Sziasztok,
Szeretnék megosztani Veletek néhány gondolatot Ákos legújabb összekötő kábelével kapcsolatban.
"To infinity.... and Beyond" … és tovább???
Talán ez is lehetne a címe eme irománynak, de még mielőtt belevágnék, írnék pár sort elöljáróban.
A tavalyi év elején, egyik Ákossal folytatott beszélgetésem során megemlítette, hogy készül egy új kábelcsalád, mely az Infinity névre hallgat. Júniusban már el is készítette nekem a hangszóró kábelt – erről írtam is akkor pár gondolatot itt a ValhallA világá-ban. Már akkor elhatároztam, hogy a későbbiekben (vagy minél hamarabb

) nekem kelleni fog egy Infinity XLR összekötő kábel is – pedig nem panaszkodhatom a ValhallA Ethos összekötő kábelemre.
Nos, 2 héttel ezelőtt egy valóra vált álmom teljesült, amikor kézhez kaptam egy kis bőröndöt, melynek gyomrában ott lapult a hőn áhított kábel.
Nem tudtam mire számítsak, mert az Ethos XLR tényleg egy fantasztikus összekötő kábel. Szóval nagyon izgatott voltam, mint ahogyan Ákos is, hiszen jól ismeri a rendszeremet - mondhatni együtt építettük -, azt viszont kihangsúlyozta, hogy készüljek föl alaposan :) … erre nem lehet fölkészülni :)
Szóval eljött a pillanat, bekötöttem a kábelt, a rendszer életre kelt és vártam, hogy minden komponens bemelegedjen. Azt még zárójelben megjegyezném, hogy nemrég cseréltem DAC-ot, így mindössze pár óra zenehallgatás volt a háta mögött. Ahogy elindítottam az első zenét, egyböl egy olyan zenei színpad tárult elénk mintha egy teljesen másik dimenzióba repültünk volna – megszűnt a tér és az idő. Egy olyan élmény volt amit nagyon nehéz szavakba önteni. Talán ahhoz az érzéshez tudnám hasonlítani, mint amikor a Hubble űrteleszkóp által készített felvételeket 3D-ben láttam – igazi katarzis. Az a roppant tisztaság, folyékonyság mint egy hegyi forrás... elképesztő élményt nyújtott.
Azóta az első (letaglózó) benyomás óta eltelt kb. 70 óra és már most szinte végtelen felbontással sugárzik felénk a zene, nagyon részletgazdag minden egyes előadás. A basszuson semmilyen felrakódást nem lehet hallani. Többek között van egy Taiko – japándob, SACD lemezem Kodo előadásában és hallani minden egyes rezdülését, vibrálását a hangoknak. Elképesztő az az organikus hangképzés amit kapunk. Nincs elkenődés, vagy barmilyen torz, nem odavaló hang egyik területen sem, legyen az magas, közép vagy málytartomány.
Olyan részleteket tár elénk ez az Infinity összekötő kábel, mintha az Univerzum egy pontján ücsörögnénk és gyönyörködnénk a Világmindenség megszámlálhatatlan színében, mely oly tiszta, harmonikus, rendezett és hihetetlenül részletgazdag amit tényleg nehéz nemcsak szavakba önteni, de elképzelni is. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint amit az egyik nagyon jó ismerősöm – aki a U.S. Air Force vadászpilótája – mesélt arról, amikor éjszakai repülésen volt és a felhőrétegeket átszelve elé tárult a csillagos égbolt, idézem: „Lehetetlen pontosan leírni, ezt látni és érezni kell!” Így vagyok én is Ákos Infinity összekötő kábelével, lehet róla írni, meg lehet próbálni átadni a többi embernek a szavak által, de ezt Hallani Kell!
Végezetül visszakanyarodnék az első idézethez: "To infinity...and Beyon!” Tényleg van tovább?