Akkor ez a lemezjátszó egy régi darab? Esetleg családi örökség? Így érthető, hogy ragaszkodsz hozzá. Sajnos, régen a 80as években is rengeteg olyan lemezjátszó volt forgalomban, amik alkalmatlanok voltak a hanglemezekben lévő potenciál kiaknázására. Ma is rengeteg ilyen van, mert a gyártók igyekeznek minél többet profitálni hanglemezeket övező retróhullámot. Ugyanakkor lehet találni jó készülékeket is, többnyire nem olcsón. És ha szépen fejlesztgeted magadnak a rendszered, eljuthatsz vele olyan szintre, amitetszik, illetve fölülmúlja akár a cd-t, vagy a streamet. Vannak benne kompromisszumok, én ezért is mondtam le róla végül. Bár van még egy Dual lemezjátszóm, egy ősrégi, kb 50 éves dörzskerék hajtású, szépen elcsomagolva. Működik is, de nem használom. És még a lemezek, meg cd-k is megvannak, de csak streamelek, mert igen nagyon lusta vagyok.teddysnow írta: ↑2024.11.07., csüt. 15:40Egy válasz sem megy félre, köszönöm szépen a válaszokat. Csupán más igényeink vannak, más oldalról nézzük/hallgatjuk a témát. Nem csalódtam a lemezezésben egy kicsit sem. Engem a használt piacon lévő nepperek domináns jelenléte szomorított el. Erre nem számítottam. A lemezjátszóm még egyszerűbb P-200, az erősítő is hasonló kategória Yamaha AX-?350?. Lehet, ha hallanám a lemezeimet egy komolyabb rendszeren azt mondanám, hogy akkor nézzük csak azokat a Thorens-eket. Jelenleg elvagyok a CD-eimmel is, csak belekóstoltam másba is, mert más is van.
Akik viszont évtizedek óta hallgatnak otthon lemezjátszót, fejlesztik és mindig elsődleges forráskészülékük volt, azoknál olyan berendezések lehetnek, amiknek a mai ára milliós nagyságrend. Ha egyáltalán hozzá lehet jutni azokhoz.
Ezeket nem árt látni, mielőtt elégetsz egy csomó pénzt lemezekre, ami csak a szekrényben áll (és ott is csak porosodik, hiába veszel antisztatikus belső meg külső tokokat minden egyes lemezre).





