Audiophile ösvény és tápszűrő kondicionáló

[istvan01]

Ha jól értem, a csillagpontos kötésnek lennének elvi előnyei, amennyiben a gyakorlatban " a csillag utáni szeparált szakasz " hossza érdemben összevethető hosszúságú lenne a közös szakasszal.
Mivel macerás lenne minden készülék szeparált kábelét Paksig vezetni gordiuszi csomó átvágása lenne e tekintetben az a korábban is elképzelt megvalósítás, hogy minden készülék külön ösvényt kap - hosszú szeparált szakasz - és a biztosíték táblánál kerülnek összekötésre, ott a csillagpont. / Közös biztosíték, vagy egyesével dedikált, az még kérdés lehet./

Ezáltal a csillagpontos, és tunerman megszakítás nélküli kötési elve is maradéktalanul megvalósul.

Aki bírja 5-8 vagy még több párhuzamos ösvénnyel, az ösvény elején hifi minőségű biztikkel, ösvény dróttal/kábellel, tegye.
Azonban van egy kockázati eleme a csillagpont ennyire távolra építésének. Abban az esetben, ha hifi készülékek valahol mégis csak képeznek áramhurkot, PE vezeték/árnyékolás/jel GND többszörös galvanikus záródással, akkor a hurok/hurkok eredő körbe zárt területét a hosszúra épített ösvénykábelek növelik, ezzel a hurok/hurkok zaj vételi/generálási szintjét.

Tehát a párhuzamos ösvényekkel fokozottan kerülni kell a hurkok kialakulását. Amit így elmondva könnyűnek látszik, de gyakorlatban sokszor nagyon nehéz lokalizálni.

Másik csillagpont szempont amit ajánlott jól kezelni az, hogy a csillagpont input és egyvezetékes közös ágon a vezetőt alacsony impedanciásra kell választani. Ezzel csökkentve a közös ágon folyó több féle fogyasztó áramai egymással interferenciája szintjét. Itt erős hátrányban vannak a vékony vezető hívők, mert egy relatíve nagy ellenállású/impedanciájú vezetéken sokkal erősebb lesz ez az interferencia, zajhatás.

[szigony]

Azok közül amit próbáltam nálam a Puritan PSM 136 SE teljesített a legjobban. Próbáltam a mozis rendszeremben. Ott is hibátlanul tette a dolgát. Semmilyen negatív hatást nem tapasztalatam. Még úgy sem, hogy a Simaudio Moon Aurora végfok is a Puritanról üzemelt. Sőt igy szólt a legjobban. A DC problémát is teljes mértékben megszüntette. Az alapzaj alig hallhatóan van csak jelen. A sztereó rendszerben használom itt is csak pozitív hatásait tapasztalom. Ez volt az első olyan szűrő aminél teljesen egyértelmű volt, hogy "történt valami". A GroundMastert is ki fogom próbálni, mert több valós felhasználói véleményt olvasva itt is egyértelműen pozitív hatásokról számoltak be.

[tunerman]

[quote=Voyager post_id=2922203
Hi-Fi rendszerekben általában a csillagpontos bekötés ajánlott, mert minimalizálja az áramellátási zavarokat és a földhurkok kialakulását, így tisztább, stabilabb táplálást biztosít.

Az áramhurok jelenség független a csillagpontos, vagy soros, sines leosztástól. Áramhurkot nem növeli és nem csökkenti ez a két tápvezeték leosztás.
A csillag kötésnél a csillag pontból induló ágakon az egyes ágak nem interferálódnak egymástól. Ez lehet előny. Azonban a csillagpont másik oldalán, ahol minden fogyasztó áramát már egy közös vezeték viszi, ott bizony modulálják egymást. Ráadásul ez a közös szakasz sokkal hosszabb szokott lenni a csillág utáni szeparált vezeték szakaszoknál. Tehát a csillagos leosztás hangybajusznyi hatású a hálózati áram kábelezésnél.

Ha jól értem, a csillagpontos kötésnek lennének elvi előnyei, amennyiben a gyakorlatban " a csillag utáni szeparált szakasz " hossza érdemben összevethető hosszúságú lenne a közös szakasszal.
Mivel macerás lenne minden készülék szeparált kábelét Paksig vezetni gordiuszi csomó átvágása lenne e tekintetben az a korábban is elképzelt megvalósítás, hogy minden készülék külön ösvényt kap - hosszú szeparált szakasz - és a biztosíték táblánál kerülnek összekötésre, ott a csillagpont. / Közös biztosíték, vagy egyesével dedikált, az még kérdés lehet./

Ezáltal a csillagpontos, és tunerman megszakítás nélküli kötési elve is maradéktalanul megvalósul.
[/quote]


Azért arra kiváncsi vagyok ki épít minden egyes HiFi készülékének csillagpont kialakításű, szeparált betáplálású ösvényt
Inkább az van, hogy lövésük sincs arról amiket beìrogatnak a netről innen-onnan bemásolva
TJ.

[Rock60]

Ha nem horror árú ösvény-kábel árakban gondolkozunk - vegyünk 3000Ft -ot/m - egy 10 méteres ösvénynél 30.000 helyett 10 készülék esetén 300.000 - ret kellene költeni a kábelre.
Lehet, hogy ha kivitelezhető, ez (sokkal) jobb befektetés, mint a vagyonokba kerülő elosztók, szűrők, + kábelek stb. használata...

[Rock60]

[quote=Voyager post_id=2922203
Hi-Fi rendszerekben általában a csillagpontos bekötés ajánlott, mert minimalizálja az áramellátási zavarokat és a földhurkok kialakulását, így tisztább, stabilabb táplálást biztosít.

Az áramhurok jelenség független a csillagpontos, vagy soros, sines leosztástól. Áramhurkot nem növeli és nem csökkenti ez a két tápvezeték leosztás.
A csillag kötésnél a csillag pontból induló ágakon az egyes ágak nem interferálódnak egymástól. Ez lehet előny. Azonban a csillagpont másik oldalán, ahol minden fogyasztó áramát már egy közös vezeték viszi, ott bizony modulálják egymást. Ráadásul ez a közös szakasz sokkal hosszabb szokott lenni a csillág utáni szeparált vezeték szakaszoknál. Tehát a csillagos leosztás hangybajusznyi hatású a hálózati áram kábelezésnél.
[/quote]

Ha jól értem, a csillagpontos kötésnek lennének elvi előnyei, amennyiben a gyakorlatban " a csillag utáni szeparált szakasz " hossza érdemben összevethető hosszúságú lenne a közös szakasszal.
Mivel macerás lenne minden készülék szeparált kábelét Paksig vezetni gordiuszi csomó átvágása lenne e tekintetben az a korábban is elképzelt megvalósítás, hogy minden készülék külön ösvényt kap - hosszú szeparált szakasz - és a biztosíték táblánál kerülnek összekötésre, ott a csillagpont. / Közös biztosíték, vagy egyesével dedikált, az még kérdés lehet./

Ezáltal a csillagpontos, és tunerman megszakítás nélküli kötési elve is maradéktalanul megvalósul.

[kaef2]

Megtisztelő lett volna megtudni, hogy mi is a kategorikus kijelentés alapja, de hát ha nincs módunk megérteni és esetleg tanulni az ezt eredményező tapasztalatról bármit is, akkor .... így jártunk....

Oké, fordítsuk meg a kérdést.
2 millió forint alatt (hivatalos bolti ár, sorozatgyártás, áfás számla, új készülék, garancia, stb.) tudsz mondani olyan konkrét típust, ami mindegy, milyen rendszer elé kötöd be, mindegy, hogy lakótelepi panellakás, vidéki tanya, vagy kertvárosi családi házban van az a hifi, minden esetben és a hang minden paraméterében javulást eredményez?
Mindenféle személyeskedés nélkül, hangmérnöki kitanítás nélkül, egyszerűen csak készülék típusokat sorolj fel. Valahogy így:
Audioquest Niagara 7000 ….HUF 3.899.000.-
Isotek Evo3 Nova…. HUF 2.999.900.-
Csak az árcédula legyen bruttó 2 millió Ft alatt.

A Puritan Audio mellett még egy ilyet is bepróbálnék: https://streamaudio.hu/keces-audio-iqrp ... levalaszto
Továbbá Vibex Granada/Alhambra, AQ Niagara 3000
90%-ra tenném, hogy ezek bármelyike bent maradna, mint sem - tanyától az ipartelepig

Nálam volt olyan pár hónap, amikor a hifi eszközöket tápláló, dedikált ösvényen volt a Puritan, a 156-os és a teljesen más betápon, fázison lévő (javarészt lineáris tápos) informatikai eszközök pedig egy AQ Niagara 3000-rel voltak táplálva (akkoriban 3-4 különböző Roon szerver is volt még a lakásban, kísérletezés céljából).
Semmilyen hátrányát nem tapasztaltam így sem a tápszűrésnek. Még a 211-es triódás végfokokkal és csöves előfokkal vagy a Neumann KH-310 aktív hangsugárzókkal sem.

[Töki]

Megbocsájtasz, ha nem válaszolok? Nem szeretném a márka (brand, hogy az amerikaiak is értsék) híveinek csalódást okozni! Bár ahogy a fórumot olvasgatom néha, elég sok a tesztek elkötelezett, és a reklámok vásárlói. Kevés tapasztalattal lusták meghallgatni, hanem ezekre hagyadkozva kardoznak! Nekem ebből már elegem van, nem csatázok senkivel....

Megtisztelő lett volna megtudni, hogy mi is a kategorikus kijelentés alapja, de hát ha nincs módunk megérteni és esetleg tanulni az ezt eredményező tapasztalatról bármit is, akkor .... így jártunk....

Oké, fordítsuk meg a kérdést.
2 millió forint alatt (hivatalos bolti ár, sorozatgyártás, áfás számla, új készülék, garancia, stb.) tudsz mondani olyan konkrét típust, ami mindegy, milyen rendszer elé kötöd be, mindegy, hogy lakótelepi panellakás, vidéki tanya, vagy kertvárosi családi házban van az a hifi, minden esetben és a hang minden paraméterében javulást eredményez?
Mindenféle személyeskedés nélkül, hangmérnöki kitanítás nélkül, egyszerűen csak készülék típusokat sorolj fel. Valahogy így:
Audioquest Niagara 7000 ….HUF 3.899.000.-
Isotek Evo3 Nova…. HUF 2.999.900.-
Csak az árcédula legyen bruttó 2 millió Ft alatt.

A Puritan Audio mellett még egy ilyet is bepróbálnék: https://streamaudio.hu/keces-audio-iqrp ... levalaszto
Továbbá Vibex Granada/Alhambra, AQ Niagara 3000
90%-ra tenném, hogy ezek bármelyike bent maradna, mint sem - tanyától az ipartelepig

[kaef2]

…..

Habár nem értem miért kellene ilyet tennem, de legyen:

Puritan Audio Labs PSM1512 (£3,050.00) vagy a kisebb PSM156 (£1,700.00).

http://www.puritanaudiolabs.com/product ... s/psm1512/

http://www.puritanaudiolabs.com/product ... rs/psm156/

….

Semmit nem kell tenned. Fórumtársak itt véleményt cserélnek. Néhányan azt tapasztalták, hogy a tápszűrő- tápkondícionáló használata ront a hangon, nem javít. Az olcsóbbak, vagy sokak számára megfizethető árúak alapján vonjuk le páran a témába vágó következtetéseinket. Ezt a véleményt jogodban áll kétségbe vonni, kiegészíteni, vitatni, de el is fogadhatod. Te kezdtél el érdeklődni az iránt, hogy milyen készülékek meghallgatása után vonták le egyesek a következtetéseiket. A reakcióidból arra a következtetésre jutottam, hogy a kérdésedre kapott válaszok nem tetszenek. (Sokszor jártam így én is, ezért ritkán kérdezek. És ritkán is írogatok, mert ahány ember, annyi különböző ízlés.) Én csak annyit írtam, hogy fordítsuk meg, és írjál Te néhány készüléket, amelyek szerinted jók. Erre Te válaszolhatsz, ha akarsz.
És ahogy a fórumtársnak, úgy nekem sincs kedvem válaszolni arra a kérdésre, melyik tápszűrő hangja nem tetszett.

Volt egy állítás:

Csak a tápszűrő - tápkondícionálótól mentsen meg az Isten

Ami erősen általánosító és a körülmények ismerete nélkül, megitélhetetlen, hogy igaza-e avagy nem.
Tapasztalataim szerint ráadásul nem is igaz ebben a formában.

Ezért voltam bátor rákérdezni, hogy mégis milyen tapasztalatok alapján állítja ezt a kijelentő, ha már ilyen súlyos és nagyon általános állítást tett, az elmúlt pár nap sokféle állítása, tapasztalat leírása között ez volt az egyetlen, amelyik bármiféle indoklás nélkül hangzott el és messze a legáltalánosabb értelemben.

Egy magát szakmainak is tartó fórum akkor jó, ha a posztjaiból és az arra adott válaszokból sokan tanulhatnak.
Ahol egy "minden szar" kommentre akár rá is lehet kérdezni, hogy mi az oka a véleménynek.
Az (szerintem) rossz irány, ha meg kell magyarázni egy ilyen állítás esetén, hogy miért is kérdezett rá az ember a tapasztalatokra, részletekre.

[ANDS]

…..

Habár nem értem miért kellene ilyet tennem, de legyen:

Puritan Audio Labs PSM1512 (£3,050.00) vagy a kisebb PSM156 (£1,700.00).

http://www.puritanaudiolabs.com/product ... s/psm1512/

http://www.puritanaudiolabs.com/product ... rs/psm156/

….

Semmit nem kell tenned. Fórumtársak itt véleményt cserélnek. Néhányan azt tapasztalták, hogy a tápszűrő- tápkondícionáló használata ront a hangon, nem javít. Az olcsóbbak, vagy sokak számára megfizethető árúak alapján vonjuk le páran a témába vágó következtetéseinket. Ezt a véleményt jogodban áll kétségbe vonni, kiegészíteni, vitatni, de el is fogadhatod. Te kezdtél el érdeklődni az iránt, hogy milyen készülékek meghallgatása után vonták le egyesek a következtetéseiket. A reakcióidból arra a következtetésre jutottam, hogy a kérdésedre kapott válaszok nem tetszenek. (Sokszor jártam így én is, ezért ritkán kérdezek. És ritkán is írogatok, mert ahány ember, annyi különböző ízlés.) Én csak annyit írtam, hogy fordítsuk meg, és írjál Te néhány készüléket, amelyek szerinted jók. Erre Te válaszolhatsz, ha akarsz.

És ahogy a fórumtársnak, úgy nekem sincs kedvem válaszolni arra a kérdésre, melyik tápszűrő hangja nem tetszett.

[kaef2]

Megtisztelő lett volna megtudni, hogy mi is a kategorikus kijelentés alapja, de hát ha nincs módunk megérteni és esetleg tanulni az ezt eredményező tapasztalatról bármit is, akkor .... így jártunk....

Oké, fordítsuk meg a kérdést.
2 millió forint alatt (hivatalos bolti ár, sorozatgyártás, áfás számla, új készülék, garancia, stb.) tudsz mondani olyan konkrét típust, ami mindegy, milyen rendszer elé kötöd be, mindegy, hogy lakótelepi panellakás, vidéki tanya, vagy kertvárosi családi házban van az a hifi, minden esetben és a hang minden paraméterében javulást eredményez?
Mindenféle személyeskedés nélkül, hangmérnöki kitanítás nélkül, egyszerűen csak készülék típusokat sorolj fel. Valahogy így:
Audioquest Niagara 7000 ….HUF 3.899.000.-
Isotek Evo3 Nova…. HUF 2.999.900.-
Csak az árcédula legyen bruttó 2 millió Ft alatt.

Habár nem értem miért kellene ilyet tennem, de legyen:

Puritan Audio Labs PSM1512 (£3,050.00) vagy a kisebb PSM156 (£1,700.00).

http://www.puritanaudiolabs.com/product ... s/psm1512/

http://www.puritanaudiolabs.com/product ... rs/psm156/

A Babindák, Juhász, Papesch, Pettik: Egy! című szalagról vágott LP-jének a szalagos és digitális élő koncert felvétele rögzítése (és az aktív Danley hangsugárzók hajtása a kiállításon) illetve a produkciós szalag másolása Studer A80-ről Otari Mastering magnóra és a produkciós szalag DSD256 digitalizálása a 2025-ben megjelenő DSD változathoz) is ezen keresztül készült. Aki megvette az LP-t és aki majd megveszi a DSD felvételt, az hallja benne ezt az eszközt is.

Innen tölthetőek le DSD256 és 44k/16 bit felvételi minták a koncertfelvételekből, mindegyik a Puritan PSM156 tápszűrős elosztóval készült:

https://medium.com/@mediaengineering/22 ... cc30e1e19e

[kaef2]

Megbocsájtasz, ha nem válaszolok? Nem szeretném a márka (brand, hogy az amerikaiak is értsék) híveinek csalódást okozni! Bár ahogy a fórumot olvasgatom néha, elég sok a tesztek elkötelezett, és a reklámok vásárlói. Kevés tapasztalattal lusták meghallgatni, hanem ezekre hagyadkozva kardoznak! Nekem ebből már elegem van, nem csatázok senkivel....

Megtisztelő lett volna megtudni, hogy mi is a kategorikus kijelentés alapja, de hát ha nincs módunk megérteni és esetleg tanulni az ezt eredményező tapasztalatról bármit is, akkor .... így jártunk....

Oké, fordítsuk meg a kérdést.
2 millió forint alatt (hivatalos bolti ár, sorozatgyártás, áfás számla, új készülék, garancia, stb.) tudsz mondani olyan konkrét típust, ami mindegy, milyen rendszer elé kötöd be, mindegy, hogy lakótelepi panellakás, vidéki tanya, vagy kertvárosi családi házban van az a hifi, minden esetben és a hang minden paraméterében javulást eredményez?
Mindenféle személyeskedés nélkül, hangmérnöki kitanítás nélkül, egyszerűen csak készülék típusokat sorolj fel. Valahogy így:
Audioquest Niagara 7000 ….HUF 3.899.000.-
Isotek Evo3 Nova…. HUF 2.999.900.-
Csak az árcédula legyen bruttó 2 millió Ft alatt.

Habár nem értem miért kellene ilyet tennem, de legyen:

Puritan Audio Labs PSM1512 (£3,050.00) vagy a kisebb PSM156 (£1,700.00).

http://www.puritanaudiolabs.com/product ... s/psm1512/

http://www.puritanaudiolabs.com/product ... rs/psm156/

A Babindák, Juhász, Papesch, Pettik: Egy! című szalagról vágott LP-jének a szalagos és digitális élő koncert felvétele rögzítése (és az aktív Danley hangsugárzók hajtása a kiállításon) illetve a produkciós szalag másolása Studer A80-ről Otari Mastering magnóra és a produkciós szalag DSD256 digitalizálása a 2025-ben megjelenő DSD változathoz) is ezen keresztül készült. Aki megvette az LP-t és aki majd megveszi a DSD felvételt, az hallja benne ezt az eszközt is.

[ANDS]

Konkrétan mely típusok kipróbálását követően jött ez a vélemény?

Megbocsájtasz, ha nem válaszolok? Nem szeretném a márka (brand, hogy az amerikaiak is értsék) híveinek csalódást okozni! Bár ahogy a fórumot olvasgatom néha, elég sok a tesztek elkötelezett, és a reklámok vásárlói. Kevés tapasztalattal lusták meghallgatni, hanem ezekre hagyadkozva kardoznak! Nekem ebből már elegem van, nem csatázok senkivel....

Megtisztelő lett volna megtudni, hogy mi is a kategorikus kijelentés alapja, de hát ha nincs módunk megérteni és esetleg tanulni az ezt eredményező tapasztalatról bármit is, akkor .... így jártunk....

Oké, fordítsuk meg a kérdést.
2 millió forint alatt (hivatalos bolti ár, sorozatgyártás, áfás számla, új készülék, garancia, stb.) tudsz mondani olyan konkrét típust, ami mindegy, milyen rendszer elé kötöd be, mindegy, hogy lakótelepi panellakás, vidéki tanya, vagy kertvárosi családi házban van az a hifi, minden esetben és a hang minden paraméterében javulást eredményez?
Mindenféle személyeskedés nélkül, hangmérnöki kitanítás nélkül, egyszerűen csak készülék típusokat sorolj fel. Valahogy így:
Audioquest Niagara 7000 ….HUF 3.899.000.-
Isotek Evo3 Nova…. HUF 2.999.900.-
Csak az árcédula legyen bruttó 2 millió Ft alatt.

[istvan01]

[quote=Voyager post_id=2922203
Hi-Fi rendszerekben általában a csillagpontos bekötés ajánlott, mert minimalizálja az áramellátási zavarokat és a földhurkok kialakulását, így tisztább, stabilabb táplálást biztosít.
[/quote]
Az áramhurok jelenség független a csillagpontos, vagy soros, sines leosztástól. Áramhurkot nem növeli és nem csökkenti ez a két tápvezeték leosztás.
A csillag kötésnél a csillag pontból induló ágakon az egyes ágak nem interferálódnak egymástól. Ez lehet előny. Azonban a csillagpont másik oldalán, ahol minden fogyasztó áramát már egy közös vezeték viszi, ott bizony modulálják egymást. Ráadásul ez a közös szakasz sokkal hosszabb szokott lenni a csillág utáni szeparált vezeték szakaszoknál. Tehát a csillagos leosztás hangybajusznyi hatású a hálózati áram kábelezésnél.

[kaef2]

Csak a tápszűrő - tápkondícionálótól mentsen meg az Isten

Konkrétan mely típusok kipróbálását követően jött ez a vélemény?

Megbocsájtasz, ha nem válaszolok? Nem szeretném a márka (brand, hogy az amerikaiak is értsék) híveinek csalódást okozni! Bár ahogy a fórumot olvasgatom néha, elég sok a tesztek elkötelezett, és a reklámok vásárlói. Kevés tapasztalattal lusták meghallgatni, hanem ezekre hagyadkozva kardoznak! Nekem ebből már elegem van, nem csatázok senkivel....

Megtisztelő lett volna megtudni, hogy mi is a kategorikus kijelentés alapja, de hát ha nincs módunk megérteni és esetleg tanulni az ezt eredményező tapasztalatról bármit is, akkor .... így jártunk....

[Voyager]

…..

Csillagpontos bekötés

Előnyök:
- minden csatlakozó közvetlenül a központi ponthoz (elosztó bemeneti pontja) csatlakozik.
- minimalizálja a készülékek közötti interferenciát, mert nincs láncolás.
- áramellátás szempontjából kiegyensúlyozottabb, így kevesebb a feszültségesés.
- ideális, ha több különböző érzékenységű készülék van (pl. digitális és analóg források vannak csatlakoztatva).

Hátrányok:
- több vezeték szükséges, ami nagyobb helyet igényelhet az elosztón belül.
- elkészítése bonyolultabb lehet.

Felfűzés

Előnyök:
- egyszerűbb és kevesebb kábelt igényel.
- kompaktabb, ha helyszűkében vagy.
- kisebb költséggel megvalósítható. (nyilván itt van a kutya elásva)

Hátrányok:
- az első készülék jelentős hatással lehet a további csatlakozókra (pl. terhelés, zaj).
- a feszültségesés mértéke nőhet a láncolás miatt.
- interferenciát okozhat, ha érzékeny készülékeket kötnek a lánc végére.

Hi-Fi rendszerekben általában a csillagpontos bekötés ajánlott, mert minimalizálja az áramellátási zavarokat és a földhurkok kialakulását, így tisztább, stabilabb táplálást biztosít.

Ezzel az elmélettel tapasztalataim alapján én is egyetértek, de… a kivétel erősíti a szabályt. Sajnos.
Vettem egy Niagara 1200- ast. Van, amikor javít a hangon, és van, amikor kiveszem a rendszeremből, és meglepődve tapasztalom, hogy jobb a hang, ha nincs a rendszerben.
István01 leírta szerintem jól a lényeget.
Ha nem veszünk figyelembe sok- sok tényezőt, akkor abból véletlenszerűen lehet jó megoldás is. Lehet, csak nem biztos, hogy az lesz. Amúgy csillagpont hívő vagyok, de miután az áram minősége lakásonként, házanként, és pillanatonként változik (attól is függ, a szomszédok mit csinálnak éppen), van, amikor jó egy tápregeneráló.

A hangba minden alkatrész beleszól, amin átfolyik az áram, vagyis egy tápszűrő- áramkondícionálóra is ugyanez igaz kell, hogy legyen.

Sok tényező befolyásolja a végeredményt, és valószínűleg az igazság valahol ott rejlik, hogy minden rendszer és környezet másképp reagál. Az áram minősége valóban változó, és ahogy írtad, az adott pillanat, helyszín vagy konfiguráció dönti el, hogy egy tápregeneráló vagy szűrő éppen javít, vagy inkább ront.

Például, miközben mások hátast dobnak egy DC blokkolók hatásától, nálam egyelőre csak problémát okoz.

Ezért is nehéz általános igazságot megfogalmazni, hiszen minden lánc és helyzet egyedi, és a legjobb megoldást csak tapasztalati úton találhatjuk meg.

[Voyager]

Nézzük mit mond Stirling Trayle, aki high end audio rendszerek installálásával foglalkozik. Beszél az otthoni elektromos hálózat és a megfelelő földelés fontosságáról
https://www.audiosystemsoptimized.com/landmines

Szeretem az írásait. Idestova 10 éve érhető el ez az oldal, korábban voltak feltöltve mérési eredmények is.

[gomolalaci]

Csak a tápszűrő - tápkondícionálótól mentsen meg az Isten

Konkrétan mely típusok kipróbálását követően jött ez a vélemény?

Az összes után!

Nagyon vicces!

[gomolalaci]

Csak a tápszűrő - tápkondícionálótól mentsen meg az Isten

Konkrétan mely típusok kipróbálását követően jött ez a vélemény?

Az összes után!

Nagyon vicces!

[gomolalaci]

Nem tudom, hogy melyik megoldás jobb, tudományos bizonyítékok alapján.
Elvileg, csillagpontosan is kaphatók tápszűrők, elosztók, meg csillagpont nélküli megoldással is.
Mindkét megoldással kapható olcsó és drága elosztó/ tápszűrő - tápkondícionáló.

Csak a tápszűrő - tápkondícionálótól mentsen meg az Isten

Konkrétan mely típusok kipróbálását követően jött ez a vélemény?

Megbocsájtasz, ha nem válaszolok? Nem szeretném a márka (brand, hogy az amerikaiak is értsék) híveinek csalódást okozni! Bár ahogy a fórumot olvasgatom néha, elég sok a tesztek elkötelezett, és a reklámok vásárlói. Kevés tapasztalattal lusták meghallgatni, hanem ezekre hagyadkozva kardoznak! Nekem ebből már elegem van, nem csatázok senkivel....

[Töki]

Nézzük mit mond Stirling Trayle, aki high end audio rendszerek installálásával foglalkozik. Beszél az otthoni elektromos hálózat és a megfelelő földelés fontosságáról
https://www.audiosystemsoptimized.com/landmines

[ANDS]

….

Annak ellenére, hogy én sem vagyok hálózati szűrő párti, valóban nem szabad általánosítani.
Sajnos én sem milliós, pláne nem többmilliós hálózati szűrőt nem engedhetek meg magamnak, és tapasztalataim is csak közvetetten vannnak ilyen készülékekkel. Én csak olcsóbb eszközökkel próbálkoztam, a legkomolyabb(legdrágább) egy PS Audio PPP volt, de összességében nekem az sem nyerte el a tetszésem.
Ismerősök tapasztalata, kereskedők demoi, illetve beszámolók alapján nekem az jött le, hogy a jó hálózati szűrők ettől jóval feljebb keresendők, és bizony vannak is. Így, csak ilyen alsó polcos termékekkel szerzet tapasztalatok alapján, dőreség kijelenteni, hogy a hálózati szűrők sz@rok. Ez olyan savanyú a szőlő megközelítés.

Azzal a hsz- emmel indítottam el a lavinát, hogy megkérdeztem, egy hifi lánc elé, ha már van tápösvény, akkor mekkora értékű tápszűrő beszerzésén érdemes egyáltalán gondolkodni? A lánc teljes értékének a töredékébe kerüljön, vagy egy főkomponens árával megegyező értékű legyen inkább?

Nagyjából, erre a készülékre is igaz, hogy ha gyengébb, mint a lánc többi eleme, akkor ez lesz a gyenge láncszem, vagyis lefojtja, lerontja a hangot. Ha meg a lánc egészénél is többe kerül maga a tápszűrő- kondícionáló, akkor az vajon bölcs döntés -e? Mert abból az összegből lehet már egy kategória ugrást is megvalósítani, venni egy jobb dac- ot, vagy jobb erősítőt, vagy jobb hangfalat…

Abban is érzek némi igazságot, ha a tápszűrő a legjobb eleme a láncnak, vagyis a legerősebb láncszem, akkor a láncban levő összes készülék hangját javítja. De ezt el lehet mondani egy tápkábelről, vagy egy hangfalról is. Ha az ipad- em fejhallgató kimenetére rádugom a Meze Empyrean fejhallgatómat, nagyon jó hangot fogok hallani, sokkal jobbat, mint egy gyenge fejhallgatóval.

Az az alkatrész, ami nincs a jel útjában, az nem szól bele a hangba. A hangváltó a hangfalban mégis ott van, kevesen hallgatunk szelessavú hangszórót, inkább a hangváltós, kompromisszumos megoldást használjuk többen….

[ANDS]

…..

Csillagpontos bekötés

Előnyök:
- minden csatlakozó közvetlenül a központi ponthoz (elosztó bemeneti pontja) csatlakozik.
- minimalizálja a készülékek közötti interferenciát, mert nincs láncolás.
- áramellátás szempontjából kiegyensúlyozottabb, így kevesebb a feszültségesés.
- ideális, ha több különböző érzékenységű készülék van (pl. digitális és analóg források vannak csatlakoztatva).

Hátrányok:
- több vezeték szükséges, ami nagyobb helyet igényelhet az elosztón belül.
- elkészítése bonyolultabb lehet.

Felfűzés

Előnyök:
- egyszerűbb és kevesebb kábelt igényel.
- kompaktabb, ha helyszűkében vagy.
- kisebb költséggel megvalósítható. (nyilván itt van a kutya elásva)

Hátrányok:
- az első készülék jelentős hatással lehet a további csatlakozókra (pl. terhelés, zaj).
- a feszültségesés mértéke nőhet a láncolás miatt.
- interferenciát okozhat, ha érzékeny készülékeket kötnek a lánc végére.

Hi-Fi rendszerekben általában a csillagpontos bekötés ajánlott, mert minimalizálja az áramellátási zavarokat és a földhurkok kialakulását, így tisztább, stabilabb táplálást biztosít.

Ezzel az elmélettel tapasztalataim alapján én is egyetértek, de… a kivétel erősíti a szabályt. Sajnos.
Vettem egy Niagara 1200- ast. Van, amikor javít a hangon, és van, amikor kiveszem a rendszeremből, és meglepődve tapasztalom, hogy jobb a hang, ha nincs a rendszerben.
István01 leírta szerintem jól a lényeget.
Ha nem veszünk figyelembe sok- sok tényezőt, akkor abból véletlenszerűen lehet jó megoldás is. Lehet, csak nem biztos, hogy az lesz. Amúgy csillagpont hívő vagyok, de miután az áram minősége lakásonként, házanként, és pillanatonként változik (attól is függ, a szomszédok mit csinálnak éppen), van, amikor jó egy tápregeneráló.

A hangba minden alkatrész beleszól, amin átfolyik az áram, vagyis egy tápszűrő- áramkondícionálóra is ugyanez igaz kell, hogy legyen.

[tunerman]

Hátrányok:
- az első készülék jelentős hatással lehet a további csatlakozókra (pl. terhelés, zaj).
- a feszültségesés mértéke nőhet a láncolás miatt.
- interferenciát okozhat, ha érzékeny készülékeket kötnek a lánc végére.

A berakott elvi rajzon maga az ösvény vezetékei vannak megszakìtás és anyagváltás nélkül bekötve...ezzel a mindegyik fogyasztó megszakított, kontakthibákkal terhelt, anyagváltott vezetékei sehol sincsenek partiban.

Amúgy ezen a kicsi, rövid szakaszon (pl. 5 db aljzat) ha bármilyen feszültségesést, zavart, vagy egyébb problémát okoznak a becsatlakoztatott készülékek - akkor az odáig kiépìtett hosszú ösvény egy sz@rt sem ér.
TJ.

[Voyager]

Erre gondoltál?
230 voltos fali aljzatok megszakítás és anyagváltás nélkül, az ösvény vezetékével direkt bekötve:
viewtopic.php?f=4&t=20869

Ebben az esetben csatlakozóról-csatlakozóra halad a jel, ami az általam preferált kiépítéssel éppen ellentétes. A példában, a vezeték-híd utolsóként csatlakoztatott aljzata már csak korlátozott energiafelvételre képes, abban az esetben, ha az első csatlakozóból táplált fogyasztó, a legnagyobb teljesítményű a láncban.
(nyilván lehet ezt máshogyan is csatlakoztatni)

Nézd, ez példának, egy megszakítás és anyagváltás nélküli elosztó bekötését mutatja, amennyiben a rendelkezésre álló teljes áramterhelhetőséget egy fogyasztó igényli, akkor mindegy hány aljzat áll még rendelkezésre.
A hülyítésből berakott, szétvagdosott vezetékdarabkákat tartalmazó "csillagpontos" elosztó ugyanezt a korlátozást tudja.
Szerintem nem kellene megnyilvánulnod ilyen konkrét, és alap szakmai tudást igénylő kérdésekben.
TJ.

Aham.... a konyhai eszközökhöz legfeljebb!

Csillagpontos bekötés

Előnyök:
- minden csatlakozó közvetlenül a központi ponthoz (elosztó bemeneti pontja) csatlakozik.
- minimalizálja a készülékek közötti interferenciát, mert nincs láncolás.
- áramellátás szempontjából kiegyensúlyozottabb, így kevesebb a feszültségesés.
- ideális, ha több különböző érzékenységű készülék van (pl. digitális és analóg források vannak csatlakoztatva).

Hátrányok:
- több vezeték szükséges, ami nagyobb helyet igényelhet az elosztón belül.
- elkészítése bonyolultabb lehet.

Felfűzés

Előnyök:
- egyszerűbb és kevesebb kábelt igényel.
- kompaktabb, ha helyszűkében vagy.
- kisebb költséggel megvalósítható. (nyilván itt van a kutya elásva)

Hátrányok:
- az első készülék jelentős hatással lehet a további csatlakozókra (pl. terhelés, zaj).
- a feszültségesés mértéke nőhet a láncolás miatt.
- interferenciát okozhat, ha érzékeny készülékeket kötnek a lánc végére.

Hi-Fi rendszerekben általában a csillagpontos bekötés ajánlott, mert minimalizálja az áramellátási zavarokat és a földhurkok kialakulását, így tisztább, stabilabb táplálást biztosít.

[tunerman]

Persze, hiszen nincsen drótocska, a fő kábelre van felfűzve az összes aljzat.
Feltéve, ha alkalmasak rá.

Erre gondoltál?
230 voltos fali aljzatok megszakítás és anyagváltás nélkül, az ösvény vezetékével direkt bekötve:
viewtopic.php?f=4&t=20869

Ebben az esetben csatlakozóról-csatlakozóra halad a jel, ami az általam preferált kiépítéssel éppen ellentétes. A példában, a vezeték-híd utolsóként csatlakoztatott aljzata már csak korlátozott energiafelvételre képes, abban az esetben, ha az első csatlakozóból táplált fogyasztó, a legnagyobb teljesítményű a láncban.

(nyilván lehet ezt máshogyan is csatlakoztatni)

Nézd, ez példának, egy megszakítás és anyagváltás nélküli elosztó bekötését mutatja, amennyiben a rendelkezésre álló teljes áramterhelhetőséget egy fogyasztó igényli, akkor mindegy hány aljzat áll még rendelkezésre.

A hülyítésből berakott, szétvagdosott vezetékdarabkákat tartalmazó "csillagpontos" elosztó ugyanezt a korlátozást tudja.
Szerintem nem kellene megnyilvánulnod ilyen konkrét, és alap szakmai tudást igénylő kérdésekben.
TJ.