Na, 3 nap folyamatos (home officban dolgozom jelenleg még jó darabig) hallgatózást követően megszületett a verdikt részemről, a saját ízlésem, és a saját nappalim körülményei alapján (forrás és előfok a Musicbook Soure, az erősítő pedig a Thesis Gamma).
Kicsi a korábbi Stand Arhoz is tudom hasonlítani, mert azokat 1 hétig hallgattam, amíg a kedves és sajnos néhai Doky Pro 2-eseit árultam. A régebbi kvalitását az is mutatja, hogy még mai szemmel sem rossz dobozok, nem kötöttem ki a próba után, nem volt fájdalmas hallgatni, amíg jött érte a vevő, nem éreztem azt, hogy vissza kell azonnal tenni a Contour 20-asokat.
Ez az újabb, és sajnos csak egyedi pár példányos Stand Art 30-asok azért érezhetően más ligát képviselnek. Minden szempontból egy magasabb kategóriát képviselnek. A kivitel és persze hang szempontjából is. Egy nagyon kellemes, közvetlen karakterű, csak úgy szól, mintha mi sem lenne neki természetesebb. Persze megvannak a határai, akár a méretéből és persze az árkategóriájából is következően. Mindent elsöprő basszusokra természetesen nem kell számítani, nem is azért szerette senki a korábbi modelleket sem (gondolom), tehát ezt nem is érdemes keresni benne, és hibának sem róható fel szerintem. Viszont amit tud, azt nagyon tisztességesen adja elő, nem tűnt fel semmiféle kiemelés, vagy hiány. Kellemes színpadképpel zenél, megfelelő felvétel esetén nagyon szépen elhelyezhető a zenekar a képzelt porondon (vagy ahogy a stúdióban ugye oda keverték).
Ami különbség még a korábbi modellhez képes mindenképpen az, hogy míg a régi dobozokat a falra tolásra tervezte anno Zsolt, ez a 30-as már igényli a 40cm-es távolságot a hátsó faltól, ezzel mindenképp érdemes számolni.
Szóval igazából nem tudok belekötni, mert bár nem hibátlan (van olyan?), de nagyon jó doboz, igencsak jelentős, és hallható előrelépés a korábbiakhoz képest.
A Contour 20-asokat visszakötve viszont egyértelmű a különbség a Dynok javára. No persze nem ordító, de érezhető, és egyértelmű. Persze csodák nincsenek, tudjuk jól, de titkon reméltem, hogy eladhatom a Dynokat, és olcsóbban vehetek egy újabb magyar terméket a rendszerembe.
Egy kritikával tudnám csak illetni a dobozt, de talán ezek a fentebb taglaltak igazából nem is hiba, hanem ennek a méret/típusnak a tulajdonsága. Most egy zeneszámra fogom kihegyezni, de ez megfigyelhető más esetben is.
Adott ez a nagyszerű dal (Hotel California), nagyszerű unplugged előadása (Eagles - Hotel California - Acoustic 1994). Nem tudom, ki mennyire ismeri, és/vagy hallgatja, én kb. hetente egyszer csak úgy meghallgatom, mert szeretem. Na, szóval, amikor lassan indul a szám, egyszer csak belép a dob, ami egy nagyon erőteljes basszussal rendelkezik. Aztán hozzá szép lassan becsatlakozik egyre több gitár, majd ének. Amikor mindenki zenél már, akkor a Stand Art esetében a basszus hallhatóan valamennyire háttérbe szorul. Na ez a Contour 20 esetében nem fordul elő. De ez olyan apróság, ami lehet csak engem zavart kicsit, másnak fel sem tűnik, vagy nem is foglalkozik ilyenekkel, meg ez talán nem is fair összehasonlítás, mert igencsak nem egy árkategória a kettő doboz.
Szó, ami szó, én kellemes emlékkel adom vissza Zsoltnak, és biztos vagyok benne, hogy meghallgatás után gazdára fog találni ez a pár doboz, mert ilyen diszkont áron (ami önköltségi nettó beker ár tudtommal), tényleg egy soha vissza nem térő alkalom. És ez most nem csak egy szófordulat, hanem tényleg nem fog több készülni ezekből.
Persze sokan biztosan vesznek valami "márkás" terméket inkább, de eddigi tapasztalataim alapján pl. Focal Aria BÁRMELYIK modellje helyett, vagy a B&W 700-as S2-es sorozat helyett is ezt a Stand Art 30-ast hallgatnám itthon. És meg lehet nézni, ezek mennyibe kerülnek, vagy ezen cégek kisebb szériás dobozai.
Azaz bárki, aki szeretne egy jó kis dobozt, ne habozzon, mert ez most ajándék ennyiért!
