De igen, pontosan ezt teszi.
Ezért is írtam, hogy blogot is tudna írni, ha megkérnéd
És bár szmájlit tettem az előző modat végére, mert félig-meddig viccnek szántam, de ettől még teljesen igaz, próbáld ki alkalomadtán.(OFF: Az LLM nem intelligencia. Iszonyat mennyiségű összefüggő adat áll a rendelkezésére, és egy algoritmus alapján össze tudja kapcsolni a kérdésed lényegét azokkal a válaszmintákkal és adatokkal, amelyekből teljes mondatokat tud formálni. Az egészből amúgy semmit sem "ért", legalábbis abban az értelemben nem, ahogy mi emberek tesszük.
Az intelligencia egyik lényege, hogy általunk ismeretlen helyzetekre, dolgokra, problémákra is megoldást adunk, és ilyen feladatok ezreit oldja meg az agyunk minden nap (miközben rengeteget hibázunk is). A hiányzó adatokat "kipótoljuk" intuícióval, képzelőerővel. Egy nyelvi vagy képi modell semmi ilyenre nem képes. Csak egy példát mondok, amit én magam is láttam egy a "helyettesítheti-e az AI a repülőgép-pilótákat" kérdést körüljáró videóban: megkértek egy amúgy képek (mint amilyent te is beraktál) generálására specializált AI modellt, hogy készítse el egy repülőgép képét elülső szélvédő nélkül. Ezt a feladatot egy kisgyerek is megoldja, de az amúgy elképesztő képeket generáló AI nem volt képes rá, mert soha nem találkozott elülső szélvédő nélküli ép repülőgép-képpel, és nem képes az "elképzelésre". És ez nem arról szól, hogy nem tudja, melyik az elülső szélvédő, mert ha megkérték rá, hogy karikázza be az elülső szélvédőt egy képen, akkor megtette. Egyszerűen nem "tudta" "elképzelni" a gépet így, mert nincs neki olyanja, hogy "elképzelés". Mivel soha nem "mutattak" neki szélvédő nélküli repülőgépet, nem tudja, hogyan nézne ki az szélvédő nélkül. Az ún. generatív modellek így épülnek fel: meglévő részletekből általa feismert meglévő minták alapján össze tudnak rakni akár szürreálisnak is tűnő dolgokat, de számukra nem létező mintát nem tudnak "kitalálni". Azt előbb meg kell nekik "tanítani". Az ember sokkal jobban fel van "szererelve" az ilyen feladatokra, a többmilliárd agysejtjével, és olyan megfoghatatlan dolgokkal, amit még sajnos nem is értünk, nemhogy modellezni tudnánk. A 90. életévét már pár éve betöltött Nobel-díjas Roger Penrose most próbálkozik kvantumszinten összehozni a tudat magyarázatát, a tudományos társadalom tisztelettel és csodálattal néz rá, közben öregkori hóbortnak és zagyvaságnak tartja az ezzel kapcsolatosan formálódó elméletmorzsáit. Ki tudja, talán mégis összejön neki....)
ON: Egy megfelelően tréningelt AI minden nehézség nélkül képes Mozart stílusában egy tetszőleges hosszúságú új zenei művet "komponálni", ami még élvezhető is lesz, ez azért már eléggé ijesztő, de sajnos ugyanakkor ennél sokkal-sokkal egyszerűbb feladatokat egyszerűen nem képes megoldani.
Fura ez így, de a lényeg: egyelőre nem kell attól tartanunk, hogy (ön)tudatra ébrednek a gépek. Mert azokat mi alkotjuk, és még mi sem tudjuk, hogy mi is az az (ön)tudat, és hogyan működik.
