Streaming szolgáltatók és ami velük kapcsolatos / Tidal, Spotify stb...

[vlaca]

Árulja már el nekem valaki azt, hogyan tud fény derülni a hangzás "hamisítására"?
Komolyan érdekel.

Hi!

Le capture-ölöd a bitfolyamot aztán elküldöd a kiadónak hogy hasonlítsa össze a stream szolgáltatónak küldött eredeti file-al

[Voyager]

Akkor zavar van az erőben. A Tidal sok esetben lényegesen rosszabbul szól, mint a Qobuz. Csinalnak olyat, hogy rátolnak kis mélyet. Van hogy felbontas nincs, van hogy mintha ki lennének gyalulva a felharmonikusok, de van olyan is sok, hogy egyforman szolnak. Olyannal viszont még egyszer sem találkoztam, hogy a Tidal szólt volna jobban a Qobuznál.

Képzelegjünk kicsit, hátha segít...

A festőművész néhány képét befogadja egy menő galéria némi értékesítési jutalék fejében. A galéria szakmókusa úgy gondolja, ez bizony lehetne kicsit JOBB is, ha több lenne benne a piros szín, így hát néhány határozott ecsetmozdulattal átpingálja a képet, majd kezét dörzsöli a gyors eladás reményében. Mindezt persze az alkotó tudta és jóváhagyása nélkül.

A felkapott író leadja a végleges, többszörösen jóváhagyott kéziratot a kiadónak és izgatottan készül a közönségtalálkozóval egybekötött bemutatóra. Ám a kiadó munkatársa önszorgalomból belejavítgat a szövegbe, néhány mondatot kicserél és két szereplő nevét is módosítja, mert szerinte úgy JOBB lesz és a "feljavított" szöveget küldik a nyomdába. Mindezt persze az alkotó tudta és jóváhagyása nélkül.

A világsztár muzsikus nagy gondossággal, félszáz drága szakemberrel, brutális költségen elkészített, minden közreműködő és jogtulajdonos által jóváhagyott albumát a kiadó feltölti a zenei szolgáltatók szervereire. Ott egy titkos szobában vájtfülű alkalmazottak titokban tologatnak néhány csúszkát és JOBBá teszik az anyag megszólalását. Mindezt persze az alkotók tudta és jóváhagyása nélkül.

A fenti képzelt történetekben egy közös biztosan van: a való életben egyik sem történhet meg durva jogkövetkezmények nélkül. Ha bármelyik zenei szolgáltató belenyúlna a jogilag általa nem birtokolt anyagba, azzal olyan pereket rántana a nyakába, hogy másnap be is zárhatná a boltot és még az unokái is életük végéig nyögnék a bírságot.

Minden streaming szolgáltató (és galéria, könyvkiadó, filmforgalmazó, stb.) szerződésében szerepel, hogy nem módosíthatja a neki értékesítésre, terjesztésre átadott anyagot, pláne nem a jogtulajdonosok tudta nélkül. Mégis milyen apparátus lenne szükséges ahhoz, hogy mondjuk a Tidalhoz feltöltött napi több száz albumot valakik figyelmesen meghallgassák, hangolgassák? Vagy ha ezt valami mesterséges intelligencia végzi, az miért nem derült már ki? Vagy ha ugyanazt a presetet húzzák rá mindenre, akkor miért nem hallja mindenki ugyanazt? Eddig egyetlen alkotó sem vette észre, hogy belenyúltak az anyagába? Egyetlen dolgozó sem kezdett el pletykálni? Egyetlen szakmai konferencián sem került elő a téma?

Elméletben elképzelhető, hogy a kiadók nem ugyanazt az anyagot töltik fel mindenhova, hanem készítenek Tidal Edition és Qobuz Version anyagokat. No de mi okuk lenne erre? Miért kedveznének bármelyik szolgáltatónak és miért vágnák át a hallgatót, azaz a vásárlót?

Elméletben elképzelhető, hogy más a szolgáltatók központi szoftveres, hardveres háttere, ami akár hallható különbséget is okozhat, bár ezen ellen minden informatikus erősen tiltakozna. Csak hát tudjuk, hogy nem igazán van különbség, a többség ugyanazoktól a tárhely és management szolgáltatóktól bérli a szükséges technikai hátteret.

A stream otthoni feldolgozása szolgáltatónként és készülékenként eltérhet, ezeket szoftveresen folyamatosan reszelik. A Tidal és a Qobuz esetében is megéltünk már olyan váltásokat, amik más hangzást eredményeztek, de a beérkező adatfolyam ettől még változatlan maradt.

Te is, én is, mint minden hifista, néha hallunk, sokszor meg hallani vélünk különbségeket. Én egy hónapig használtam párhuzamosan Tidalt és Qobuzt ugyanazon a rendszeren. Néha hallottam különbségeket, általában nem, de az biztos, hogy számomra nem volt egyértelmű, szignifikáns hangzó jellegzetessége egyiknek sem. Ennél sokkal jobban zavart, ha egy albumot valahol nem találtam meg. Végül a Qobuz mellett maradtam, de ez itt most lényegtelen, nem is a hangzás alapján döntöttem.

Hogy nálad, a Te rendszereden melyik hogyan szólal meg és benned milyen érzések merülnek fel a hallgatásuk közben, az se nem vitatéma, se nem perdöntő bizonyíték, ahogy az én véleményem sem az. Arra viszont tökéletesen elég mindkettő, hogy eldöntsük, melyiket válasszuk. A kérdésben rengeteg vélemény, nyilatkozat lelhető fel a fórumokon, FB csoportokban és egyáltalán nincs közmegegyezés. Pont annyi lelkes Tidal rajongót találsz, mint a Qobuzt jobbnak halló hobbitársat, ami számomra azt jelzi, hogy ha van is különbség, az nem feltétlenül JOBB/ROSSZABB síkon mozog, nagyságrendje pedig elmarad az átlaghifista érzékelő képességétől, azaz a többség számára lényegtelen, de hitviták indítására tökéletesen alkalmas.

Pont tegnap este olvasgattam egy Eversolo felhasználói csoportban, ahol valaki arra panaszkodott, hogy a Qobuz milyen vállalhatatlan hangminőséget tol, bezzeg a Tidal... Pár percen belül tucatnyian cáfolták, mondván hogy süket, béna, szaracucca, stb., a szokásos lekezelés. Őket aztán kétszer annyian utasítottak rendre, hogy a Tidal igenis JOBB. Ezzel így bizonyára még ellesznek pár napig, de minek?

Számomra a témának olyan íze van, mintha azon menne a vita, hogy melyik zenei stúdióban milyen a légkondícionálás és ez alapján különböztetnénk meg JOBB/ROSSZABB zenei kiadványokat. Meredek felvetés, de hát ugye nem zárhatjuk ki, hogy hallható és el is lehetne merengeni rajta hónapokig, teljesen feleslegesen.

Árulja már el nekem valaki azt, hogyan tud fény derülni a hangzás "hamisítására"?
Komolyan érdekel.

[shany]

Hqplayeren keresztül működik a Tidal, Roon nélkül? És ha igen, hogyan? A Win11-es gépemen Hqplayer desktop és kliens van.

A manuál szerint ( és nálam is ) direktben csak a Qobuz és HRA Streaming streamelhető.
https://www.signalyst.com/quickstart.html

/ Én Roon-t használok a Tidal és Qobuz lejátszáshoz, úgy, hogy a HQPlayer van beállítva alá lejátszó eszközként....
Az önálló HQPlayert+ klienst pedig HRA Streaming-hez, valamint CD lejátszáshoz /

[Elmo]

Hqplayeren keresztül működik a Tidal, Roon nélkül? És ha igen, hogyan? A Win11-es gépemen Hqplayer desktop és kliens van.

[Luxor Audio]

Akkor zavar van az erőben. A Tidal sok esetben lényegesen rosszabbul szól, mint a Qobuz. Csinalnak olyat, hogy rátolnak kis mélyet. Van hogy felbontas nincs, van hogy mintha ki lennének gyalulva a felharmonikusok, de van olyan is sok, hogy egyforman szolnak. Olyannal viszont még egyszer sem találkoztam, hogy a Tidal szólt volna jobban a Qobuznál.

Képzelegjünk kicsit, hátha segít...

A festőművész néhány képét befogadja egy menő galéria némi értékesítési jutalék fejében. A galéria szakmókusa úgy gondolja, ez bizony lehetne kicsit JOBB is, ha több lenne benne a piros szín, így hát néhány határozott ecsetmozdulattal átpingálja a képet, majd kezét dörzsöli a gyors eladás reményében. Mindezt persze az alkotó tudta és jóváhagyása nélkül.

A felkapott író leadja a végleges, többszörösen jóváhagyott kéziratot a kiadónak és izgatottan készül a közönségtalálkozóval egybekötött bemutatóra. Ám a kiadó munkatársa önszorgalomból belejavítgat a szövegbe, néhány mondatot kicserél és két szereplő nevét is módosítja, mert szerinte úgy JOBB lesz és a "feljavított" szöveget küldik a nyomdába. Mindezt persze az alkotó tudta és jóváhagyása nélkül.

A világsztár muzsikus nagy gondossággal, félszáz drága szakemberrel, brutális költségen elkészített, minden közreműködő és jogtulajdonos által jóváhagyott albumát a kiadó feltölti a zenei szolgáltatók szervereire. Ott egy titkos szobában vájtfülű alkalmazottak titokban tologatnak néhány csúszkát és JOBBá teszik az anyag megszólalását. Mindezt persze az alkotók tudta és jóváhagyása nélkül.

A fenti képzelt történetekben egy közös biztosan van: a való életben egyik sem történhet meg durva jogkövetkezmények nélkül. Ha bármelyik zenei szolgáltató belenyúlna a jogilag általa nem birtokolt anyagba, azzal olyan pereket rántana a nyakába, hogy másnap be is zárhatná a boltot és még az unokái is életük végéig nyögnék a bírságot.

Minden streaming szolgáltató (és galéria, könyvkiadó, filmforgalmazó, stb.) szerződésében szerepel, hogy nem módosíthatja a neki értékesítésre, terjesztésre átadott anyagot, pláne nem a jogtulajdonosok tudta nélkül. Mégis milyen apparátus lenne szükséges ahhoz, hogy mondjuk a Tidalhoz feltöltött napi több száz albumot valakik figyelmesen meghallgassák, hangolgassák? Vagy ha ezt valami mesterséges intelligencia végzi, az miért nem derült már ki? Vagy ha ugyanazt a presetet húzzák rá mindenre, akkor miért nem hallja mindenki ugyanazt? Eddig egyetlen alkotó sem vette észre, hogy belenyúltak az anyagába? Egyetlen dolgozó sem kezdett el pletykálni? Egyetlen szakmai konferencián sem került elő a téma?

Elméletben elképzelhető, hogy a kiadók nem ugyanazt az anyagot töltik fel mindenhova, hanem készítenek Tidal Edition és Qobuz Version anyagokat. No de mi okuk lenne erre? Miért kedveznének bármelyik szolgáltatónak és miért vágnák át a hallgatót, azaz a vásárlót?

Elméletben elképzelhető, hogy más a szolgáltatók központi szoftveres, hardveres háttere, ami akár hallható különbséget is okozhat, bár ezen ellen minden informatikus erősen tiltakozna. Csak hát tudjuk, hogy nem igazán van különbség, a többség ugyanazoktól a tárhely és management szolgáltatóktól bérli a szükséges technikai hátteret.

A stream otthoni feldolgozása szolgáltatónként és készülékenként eltérhet, ezeket szoftveresen folyamatosan reszelik. A Tidal és a Qobuz esetében is megéltünk már olyan váltásokat, amik más hangzást eredményeztek, de a beérkező adatfolyam ettől még változatlan maradt.

Te is, én is, mint minden hifista, néha hallunk, sokszor meg hallani vélünk különbségeket. Én egy hónapig használtam párhuzamosan Tidalt és Qobuzt ugyanazon a rendszeren. Néha hallottam különbségeket, általában nem, de az biztos, hogy számomra nem volt egyértelmű, szignifikáns hangzó jellegzetessége egyiknek sem. Ennél sokkal jobban zavart, ha egy albumot valahol nem találtam meg. Végül a Qobuz mellett maradtam, de ez itt most lényegtelen, nem is a hangzás alapján döntöttem.

Hogy nálad, a Te rendszereden melyik hogyan szólal meg és benned milyen érzések merülnek fel a hallgatásuk közben, az se nem vitatéma, se nem perdöntő bizonyíték, ahogy az én véleményem sem az. Arra viszont tökéletesen elég mindkettő, hogy eldöntsük, melyiket válasszuk. A kérdésben rengeteg vélemény, nyilatkozat lelhető fel a fórumokon, FB csoportokban és egyáltalán nincs közmegegyezés. Pont annyi lelkes Tidal rajongót találsz, mint a Qobuzt jobbnak halló hobbitársat, ami számomra azt jelzi, hogy ha van is különbség, az nem feltétlenül JOBB/ROSSZABB síkon mozog, nagyságrendje pedig elmarad az átlaghifista érzékelő képességétől, azaz a többség számára lényegtelen, de hitviták indítására tökéletesen alkalmas.

Pont tegnap este olvasgattam egy Eversolo felhasználói csoportban, ahol valaki arra panaszkodott, hogy a Qobuz milyen vállalhatatlan hangminőséget tol, bezzeg a Tidal... Pár percen belül tucatnyian cáfolták, mondván hogy süket, béna, szaracucca, stb., a szokásos lekezelés. Őket aztán kétszer annyian utasítottak rendre, hogy a Tidal igenis JOBB. Ezzel így bizonyára még ellesznek pár napig, de minek?

Számomra a témának olyan íze van, mintha azon menne a vita, hogy melyik zenei stúdióban milyen a légkondícionálás és ez alapján különböztetnénk meg JOBB/ROSSZABB zenei kiadványokat. Meredek felvetés, de hát ugye nem zárhatjuk ki, hogy hallható és el is lehetne merengeni rajta hónapokig, teljesen feleslegesen.

[Alex_Aston]

Stream esetén mondjuk a Tidal szervere.
Na arról mit tudunk?
Én annyit,hogy lenne mit reszelni rajta

Kell eléjük rendes táp kábel, meg valami jó patch kábel, és mindjárt rendben lenne a Tidal hang

[supravox]

A Tidal és egyetlen más szolgáltató sem tesz/tehet ilyet.

Akkor zavar van az erőben. A Tidal sok esetben lényegesen rosszabbul szól, mint a Qobuz. Csinalnak olyat, hogy rátolnak kis mélyet. Van hogy felbontas nincs, van hogy mintha ki lennének gyalulva a felharmonikusok, de van olyan is sok, hogy egyforman szolnak. Olyannal viszont még egyszer sem találkoztam, hogy a Tidal szólt volna jobban a Qobuznál.

Kb. erről beszélek.
Ha azon megy a polémia,hogy a pŕeselt vagy a forrasztott betápkábel az üdvözítőbb.
Ha azon elmélkedünk,hogy melyik lan kábel a jobb.
Akkor ne feledkezzünk meg a FORRÁSRÓL.
Ez lehet a lemezjátszó, cd lejátszó a kazettás magnó etc.
Stream esetén mondjuk a Tidal szervere.
Na arról mit tudunk?
Én annyit,hogy lenne mit reszelni rajta

[sutemenyx]

A Tidal és egyetlen más szolgáltató sem tesz/tehet ilyet.

Akkor zavar van az erőben. A Tidal sok esetben lényegesen rosszabbul szól, mint a Qobuz. Csinalnak olyat, hogy rátolnak kis mélyet. Van hogy felbontas nincs, van hogy mintha ki lennének gyalulva a felharmonikusok, de van olyan is sok, hogy egyforman szolnak. Olyannal viszont még egyszer sem találkoztam, hogy a Tidal szólt volna jobban a Qobuznál. Na persze tudom, hogy rossz a hangfalam, barkácsoltak a cuccaim, meg se nem értek hozzá és hallásom sincs.

[supravox]

Vagy 8 éve megkértem a Bodor Ferit építsen egy végfokot az akkori legmenőbb hypex kitből....

Sokminden történt a D osztályban az elmúlt évtizedben. Nem árt néha felülvizsgálni az előítéleteket.

Számomra a D osztály= Tidal
Minden felvételt egyformára alakít.

A Tidal és egyetlen más szolgáltató sem tesz/tehet ilyet.

Nem írtam,hogy direkt csinálják.
Vagy nem fogalmaztam pontosan.
A tapasztalatom mondatja ezt velem és nem csak a saját felszerelésem mutatja ezt.
Nem írtam,hogy nem lehet vele élvezetesen zenét hallgatni.
De ugyanazt az albumot Tidalon keresztül vagy helyi fájlon keresztül meghallgatva eléggé kiütközik a különbség.
De én offolom magamat.

[kargidje]

Lumin app/Tidal-t hallgatva Androidon másnál is kilépeget, bezáródik az app véletlenszerűen?

[Luxor Audio]

Valaki magyarázza el nekem legyen szíves.
Ha a Spotify Ogg vorbis 320kb tömörített adatot sugároz, akkor a Volumio miért ír ki 16/44 adatfolyamot ami a CD minőség?

A kettő nem zárja ki egymást, sőt magasabb mintavételezésű anyag is lehet tömörített.

[ZolaBA]

Az alábbi dolgozat szerint a 320kb es oggvorbis már veszteségmentes kell legyen. Mi a helyzet a Spotin?

Amit betettél az a csatorna tömörítésről beszél. Tehát klasszikusan egy CD-n külön hangsávon meg van ami a bal és külön ami a jobb hangsugárzóból szól. Az erős tömörítésnél ezt elengedik, méret takarékosságból egy hangsávnak tömöríti le a bal+jobb oldalt amihez csak azt teszi mellé, hogy mi az eltérés bal/jobb oldalon a közös sávtól. Amikor nagyobb a bitráta és kisebb a tömörítés ott viszont külön-külön is meg lehet a bal/jobb hangsáv tömörített anyagnál is, emiatt a csatorna tömörítés "lossless" - de ettől még a sávok külön-kölön azért tömörítettek...

[rTom]

Az alábbi dolgozat szerint a 320kb es oggvorbis már veszteségmentes kell legyen. Mi a helyzet a Spotin?

[rTom]

Valaki magyarázza el nekem legyen szíves.
Ha a Spotify Ogg vorbis 320kb tömörített adatot sugároz, akkor a Volumio miért ír ki 16/44 adatfolyamot ami a CD minőség?

[Abdallo]

Az airplay nem limitált 16/44.1-re?

Nem olyan egyszerű sajnos ez sem, alapvetően tudja a 24-Bit/48 kHz felbontást, a gyakorlatban meg az is megeshet, hogy AAC formátumban "küldi" ki. Nálam a volumio felülete azt mutatja, hogy 16/44.1 a felbontás, de azt nem, hogy ALAC vagy AAC a formátum.
Itt van egy cikk, ami ezt hosszan taglalja: https://darko.audio/2023/10/apple-airpl ... its-lossy/
Ez alapján meg most már veszteségmentes: https://discussions.apple.com/thread/25 ... ortBy=best

Nekem elég lenne a CD felbontás, én személy szerint nem hallok különbséget a nagyobb felbontás esetén.
A Roon+Tidal mintha jobban szólna, mint az Apple Music az AirPlay-en keresztül, de igazából ha beteszek egy általam kedvelt albumot, amit hátra dőlve csak élvezettel hallgatni szeretnék és elvonatkoztatok attól, hogy elemeznem kellene a megszólalását, akkor ugyanannyira tudom élvezni az AirPlay-t is.
A Roon a kezelhetősége, felülete és az ajánlója, valamint stabil működése miatt nagyon tetszik, de még nem döntöttem el, hogy megtartsam-e.

[s4tch]

Én egy MacBook Air és iPad használata során is belefutottam ebbe a hibába. Nem tudok albumot, sem playlistet váltani, csak a már elindított lejátszásban tudok számot léptetni, megállítani és indítani, valamint hangerőt szabályozni.
Én is indítottam Deezer és Apple Music előfizetést. Ha bármelyik integrálható lenne egy Volumióba, Roon-ba, Audirvana-ba, vagy akár mconnect-be, BubbleUPnP-be, akkor azonnal váltanék Tidal-ról. (Számomra az MQA szitokszó )
Én AirPlay-en keresztül próbálgatom őket, Argon Solo és Volumio Primo V1 hálózati lejátszókra átküldve (futóműként használva őket), én "jelentős" különbséget nem hallok köztük.
A Deezer-t Chromecast-on(Argon Solo tudja) keresztül használva viszont nincs gapless funkció, AirPlay esetén viszont adott.

Köszi, ezt jó tudni. Ha ez általános deezer bug, akkor később esetleg visszatérek ehhez a megoldáshoz. Android eszközök között még nem találkoztam ilyennel.

Az mqa kezd háttérbe szorulni. Egy ideig idegesített a hozzá kapcsolt fals marketing, de elengedtem a témát. Most épp fontosabbnak tűnik, hogy az almának, a spotinak és a deezernek is jobb az ajánlója, mint a tidalé. Egyszerűen meguntam a tidalt, illetve azt, hogy ugyanazokat a trackeket erőlteti. Béna, túl óvatos az algoritmus. Nem várom, hogy lejárjon a deezer próba hónap.

Gapless van tidal connect és deezer connect esetében is. Majd csak ezeknek is univerzális lesz a támogatása egyszer...

Az airplay nem limitált 16/44.1-re?

[Aszpirin]

Én is indítottam Deezer és Apple Music előfizetést. Ha bármelyik integrálható lenne egy Volumióba, Roon-ba, Audirvana-ba, vagy akár mconnect-be, BubbleUPnP-be, akkor azonnal váltanék Tidal-ról. (Számomra az MQA szitokszó )

Nagyon hasonlóan gondolkodunk.
A Deezer integrálható volt a Lindemann szoftverébe ill. a BluOS-be, hogy csak azt említsem, amiről tudok, szóval nem értem, a Roon vag Audirvana miért nem akar vagy miért nem tud mozdulni további szolgáltatók felé, miért "ragadnak le" a Tidalnál meg a Qobuznál (ill. Audirvana esetében a HRA-nál)...
Az Apple is jobban járna szvasz, ha picit nyitna, de tőle ezt ne várjuk szvsz.
Mindenesetre én már megléptem a Tidaltól való válást, még annak árán is, hogy Qobuz-előfizetést (tehát a Tidalénál sokkal többe kerültőt) kellett kiszenvednem.

[Abdallo]

A linuxos módszert nem ajánlom. Pár óra tökéletes működés után jött egy csúnya hiba: képtelenség androidról felülírni a linux kliens playlistjét. Számot léptetni lehet connecten keresztül, látja is a telefon a Pi-t, hangerőt is lehet állítani, de valahogy "beszorult" a playlist. Így hiába indítok lejátszást a telefonon, a Pi továbbra is ragaszkodik a korábbi playlisthez. Csatlakoztattam képernyőre a Pi-t, így billentyűzettel, egérrel mindent meg lehet oldani, csak így pont a connect funkció értelmetlen.

Lehet, hogy erre (is) egy Mac Mini a kézenfekvő opció, ha már a connect funkció csak natív appok között működik stabilan.

Én egy MacBook Air és iPad használata során is belefutottam ebbe a hibába. Nem tudok albumot, sem playlistet váltani, csak a már elindított lejátszásban tudok számot léptetni, megállítani és indítani, valamint hangerőt szabályozni.
Én is indítottam Deezer és Apple Music előfizetést. Ha bármelyik integrálható lenne egy Volumióba, Roon-ba, Audirvana-ba, vagy akár mconnect-be, BubbleUPnP-be, akkor azonnal váltanék Tidal-ról. (Számomra az MQA szitokszó )
Én AirPlay-en keresztül próbálgatom őket, Argon Solo és Volumio Primo V1 hálózati lejátszókra átküldve (futóműként használva őket), én "jelentős" különbséget nem hallok köztük.
A Deezer-t Chromecast-on(Argon Solo tudja) keresztül használva viszont nincs gapless funkció, AirPlay esetén viszont adott.

[s4tch]

A linuxos módszert nem ajánlom. Pár óra tökéletes működés után jött egy csúnya hiba: képtelenség androidról felülírni a linux kliens playlistjét. Számot léptetni lehet connecten keresztül, látja is a telefon a Pi-t, hangerőt is lehet állítani, de valahogy "beszorult" a playlist. Így hiába indítok lejátszást a telefonon, a Pi továbbra is ragaszkodik a korábbi playlisthez. Csatlakoztattam képernyőre a Pi-t, így billentyűzettel, egérrel mindent meg lehet oldani, csak így pont a connect funkció értelmetlen.

Lehet, hogy erre (is) egy Mac Mini a kézenfekvő opció, ha már a connect funkció csak natív appok között működik stabilan.

[s4tch]

Összejött még egy deezer connect megoldás Raspberry Pi4 alapon. A linuxos deezer a windowsos klienst másolja, így csak grafikus felületen tud futni, parancssoros verziója nincs. Sajnos headless megoldást egyelőre nem találtam. Jó lenne egy library, amit hasonlóan a tidal connecthez, fel lehet pakolni egy eleve zenére kitalált rendszer, mondjuk moode vagy dietpi alá. Hátha idővel lesz ilyen is (vagy már van is, csak még nem találtam).

Nyilván ez sem hivatalos megoldás, kísérletezni jó, de egy dedikált streamert nem vált ki. Támogatás nincs hozzá. Bár a fejlesztő rendszeresen frissíti a klienst (a legújabb release 3 napos), nem hiszem, hogy azzal a céllal foglalkozna vele, hogy headless streamert faragjon egy raspberryből.

Ami kell hozzá:
- pi, táp, microsd kártya, konfiguráláshoz hdmi kábel, billentyűzet, egér, képernyő
- Raspberry Pi Imager: https://www.raspberrypi.com/software/ Ezzel kell írni egy Raspberry Pi OS lemezképet, írás előtt bekonfigurálni (user/pass, wifi, területi beállítások), boot után feltelepíteni a frissítéseket
- Ezt a deezert tudtam felrakni: https://github.com/aunetx/deezer-linux illetve https://flathub.org/apps/dev.aunetx.deezer
- Ehhez kell flatpak; RPi OS alá parancssorból kell telepíteni a csomagkezelőt (leírás itt), reboot után

Kód: Egész kijelölése

flatpak install flathub dev.aunetx.deezer

paranccsal települ a kliens, lehet indítani, majd belépni a gui-n keresztül.
- Ha ez megvan, utána be kell állítani, hogy boot után automatikusan induljon a program: https://linuxconfig.org/automating-rasp ... t-programs - nálam a 4. módszer működött.
- Eddig kellett elvileg a képernyő. Érdemes a rendszer hangerejét maximumra állítani, utána le lehet húzni a perifériákat, és ha eddig nem ott volt, át lehet tenni a Pi-t a dac elé.

[s4tch]

Jó móka ez: megy az android alapú deezer connect Raspberry Pi-n.

Ha valakit érdekel, ez kell hozzá: https://konstakang.com/devices/rpi4/
Én épp az aosp 14-et tettem fel, de biztos működik a többi is. (Az android tv-s verziót hanyagolnám, arra alapból a deezer app tv-re szánt verziója megy fel, az meg nem támogatja a connectet.)

Telepítés menete jól dokumentált. Kell hozzá egy micro sd kártya, raspberry pi imager, ki kell írni a lemezképet, betenni a pi-be, tápot adni neki és várni. Első indításhoz és a deezer app telepítéséhez kell egy monitor, és javasolt valami egér, billentyűzet. Elég lassú a boot, saccra 6-8 perc, de utána teljesen vállalható a működés sebessége (nekem Pi4 2GB van). Alapban nincs google keretrendszer a fenti androidban, ha valakinek ez is kell, le van írva a telepítés menete. Nekem nem volt rá szükségem: rátettem pendrive-ra a deezer apk-t, amit az android fájlkezelőjéből fel lehet telepíteni. Érdemes hálózatra csatlakoztatni a Pi-t, illetve addig belépni a deezer fiókba, amíg a billentyűzet, egér rá van kötve és könnyebb a szövegbevitel; ez nyilván kell a connect funkcióhoz. Ezt követően ki lehet kapcsolni a Pi-t, le lehet róla húzni a perifériákat, és ha eddig nem volt ott, át lehet telepíteni a hifi láncba.

A működéshez nem kell képernyő, nem kell külön elindítani a deezer appot. Ki kell várni a hosszú bootot, majd lehet telefonról deezer connect végpontként kapcsolódni a Pi-hoz. Ennyi.

Nem egészen egy órája hallgatom, tehát nincs túl hosszú tapasztalatom a működéssel kapcsolatban. Eddig egyszer dobta el a connect kapcsolatot. Ilyenkor a mobil kiírja, hogy "deezer fiókod jelenleg zenehallgatás módban van egy másik készüléken stb", újra kell csatlakozni, és megy tovább a zenelejátszás. A hangminőséget szintén nem tudom megítélni; este van, halkan megy a zene. Arról tudtam most meggyőződni, hogy egyáltalán működik a megoldás. A most használt dacom (Centrance Dacmini) nem írja ki a mintavételi frekit és a bitmélységet, szóval azt sem tudom megmondani, hogy a deezer app ki tudja-e kerülni a droid keverőjét, vagy minden 24/48-ban megy ki. (Ezt mondjuk később fogom tudni ellenőrizni a Lotoo PAW S1-gyel.) Annyi derült még ki, hogy a Pi-n már régóta működő hdmi cec megy androiddal is (azaz a tévé távirányítójával lehet vezérelni az eszközt). Illetve connect üzemmódban a telefonról lehet hangerőt állítani.

[wittao]

Iden beszelgettem a Qobuzosokkal is, de nem nagyon kecsegtettek hazai elerhetoseggel, mert azt mondtak kurva nagy szivas megegyezni ezzel a ket szemetlada ceggel (Artisjus meg a masik). Es annyit nekik nem er meg.

Azért kíváncsi lennék, hogy a többi "keleteurópai" országgal mi a kifogásukl, mert pl. Lengyelországban sincsenek, pedig az kicsit nagyobb piac, mint a magyar. Vagy oda terveznek "behatolni"?
(Tidal, Spotify, Amazon Music, Deezer, Youtube Music Apple Music meg tudtak egyezni az Artisjus-szal, annyira, hogy pl. a Tidal rendesen olcsóbb itthon, mint Nyugaton, csaka Qobuz-nak nem megy? Szerintem ezek csak kifogások, egyéb lesz ott a valódi ok, be nem vállalt piaci rizikóra gyanakszom, mert nem éppen olcsók amúgy, és van bőven konkurencia)

A lengyel piac össze sem hasonlítható a magyarral, még lakosságarányosan sem... sokkal másabb az audiokultúra, mint nálunk. Van "utánpótlás" is, és teljesen más a hozzáállás. A lengyel az EU egyik legerősebb audio piaca most már, ode biztosan rövid időn belül betolják a Qobuzt.
Nem kérdeztem meg, hogy a többieknek hogy éri meg, nekik meg miért igen. Szerintem néhány 1000-10000 előfizetésért nem éri meg nekik a kínlódás. Az árversenyt sem biztos, hogy bírnák.
Elhihetitek ezek a szolgáltatók nagyon pontos listát vezetnek a kockásfüzetben, mit hol mennyiért éri meg nekik és a konkurensek hogy csinálják.

[mishow]

A tidal kimaradások közepette indítottam egy deezer próbahónapot. Abba nem mennék bele, melyik hogy szól, az viszont feltűnt, mennyivel változatosabbak a deezer ajánlásai, automatikusan generált listái

Az ünnepek alatt nem tidaleztem, erre most “elfelejtette” az ízlésemet. Dobálja azokat a zenéket, amiket bottal se piszkálnék. Zeneileg nagyon távoliak, a hangzásukat meg haggyuk is.
Mondom WTF?
Nálam Apple Music próbaidő fut, ahogy már írtam is, zeneileg az is sokkal jobb, az algoritmusa pedig ég és föld. Ja, és amik ott tetszenek, sokszor nincs is fenn Tidalen …

[Aszpirin]

Iden beszelgettem a Qobuzosokkal is, de nem nagyon kecsegtettek hazai elerhetoseggel, mert azt mondtak kurva nagy szivas megegyezni ezzel a ket szemetlada ceggel (Artisjus meg a masik). Es annyit nekik nem er meg.

Azért kíváncsi lennék, hogy a többi "keleteurópai" országgal mi a kifogásukl, mert pl. Lengyelországban sincsenek, pedig az kicsit nagyobb piac, mint a magyar. Vagy oda terveznek "behatolni"?
(Tidal, Spotify, Amazon Music, Deezer, Youtube Music Apple Music meg tudtak egyezni az Artisjus-szal, annyira, hogy pl. a Tidal rendesen olcsóbb itthon, mint Nyugaton, csaka Qobuz-nak nem megy? Szerintem ezek csak kifogások, egyéb lesz ott a valódi ok, be nem vállalt piaci rizikóra gyanakszom, mert nem éppen olcsók amúgy, és van bőven konkurencia)

[wittao]

Deezer:
- connect marha jo (asztali app-pal is)

Ezen agyalok épp. Kár, hogy jól eldugtam a RPi4-et, és már alszik a család, különben előbányásznám a Pi-t és dobnék rá egy androidot, hátha megy deezer connect végpontként. A tévés appon érthetetlen módon nem megy a connect, viszont Pi-ra hátha fel lehet erőszakolni a telefonos apk-t... Jól megtápolva kiváló budget megoldás lehetne.

Na majd holnap délután.

Meg a kivansaglistamon ott van az Exclusive mode is, ezt elfelejtettem.
Szoval 2-3 dolog varna meg rajuk, es minden benne lenne.
A Deezer Community-n nyirjak ezekkel oket rendesen, bizom benne hamarosan meglesz a gyumolcse.
Iden beszelgettem a Qobuzosokkal is, de nem nagyon kecsegtettek hazai elerhetoseggel, mert azt mondtak kurva nagy szivas megegyezni ezzel a ket szemetlada ceggel (Artisjus meg a masik). Es annyit nekik nem er meg.