Mai ajánlatom:

Tejbegríz melegen, fagylalt hidegen!
Sokan, sokszor kérdezik: megéri-e a DIY, vagy milyen hangsugárzót vegyek, X-Y árkategóriában…?
A High-End és DIY „megérést” igen nehezemre esik dekódolni, hiszen legalább annyira személy és pénztárca függő, mint a „jócsaj”, kedvenc étel, autó és sorolhatnám.
Számtalanszor leírtam itt és egyéb fórumokon, hogy nem vagyok, varázsló, szellemi-vallási vezető, vagy hi-fi guruba oltott hivatásos megmondó! Mivel eme információ süket fülekre talál már lassan két évtizede, így gyakorta levelezem a fent említett témakörökben.
Talán eme rapid agymenés némileg redukálhatja, vagy legalább fékezett habzásúvá teheti mit gondolok/ajánlok, típusú megkereséseket.
Az Ultra kategóriában a DIY úgy érzem, hogy a legnagyobb pénzkidobás(vagy be) ami lehetséges a hobbin belül. Kizárólag akkor nem, ha maga az építő, tökéletesen pontosan tudja mit akar és megalkotja álmai dobozát, de ezer hobbistából ha egy ilyen mentalitás érhető tetten. Ebben az igazán kivételesen szerencsés esetben, természetesen megfelelő szaktudás birtokában elkészíthető a vágyott, kivételes képességű hangsugárzót. Ebben az esetben bizton állítható, agyament magas költségekkel kell számolni, illetve vér és emberáldozatokat is szedni fog a projekt!
Ajánlom, aki nem képes minden munkafolyamatot a tervezésen át a megvalósításig maga kivitelezni, bele se fogjon építésbe! Egyéb esetben a különböző szakemberek ezer egzotikus kifogását fogja megismerni.
Az átlagos(abb) DIY emberke magáért az építésért épít és a projekt végeztével már egy másik konstrukció foglalkoztatja fejben. Költség tekintetében akrobatikus módon próbál komfortosan mozogni a ár/minőség mutató által gerjesztette, szűk légüres terében, és mindenféle elvű, felépítésű dobozokat ácsol, amelyeket miután elkészített, jó esetben pár hónap után a bekerülési ár alatt, sokszor kényszerűségből értékesít. Nyilván egyik elvben sem tud kivételeset építeni, kiteljesedni a relatíve alacsony költségek és az adott konstrukció, kizárólagosan hosszas, tapasztalati úton megszerezhető tudás hiányában. Nem csak a kábelezésben, itt is felszínre kerülhet az építő jellemhibája, vagyis adott személyiségek esetén, szóban már az első próbálkozás is „világverő” produktummá nemesedhet.
Magam a használt, földközelibb áron beszerezhető High-End klasszikusok átépítését, „tuningolását” járhatóbb útnak tartom.
Ugyanis ezeknek a High-End dobozoknak hatalmas az értékvesztése, míg a beléjük szerelt hangszórók, dobozaik megépítettsége igazán magas szintet képviselnek.
Arthur USHER doboza ez a kategória! (Gyémánt tweeter, beryllium közép, ETON hexacone woofer. Soha rosszabbat! )
Ezeket a hangsugárzókat, használtan a legtöbb esetben olcsóbban be lehet szerezni, mintha rábíznánk egy külsős, profi építőre bármelyik komolyabb projekt doboz kivitelezését. Előző mondatom, nem a szakembereket minősíti, hanem sokkal inkább az elkészítéshez szükséges alap, segédanyagok jelenlegi magas vételárával indokolható!
Nyilván a legtöbb komolynak kikiáltott High-End hangsugárzónak a váltója alapból kuka, de még így is járható(bb) út lehet ez a verzió.
Persze amikor el akarja az ember adni a tuning dobozát, akkor a jelentős feljavítás, mint hátrány fog jelentkezni, hiszen a hifi alkuszok rögtön abba fognak belekapaszkodni, hogy „nem gyári a váltó”. Hozzátenném, hogy szerencsére és egyben a leendő vásárló szerencséjére!
Relatíve földközelben maradva, nem dinamikus elvű hangsugárzókat javasolnék, hanem sokkal inkább dipólokat.
Egyszerűen az 1-2milliós árkategóriában én nem ismerek olyan dinamikus elvű dobozt, amit szívesebben hallgatnék, mint az ilyen áron fellelhető elektrosztatikusok legjavát a közismert technológiai limitációk ellenére.
Tehát meg kell hallgatni egy jó állapotú elektrosztatikus elvű hangsugárzót és ha alapjaiban tetszik és képesek vagyunk elfogadni a kompromisszumait, akkor az alsóbb kategóriákban messze a dinamikus hangsugárzók felett teljesíthetnek.
Sokan azt mondják, hogy az elektrosztatikus elvű hangsugárzókon azt hallják, hogy nylon jellegű a megszólalás. Arra utalva, hogy mivel a membrán anyaga műanyag, ezért az anyaghasználatra jellemző a végső hangzás.
A vágyvezérlet elképzelésekkel szemben a valóságban az elektrosztatikus hangsugárzók, legalább annyira különbözően szólalnak meg, mint a dinamikusok a különféle anyagú membránjaikkal.
A felsőbb és abszolút kategóriákban már kevésbé tartom kiemelkedően jó megoldásnak a sztatikokat, de 1-3M-ig szinte rivális nélküli képességek birtokosai!
Összegezve a „megérés” deklarálhatatlan a High End Audió farvizén evickélve. A leírtak saját kútfejből törtek elő, egyéni ízlés hatására! A kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg influenszerét, hifis megmondóját!
"Bármely eléggé fejlett technológia megkülönböztethetetlen a mágiától." Arthur C. Clarke (1917-2008)