Azért 1988-ban egy hátizsákban hozta haza Angliából az Elite Rock lemezjátszót
Végül is közel 20 év munkája az, amit rövid, de tartalmas élete végére elért...ennyi.
TJ.

Azért 1988-ban egy hátizsákban hozta haza Angliából az Elite Rock lemezjátszót

Nekem is DR100 van, de az a 6 sáv igen nagy előnyt jelenthet. Oké 6 miki kell hozzá. Ha melóval meg keresi a pénzt rá az ember, akkor kevésbé fájhat. Hobbinak nekem túl drága lenne.sutemenyx írta: ↑2023.10.26., csüt. 08:23Na ja… kicsit drágák, ráadásul 2 kell. Eredetileg Portacapture X8 lett volna a terv, mert az fel tud venni egyszerre 6sávot is. Egyszerre lehetett volna akár a sajátjával, 2db AKG-vel, ésplusz egy binaural mikrofonnan felvenni ugyanazt. Csak aztán megnéztem youtube sample-ket. És amit találtam, az alapján a DR100 simán jobb, mint az új. Nem nagyon értem hogy miért.

Na ja… kicsit drágák, ráadásul 2 kell. Eredetileg Portacapture X8 lett volna a terv, mert az fel tud venni egyszerre 6sávot is. Egyszerre lehetett volna akár a sajátjával, 2db AKG-vel, ésplusz egy binaural mikrofonnan felvenni ugyanazt. Csak aztán megnéztem youtube sample-ket. És amit találtam, az alapján a DR100 simán jobb, mint az új. Nem nagyon értem hogy miért.

Lesz, mert a beépített elég nem rossz, de nem is jó

A Merlin Audio egy olyan területen mozgott annak idején, ami nálunk addig ismeretlen volt. Mivel Csontos István a HiFi/High End műszaki részéhez egyáltalán nem értett, minden energiáját a minőségi zenehallgatás otthoni megvalósításához, körülményei feljavításához használta fel.revox írta: ↑2023.10.25., szer. 21:49revox azt próbálta megmutatni, hogy a zúzós rcokzene jobban igényli a pontosabb beállítást. nyilvan, aki felületesen hallgat zenét és valami oknál fogva nem ismeri a kortárs művészeket, az ezt nem érti. Ismered a dumár, amit sajnos én szültem a zeneivilágra, hogy Beethoven korának punkja volt? ha nem, már igen. nyilván van. aki ezt nem érti. ahogy mást se. de mind a zene. mind a hifi felületes megközelítésérôl Jokesz Anti, kb 1997-ben ellőtt aranyköpése dereng be: "az üstdobos szuszogása vagy a logikával terhelt gondolatok felismerése legfeljebb hifis, de semmiképpen nem zenei/művészeti kategóriák, csupán a befogadás minimális szintjét képviselik, amelyet - egy kedves mosoly kíséretében - meg kell hagyni az "igazság" és a "mindent értés" magabiztos képviselőinek..."Tctronic írta: ↑2023.10.25., szer. 19:51
Ok. Ez is egy megközelítés, persze ilyen is van, de szerintem Revox inkább egy műszaki jellegű problémát vázolt fel, ami szerintem a beállítás fontosságáról szólt, míg Te egy létező psziho-akusztikus (?) problémát állítottál azzal szembe. A kettő között van, lehet átfedés, de most talán nem erről volt szó.
Cs.I. zenei ízlését sajnos már nem tudtam megismerni, de erre csak egyik fórumtársunk aláírásában szereplő nagyon frappáns ide vonatkozó írást tudnám idézni (elnézést de most nem találtam meg ki is az, ezért nem szó szerint): "Soha ne engedd, hogy más mondja meg milyen a jó hang"Ennek ellenére sajnos nagyon sok behatás ér mindannyiunkat, innen-onnan ami formálja/formálhatja ízlésünket.
amúgy István zenei mindenevő volt. egy pénteki nap a merlin audio baráti kör életéből: 6körül a Zeneakadémián Valami csaj, talán Ágnes Kurtág műveket adott elő, majd séta a Gödörbe, ahol a Balaton koncerten nyúzta a húrokat Keszei Krisztián, aki talán ma Magyarország legjobb gitárosa, majd a Liszt Ferenc tér egyik "kocsmájában" egy teljesen ismeretlen punk banda zúzott.
lemezgyűjteménye meghaladta a 10 ezret, amiből minimum 2000db monó nyomású, komolyzenei darab volt, olyan ritkaságokkal, mint az az 1942-es Beethoven IX, amit Furtwangler vezényelt és egy életre megosztó személlyé tette, mivel a führer születésnapjának tiszteletére rendezték. A hanganyag 78as fordulaton jelent meg, amiből nem sok maradt, a master pedig orosz hadizsákmányként került a Melodia-noz, ahol már LP formátumban került piacra, Ritka. mint a fehér holló, ha van is, nem arany, gyémántárban. Nekem csak CD-n van meg, de az több kiadótól, keresve a legehetőbbet. Maga a hanganyag mintha sokolból szólna, mégis annyi energia van benne és olyan mélyen bevonz, ha ez a lemez fel vagy bekerül a lejátszóba, némán végigüli mindenki és ha vége van, szó nélkül ülsz tovább és nincs utána mit betenni...
de nyilván. a zenei érdeklődése tág volt, a garázsrockot nemigazán szerette, de a RedHot nyilván. de pl a Keszei féle Korog koncertekre is eljárt. Mellette nyitott volt sok modern kezdeményezésre. nekem pl Ő mutatta a David Sylvian lemezeket, de nem állt tőle távol az Einstürzende, vagy a Massive Attack és persze Frank Zappa, vagy az igényes, igazi cool jazz. A művészvilágban nagyon tisztelték, hifis berkekben szerintem sokan nem igazán értették. mert sose a hifiről beszélt, csak általánosan, közben mégis. analógia. innen kapta a blogja az analog.hu nevet. nem volt egyszerű faszi, de iszonyatosan sokat tudott
Szentiványi Kálmán(ka) kitet két Neuman csöves mikrofont, játszott a zenekar és rögzítette 38cm/secen a csöves reVox G36-al. majd ezt (ezeket. volt neki több) kihozta a high end show-ra és a G36 elé lett kötve egy véregyszerű rendszer elé, Audio Inovations Alto2 +Audio Note AZ1. Maga a felvétel úgy elvitte a bulit. hogy sokan a HES legjobb hangjának kiáltották ki (szerintem is top3 volt, de voltak ott erős rendszerek). Ha egy hangmérnöknek lehet hobbija, talán ez az, amit Kálmán elkövetett, ill a szakmában ez a virtuozitás, a hájendsutemenyx írta: ↑2023.10.25., szer. 22:18Én -a hifishow sample fajlok alapjan- azt, hogy minden kikapcs, no utómunka. Semennyi, zéró. Inkább arra mennék rá, hogy eleve a felvételi környezet legyen olyan, ami a felvétel szempontjából szuper lesz, illetve a zenészek ehelyezésébe merülnék bele a lehető legjobban annak érdekében, hogy minden ott szólaljon meg és olyan arányban, ahogy szeretném, így 2-4mikrofonnal. Persze ez 3-4 hangszernél még egyszerűnek tűnhet. 80embernél már nem tűnik annyira könnyűnek, bár ott meg segít az, hogy nagyon nagy a zenekar mérete.fapaci írta: ↑2023.10.25., szer. 22:04Szerintem klassz játék lesz, csináld végig! Én is jól elszórakoztam vele sok éven át.
Iménti felvetésemben inkább professzionális stúdiós környezetre gondoltam, ahol minden beavatkozási lehetőség rendelkezésre áll (szakmai segítséggel együtt). Ott vajon mit hoznának ki a produceri helyzetbe kerülő hifisták, egyáltalán születne-e köztük konszenzus arról, miként szólaljon meg a közösen készített felvétel, van-e "HANGMINŐSÉG" feliratú tekerő, érdemes-e kikapcsolni minden effektet, illetve melyik gombbal lehet eltűntetni az anyagból azt a bizonyos lelket, ami ma többször is szóba került (érdekes módon egy olyan lemez kapcsán, amit talán a legtöbbször hallgattam fiatalabb koromban.)
Ha egyszer összejönne egy ilyen buli, szerintem nagyon tanulságos lenne sokak számára és utána talán ritkábban olvasnánk olyan kijelentéseket, amik az elmúlt néhány órában leíródtak itt CD-kről, dinamika kompresszorokról. Rossz szándék bizonyára nem volt mögöttük, de ilyen mértékű csontosodást már a röntgen is kimutatna.
Te fijjú, ez még nagyon messze vanfapaci írta: ↑2023.10.25., szer. 22:04Szerintem klassz játék lesz, csináld végig! Én is jól elszórakoztam vele sok éven át.
Iménti felvetésemben inkább professzionális stúdiós környezetre gondoltam, ahol minden beavatkozási lehetőség rendelkezésre áll (szakmai segítséggel együtt). Ott vajon mit hoznának ki a produceri helyzetbe kerülő hifisták, egyáltalán születne-e köztük konszenzus arról, miként szólaljon meg a közösen készített felvétel, van-e "HANGMINŐSÉG" feliratú tekerő, érdemes-e kikapcsolni minden effektet, illetve melyik gombbal lehet eltűntetni az anyagból azt a bizonyos lelket, ami ma többször is szóba került (érdekes módon egy olyan lemez kapcsán, amit talán a legtöbbször hallgattam fiatalabb koromban.)
Ha egyszer összejönne egy ilyen buli, szerintem nagyon tanulságos lenne sokak számára és utána talán ritkábban olvasnánk olyan kijelentéseket, amik az elmúlt néhány órában leíródtak itt CD-kről, dinamika kompresszorokról. Rossz szándék bizonyára nem volt mögöttük, de ilyen mértékű csontosodást már a röntgen is kimutatna.


Én -a hifishow sample fajlok alapjan- azt, hogy minden kikapcs, no utómunka. Semennyi, zéró. Inkább arra mennék rá, hogy eleve a felvételi környezet legyen olyan, ami a felvétel szempontjából szuper lesz, illetve a zenészek ehelyezésébe merülnék bele a lehető legjobban annak érdekében, hogy minden ott szólaljon meg és olyan arányban, ahogy szeretném, így 2-4mikrofonnal. Persze ez 3-4 hangszernél még egyszerűnek tűnhet. 80embernél már nem tűnik annyira könnyűnek, bár ott meg segít az, hogy nagyon nagy a zenekar mérete.fapaci írta: ↑2023.10.25., szer. 22:04Szerintem klassz játék lesz, csináld végig! Én is jól elszórakoztam vele sok éven át.
Iménti felvetésemben inkább professzionális stúdiós környezetre gondoltam, ahol minden beavatkozási lehetőség rendelkezésre áll (szakmai segítséggel együtt). Ott vajon mit hoznának ki a produceri helyzetbe kerülő hifisták, egyáltalán születne-e köztük konszenzus arról, miként szólaljon meg a közösen készített felvétel, van-e "HANGMINŐSÉG" feliratú tekerő, érdemes-e kikapcsolni minden effektet, illetve melyik gombbal lehet eltűntetni az anyagból azt a bizonyos lelket, ami ma többször is szóba került (érdekes módon egy olyan lemez kapcsán, amit talán a legtöbbször hallgattam fiatalabb koromban.)
Ha egyszer összejönne egy ilyen buli, szerintem nagyon tanulságos lenne sokak számára és utána talán ritkábban olvasnánk olyan kijelentéseket, amik az elmúlt néhány órában leíródtak itt CD-kről, dinamika kompresszorokról. Rossz szándék bizonyára nem volt mögöttük, de ilyen mértékű csontosodást már a röntgen is kimutatna.

Szerintem klassz játék lesz, csináld végig! Én is jól elszórakoztam vele sok éven át.

revox azt próbálta megmutatni, hogy a zúzós rcokzene jobban igényli a pontosabb beállítást. nyilvan, aki felületesen hallgat zenét és valami oknál fogva nem ismeri a kortárs művészeket, az ezt nem érti. Ismered a dumár, amit sajnos én szültem a zeneivilágra, hogy Beethoven korának punkja volt? ha nem, már igen. nyilván van. aki ezt nem érti. ahogy mást se. de mind a zene. mind a hifi felületes megközelítésérôl Jokesz Anti, kb 1997-ben ellőtt aranyköpése dereng be: "az üstdobos szuszogása vagy a logikával terhelt gondolatok felismerése legfeljebb hifis, de semmiképpen nem zenei/művészeti kategóriák, csupán a befogadás minimális szintjét képviselik, amelyet - egy kedves mosoly kíséretében - meg kell hagyni az "igazság" és a "mindent értés" magabiztos képviselőinek..."Tctronic írta: ↑2023.10.25., szer. 19:51
Ok. Ez is egy megközelítés, persze ilyen is van, de szerintem Revox inkább egy műszaki jellegű problémát vázolt fel, ami szerintem a beállítás fontosságáról szólt, míg Te egy létező psziho-akusztikus (?) problémát állítottál azzal szembe. A kettő között van, lehet átfedés, de most talán nem erről volt szó.
Cs.I. zenei ízlését sajnos már nem tudtam megismerni, de erre csak egyik fórumtársunk aláírásában szereplő nagyon frappáns ide vonatkozó írást tudnám idézni (elnézést de most nem találtam meg ki is az, ezért nem szó szerint): "Soha ne engedd, hogy más mondja meg milyen a jó hang"Ennek ellenére sajnos nagyon sok behatás ér mindannyiunkat, innen-onnan ami formálja/formálhatja ízlésünket.

A "Jelentés" gomb ismerős? Azzal rögtön felhívod a moderátorok figyelmét.
A vélemény szabad. A Tied is.chord_ írta: ↑2023.10.25., szer. 19:22
Cs.I. munkásságának nyomait még ma is fel lehet fedezni, és nekem az sem ma, sem akkor nem tetszett. A hang, a hangzás, amit hátrahagyott. Én, és még elég sokan, valami teljesen mást keresünk a zenében, valami eltérő irányt. Amihez képest az ő mutatott dolgai, hangi 'hagyatéka', az egy más ízlés, sarkosabban fogalmazva, egy tévedés, ami nem túl kicsi. Egy rossz hang.
Szegények, biztosan megpróbálták ők is az utóbbi 24 órában itt leírt hsz- eket végigolvasni, hiszen nekik kötelező olvasmány itt minden. Be kell vallanom, én is megpróbáltam, de nekem nem sikerült. Pedig szeretem ezt a hobbit. De azért elgondolkodtató, hogy van aki szerint ha jó felvételt hallgat otthon egy jó berendezésen, az ugyanolyan jól szól, mint az élő műsor az Operaházban.
Byl jsem osvícenýchord_ írta: ↑2023.10.25., szer. 19:22Jaj.revox írta: ↑2023.10.25., szer. 12:43
ehhez egy gondolat. nem kell róla beszélgetni, csak elmesélem...
néha előfordul, hogy elmegyek ismerősökhöz rendszert beállítani. Sokszor van, hogy új hangszedőt kell installálni. Egyetlen lemezt viszek magammal, általában egy iron maident.
a történet úgy indul, beállítjuk kb a sablonnal a dolgokat, majd jönnek a tulaj lemezei. Addig tekergetjük, míg jó nem lesz. Ekkor már a tulaj örül, mert az új PU jobb, mint elődje. Ekkor vakarom elő az iron maiden lemezt. felkerül a number of the beast és kérdezem a tulajt, tetszik neki? Általában nem. Nekem se. Ekkor jön még egy kis tűnyomás és antiskating igazítás, esetleg izoláció, majd elkezd a gitár zenélni, pereg a dob és a tulajnak máris tetszik, elkezd a lába ütemre járni. DE!!! Ekkor ott van a szemében a riadtság, hogy most mi lett a saját lemezeivel, ha ez a förtelem elkezdett zenélni. És ekkor döbben meg másodjára, hogy a saját lemezei (általában sokszor afféle "elvárt" hájendes stílusúak, mint jazz, vagy komolyzene) még jobban szólnak, mint szóltak előtte. És akkor mindenki elégedetten dől hátra.
10-ből 10szer ez a sztori és én mindennyiszer vigyorgok, hogy valamit továbbadtam abból, ami infó felgyűlt bennem kb 35 év alatt. Most Nektek így adtam át, aki nem hiszi, járjon utána![]()
![]()
Akkor jöjjön a másik oldal, egy másik szemszög.
A fenti történet erősen félrevezető. Mert nem a jó hangról szól. Nem.
Az az Iron Maiden, az egy kinyomott lemez volt, az szegény, az semmiről sem tehet. Szól, ahogyan szól. Az én köreimmel diszjunkt halmaz amúgy. A történet lényege, az a lelkesedés, az őszinte hit, revox-é, aki szerint az jó hang, amit mutat, és még jobb lesz, ha valamit igazít, és hogy kell, hogy jól szóljon az Iron Maiden, és akkor a többi OK, stb...
A csillanások a szemekben, ott a lényeg. Vagyis, a hitelesség.
Az emberek erre érzékenyek, és elfogadják a hitelesnek érzett dolgokat, olykor teljesen kicsúszva az objektivitás világából.
Cs.I. munkásságának nyomait még ma is fel lehet fedezni, és nekem az sem ma, sem akkor nem tetszett. A hang, a hangzás, amit hátrahagyott. Én, és még elég sokan, valami teljesen mást keresünk a zenében, valami eltérő irányt. Amihez képest az ő mutatott dolgai, hangi 'hagyatéka', az egy más ízlés, sarkosabban fogalmazva, egy tévedés, ami nem túl kicsi. Egy rossz hang.
Meg ez az 'érzelmeket nem lehet egyesekkel és nullákkal kifejezni', ez egy jópofa rámenős szöveg, de kevesen veszik a fáradságot arra, hogy konkrétan végiggondolják. Mert nevetségesen könnyen cáfolható: irány a youtube, meghallgatni pl. Latinovits előadásában a 'Tiszta szívvel'-t, na, ha azon valakinek nem lesz könnyes a szeme, az valószínűleg robot vagy replikáns. Hogy ez a fránya digitális technika mit ki nem tud váltani....
Mint most pl. sokakban a 'felb@szódást', hogy belegázoltam egy szent életébe... azt is egyesek és nullák okozták...
Komolyra fordítva, amiért tisztelem, az a hang / hifi / kultúra összekötése, ill. az arra való kísérletei. De semmi esetre sem a hangzás, a hangi megközelítés, amit jónak gondolt, és óriási tehetséggel bebeszélt nem kevés embernek.

Bölcsebben kell tesztelni, az ilyen irány kerülendő.dixie-chicken írta: ↑2023.10.25., szer. 13:53igen,ez elméleti szinten,nagyon jól hangzik,csak gyakorlatban általában,a nagy fejlesztések,zsánerszükitéshez vezetnek...Ha egy rendszer jobb, mint korábban, bármilyen fejlesztés okán, azon illik mindennek jobban szólni.

Bizony, érdekes!fapaci írta: ↑2023.10.25., szer. 17:42
Érdekes kísérlet lenne, ha egy hangfelvételnél néhány hifista szabadkezet kapna és a stúdióban minden hangzó paramétert ők állíthatnának be. Tanulságos lenne és bizonyára sokunkat érdekelne, milyen lenne a végeredmény, miben térne el más felvételektől, meg hogy a résztvevők egyáltalán meg tudnának-e egyezni egymással. A My Reel Club indulásakor volt egy ilyen tervem, de sajnos másként alakultak a dolgok.


Ok. Ez is egy megközelítés, persze ilyen is van, de szerintem Revox inkább egy műszaki jellegű problémát vázolt fel, ami szerintem a beállítás fontosságáról szólt, míg Te egy létező psziho-akusztikus (?) problémát állítottál azzal szembe. A kettő között van, lehet átfedés, de most talán nem erről volt szó.chord_ írta: ↑2023.10.25., szer. 19:22.......
Jaj.
Akkor jöjjön a másik oldal, egy másik szemszög.
A fenti történet erősen félrevezető. Mert nem a jó hangról szól. Nem.
Az az Iron Maiden, az egy kinyomott lemez volt, az szegény, az semmiről sem tehet. Szól, ahogyan szól. Az én köreimmel diszjunkt halmaz amúgy. A történet lényege, az a lelkesedés, az őszinte hit, revox-é, aki szerint az jó hang, amit mutat, és még jobb lesz, ha valamit igazít, és hogy kell, hogy jól szóljon az Iron Maiden, és akkor a többi OK, stb...
A csillanások a szemekben, ott a lényeg. Vagyis, a hitelesség.
Az emberek erre érzékenyek, és elfogadják a hitelesnek érzett dolgokat, olykor teljesen kicsúszva az objektivitás világából.
Cs.I. munkásságának nyomait még ma is fel lehet fedezni, és nekem az sem ma, sem akkor nem tetszett. A hang, a hangzás, amit hátrahagyott. Én, és még elég sokan, valami teljesen mást keresünk a zenében, valami eltérő irányt. Amihez képest az ő mutatott dolgai, hangi 'hagyatéka', az egy más ízlés, sarkosabban fogalmazva, egy tévedés, ami nem túl kicsi. Egy rossz hang.
Meg ez az 'érzelmeket nem lehet egyesekkel és nullákkal kifejezni', ez egy jópofa rámenős szöveg, de kevesen veszik a fáradságot arra, hogy konkrétan végiggondolják. Mert nevetségesen könnyen cáfolható: irány a youtube, meghallgatni pl. Latinovits előadásában a 'Tiszta szívvel'-t, na, ha azon valakinek nem lesz könnyes a szeme, az valószínűleg robot vagy replikáns. Hogy ez a fránya digitális technika mit ki nem tud váltani....
Mint most pl. sokakban a 'felb@szódást', hogy belegázoltam egy szent életébe... azt is egyesek és nullák okozták...
Komolyra fordítva, amiért tisztelem, az a hang / hifi / kultúra összekötése, ill. az arra való kísérletei. De semmi esetre sem a hangzás, a hangi megközelítés, amit jónak gondolt, és óriási tehetséggel bebeszélt nem kevés embernek.
Jaj.revox írta: ↑2023.10.25., szer. 12:43
ehhez egy gondolat. nem kell róla beszélgetni, csak elmesélem...
néha előfordul, hogy elmegyek ismerősökhöz rendszert beállítani. Sokszor van, hogy új hangszedőt kell installálni. Egyetlen lemezt viszek magammal, általában egy iron maident.
a történet úgy indul, beállítjuk kb a sablonnal a dolgokat, majd jönnek a tulaj lemezei. Addig tekergetjük, míg jó nem lesz. Ekkor már a tulaj örül, mert az új PU jobb, mint elődje. Ekkor vakarom elő az iron maiden lemezt. felkerül a number of the beast és kérdezem a tulajt, tetszik neki? Általában nem. Nekem se. Ekkor jön még egy kis tűnyomás és antiskating igazítás, esetleg izoláció, majd elkezd a gitár zenélni, pereg a dob és a tulajnak máris tetszik, elkezd a lába ütemre járni. DE!!! Ekkor ott van a szemében a riadtság, hogy most mi lett a saját lemezeivel, ha ez a förtelem elkezdett zenélni. És ekkor döbben meg másodjára, hogy a saját lemezei (általában sokszor afféle "elvárt" hájendes stílusúak, mint jazz, vagy komolyzene) még jobban szólnak, mint szóltak előtte. És akkor mindenki elégedetten dől hátra.
10-ből 10szer ez a sztori és én mindennyiszer vigyorgok, hogy valamit továbbadtam abból, ami infó felgyűlt bennem kb 35 év alatt. Most Nektek így adtam át, aki nem hiszi, járjon utána![]()
![]()

Néha az a személyes érzésem, hogy egyes előítéletek, sztereotípiák szinte önálló mém-életet kezdenek élni, bennfentesek adják szájról-szájra, tudálékosan "összebólintanak", hogy "ugye, hogy ugye...", miközben az igazságtartalmuk sokszor már legalábbis "megkopott", ha volt valaha egyáltalán...A "digitális kompresszál" vagy épp "az ember analóg"...ismerősek?