Kábelezzünk

[gomolalaci]

És megint, és megint!
Vajon lesz-e vége ennek a parttalan, műszakilag ,,alátámasztott" fingreszeszelésnek, gumicsont rágásnak?
Szerintem mindenki aki részt vesz ebben írja le hogy neki mi a legjobban tetsző drót az ő rendszerében és ezzel hátha segít a többieknek! Talán ez is volt valamikor egy fórum célja, amikor még pl. nem lehetett érvelni a nem létező ,,mesterséges intelligencia" védelmében

[fülelek]

Mert a kapacitás megváltoztatja, azaz eltorzítja pl a frekvenciátvitelt.

Attól még nem keletkezik a jelben olyan összetevő, ami nem volt az eredeti jelben.
Nem keletkeznek harmonikus torzítási komponensek, intermodulációs torzítási komponensek és semmi egyéb olyan torzítási komponens nem jelenik meg a jelben, amit az aktív elektronikák okoznak, amikor a jel áthalad rajtuk (mindegyik elektronika kisebb nagyobb mértékben nemlineáris, azaz torzítási komponenseket gyárt különböző mértékben).

Kedves Gábor!

Én azt hiszem, hogy a a kábelek elosztott paraméterként ható kapacitása a legnagyobb frekvenciájú jelösszetevőkre bizony hat. Ahogy halad jel a kábelen az elosztott kapacitás folyamatosan változó feszültségre töltődik, ha van ideje rá. Leggyorsabb változásoknál ez nem teljesül, tehát eltorzul az időfüggvény.
A gyakorlatban ez úgy érhető tetten, hogy a legkisebb kapacitású (köpeny nélküli, csupasz) IC és hangfal kábelek rendkívül tiszta, torzítás mentes hangzást produkálnak. Persze mint minden ez is SZVSZ

És mi az a leggyorsabb változás, amit szükséges átvinni analóg jeltovábbítás esetén?
Amúgy meg mi az a rendkívül tiszta hangzás??
És akkor hogy van az, hogy ha valaki nem a te elveidnek megfelelően készít kábelt, és a kábele mégis jól hallhatóan tisztábban szól, mint a te ……?
A minimális tiszteletet adjuk meg minden felhasználónak kérlek. Admin.

[Aszpirin]

De ezek alkalmazása nem a készülékhez csomagolt- és pro audio kábelekre jellemzőek inkább? Valamire való hifi kábel ezekre fittyet hány, jó részük meg sem felel ezeknek (vagy eleve alapvető biztonsági előírásoknak sem).

Bonyolultabb ez a szabvány-dolog, mint ahogy azt mi laikusok elképzeljük.
Magyarországon (és általában szinte mindenhol) a (nemzeti és nemzetközi) szabványok csak akkor kötelező jellegűek, ha ezt valamely jogszabály kifejezetten (konkrét hivatkozással) kötelezővé teszi, egyébként a jogszabályok a mérvadóak. A szabványok betartása minden gyártó elemi érdeke (a nem kötelezőké is!), de van aki jogi következmények nélkül hagy figyelmen kívül egy-egy szabványt, amennyiben nincs őt annak betartására kötelező jogszabály. A nemzeti szabványok nem ütközhetnek a jogszabályokba, a nemzetközi szabványokat pedig "beelőzik" a jogszabályi előírások (magyarán ha egy dolgot egy szabvány és egy jogszabály is szabályoz, akkor arra a dologra/területre nézve a jogszabályi előírások felüülírhatják a nemzetközi szabvány bizonyos részeit).

[OFF - katt ide ha látni akarod]

Feltettem a ChatGPT 4o-nak azt a kérdést, hogy milyen szabványok kötelezőek magyarországon. A választ idemásolom:

Magyarországon a szabványok betartása különböző területeken lehet kötelező, főként jogszabályi előírások, hatósági rendeletek vagy iparági követelmények alapján. az alábbiakban néhány példa található a kötelező szabványok területeire:

1. építésügyi szabványok:

építési törvény (1997. évi lxxviii. törvény) és kapcsolódó rendeletek: ezek az előírások meghatározzák az építési tevékenységekre vonatkozó szabványokat, beleértve az épületek tervezését, kivitelezését és biztonsági követelményeit.
építőanyagok és épületszerkezetek szabványai: ezek a szabványok az építőanyagok minőségét és biztonságát garantálják, például a beton, acél, fa és más anyagok esetében.

2. tűzvédelmi szabványok:

tűzvédelmi törvény (1996. évi xxxi. törvény) és kapcsolódó rendeletek: ezek előírják a tűzvédelmi követelményeket épületek, létesítmények és berendezések esetében, beleértve a tűzoltó készülékek, tűzjelző rendszerek és menekülési útvonalak szabványait.

3. munkavédelmi szabványok:

munkavédelemről szóló törvény (1993. évi xciii. törvény) és kapcsolódó rendeletek: ezek meghatározzák a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi követelményeket, beleértve a gépek, berendezések és munkahelyi környezet szabványait.
4. élelmiszeripari szabványok:

élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény (2008. évi xlvi. törvény) és kapcsolódó rendeletek: ezek előírják az élelmiszerek biztonságával és minőségével kapcsolatos szabványokat, például a haccp (hazard analysis and critical control points) rendszert.

5. környezetvédelmi szabványok:

környezetvédelmi törvény (1995. évi liii. törvény) és kapcsolódó rendeletek: ezek meghatározzák a környezetvédelmi követelményeket, beleértve a levegőtisztaság, vízminőség és hulladékkezelés szabványait.

6. energetikai szabványok:

energiatakarékosságról és energiahatékonyságról szóló törvény (2015. évi lvii. törvény) és kapcsolódó rendeletek: ezek előírják az energiahatékonysági követelményeket épületek, berendezések és járművek esetében.
7. elektromos és elektronikus berendezések szabványai:

villamos energia törvény (2007. évi lxxxvi. törvény) és kapcsolódó rendeletek: ezek előírják az elektromos és elektronikus berendezések biztonsági követelményeit és szabványait.

az itt felsorolt példák csak néhány területet fednek le, ahol a szabványok betartása kötelező magyarországon. az egyes szabványok betartása attól függ, hogy mely jogszabályok és rendeletek hivatkoznak rájuk, illetve hogy az adott iparág vagy terület milyen speciális követelményeket támaszt.

Ezután feltettem azt a kérdést, hogy konkrétan milyen szabványok betartása kötelező Magyarországon a kábelekre nézve?
A válasz:

Magyarországon az elektromos kábelekre vonatkozó szabványok betartása a biztonság és a megfelelőség érdekében kötelező. Az alábbiakban néhány konkrét szabványt és hivatkozást sorolok fel, amelyek az elektromos kábelekre vonatkoznak:

MSZ EN 50575:2014 +A1:2016 - Erősáramú, távközlési és jelátviteli vezetékek. Építési termékként való alkalmazás. Tűzállóságra vonatkozó követelmények, vizsgálati módszerek és teljesítmény-megfelelőség
Ez a szabvány meghatározza az elektromos kábelek tűzállóságára vonatkozó követelményeket, vizsgálati módszereket és teljesítmény-megfelelőséget.

MSZ 13207:2000 - Erősáramú szigetelt vezetékek. Általános követelmények
Ez a szabvány az erősáramú szigetelt vezetékek általános követelményeit tartalmazza, amelyek biztosítják a vezetékek biztonságos és hatékony használatát.

MSZ EN 60228:2005 - Vezetők névleges keresztmetszet szerinti osztályozása
Ez a szabvány a vezetők névleges keresztmetszet szerinti osztályozását szabályozza, ami fontos a megfelelő méretezés és biztonság érdekében.

MSZ EN 60332-1-2:2004 - Kábelek és vezetékek tűzállósági vizsgálatai. 1-2. rész: Egyetlen szigetelt vezeték vagy kábel viselkedése tűz hatására. Függőleges lángterjedés vizsgálata
Ez a szabvány a kábelek és vezetékek tűzállósági vizsgálatainak módszereit határozza meg, különös tekintettel a függőleges lángterjedésre.

MSZ EN 61034-2:2005 - Alacsony füstképződésű kábelek és vezetékek. 2. rész: Vizsgálati módszerek és követelmények
Ez a szabvány az alacsony füstképződésű kábelek és vezetékek vizsgálati módszereit és követelményeit írja le, amelyek a tűzvédelmi szempontból fontosak.

MSZ HD 60364-5-52:2002 - Az épületek villamos berendezéseinek létesítése. 5-52. rész: Vezetékek kiválasztása és szerelése
Ez a szabvány az épületek villamos berendezéseinek vezetékekre vonatkozó kiválasztási és szerelési követelményeit tartalmazza.

Ezek a szabványok csak néhány példát jelentenek a Magyarországon kötelezően betartandó elektromos kábelekre vonatkozó szabványokra. A pontos követelmények és szabványhivatkozások az adott alkalmazási területtől és környezettől függően változhatnak. A szabványok betartása nemcsak a jogszabályi megfelelőség miatt fontos, hanem a biztonságos és megbízható működés érdekében is.

Az utolsó rész miatt a kérdést tovább kellene finomítani...

[cables]

A kapacitástól mitől lesz torzítása?

Mert a kapacitás megváltoztatja, azaz eltorzítja pl a frekvenciátvitelt.

Attól még nem keletkezik a jelben olyan összetevő, ami nem volt az eredeti jelben.
Nem keletkeznek harmonikus torzítási komponensek, intermodulációs torzítási komponensek és semmi egyéb olyan torzítási komponens nem jelenik meg a jelben, amit az aktív elektronikák okoznak, amikor a jel áthalad rajtuk (mindegyik elektronika kisebb nagyobb mértékben nemlineáris, azaz torzítási komponenseket gyárt különböző mértékben).

Kedves Gábor!

Én azt hiszem, hogy a a kábelek elosztott paraméterként ható kapacitása a legnagyobb frekvenciájú jelösszetevőkre bizony hat. Ahogy halad jel a kábelen az elosztott kapacitás folyamatosan változó feszültségre töltődik, ha van ideje rá. Leggyorsabb változásoknál ez nem teljesül, tehát eltorzul az időfüggvény.
A gyakorlatban ez úgy érhető tetten, hogy a legkisebb kapacitású (köpeny nélküli, csupasz) IC és hangfal kábelek rendkívül tiszta, torzítás mentes hangzást produkálnak. Persze mint minden ez is SZVSZ

[ELEX]

A kapacitástól mitől lesz torzítása?

Mert a kapacitás megváltoztatja, azaz eltorzítja pl a frekvenciátvitelt.

Attól még nem keletkezik a jelben olyan összetevő, ami nem volt az eredeti jelben.
Nem keletkeznek harmonikus torzítási komponensek, intermodulációs torzítási komponensek és semmi egyéb olyan torzítási komponens nem jelenik meg a jelben, amit az aktív elektronikák okoznak, amikor a jel áthalad rajtuk (mindegyik elektronika kisebb nagyobb mértékben nemlineáris, azaz torzítási komponenseket gyárt különböző mértékben).

Egyébként a kapacitás önmagában nem változtatja meg a "frekvencia átvitelt", csak a generátor és a lezáróimpedancia függvényében okoz frekvenciafüggő amplitúdó átvitelt. Ha mindkettő alacsony, netán még illesztett is, akkor semmiféle változást nem okoz még jóval a hallható tartomány felett sem.
Frekvencia függő amplitúdó átvitelhez még csak kábel kapacitás sem kell.
Tegyük fel, hogy van egy nulla kapacitású kábelünk, aminek a soros ohmikus ellenállása nagy (pl szénkábel). Azzal kötünk össze egy olyan erősítőt, aminek a bemenetén erőteljes nagyfrekis szűrés található (10 nF a földdel párhuzamosan), már akkor nem beszélhetünk lineáris frekvenciafüggő amplitúdó átvitelről.
Nekem volt már olyan előfok és végfok párom, amik nagyon nem illettek egymáshoz, mivel az előfok passzív hangerő szabályozója változó és elég jelentős kimeneti ellenállást produkált, a végfok bemenetén viszont 10 nF párhuzamos kapacitás volt. Így a frekvenciamenet válotása már becsúszott a hallható tartományba magasabb hangerő állásoknál, ahol az előfok kimeneti ellenállása már elég magas volt. Kis kimeneti impedanciás előfokkal semmi átviteli egyenetlenség nincs.

A kábelek önmagukban a maguk induktivitásával, kapacitásával, ellenállásával nem produkálnak mérhető torzítást, mivel ezek passzív lineáris elemek. A jelben nem lévő torzítási komponenseket csak nemlineáris aktív elemek képesek produkálni.
Most tekintsünk el az elektroakusztikai átalakítókról (hangszórók, hangszedők, mikrofonok), mert ők termelik a legnagyobb mértékű torzítást az elektroakusztikában. Nagyságrendekkel nagyobbat, mint az elektronikák és nagyon sok nagyságrenddel nagyobbat, mint a kábelek nem ideális anyagszerkezete következtében a kábelek.

Ennek ellenére az emberi fül eléggé érzékeny a kábelek okozta változására is.

[fererencz]

A kábelek, vezetékek hangjával kapcsolatosan nincsenek közvetlen szabványok, mivel a hangzás szubjektív élmény, és az egyéni preferenciák és a környezeti tényezők nagyban befolyásolják.

Azonban a kábelek gyártásánál figyelembe vett szabványok és specifikációk közvetetten befolyásolhatják a hangminőséget, mint például az anyaghasználat, az árnyékolás, a vezető geometria és a csatlakozók minősége.


IEC (International Electrotechnical Commission)
IEC 60228: Vezetőanyagok és szerkezetük.
IEC 60332: Tűzállósági vizsgálatok elektromos kábelek és vezetékek esetében.
IEC 60754: Korrozív gázok vizsgálata égés közben.

UL (Underwriters Laboratories)
UL 1581: Elektromos kábelek és vezetékek vizsgálati eljárásai.
UL 444: Hangsugárzó kábelek és egyéb kommunikációs kábelek.

AES (Audio Engineering Society)
AES48-2005: Szimmetrikus csatlakozások földelési és árnyékolási eljárásai.
AES14-1992 (r2009): Hangtechnikai vezetékek és csatlakozók színezési kódjai és jelölési eljárásai.
ANSI (American National Standards Institute) Szabványok:
ANSI/EIA-568: Telekommunikációs kábelek és vezetékek szabványai, amelyek részben érintik az audio kábeleket is.

Specifikus Előírások
RoHS (Restriction of Hazardous Substances Directive):
Az EU által előírt direktíva, amely korlátozza bizonyos veszélyes anyagok (például ólom, higany, kadmium) használatát az elektromos és elektronikus berendezésekben, beleértve az audio kábeleket is.
REACH (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals):
Az EU vegyi anyagokra vonatkozó szabályozása, amely szintén érinti az audio kábeleket gyártókat.

FCC (Federal Communications Commission)
Az elektromágneses interferencia (EMI) szabályozása az Egyesült Államokban.

IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) Szabványok:
IEEE 1180: Digitális audio jelfeldolgozás.

Egyéb Fontos Szabványok és Előírások

TIA/EIA-568: Telecommunication Cabling Standards, amely magában foglalja az audio és adatkommunikációs kábeleket is.
HDBaseT Specifikáció: HDBaseT Alliance által kiadott specifikáció, amely a HDMI jelek és más jelek továbbítását szabályozza ethernet kábelen keresztül.

De ezek alkalmazása nem a készülékhez csomagolt- és pro audio kábelekre jellemzőek inkább? Valamire való hifi kábel ezekre fittyet hány, jó részük meg sem felel ezeknek (vagy eleve alapvető biztonsági előírásoknak sem).

Így lehetne azt a következtetést is levonni, hogy a készülékhez csomagolt, mindenplecsniveljogosanellátott kábel ja jó hangú. Vagy pont ellenkezőleg? A nemmegfelelés a jó hang ára?

[Voyager]

Az állításoddal ellentétben, a fejlesztők pontosan tudják, miért szólnak másképp a különböző kábelek. Az anyagok tisztasága, a vezető struktúrája, az árnyékolás módja és sok más tényező mind hozzájárulnak a hangzásbeli különbségekhez. Ezeket a tulajdonságokat nemcsak mérni tudják, hanem tudományos alapokra építve optimalizálják is.

Az az állítás, hogy a hifi kábelek esetében az "átverve" fogalom nincs definiálva, egyszerűen nem igaz. Az audioiparban a hitelesség és a minőség kritikus tényezők, és a cégek nagy hangsúlyt fektetnek ezekre. Az általad említett villanyszerelő drótok és CAT6 kábelek esetében is megvannak a szabványok és előírások, ahogy az audio kábelek esetében is.

Érdemes tehát elismerni és tiszteletben tartani a mérnökök munkáját, akik a legjobb hangélményt igyekeznek nyújtani a vásárlóknak.

Audio kábelek esetében szabványok és előírások?
Viccelsz?

A kábelek, vezetékek hangjával kapcsolatosan nincsenek közvetlen szabványok, mivel a hangzás szubjektív élmény, és az egyéni preferenciák és a környezeti tényezők nagyban befolyásolják.

Azonban a kábelek gyártásánál figyelembe vett szabványok és specifikációk közvetetten befolyásolhatják a hangminőséget, mint például az anyaghasználat, az árnyékolás, a vezető geometria és a csatlakozók minősége.

[SPOILER] Szabványok

IEC (International Electrotechnical Commission)
IEC 60228: Vezetőanyagok és szerkezetük.
IEC 60332: Tűzállósági vizsgálatok elektromos kábelek és vezetékek esetében.
IEC 60754: Korrozív gázok vizsgálata égés közben.

UL (Underwriters Laboratories)
UL 1581: Elektromos kábelek és vezetékek vizsgálati eljárásai.
UL 444: Hangsugárzó kábelek és egyéb kommunikációs kábelek.

AES (Audio Engineering Society)
AES48-2005: Szimmetrikus csatlakozások földelési és árnyékolási eljárásai.
AES14-1992 (r2009): Hangtechnikai vezetékek és csatlakozók színezési kódjai és jelölési eljárásai.
ANSI (American National Standards Institute) Szabványok:
ANSI/EIA-568: Telekommunikációs kábelek és vezetékek szabványai, amelyek részben érintik az audio kábeleket is.

Specifikus Előírások
RoHS (Restriction of Hazardous Substances Directive):
Az EU által előírt direktíva, amely korlátozza bizonyos veszélyes anyagok (például ólom, higany, kadmium) használatát az elektromos és elektronikus berendezésekben, beleértve az audio kábeleket is.
REACH (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals):
Az EU vegyi anyagokra vonatkozó szabályozása, amely szintén érinti az audio kábeleket gyártókat.

FCC (Federal Communications Commission)
Az elektromágneses interferencia (EMI) szabályozása az Egyesült Államokban.

IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) Szabványok:
IEEE 1180: Digitális audio jelfeldolgozás.

Egyéb Fontos Szabványok és Előírások

TIA/EIA-568: Telecommunication Cabling Standards, amely magában foglalja az audio és adatkommunikációs kábeleket is.
HDBaseT Specifikáció: HDBaseT Alliance által kiadott specifikáció, amely a HDMI jelek és más jelek továbbítását szabályozza ethernet kábelen keresztül.

[Voyager]

Szeretnék megosztani egy érdekes olvasmányt a témában. (csak egy példa)

https://www.audioholics.com/audio-video ... le-science

Sajnos mindkét oldalról borzasztó műszaki melléfogásokat lehet olvasni, nem célszerű semmilyen tanulságot levonni a cikkből a túl sok műszaki és logikai bukfenc miatt.

Éppen ezért csatoltam a linket.

[denesdr]

.......Ha meg árnyékolod, akkor már lesz mondjuk kapacitása is (ha esetleg nélküle nem volt), bumm a nulla torzításnak.

A kapacitástól mitől lesz torzítása?

Mert a kapacitás megváltoztatja, azaz eltorzítja pl a frekvenciátvitelt.

[ELEX]

.......Ha meg árnyékolod, akkor már lesz mondjuk kapacitása is (ha esetleg nélküle nem volt), bumm a nulla torzításnak.

A kapacitástól mitől lesz torzítása?

[sutemenyx]

Csak nem lehet kipróbálni, mert szupravezetőnek hívják. Nulla ellenállás, nulla torzítás és nulla zaj. Pontosan nulla. Pontosan ez a legjobb kábel definicioja, semmilyen veszteség és torzulás nem következik be rajta. Ha árnyékolod, még zajt sem vesz fel.

És soha nem is lehet majd, mert praktikusan kivitelezhetetlen a fizikai valóságban. Ha meg árnyékolod, akkor már lesz mondjuk kapacitása is (ha esetleg nélküle nem volt), bumm a nulla torzításnak.

Lehet távol rakni az árnyékolást.

[denesdr]

Csak nem lehet kipróbálni, mert szupravezetőnek hívják. Nulla ellenállás, nulla torzítás és nulla zaj. Pontosan nulla. Pontosan ez a legjobb kábel definicioja, semmilyen veszteség és torzulás nem következik be rajta. Ha árnyékolod, még zajt sem vesz fel.

És soha nem is lehet majd, mert praktikusan kivitelezhetetlen a fizikai valóságban. Ha meg árnyékolod, akkor már lesz mondjuk kapacitása is (ha esetleg nélküle nem volt), bumm a nulla torzításnak.

[sutemenyx]

Az állításoddal ellentétben, a fejlesztők pontosan tudják, miért szólnak másképp a különböző kábelek. Az anyagok tisztasága, a vezető struktúrája, az árnyékolás módja és sok más tényező mind hozzájárulnak a hangzásbeli különbségekhez. Ezeket a tulajdonságokat nemcsak mérni tudják, hanem tudományos alapokra építve optimalizálják is.

Az az állítás, hogy a hifi kábelek esetében az "átverve" fogalom nincs definiálva, egyszerűen nem igaz. Az audioiparban a hitelesség és a minőség kritikus tényezők, és a cégek nagy hangsúlyt fektetnek ezekre. Az általad említett villanyszerelő drótok és CAT6 kábelek esetében is megvannak a szabványok és előírások, ahogy az audio kábelek esetében is.

Érdemes tehát elismerni és tiszteletben tartani a mérnökök munkáját, akik a legjobb hangélményt igyekeznek nyújtani a vásárlóknak.

Audio kábelek esetében szabványok és előírások?
Viccelsz?
Amik léteznek, azok a gyártástechnológiai SOP-k, meg az érintésvédelmi tanúsítványok, meg a tűzbiztonság, a tartósság-tesztek, a mérhető paraméterek jegyzőkönyvezése, meg még van egy csomó, amivel, valóban, nyomják a komoly gyártókat, hogy legyen, ez talán helyes is, nem tudom.
De amiről itt mi beszélünk, és költjük a nagy zsét, az nem ez. Az valami egészen más.

Hol a szabvány a tónushelyességre?
Hol a szabvány a 'tér' megjelenítésére?
Hol a szabvány a középbasszus tagoltságára?
Hol a szabvány a zongora-balkéz színezetlenségére?
Hogyan optimalizálják ezeket egyszerre? Valamit próbálnak, én elhiszem, de mindenki másképp, az nem gáz?
Hogy kreálnál egy épkézláb szabványt / SOP-t, amikor pl. a tápkábelek hajlamosak teljesen másképp viselkedni két eltérő rendszerben, két eltérő akusztikában? Vagy a fentieket ezek a mérnökök be tudják társítani egy-egy geometriához vagy szigetelési eljáráshoz vagy anyaghasználathoz?

Nem.
Ezek a mérnökök jobb esetben a fülükre hallgatnak, valamit kigondolnak, fejlesztenek, modelleznek is akár, a nem-szélhámosok talán igyekeznek minél jobb hangú pl. tápkábelt kreálni, minél jobb anyagból, aztán jön a gyártás, a management, meg a költségek, meg a vizuális megjelenés, meg a promóciós anyagok meg a reklám, meg az árképzés meg az adó, meg a luxusfeeling-gerjesztés, meg az olcsó modellek visszabutítása, a fadoboz, a nagy ászok diszkrét leutánzása, a 'komoly kutatás mindenek felett', a netes fan-csoportok figyelése/moderálása, .... meg a takarítónő TB-je meg a stb..., és a végső kérdésre, hogy mitől különbözik a tápkábelek hangja, te is tudsz felelni, meg én is, hogy mi minden meg tudja változtatni, de arra nem, arra nagyon nem, és ők sem, hogy mitől jók, mi lenne az üdvözítő irány, mi a 'nem átverés', és ahány céget nézel, mind-mind mást mond.
Semmi jele annak, hogy legalább néhány dologban egy irányba húznának.
Óriási, katasztrofális, szinte humoros divergencia van.
Olvass vissza pár ezer oldalt.
Vagy inkább kezdj el keresni 'jó' tápkábelt a neten, ha nem hiszel a felhasználóknak.
Minden igaz, és mindennek az ellenkezője is.
Vannak q.vajó horror árú kábelek. Vannak olyanok, hogy a táskájuk az egyetlen érték.
Legendák támadnak, és szentek járkálnak közöttünk, suttogva mesélnek csodákat, szamizdat-szerű tantételeket issza a nép, másnapra elfelejti, vagy elhalt mágusokat imád, régi, 30 éves hangélményükről álmodozik, ja, 'audiokultúra', meg 'zeneszeretet',
Kábelt 'modellezni'.... magában.... hogy az sem ismert, hogy mibe, miféle dologba/tápegységbe lesz bedugva...
Ez szerintem kicsit húzós.
Drukkolok nekik.

Fordítva ülsz a lovon. Nem a kábel fogja a hangot csinálni, az legjobb esetben csak nem cseszi el. A szabványossági kérdéseid elé érdemesebb felvenni, hogy milyen forrással, milyen erősítővel és milyen hangfallal kinzod magad. Az egyetlen biztos pont amiből elvi és gyakorlati síkon is létezik legjobb az pont a kábel. Csak nem lehet kipróbálni, mert szupravezetőnek hívják. Nulla ellenállás, nulla torzítás és nulla zaj. Pontosan nulla. Pontosan ez a legjobb kábel definicioja, semmilyen veszteség és torzulás nem következik be rajta. Ha árnyékolod, még zajt sem vesz fel. De szupravezetővel is csak annyira lesz jó a rendszer, mint amennyire jók a készülékeid.
Ha az aiwa music centert kábelezed át vele, akkor is csak aiwa music center lesz.

[fülelek]

Szeretnék megosztani egy érdekes olvasmányt a témában. (csak egy példa)

https://www.audioholics.com/audio-video ... le-science

Sajnos mindkét oldalról borzasztó műszaki melléfogásokat lehet olvasni, nem célszerű semmilyen tanulságot levonni a cikkből a túl sok műszaki és logikai bukfenc miatt.

[chord_]

Az állításoddal ellentétben, a fejlesztők pontosan tudják, miért szólnak másképp a különböző kábelek. Az anyagok tisztasága, a vezető struktúrája, az árnyékolás módja és sok más tényező mind hozzájárulnak a hangzásbeli különbségekhez. Ezeket a tulajdonságokat nemcsak mérni tudják, hanem tudományos alapokra építve optimalizálják is.

Az az állítás, hogy a hifi kábelek esetében az "átverve" fogalom nincs definiálva, egyszerűen nem igaz. Az audioiparban a hitelesség és a minőség kritikus tényezők, és a cégek nagy hangsúlyt fektetnek ezekre. Az általad említett villanyszerelő drótok és CAT6 kábelek esetében is megvannak a szabványok és előírások, ahogy az audio kábelek esetében is.

Érdemes tehát elismerni és tiszteletben tartani a mérnökök munkáját, akik a legjobb hangélményt igyekeznek nyújtani a vásárlóknak.

Audio kábelek esetében szabványok és előírások?
Viccelsz?
Amik léteznek, azok a gyártástechnológiai SOP-k, meg az érintésvédelmi tanúsítványok, meg a tűzbiztonság, a tartósság-tesztek, a mérhető paraméterek jegyzőkönyvezése, meg még van egy csomó, amivel, valóban, nyomják a komoly gyártókat, hogy legyen, ez talán helyes is, nem tudom.
De amiről itt mi beszélünk, és költjük a nagy zsét, az nem ez. Az valami egészen más.

Hol a szabvány a tónushelyességre?
Hol a szabvány a 'tér' megjelenítésére?
Hol a szabvány a középbasszus tagoltságára?
Hol a szabvány a zongora-balkéz színezetlenségére?
Hogyan optimalizálják ezeket egyszerre? Valamit próbálnak, én elhiszem, de mindenki másképp, az nem gáz?
Hogy kreálnál egy épkézláb szabványt / SOP-t, amikor pl. a tápkábelek hajlamosak teljesen másképp viselkedni két eltérő rendszerben, két eltérő akusztikában? Vagy a fentieket ezek a mérnökök be tudják társítani egy-egy geometriához vagy szigetelési eljáráshoz vagy anyaghasználathoz?

Nem.
Ezek a mérnökök jobb esetben a fülükre hallgatnak, valamit kigondolnak, fejlesztenek, modelleznek is akár, a nem-szélhámosok talán igyekeznek minél jobb hangú pl. tápkábelt kreálni, minél jobb anyagból, aztán jön a gyártás, a management, meg a költségek, meg a vizuális megjelenés, meg a promóciós anyagok meg a reklám, meg az árképzés meg az adó, meg a luxusfeeling-gerjesztés, meg az olcsó modellek visszabutítása, a fadoboz, a nagy ászok diszkrét leutánzása, a 'komoly kutatás mindenek felett', a netes fan-csoportok figyelése/moderálása, .... meg a takarítónő TB-je meg a stb..., és a végső kérdésre, hogy mitől különbözik a tápkábelek hangja, te is tudsz felelni, meg én is, hogy mi minden meg tudja változtatni, de arra nem, arra nagyon nem, és ők sem, hogy mitől jók, mi lenne az üdvözítő irány, mi a 'nem átverés', és ahány céget nézel, mind-mind mást mond.
Semmi jele annak, hogy legalább néhány dologban egy irányba húznának.
Óriási, katasztrofális, szinte humoros divergencia van.
Olvass vissza pár ezer oldalt.
Vagy inkább kezdj el keresni 'jó' tápkábelt a neten, ha nem hiszel a felhasználóknak.
Minden igaz, és mindennek az ellenkezője is.
Vannak q.vajó horror árú kábelek. Vannak olyanok, hogy a táskájuk az egyetlen érték.
Legendák támadnak, és szentek járkálnak közöttünk, suttogva mesélnek csodákat, szamizdat-szerű tantételeket issza a nép, másnapra elfelejti, vagy elhalt mágusokat imád, régi, 30 éves hangélményükről álmodozik, ja, 'audiokultúra', meg 'zeneszeretet',
Kábelt 'modellezni'.... magában.... hogy az sem ismert, hogy mibe, miféle dologba/tápegységbe lesz bedugva...
Ez szerintem kicsit húzós.
Drukkolok nekik.

[fererencz]

Én nagyon sajnálom azokat a kábel-mérnököket, akik rengeteg munkaóra, kísérlet és tapasztalás után megalkotnak egy adott célú, karakterű, hangi tulajdonságú kábelt, majd a felhasználók meg teljesen más, de egymásnak is ellentmondó (hiteles!!!) beszámolókat írnak a tapasztaltakról, mint az eredeti szándék volt.

[arzachel]

Csak egy példa a sokat emlegetett VdH MCS1000. Ugye már nem gyártják. Igény lenne rá? Igen? Sokat fizetnének érte? Igen.
Akkor meg miért nem gyártják újra? Mert legyártottak egy adagot (1Km tök mindegy) de valószínűleg nem tudják megismételni. Az az alapanyag, tisztaság, összetétel, gyártás technológia stb lehet még egyszer már nem reprodukálható.

Az MCS1000 a Szent Grál. Ha véletlenül felbukkan a használt piacon azonnal megveszik...

[hodyka]

Nem erre gondoltam, de akkor lehet kettő van

Siltech-re gondoltam

[Aszpirin]

Hány gyártóról tudtok aki akik hifi vagy high-end drótokat gyárt, és maga is önti és húzza a drótokat

Szerintem nem sok van, Európában talán egy ha jól tudom összesen van három van ( Japán és USA )

ha többet tudtok írjátok meg köszi

A többi csak a kész drótokat faragja

Szerintem a Jenving (Svédország) maga is önti és húzza a Supra márkanevű kábeleket (esetleg pont rá gondoltál, mint az egyetlen európai gyártó?). De lehet, hogy tévedek.

[hodyka]

Hány gyártóról tudtok aki akik hifi vagy high-end drótokat gyárt, és maga is önti és húzza a drótokat

Szerintem nem sok van, Európában talán egy ha jól tudom összesen van három van ( Japán és USA )

ha többet tudtok írjátok meg köszi

A többi csak a kész drótokat faragja

[Voyager]

Szeretnék megosztani egy érdekes olvasmányt a témában. (csak egy példa)

https://www.audioholics.com/audio-video ... le-science

[Aszpirin]

Mindenre van szimuláció, de olyat még nem hallottam ami a kapott hangot le tudta volna szimulálni.

Ez nyilvánvaló, mert a kábelnek nincs "hangja", csak annyit tudnak szimulálni (teljesen logikus módon), hogy a kábel egyik végére adott elektromos jelből mi lesz a másik végén, bizonyos előre meghatározott körülmények között és bizonyos paraméterű terhelés mellett. Azt nem tudhatják előre, hogy valakinél otthon ez milyen elektromágneses környezetbe kerül, s azt sem, hogy pontosan hová megy tovább a végfelhasználónál. Hangot hangsugárzók szoktak adni, nem kábelek, ezért feltételezem, hogy - ha egyáltalán van prediktív analízis paradigmára épülő szimulációs alapú tervezés az audio-kábelgyártóknál, amit természetesen még mindig nem tudok, és ezt szeretném itt is kihangsúlyozni - akkor valamilyen referencia rendszereken "hallgatják le" a másik kábelvégen kapott szimulált jelet, és innentől már teljesen szubjektív lesz az ő megítélésük arról, hogy milyen a "hang" a kábelük használatával.
De hogy minden lehetséges környezeti körülményt, be- és kimeneti terheléseket leszimuláljanak, az értelemszerűen - illetve SZERINTEM - fizikai képtelenség. A megcéljott mérhető fizikai paramétereket viszont egészen jól el tudják így érni, vagy előre meg tudják mondani, hogy mekkora az eltérés. - csak mint tudjuk a "hangot" nem csak ezek a mérhető fizikai paraméterek határozzák meg.

[Tctronic]

......

Az ötvözetek és anyagok kiválasztása mögött komoly anyagtudományi kutatások állnak.

.....

Természetesen vannak olyan piaci szereplők, akik kihasználják a fogyasztók bizalmát, de ez nem jelenti azt, hogy az egész iparág ilyen lenne.

Anyagtudományi kutatások lehet vannak , de szerintem jóval valószínűbb:

1. Kezdő szint: nézzük meg milyen már legyártott kábelek vannak a piacon (amiket bármilyen egyéb célra már legyártottak), hallgassuk meg ami jó adjuk el drágábban.
2. Haladó szint: Nézzük meg amik jó kábelek, milyen fizikai, metallurgiai tulajdonságai vannak. Minél nagyobb minta alapján ebből próbáljunk meg valamiféle következtetést levonni. Ezek alapján gyártassunk kábelt. Hallgassuk meg, ha nem jó és van elég pénzünk változtassunk valamit és gyártassunk újra. Ezt mindaddig ismételjük amíg megy a szekér.

....

Nem írtam, hogy minden piaci szereplő rossz arc, de azért előfordul közöttük (is)

[Tctronic]

Nagyon sokszor előfordul hogy egy kábel több név alatt is fut. Meg olyan is volt már a történelemben hogy ismert gyártó filléres számítógép USB kábelt beburkolva nagyságrendekkel többért adta el.

Khm.... Entreq? :) Az bizony egy csúnya sztori volt (szerintem).

Én egyébként nem tudom, hogy hogyan tervezik a kábeleket az audio-világban, de saját szememmel láttam nagyon komoly kábel-szimulációkat (minden paraméter a vezetőkhöz, dielektrikumokhoz, geometria, stb. alapján a kábelben végbemenő fizikai folyamatok vizualizált szimulációit) Simcenter Amesim-ben, igaz, ipari (NEM audio) felhasználásra. Ott igen komoly tchnikákat vetnek be ma már egy-egy kábel megtervezésére. Mondom nem tudom, de a technika és a matek adott hozzá, szóval akár számítógépes szimulációval megtámogatott számítógépes tervezést ia alkalmazhatnak. Hogy ezt teszik vagy sem, azt nálam tájékozottabb megmondja.

Te mondtad (Én nem akartam leírni) Mindenre van szimuláció, de olyat még nem hallottam ami a kapott hangot le tudta volna szimulálni. Anno megvettem a Handbook for sound engineers c. könyvet a kábeles résznél szinte minden is le van írva, de a kábelek hangra gyokorolt hatásáról sajnos nem találtam semmit (igaz nem töviről hegyire olvastam az tény)
Szóval a sound engineers-ek között ez kicsit mintha tabu téma lenne...

[Voyager]

Lehet én vagyok naiv, tudatlan, de nehezen tudom elképzelni hogy ül az asztalnál egy mérnök csapat és hosszas gondolkodás, számolás (??), fejvakargatás után azt mondják: legyen 90% ezüst 5,3% arany 4,7% platina ötvözetű kábelt rendeljünk (Azt se tudom hogy ezek ötvözhetőek-e, csak egy példát mondtam) meg a gyártótól mert ez lesz az óriás ölő. (Mert azt nagyon nagy valószínűséggel nem ők gyártják) Ja a gyárban csak 5000m rendelhető minimális mennyiség amit legyártanak. Legyártják. Phhh jó sz@r lett. Na mindegy majd elsózzuk valahova.

Ahogy már írtam az összes eddigi tapasztalat próbálkozások, kísérletezések után lett megszerezve.

Csak egy példa a sokat emlegetett VdH MCS1000. Ugye már nem gyártják. Igény lenne rá? Igen? Sokat fizetnének érte? Igen.
Akkor meg miért nem gyártják újra? Mert legyártottak egy adagot (1Km tök mindegy) de valószínűleg nem tudják megismételni. Az az alapanyag, tisztaság, összetétel, gyártás technológia stb lehet még egyszer már nem reprodukálható.

Szóval szvsz, a kábelek kellenek, a jó kábel nagyon kell, de túl van misztifikálva ez az egész. Nagyon sokszor kihasználják ezt a gyártók szemrebbenés nélkül.

Nagyon sokszor előfordul hogy egy kábel több név alatt is fut. Meg olyan is volt már a történelemben hogy ismert gyártó filléres számítógép USB kábelt beburkolva nagyságrendekkel többért adta el.

Peace

Kísérletezések és próbálkozások valóban gyakoriak az audioiparban, és ezek eredményezik az új, innovatív termékeket. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a folyamat esetleges vagy véletlenszerű lenne. A mérnökök szisztematikusan dolgoznak azon, hogy a legjobb minőségű hangátvitelt biztosítsák, figyelembe véve a legújabb tudományos eredményeket és technológiai fejlesztéseket. Az ötvözetek és anyagok kiválasztása mögött komoly anyagtudományi kutatások állnak.

Természetesen vannak olyan piaci szereplők, akik kihasználják a fogyasztók bizalmát, de ez nem jelenti azt, hogy az egész iparág ilyen lenne.