saját frekvenciája 73.42Hz, akkor az meg fog szólalni, ha a zenében lejátszásra kerül egy D2 hang, így ott és akkor egy kiemelést okoz, tehát nő a torzítás. Ha én állvány gyártó lennék, akkor úgy méretezném az állványom, hogy az alkatrészei saját frekvenciája ne essen zenei hangok dedikált frekvenciájának a közelébe vagy olyan konstrukciót terveznék, aminek a sajátfrekvenciája nem értelmezhető hangfrekvenciás tartományban. pl 1m3 térfogatú beton kocka. :) Laborokban látni ilyesmit, nagy rugókon állnak.
Ott tényleg az a cél, hogy a platform "néma" legyen.

[fülelek]

-----
Az alátét hatása az egyik legnagyobb rejtély az audióban. Amikor ezzel kísérleteztem - jó régen - szinte elment a kedvem az egész audiótól akkora és annyira kiszámíthatatlan változások voltak a hangban. Végül nálam a grafit alátét jött be, de nem úgy általában. Ugyanis grafitból millió fajtát gyártanak és nem mindegyiknek van jó hatása. A legtöbb grafit összeragasztott grafit őrlemény és talán a ragasztás módja jelenti a problémát. Végül rátaláltam egy anyagra, ami nekem tetsző hatást okozott máig azt használom és nem kísérletezek más irányban.

Jajj Istenem ez a misztikumba oltott titokzatosság.
Vízhólyagos lenne az ujjad ha még azt is bepötyögnéd mi ez a bigyó?
Csak merő kívancsiságból érdeklődnék.

Először is semmi rejtélyes nincs az alátétekben, minden mérhető, spektrálisan elemezhető. Az egyetlen bibi, hogy az egyedi szubjektív értékelés nincs mindig szinkronban a mérés eredményével, de ilyenkor nem a mérésben van a hiba, hanem a hallgató ízlésében, ami meg olyan, amilyen, ha valakinek a picit több meg visszhangosabb basszus jobban tetszik, vagy akármi más anomália, azt egyrészt el kell fogadni, hiszen ő holmija, ő hallgatja, másrészt a véleményével, -miszerint ez jó, az meg nem-, csínján kell bánni.
A legrosszabb a szekunder véleményezés: azt írták (akkor is többes szám, ha mindössze egy ember írt róla), hogy jó/vacak/stb., tehát akkor biztos jó/vacak, stb.

[chord_]

...Gyanítom ezek az elterjedt alátétek valójában gerjednek és növelik a torzítást, ezért lehet velük hangolni. Az üveg lencsék és acél golyók saját rezgése biztos hangfrekvenciás tartományba esik, az egy adott frekvencián gerjed, ha azzal sikerül betalálni az állvány saját frekvenciájára, akkor akkor együtt fognak gerjedni és felerősítik a problémát jelentősen. Ez elég egyértelmű, hogy itt nem cél valójában a készülékek elszigetelése az állványtest sajátfrekvenciájától, inkább arról lehet szó, hogy egy hangzás élményt adnak, ami valakinek kellemes, másnak pedig pont nem.

Igen, ez jó bonyolult.
Mert ez a 'gerjed az állvány', ez ugye olyasmi, hogy lesz egy rezgés/rezonancia-púp, valóban. De tekintve, hogy zárt a rendszer, ezek a rezgések magából a rezgő rendszerből jönnek, onnan jöhetnek csak, tehát onnan kivonódnak, elvonódnak. A másik 'fronton' való megjelenésük pedig egy elhangolt frekvencián lesz, amelynek beleszólása a hallható tartományba eldöntheti azt, hogy mi is történik a hangzással.
Ez lehet az egyik magyarázata annak, hogy nem mindenkinek, ill. nem mindegyik berendezésnek tetszik pl. a légpárnás csatolás. Mert ott nem lesz 'gerjedés' pl. az állvány további részein; a légpárna engedi ugyan rezegni magát az egész berendezést, de egy nagyon erősen csillapított rezgést fog továbbadni csak.

Ezen a területen nem kicsi hangzás-módosítás lehetséges.
Kicsit labirintus-szerű a csatolóeszközök végtelenhez közelítő tárháza.

[istvan01]

A csillapítás szócskán olvasva eszembe jutott, hogy mi van, ha nem csak egy-két csepp olajat használnánk, hanem lényegesen többet, hogy szinte teljesen ellepje a golyót ?
A por az olaj tetejére ragad, nem igazán jut le a golyó aljáig, a csillapítás meg elég szignifikánsan jelentkezne.
/ Hogy ez adott esetben jó, vagy rossz, azt nem tudom. /

Olaj nem fedheti a golyót teljes magasságig, mert akkor az ellen darabnak be kellene süllyedni a kehelybe. A Libránál a lencse és a sík lapos ellen darab pontosan azonos átmérőjű.
De, lenne még ennél is nagyobb baj. Az olaj nem maradna mindig a lencsében, olykor kicsurogna és össze kenné a környezetét. Továbbá belépne még egy furcsa jelenség. A golyó felső részével olajosan érintkező rész nem maradna stabilan a helyén, akkor ha valami csekély eltérés lenne az ideális vízszintestől. szép lassan csúszna a lejtés irányába.

Továbbá a golyó olaj mentes állapotba csak gördülési ellenállásával hat a rendszer rezgéseire. Azonban az olajjal előállhat a gördülési és csúszó súrlódás váltakozása, ahogy a gépjármű fékezésekor is jelenség, ABS-nél meg nagyon is. Ez a két fajta ellenállás váltakozás inkább zavaró tényező lenne.
A golyó félig olajban is lenne egy jelenség. A golyó forgolódásakor, főleg amikor felhelyezzük a rá a készüléket, golyó réslegesen olajos lesz a felső részén is. Ez az olaj ott marad, vagy lefolyik, de vékony rétegben mégis lesz maradéka. Ez megszárad, keményedik, ki tudja.

[cables]

..
Csak merő kívancsiságból érdeklődnék.

Semmi extra egy négyzet alakú, kb 5 mm vastag grafit lap. Az anyaga, a grafit maga ami különleges lehet benne.

[supravox]

-----
Az alátét hatása az egyik legnagyobb rejtély az audióban. Amikor ezzel kísérleteztem - jó régen - szinte elment a kedvem az egész audiótól akkora és annyira kiszámíthatatlan változások voltak a hangban. Végül nálam a grafit alátét jött be, de nem úgy általában. Ugyanis grafitból millió fajtát gyártanak és nem mindegyiknek van jó hatása. A legtöbb grafit összeragasztott grafit őrlemény és talán a ragasztás módja jelenti a problémát. Végül rátaláltam egy anyagra, ami nekem tetsző hatást okozott máig azt használom és nem kísérletezek más irányban.

Jajj Istenem ez a misztikumba oltott titokzatosság.
Vízhólyagos lenne az ujjad ha még azt is bepötyögnéd mi ez a bigyó?
Csak merő kívancsiságból érdeklődnék.

[cables]

-----
Az alátét hatása az egyik legnagyobb rejtély az audióban. Amikor ezzel kísérleteztem - jó régen - szinte elment a kedvem az egész audiótól akkora és annyira kiszámíthatatlan változások voltak a hangban. Végül nálam a grafit alátét jött be, de nem úgy általában. Ugyanis grafitból millió fajtát gyártanak és nem mindegyiknek van jó hatása. A legtöbb grafit összeragasztott grafit őrlemény és talán a ragasztás módja jelenti a problémát. Végül rátaláltam egy anyagra, ami nekem tetsző hatást okozott máig azt használom és nem kísérletezek más irányban.

[SoundMania]

Nem tudom igazam van-e, de a rugók meg golyók, meg legtöbb dolog ha ideális lenne, inkább csak elcsatolásra lenne jó. Ami csillapításuk, van az a veszteségekből adódik. A rugók ráadásul rezonálnak/rezonálhatnak is. Golyósoknál a gördülési felület íveivel tudják hangolni a "rendszert", stb. Pl egy nagyobb ívű libra szerűséget jobbnak hallottuk... Szóval ezek mechanikus szűrők, amiket (el) lehet hangolni. Csillapítás csökkenti a jósági tényezőjét ezeknek is. El kell találni a dolgokat, hogy az eredmény jó legyen. A kombinálásuk a hatásukat is kombinálja. Szerintem ha ezekkel a kombinálásokkal kell bejátszani a készülékek hangját az nem megnyugtató... Hogy ellent mondjak magamnak: a legtöbb gyári alátét is eleve többféle anyagból van.... :)
Konkrétan nálam az üveg dolgok nagyon nem jönnek be. Se libra, se üveglapok semmi hasonló.

A "rugós" állapotra elterjedt a floating kifejezés, az azért különösen előnyös, ha mint megoldás szóba jöhet, mert -általában- a mélytartományban van sajátrezgéspontja magának az izolátornak is, pl egy gumilapnak, a rugónak viszont ez a problémás frekvencia tartományon kívül esik, ha megfelelően van méretezve (!), nem rezonálhat, a saját frekvenciája 0.3Hz lesz kb, pattogtotatni lehet max, mint egy labdát :). Gyanítom ezek az elterjedt alátétek valójában gerjednek és növelik a torzítást, ezért lehet velük hangolni. Az üveg lencsék és acél golyók saját rezgése biztos hangfrekvenciás tartományba esik, az egy adott frekvencián gerjed, ha azzal sikerül ibetalálni az állvány saját frekvenciájára, akkor akkor együtt fognak gerjedni és felerősítik a problémát jelentősen. Ez elég egyértelmű, hogy itt nem cél valójában a készülékek elszigetelése az állványtest sajátfrekvenciájától, inkább arról lehet szó, hogy egy hangzás élményt adnak, ami valakinek kellemes, másnak pedig pont nem.

Igen, körülbelül erről van szó.

[konok]

Nem tudom igazam van-e, de a rugók meg golyók, meg legtöbb dolog ha ideális lenne, inkább csak elcsatolásra lenne jó. Ami csillapításuk, van az a veszteségekből adódik. A rugók ráadásul rezonálnak/rezonálhatnak is. Golyósoknál a gördülési felület íveivel tudják hangolni a "rendszert", stb. Pl egy nagyobb ívű libra szerűséget jobbnak hallottuk... Szóval ezek mechanikus szűrők, amiket (el) lehet hangolni. Csillapítás csökkenti a jósági tényezőjét ezeknek is. El kell találni a dolgokat, hogy az eredmény jó legyen. A kombinálásuk a hatásukat is kombinálja. Szerintem ha ezekkel a kombinálásokkal kell bejátszani a készülékek hangját az nem megnyugtató... Hogy ellent mondjak magamnak: a legtöbb gyári alátét is eleve többféle anyagból van.... :)
Konkrétan nálam az üveg dolgok nagyon nem jönnek be. Se libra, se üveglapok semmi hasonló.

A "rugós" állapotra elterjedt a floating kifejezés, az azért különösen előnyös, ha mint megoldás szóba jöhet, mert -általában- a mélytartományban van sajátrezgéspontja magának az izolátornak is, pl egy gumilapnak, a rugónak viszont ez a problémás frekvencia tartományon kívül esik, ha megfelelően van méretezve (!), nem rezonálhat, a saját frekvenciája 0.3Hz lesz kb, pattogtotatni lehet max, mint egy labdát :). Gyanítom ezek az elterjedt alátétek valójában gerjednek és növelik a torzítást, ezért lehet velük hangolni. Az üveg lencsék és acél golyók saját rezgése biztos hangfrekvenciás tartományba esik, az egy adott frekvencián gerjed, ha azzal sikerül betalálni az állvány saját frekvenciájára, akkor akkor együtt fognak gerjedni és felerősítik a problémát jelentősen. Ez elég egyértelmű, hogy itt nem cél valójában a készülékek elszigetelése az állványtest sajátfrekvenciájától, inkább arról lehet szó, hogy egy hangzás élményt adnak, ami valakinek kellemes, másnak pedig pont nem.

[SoundMania]

Konkrétan nálam az üveg dolgok nagyon nem jönnek be. Se libra, se üveglapok semmi hasonló.

Amikor üveglapos polcon lemezjátszóztam, akkor az üveg "csengését" úgy oldottam meg, szerintem hatásosan, hogy 3db azonos méretű, de eltérő vastagságú nem keményedő, hőre lágyuló üvegtiszta ragasztóval fogtam össze. Nem teljes felületen, hanem 200Ft-os foltokban 3x4-es rácson. Ezzel a 3 üveg 20mm vastag lett. Üveg lapok között maradt 1-1m rés.

Ezt nem próbáltam. Annyit "játszottam" velük csak, hogy bárhova tettem (készülék alá, polcpap alá fölé, bárhova, bármelyik "üveget", ugyanazt csinálták. Nekem ez nem tetszett sehol soha, így az "üvegeket" száműztem a rendszer közeléből. :)
Valószínűleg örökre....

[istvan01]

Konkrétan nálam az üveg dolgok nagyon nem jönnek be. Se libra, se üveglapok semmi hasonló.

Amikor üveglapos polcon lemezjátszóztam, akkor az üveg "csengését" úgy oldottam meg, szerintem hatásosan, hogy 3db azonos méretű, de eltérő vastagságú nem keményedő, hőre lágyuló üvegtiszta ragasztóval fogtam össze. Nem teljes felületen, hanem 200Ft-os foltokban 3x4-es rácson. Ezzel a 3 üveg 20mm vastag lett. Üveg lapok között maradt 1-1m rés.

[SoundMania]

Kezdetben az olaj egy fajta csillapító, elnyelő funkcióval tetszett is. De idővel érezhető volt ennek az olajozásnak az egyszerű okkal magyarázható hátránya. Az olaj az elkerülhetetlen levegőben szálló porral egy olajsarat képez. Ez az olajsár rézben darabossá teszi az olaj nélkülihez képest könnyebb mozgást. Részben pedig az olaj, olajsár a golyón vagy üvegen képez egy szilárdabb felrakódást, egy réteget. Ezzel abba is hagytam ezt az olajozós próbát

Az olaj híres porfogó, minden szennyeződés megtapad rajta/benne.
A kerékpárláncra éppen ezért teflon kenőanyagot használnak már jó ideje, pl teflonspray-t, arra szinte egyáltalán nem tapad a szennyeződés.
Érdemes lehet kipróbálni a Libra - csészében...

A csillapítás szócskán olvasva eszembe jutott, hogy mi van, ha nem csak egy-két csepp olajat használnánk, hanem lényegesen többet, hogy szinte teljesen ellepje a golyót ?
A por az olaj tetejére ragad, nem igazán jut le a golyó aljáig, a csillapítás meg elég szignifikánsan jelentkezne.
/ Hogy ez adott esetben jó, vagy rossz, azt nem tudom. /

Nem tudom igazam van-e, de a rugók meg golyók, meg legtöbb dolog ha ideális lenne, inkább csak elcsatolásra lenne jó. Ami csillapításuk, van az a veszteségekből adódik. A rugók ráadásul rezonálnak/rezonálhatnak is. Golyósoknál a gördülési felület íveivel tudják hangolni a "rendszert", stb. Pl egy nagyobb ívű libra szerűséget jobbnak hallottuk... Szóval ezek mechanikus szűrők, amiket (el) lehet hangolni. Csillapítás csökkenti a jósági tényezőjét ezeknek is. El kell találni a dolgokat, hogy az eredmény jó legyen. A kombinálásuk a hatásukat is kombinálja. Szerintem ha ezekkel a kombinálásokkal kell bejátszani a készülékek hangját az nem megnyugtató... Hogy ellent mondjak magamnak: a legtöbb gyári alátét is eleve többféle anyagból van.... :)
Konkrétan nálam az üveg dolgok nagyon nem jönnek be. Se libra, se üveglapok semmi hasonló.

[trane]

...A kerékpárláncra éppen ezért teflon kenőanyagot használnak már jó ideje, pl teflonspray-t, arra szinte egyáltalán nem tapad a szennyeződés...

szerinted - mer' (pl.) a bükk-környéki (aszfaltutas) por úgy látszik, ezt nem tudja

[Rock60]

Kezdetben az olaj egy fajta csillapító, elnyelő funkcióval tetszett is. De idővel érezhető volt ennek az olajozásnak az egyszerű okkal magyarázható hátránya. Az olaj az elkerülhetetlen levegőben szálló porral egy olajsarat képez. Ez az olajsár rézben darabossá teszi az olaj nélkülihez képest könnyebb mozgást. Részben pedig az olaj, olajsár a golyón vagy üvegen képez egy szilárdabb felrakódást, egy réteget. Ezzel abba is hagytam ezt az olajozós próbát

Az olaj híres porfogó, minden szennyeződés megtapad rajta/benne.
A kerékpárláncra éppen ezért teflon kenőanyagot használnak már jó ideje, pl teflonspray-t, arra szinte egyáltalán nem tapad a szennyeződés.
Érdemes lehet kipróbálni a Libra - csészében...

A csillapítás szócskán olvasva eszembe jutott, hogy mi van, ha nem csak egy-két csepp olajat használnánk, hanem lényegesen többet, hogy szinte teljesen ellepje a golyót ?
A por az olaj tetejére ragad, nem igazán jut le a golyó aljáig, a csillapítás meg elég szignifikánsan jelentkezne.
/ Hogy ez adott esetben jó, vagy rossz, azt nem tudom. /

[Redguy]

A legkisebb külső (Libra alól érkező) vagy belső, felette készülék felől érkező rezgésre a golyó+görbület+készülék súlyából adódó "rugó" állandóval tud kimozdulni izolálni, majd nyugalomba kerülni. Minél nagyobb az alsó lencse görbületi sugara, annál érzékenyebb és annál kisebb külső erőhatásra tud elmozdulni, ezáltal X-Y irányban izolálni.
Időnként kb fél-egy évente, tanácsos az üveglencsét puha törlővel portalanítani, mert a levegőből kevés por lencse-golyó érintkezése pontja alá kerül, enyhén gátolja a szabad gördülést, illetve a golyó maga alá préseli a mikro méretű porszemeket.

Ami érdekessé teszi a kérdést, hogy egy lemez alkatrész szerű állvány polcban fellépő rezgések hatására jellemzően pont Z irányú kimozdulás történik, így ennek elvileg nem sok befolyása lehet a rezgésekre, ami valószínűleg nem igaz, tekintve a sok pozitív tapasztalatot. Egy rugó ideális, minden irányban zéró a mechanikai ellenállása, így jobban megfelel, mégsem terjed el, többnyire csak CD kiolvasó egységek beépítésénél használják, ott viszont bármivel kiváltva romlik a helyzet (saját tapasztalat), ha csak nincs jelentősen megnövelve a lejtászó tömege. Golyót beolajozva igen lecsökken az ellenállás, esetleg ezt próbáltad?

Lehet, hogy a rugó használata nem terjedt el széles körben, de a Solid Tech termékeit megnézve, láthatsz pár példát a használatára.

[istvan01]

A legkisebb külső (Libra alól érkező) vagy belső, felette készülék felől érkező rezgésre a golyó+görbület+készülék súlyából adódó "rugó" állandóval tud kimozdulni izolálni, majd nyugalomba kerülni. Minél nagyobb az alsó lencse görbületi sugara, annál érzékenyebb és annál kisebb külső erőhatásra tud elmozdulni, ezáltal X-Y irányban izolálni.
Időnként kb fél-egy évente, tanácsos az üveglencsét puha törlővel portalanítani, mert a levegőből kevés por lencse-golyó érintkezése pontja alá kerül, enyhén gátolja a szabad gördülést, illetve a golyó maga alá préseli a mikro méretű porszemeket.

Ami érdekessé teszi a kérdést, hogy egy lemez alkatrész szerű állvány polcban fellépő rezgések hatására jellemzően pont Z irányú kimozdulás történik, így ennek elvileg nem sok befolyása lehet a rezgésekre, ami valószínűleg nem igaz, tekintve a sok pozitív tapasztalatot. Egy rugó ideális, minden irányban zéró a mechanikai ellenállása, így jobban megfelel, mégsem terjed el, többnyire csak CD kiolvasó egységek beépítésénél használják, ott viszont bármivel kiváltva romlik a helyzet (saját tapasztalat), ha csak nincs jelentősen megnövelve a lejtászó tömege. Golyót beolajozva igen lecsökken az ellenállás, esetleg ezt próbáltad?

Volt kísérletem olajozással. Az üveg kehely középpontjára egy csepp olaj (pl szilikon olaj), amit a golyó majd szétterít maga alatt. Kezdetben az olaj egy fajta csillapító, elnyelő funkcióval tetszett is. De idővel érezhető volt ennek az olajozásnak az egyszerű okkal magyarázható hátránya. Az olaj az elkerülhetetlen levegőben szálló porral egy olajsarat képez. Ez az olajsár rézben darabossá teszi az olaj nélkülihez képest könnyebb mozgást. Részben pedig az olaj, olajsár a golyón vagy üvegen képez egy szilárdabb felrakódást, egy réteget. Ezzel abba is hagytam ezt az olajozós próbát

[konok]

A legkisebb külső (Libra alól érkező) vagy belső, felette készülék felől érkező rezgésre a golyó+görbület+készülék súlyából adódó "rugó" állandóval tud kimozdulni izolálni, majd nyugalomba kerülni. Minél nagyobb az alsó lencse görbületi sugara, annál érzékenyebb és annál kisebb külső erőhatásra tud elmozdulni, ezáltal X-Y irányban izolálni.
Időnként kb fél-egy évente, tanácsos az üveglencsét puha törlővel portalanítani, mert a levegőből kevés por lencse-golyó érintkezése pontja alá kerül, enyhén gátolja a szabad gördülést, illetve a golyó maga alá préseli a mikro méretű porszemeket.

Ami érdekessé teszi a kérdést, hogy egy lemez alkatrész szerű állvány polcban fellépő rezgések hatására jellemzően pont Z irányú kimozdulás történik, így ennek elvileg nem sok befolyása lehet a rezgésekre, ami valószínűleg nem igaz, tekintve a sok pozitív tapasztalatot. Egy rugó ideális, minden irányban zéró a mechanikai ellenállása, így jobban megfelel, mégsem terjed el, többnyire csak CD kiolvasó egységek beépítésénél használják, ott viszont bármivel kiváltva romlik a helyzet (saját tapasztalat), ha csak nincs jelentősen megnövelve a lejtászó tömege. Golyót beolajozva igen lecsökken az ellenállás, esetleg ezt próbáltad?

[Rock60]

Persze, igaza van Zolinak, használd így egy ideig.

Először is, örülök neki, hogy belevágtál, őszintén szólva, nem gondoltam, hogy ilyen mély benyomást tett Rád az észrevételem...
/ Igaz, erőszakoskodtam egy kicsit. /

Én a tüskét nem is kifejezetten a tüske miatt gondoltam - bár annak is lehet hozadéka - hanem avval mennék biztosra, hogy a súly a négy függőleges ponton támaszkodjon fel, véletlenül sem valamelyik vízszintes összekötő közepetáján.
/ Akkor olyan, mintha egy - vagy több - rugón támaszkodna./
Nem tom, érthető-e, amit mondani szeretnék...
Bármilyen vékony alátét, ami annyira megemelné az egész szerkezetet, hogy a vízszintes összekötők biztosan ne érjenek le a földig, pl. el lehessen húzni alattuk egy papírlapot, az már biztosítaná ezt a feltételt.
Ez már csak pont lenne az I - n.
De, ezt csak Te láthatod, hogy az állvány hol/hogy támaszkodik fel...

Egyébként nagyon szép a kivitel, gratulálok !
Mindig rácsodálkozok, milyen jól passzolnak a hűtőszekrények a hifi szekrényhez.

[andarson]

Tüskét én is próbálnék, illetve öntapadós kúppal próbálnám ki.

Természetesen egy próbát megérhet, bár lehet az újdonság miatt, de így is tetszik most.

[Rock60]

Én is kipróbálnám a tüskét. Sőt, akármennyire is vékony az állvány profilja, feltölteném apró méretű, minél gömbölyűbb vasnikkel szóróanyaggal. lehet, hogy fél kg belemenne állványonként. Annak már bőven lenne hatása. Nálam ez eddig mindig bevált.

Tüskét én is próbálnék, illetve öntapadós kúppal próbálnám ki.

A feltöltés az állványt csillapítaná, ebből a szempontból szerencsésebb a nagyobb zártszelvény méret.
A mostani koncepció szerint az állvány nem elfojtani próbálja a rezonanciákat, hanem hagyja mielőbb lecsengeni.
Ebben az esetben üresen jobb lehet.

[Rock60]

Egyelőre, ahogy írtam összeszokás van, mert az összkép viszonylag sokat változott. Levegő, tér és nyíltság érkezett a zenébe, ami ellenére mégis nyugodtabb, ez főleg a mély szekcióban jelenik meg... szerintem javult a hangkép, amit innen is köszönök Rock60-nak is, mert ő volt az aki nálam járva utalást tett, hogy a rendszeremnek ezt a részét fejlesztené.

Hali !
Örülök, hogy már most jobbnak tűnik, mint a régi - bár én kissé vastagabb anyagból készítettem volna - de ez is egy irány és ezek szerint működik...
Azért az mindenképpen jó, hogy nem 15 - ös a zártszelvény...

[Töki]

Szia
Én az állvány és a padló közé biztos tennék tüskét.
Illetve az állvány és a doboz közé is valamit.

Szia,

Köszi a tippet, annak idején chord_ azt írta, hogy a hangsugárzó és az állvány közé ne rakjak semmit sem, és az állvány alá sem tüskét ajánlott, hanem fadarab, vagy bitumen, vagy gyurma, valami bármi aminek tetszik a hangja, de meg merné kockáztatni simán a kövön is az állványt.

Valahogy ez az ajánlás fogott meg a leginkább, a KenrickSound féle fa szerkezeten agyaltam még ami elsőre megnyerő volt, főleg designra, de hangra azt feltételeztem, ez több nyugodtságot biztosítana.

A korábbi, masszív és súlyos állványhoz képest ugyanolyan magas ez is, csak ezen másképp helyezkedik el a hangsugárzó, illetve más a szerkezete, a koncepció.
Egyelőre, ahogy írtam összeszokás van, mert az összkép viszonylag sokat változott. Levegő, tér és nyíltság érkezett a zenébe, ami ellenére mégis nyugodtabb, ez főleg a mély szekcióban jelenik meg... szerintem javult a hangkép, amit innen is köszönök Rock60-nak is, mert ő volt az aki nálam járva utalást tett, hogy a rendszeremnek ezt a részét fejlesztené.

Ha kérdezhetlek, miért javaslod a tüskéket még? Köszönettel!

Én is kipróbálnám a tüskét. Sőt, akármennyire is vékony az állvány profilja, feltölteném apró méretű, minél gömbölyűbb vasnikkel szóróanyaggal. lehet, hogy fél kg belemenne állványonként. Annak már bőven lenne hatása. Nálam ez eddig mindig bevált.

[andarson]

Szia
Én az állvány és a padló közé biztos tennék tüskét.
Illetve az állvány és a doboz közé is valamit.

Szia,

Köszi a tippet, annak idején chord_ azt írta, hogy a hangsugárzó és az állvány közé ne rakjak semmit sem, és az állvány alá sem tüskét ajánlott, hanem fadarab, vagy bitumen, vagy gyurma, valami bármi aminek tetszik a hangja, de meg merné kockáztatni simán a kövön is az állványt.

Valahogy ez az ajánlás fogott meg a leginkább, a KenrickSound féle fa szerkezeten agyaltam még ami elsőre megnyerő volt, főleg designra, de hangra azt feltételeztem, ez több nyugodtságot biztosítana.

A korábbi, masszív és súlyos állványhoz képest ugyanolyan magas ez is, csak ezen másképp helyezkedik el a hangsugárzó, illetve más a szerkezete, a koncepció.
Egyelőre, ahogy írtam összeszokás van, mert az összkép viszonylag sokat változott. Levegő, tér és nyíltság érkezett a zenébe, ami ellenére mégis nyugodtabb, ez főleg a mély szekcióban jelenik meg... szerintem javult a hangkép, amit innen is köszönök Rock60-nak is, mert ő volt az aki nálam járva utalást tett, hogy a rendszeremnek ezt a részét fejlesztené.

Ha kérdezhetlek, miért javaslod a tüskéket még? Köszönettel!