Hangsugárzó építés

[sutemenyx]

A kis hangszóró hangnyomása direktben(zöld/piros) és 4.7uF kondival(kék):

IMG_7806.jpeg (64.45 KiB) Megtekintve 2333 alkalommal

Inpedancia görbéje:

IMG_7805.jpeg (54.78 KiB) Megtekintve 2333 alkalommal

Forrás:
http://www.troelsgravesen.dk/greencones.htm

[denesdr]

Igen, valóban nem ugyanaz a hátratolás, mint a fordítás. Ez csak a váltási pontra érvényes, akkor, ha ott a hangszórók ellenfázisban vannak. Valószínűleg azért lett tompább a hang, mert a fordítás szélesebb tartomyányban is kioltást vagy gyengítést eredményezett.
A hallgatási pozícióból mért azonos geometriai távolság önmagában még nem garantálja, hogy a hangszórók fázisban lesznek vagy épp jobb relatív fázist fognak produkálni egymáshoz képest mint anélkül. Ez nagyban függ a váltásban résztveő hangszórók pontos akusztikai görbéitől is.
Ezzel nyilván nem a kedvedet akarom szegni, csak érdemes tudni, hogy mire lehet számítani. Ha mindenáron ragaszkodunk az elektromosan elsőrendű szűréshez, az legtöbbször eléggé bekorlátozza a mozgásterünket, ráadásul az esetek 99%-ában az ilyen szűrés nem eredményez akusztikusan 6 dB/oktáv meredekségű váltási görbéket (ahogy ezt tapasztaltad is).

[sutemenyx]

Még 2éve, amikor betettem ezt a magassugárzót, akkor megnéztem fordítva. Tompábban szólt, talán mértem is és nagyobb volt az esés, de megesküdni nem mernék rá.
Hát a fordítás nem egészen ugyanaz, mint a hátratolás, mert a fordítás minden frekvencián 180fok különbséget ad, míg a tologatásnak attól függ, hogy milyen fázistolást ad, hogy milyen frekvencián vizsgáljuk.
Szóval az új dobozban ezért is van hátratolva a magassugárzó, hogy a hallgatási pozícioig mért távolsága megegyezzen a két membrán kiindulópontjának. (Úgy, hogy bele van számolva 5kHz-en a kondi fázistolása is, ami szintén rémálom, mert frekvenciafüggő)

[denesdr]

Phase.jépégé

Az ott nem valami hibás polaritás kötés a hangszórónál vagy a váltóban?

De, lehet. Csak az a baj, hogy nem egyforma mély a nagy és a kicsi hangszóró. Ez azért probléma, mert csak egy adott frekvencián lenne biztositható a fázisegyüttfutás, alatta és felette szétcsúszik. Tehát ezért készült ujabb próbadoboz, hogy a két hangszóró sugárzási síkja egybeessen, így elkerülhető legyen a “váltáskor” fellépő fázishiba, másrészt azért lett hajlított a doboz, hogy a 150-200Hz között fellépő állóhullámok és az általuk okozott torzítás és fázishiba eltakarodjon.

A “váltáskor” azért van idézőjelben, mert mindösszesen 1db rézfóliás kondenzátor csinálja, sem ellenállás, sem induktivitás nincs, tehát elektromosan elsőrendű, 6dB esésű a váltás. Ennek ellenére maga a váltás 18dB/oktáv meredekségű, mert a nagyobbik hangszóró ennyivel kezd el esni 4kHz fölött, a kicsinek pedig valamivel lankásabban indul meg akörül az átvitele, és emelkedik egészen 10-12kHz-ig. Tehát a hangszórók tulajdonságai oldják meg a váltás nagyját, csak éppen ettől még elektromosan nincs akkora fázistolásuk.

Próbáltad fordított polaritással? A hangszórók közti relatív fázis nemcsak a hangszórók akusztikus kiindulópontjának geometriai helyzetétől (és nyilván a hallgatási tengelytől) függ, hanem a váltási görbék tulajdonságaitól is (meredekség, törési pont) és ha egy kis szerencséd van, akkor fordított polaritással megszűnhet az a nagy beszakadás.
Csak azért kérdezem, mert az a beszakadás pont olyan, mint amikor teljesen ellenfázisban dolgoznak a hangszórók, szóval ha hátrébb tolod annyira a kisebbik hangszórót, hogy megszűnjön a beszakadás, az pont (vagy majdnem) olyan, mintha az eredeti helyzetében megfordítanád a polaritását.

Tulajdonképpen nem számít, hogy miként kapjuk meg a váltási görbéket, teszem azt 6 dB/oktáv akusztikusan (pl a hangszóró saját átvitele szűrés nélkül) + 12 dB/oktáv elektromosan, az akusztikus fázis szempontjából ugyanaz, mintha 12 dB/oktáv lenne a hangszóró szűretlen átvitele és 6 dB/oktáv szűrést raknánk rá elektromosan. Aztán persze 12 dB/oktáv és 12 dB/oktáv között is vannak különbségek, pl Butterworth, Linkwitz-Riley, Bessel stb, ezek mind lehetnek 12 dB/oktávosak, de mind eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek (gondolom ez azért nem újdonság), meg aztán alkalmazhatunk nem textbook görbéket is, a lényeg, hogy más eredő akusztikai görbe, más fázist eredményez.

[sutemenyx]

Na megnéztem, 1/3oktávos simítás volt bekapcsolva. Kíváncsiságból megmértem most az egyik nálam lévő Martin Logan Aeriust. 1/3,1/12 és simítás nélkül ezt mutatja rózsazajjal:

[sutemenyx]

Phase.jépégé

Az ott nem valami hibás polaritás kötés a hangszórónál vagy a váltóban?

De, lehet. Csak az a baj, hogy nem egyforma mély a nagy és a kicsi hangszóró. Ez azért probléma, mert csak egy adott frekvencián lenne biztositható a fázisegyüttfutás, alatta és felette szétcsúszik. Tehát ezért készült ujabb próbadoboz, hogy a két hangszóró sugárzási síkja egybeessen, így elkerülhető legyen a “váltáskor” fellépő fázishiba, másrészt azért lett hajlított a doboz, hogy a 150-200Hz között fellépő állóhullámok és az általuk okozott torzítás és fázishiba eltakarodjon.

A “váltáskor” azért van idézőjelben, mert mindösszesen 1db rézfóliás kondenzátor csinálja, sem ellenállás, sem induktivitás nincs, tehát elektromosan elsőrendű, 6dB esésű a váltás. Ennek ellenére maga a váltás 18dB/oktáv meredekségű, mert a nagyobbik hangszóró ennyivel kezd el esni 4kHz fölött, a kicsinek pedig valamivel lankásabban indul meg akörül az átvitele, és emelkedik egészen 10-12kHz-ig. Tehát a hangszórók tulajdonságai oldják meg a váltás nagyját, csak éppen ettől még elektromosan nincs akkora fázistolásuk.

[tamagaba]

Phase.jépégé

Az ott nem valami hibás polaritás kötés a hangszórónál vagy a váltóban?

[sutemenyx]

…a legtöbbet emlegetett szavak a fázis és a torzítás voltak. Bármilyen zenét is tettél be, végig ezekre panaszkodtam nálad, meg a dobozod hibás méretezése miatt csillapítatlan basszushangokra…

Mindkét hiba adresszálasára már csőre van töltve egy újabb próbadoboz:

Majd kiderül mennyire hatásos megoldások.

[Luxor Audio]

Most azt hirtelenjében nemtudom, hogy a simitást mennyire lehet állítani, majd megnézem. Ellenben azért valószínűsítem, hogy a gyári, vagy neten előforduló spl görbék nem olyan simítatlan beállítással szoktak készülni, ahogyan te mérsz.

Látod, ez is egy olyan szakmai kérdés, aminek megoldását nem a Wikipedia, meg hobbifórumok olvasgatása adja meg. A mérni versus nem mérni vitákban is simán figyelmen kívül hagyják az ilyen kérdéseket, pedig alapvetően befolyásolják a mérés hatékonyságát.

A simítás mértékére nincs előírás azért, mert mindig olyan értéket kell beállítani, ami megmutatja azt, amire kíváncsiak vagyunk, vagy amit meg akarunk mutatni. Én is folyamatosan állítgatom, néha ki is kapcsolom. Az erős simítás megmutatja pl. a megszólalás karakterét, a regiszterek egyensúlyát, pl. szubsugárzó jelszintjének beállításánál jól jön. A kis mértékű simítás pedig feltárja az átviteli hibákat (mint esetedben is), amik egy kikalapált görbén nem, vagy alig látszanának, de garantáltan hallod őket.

[Luxor Audio]

... kicsit visszatérnék a hangnyomásgörbe fontosságához és annak a kérdéséhez, hogy ha az nincs a +-2dB sávon belül, akkor vajon van-e esélye valakinek meghallani, hogy mi történik a rendszer hangjával.

Van. De...

Értem a törekvésed, de rossz irányba indultál el. A +/- 2dB tűrés szép célkitűzés, de két kezemen elfér azon HiFi rendszerek száma, amik ezt teljesítik az általam vizsgált kb 1600 esetből. Ez a tűrés egy hangstúdiókra vonatkozó ajánlás, de még azokban sem jön mindig össze, szóval otthoni, lakószobai közegben bátran tekintsük irreális célnak!

Az emberi hallás irányfüggősége miatt a mögöttünk megszólaló magashangokat valóban kevésbé halljuk, de a különbség nincs akkora, mint amire tippeltél. 5 kHz felett kb 10 dB-lel gyengébb a fülünk érzékenysége hátrafelé, mint előre, de az agyunk ezt tökéletesen kompenzálja, szóval praktikusan minimális eltérés van, a mögöttünk megszólaló triangulumot is simán halljuk.

Szerintem megnyerném a versenyt, hogy ki írta le legtöbbször ezen a fórumon, hogy a hangnyomásgörbéből nem lehet mindent kiolvasni és ne tessék rajta sokat lovagolni. Minél több paramétert nézel mérés során, annál komplexebb képet kapsz és annál magabiztosabb következtetést vonhatsz le a vizsgált eszközről. Ha már a Te példádat vesézzük, nézzük meg kicsit jobban a görbéidet! A hallgatási pontban mért hangnyomást már láttuk, mindkettőnk mérése nagyjából ugyanazt az eredményt adta, kalibrálástól függetlenül is látszik egy izmos probléma a középsáv tetején. Most vessünk egy pillantást a közeltéri mérés eredményére:

Phase.jpg (95.7 KiB) Megtekintve 2568 alkalommal

Az eddig emlegetett 10-12 dB-es beszakadás felugrott 15-16 dB-re 5-6 kHz környékén, ahol sok hangszer felharmonikus hangjai szólalnak meg, ez a tartomány adja a hangzás fényét, tehát fontosnak mondható. Bizony ott van alul a fázismenet is, amin szintén látható egy komoly anomália a beszakadás frekvenciáin. Miért probléma ez? Azért, mert míg a hangnyomásértékek különbségét az agyunk néhány perc alatt nagyjából ki tudja egyengetni (nesze neked A/B gyorsteszt!), a fázisproblémákkal nem tud mit kezdeni, miként a torzítással sem, amit szintén érdemes megnézni:

Dist 2.jpg (77.47 KiB) Megtekintve 2568 alkalommal

Szépen látható egy torzítástüske 5-6 kHz környékén. Tehát esetedben nem csak abból áll a probléma, hogy hiányzik egy fél oktávnyi információ a megszólalásból, ennél súlyosabb, hogy kb. ellenfázisban szólalnak meg a hangok a két hangszóróból, eredőjük egy torz kása, amit nehéz zenei hangként értelmezni. Megszokni persze bármit lehet, de mint Rudibácsitól tudjuk, mindig felfelé kell törekedni nem beletörődve a hibákba.

És akkor most emlékezzünk vissza a beszélgetésünkre, amit egy rövid zenehallgatás után folytattunk le nálad! Ennek során a legtöbbet emlegetett szavak a fázis és a torzítás voltak. Bármilyen zenét is tettél be, végig ezekre panaszkodtam nálad, meg a dobozod hibás méretezése miatt csillapítatlan basszushangokra, amik miatt minden zenét leállíttattam veled pár másodperc után.

Hogy miért tartom problémának a hibás, rosszul beállított rendszerekkel történő tesztelést és az így született következtetések publikálását? Azért, mert félrevezetőek. Különbséget bármikor, bárhol lehet elérni és hallani, a Sokol rádió is másként szól, ha ráraksz egy pokrócot, de talán még azt is meghallanánk, ha beleforrasztasz néhány BG kondit. Azonban simán előfordulhat, hogy a durva hibákkal terhelt megszólalás alapján hozott döntésed téves lesz és egy megfelelő minőségű lánc hallgatása közben született véleménnyel akár ellentétes is lehet. Szerinted ugyanazt fogod gondolni egy festményről, ha a megtekintése közben egy reflektorral világítok a szemedbe, mint ha nem zavarnálak a műélvezet során?

Én ezzel a jelenséggel nagyon sokszor találkozom, mikor hobbitársak rendszereit elemzem. Nem titok, a leggyakoribb hibákat a rossz akusztikai környezet okozza, talán 10 % körül van azon zenehallgató szobák aránya, amire rá lehet mondani, hogy elfogadhatók, nincs szükségük kezelésre. A következő leggyakoribb hibaforrás a hangsugárzó, főleg a DIY cuccok (megkülönböztetett tisztelet a kis számú kivételnek!). A nagyon szerencsétlen rendszerekben is lehet tesztelni, hasonlítgatni bármilyen eszközt, nincs ez megtiltva senkinek sem, de mennyire lesz reális és mások számára hasznos az ott levont következtetés? A tulajdonosra nézve nyilván igen, mert - legalábbis a tüneteket tekintve - feljebb tudott lépni az új kütyüvel, de másokra nézve félrevezető lehet az ajánlása, mert náluk nem áll fenn az a probléma, amit hősünk rendszerében enyhített a cucc.

Jövök még egy béna hasonlattal:
Mennyire lesz reális egy fotó színhelyességéről alkotott véleményed, ha egy eltekergetett, rosszul beállított monitoron nézed? Nyilván mindketten ugyanazt a választ adjuk a kérdésre. Ettől még látni fogsz különbségeket fotók között a hibás monitorodon is, csak hát egyiket sem fogod látni valós szépségében.

[sutemenyx]

Ha én is olyan erős simítást állítok be, mint a te applikációd, a két görbe kb fedésbe kerül.

Most azt hirtelenjében nemtudom, hogy a simitást mennyire lehet állítani, majd megnézem.
Ellenben azért valószínűsítem, hogy a gyári, vagy neten előforduló spl görbék nem olyan simítatlan beállítással szoktak készülni, ahogyan te mérsz. Azért nem, mert akkor azokban is folyamatos, mindenhol előforduló hullámzás lenne megfigyelhető. Egyszerűen azért, mert egy nem visszhangtalan(anechoic) térben lehetetlen mást mérni, hiszen a visszaverődések miatt egy teljesen random szórású emelés/csillapítás történik.
Azt értem, hogy ezzel a simítási beállítással esetleg jobban megfigyelhetőek a hibák, pusztán csak arra akarok rávilágítani, hogy ezzel a beállítással egy gyári hangfal mérése sem lenne szép, és az abban előforduló hibák szintúgy nagyobban jelennének meg, mint ami esetleg az interneten fellelhető. -ha jól sejtem

[asebestyen]

Na vége a családi programnak, ugyhogy akkor itt folytatva kicsit visszatérnék a hangnyomásgörbe fontosságához és annak a kérdéséhez, hogy ha az nincs a +-2dB sávon belül, akkor vajon van-e esélye valakinek meghallani, hogy mi történik a rendszer hangjával.

Szóval hogy van az ember fülkagylója, ami egy nagyon érdekes szerkezet. Rendkívül irányfüggően befolyásolja pont az SPL görbét. Alapvetően a magashangokat az ember igazán jól úgy kb 20fok és 70fok közt hallja az egyik fülével, a másikkal meg kb 290fok és 340fok között. 90 és 270foknál már simán van pár decibel esés az átvitelében. 90-270fok között kifejezetten tompítja a magashangokat. Tippre 3-4kHz felett simán realizál szerintem 20-30dB csillapítást is, magyarul hátulról sokkal rosszabbul hallunk magashangokat. A megadott fokok és decibeleknek nem néztem utána, hasraütésszerűen, érzés alapján mondom.

Azt értem, és egyetértek azzal, hogy egy hangsugárzó a lehetőségekhez mérten legyen minél egyenesebb átvitelű, ez alapvetően egy kívánatos dolog lenne, de egyáltalán nem az exkluzivan legfontosabb technikai tulajdonságnak gondolom.
Miért nem? Azért nem, mert az egy teljesen természetes esemény, hogy valamit totál szétcsavart spl görbével hallunk, mondjuk ha elfordítjuk a fejünket 45fokkal, vagy mászkálunk körbe-körbe.
Ezek után tegye fel a kezét, aki vagy a hallgatási pozícióban néha eltekeredve, vagy adabszurdum nem a hallgatási pozicioban IS szokta hallgatni/tesztelni a rendszerét. Lesz ilyen bőven. Szerencsére ezekhez a meghallgatásokhoz egyáltalán nem szükséges merev nyakkal, egy pozicioban ülve nekilátni. Hogy miért nem szükséges, arra az a válasz, hogy azért, mert a hallgatást természetes módon is befolyásolják ilyen dolgok, ezért az agyunk utándolgozik, és remekül feldolgozzuk az információt elfordított fejjel is, sőt még háttal ülve is.
!!!Sőt, még kicsit hibás átvitelű hangszóróból is.

Ezzel szemben viszont nagyonsok elektronika, alkatrész, kábel olyan dolgokat tud hozzátenni a hangképhez, ami rohadtul nem természetközeli jelenség, és némi gyakorlattal azonnal megállapítható különbséget mutat egy előző állapothoz képest.

Nos ez a magyarázat rá, hogy a durvának titulált hibával nem foglalkozó személy hogyan képes hiteles véleményt mondani komponensek hangjával kapcsolatban. Hát úgy, hogy az a hiba valójában nem is annyira természetellenes, akármikor előfordul élőzene hallgatásakor is.
Attól sem lesz durvább vagy fontosabb hiba, hogy valaki csak azt tudja mérni.
Ugyanúgy, ahogy a másodrendű torzítás sem lesz attól a legfontosabb, mert azt tudjuk megmérni egy erősítőn 1kHz-en.

Ne magyarázd, ne degradáld és ne bocsásd meg azt a hibát, hanem javítsd ki. Ne azért, hogy feltöltve a görbé(ke)t hozsanázzák a népek, hanem magadért, magadnak.

[Luxor Audio]

Részemről egy kalibrácios fájllal rendelkező, asszem dayton mérőmikrofon volt, beledugva egy mobileszközbe. És van mobilra alkalmazás, ami tud így mérni hangnyomást. Az FFT-s screenshot rózsazaj (elég hangos) lejátszása mellett készült, a sweep-es screenshot pedig úgy, hogy végigment szép lassan, kb egy perc alatt 20Hz…20kHz-ig egy generált sweep hangfájl, a szoftverben pedig be volt állítva, hogy a csúcsértéket jegyezze meg. Ez nem egy zártláncos mérés, de pont a hangnyomás megállapítására elég alkalmas -másra nem-.

Bár teljesen más eszközöket és mérési eljárást alkalmaztunk, kettőnk mérése a középsávban hasonló eredményt adott, csak foglalkozni kell a megfelelő megjelenítéssel:

Süti mix.jpg (83.36 KiB) Megtekintve 3040 alkalommal

Ha én is olyan erős simítást állítok be, mint a te applikációd, a két görbe kb fedésbe kerül. A basszus oktávokban viszont komoly különbség van, amit okozhat a mérőeszközöd pontatlansága, az eltérő elhelyezés, vagy bármilyen változás a körülményekben (nem egyszerre mértünk). Nem véletlenül téptem ám a szám, hogy tanulj meg mérni és használj megfelelő eszközöket, ha mérési eredményeket akarsz publikálni.

Hogy a mkrofonodhoz kaptál egy kalibrációs adatcsomagot, attól a mérőköröd még nem lesz kalibrált, csak nagyjából pontos. Otthoni hobbimérésekre ettől még alkalmas lehet, bár az alsó oktávokban gyanúsan viselkedik.

[sutemenyx]

Nem tudtom hová vigyem, hogy az erősítőknél ne OFF-oljak:

Aztán, hogy melyik igazabb, azt csak a jóisten tudja.

kb ugyan onnan mértetek? Milyen technikával (szoftver/hardver) csináltad?

Igen, kb ugyanonnan, hallgatási poziciobol. Részemről egy kalibrácios fájllal rendelkező, asszem dayton mérőmikrofon volt, beledugva egy mobileszközbe. És van mobilra alkalmazás, ami tud így mérni hangnyomást. Az FFT-s screenshot rózsazaj (elég hangos) lejátszása mellett készült, a sweep-es screenshot pedig úgy, hogy végigment szép lassan, kb egy perc alatt 20Hz…20kHz-ig egy generált sweep hangfájl, a szoftverben pedig be volt állítva, hogy a csúcsértéket jegyezze meg.
Ez nem egy zártláncos mérés, de pont a hangnyomás megállapítására elég alkalmas -másra nem-.

[fererencz]

Nem tudtom hová vigyem, hogy az erősítőknél ne OFF-oljak:

Aztán, hogy melyik igazabb, azt csak a jóisten tudja.

kb ugyan onnan mértetek? Milyen technikával (szoftver/hardver) csináltad?

[toth0a]

A hangfal kit ügyben is csak a hangszórókat kellene ki választanom mert a dobozok mind nagyok, kisebbeket kell építenem. Szívesen meghalgatnék készített diy hangszórókat ha valakinél ha van ilyen 5-6" os kivitelben.

Szia!

A nyárom belevágtam egy XLS-Encore-ba, igaz, az 6,5-esel van.
Én nagyon elégedett vagyok.
Ha Dabas felé jársz, meghallgathatod!

Üdv.

[-CB-]

Első épít(tetett) hangfalaim. Meglepően jó eredményt hoznak a Lowther pm6-osak egy egyszerű reflex kabinetben.

[-CB-]

Hangszóróbolt, Szondi utca.

[tamagaba]

Helló, hol tudok rá szövetet rakatni? 3D nyomtatással csináltattam havernál

[krizsi_l]

A 18" önmagában nem sokat mond, 18" hangszóró <> 18" hangszóró. + sok múlik dobozon, erősítőn. Abban a videóban nem a háttérben látszó csöves mozgatja a 25dkg-os membránokat. A hangszóró + Hypex szub modul egy ezres euróban, oldalanként. +a doboz :)
A gyors megszólalás pedig igencsak múlik a két " kis" kétutason.
https://youtu.be/U7M-Vv18d_8

[rTom]

A napokban győzködtek, hogy engedjem már el ez a 18-as becsípődésemet, mert lomha buflák lesz, nem jó az.

Troels TL-2 szub szekciója:

<iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/_CTPXXKv5pw" title="YouTube video player" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" allowfullscreen></iframe>

[denesdr]

A hangfal kit ügyben is csak a hangszórókat kellene ki választanom mert a dobozok mind nagyok, kisebbeket kell építenem. Szívesen meghalgatnék készített diy hangszórókat ha valakinél ha van ilyen 5-6" os kivitelben.

Pont ezért írtam, hogy meg lehet őket építeni kisebbre úgy, hogy laposabbra veszed a dobozt és elhagyod a reflexcsövet. Bár ha az előlapból is kisebbet szeretnél, akkor vagy olyat kell nézni ami eleve olyan vagy nulláról tervezni egyet.

Hallgatózás ügyben kérdezd az eladót, hátha meg tudod ezeket a dobozokat fülelni:
viewtopic.php?f=33&t=187547

[Gomba1974]

A hangfal kit ügyben is csak a hangszórókat kellene ki választanom mert a dobozok mind nagyok, kisebbeket kell építenem. Szívesen meghalgatnék készített diy hangszórókat ha valakinél ha van ilyen 5-6" os kivitelben.

[denesdr]

Csak az a baj, hogy a kit-ben kapható dobozok elég mélyek mármint a mérete és keskenyt szeretnék szinte az összes dobozból. Ezért szeretnék építeni. Az NC3000d helyett tudnál ajánlani valami jobbat ami meghajtja a két subot?

Erősítő ügyben csatlakoznék az előttem szólókhoz, hangfal kit ügyben pedig választhatsz egy mélyebb dobozút is és megépíted laposabbra, meghagyva a hangfalelőlap méreteit (mert a hangváltó ennek figyelembevételével készül). Ha reflexes, akkor elhagyod a csövet, azaz zártra építed, így nem lesz probléma a kisebb doboztérfogat, alul meg úgyis ott lesz a sub.

[R.G.]

A méyközép-magas tekintetében szerintem válassz elkészített/bevált tervű dobozokat, a Soundimportsnál 5" és 6" kit-ek is vannak.
Igen, az NX3000D a spec szerint tud 900 Wattot csatornánként, de a valóság ettől azért árnyaltabb, mert pl nem adják meg, hogy mekkora torzítás mellett képes erre, illetve, hogy egyszerre mindkét vagy csak egy csatornán tudja-e ezt:
https://www.audiosciencereview.com/foru ... iew.14544/
Üdv!

Szia.

Csak az a baj, hogy a kit-ben kapható dobozok elég mélyek mármint a mérete és keskenyt szeretnék szinte az összes dobozból. Ezért szeretnék építeni. Az NC3000d helyett tudnál ajánlani valami jobbat ami meghajtja a két subot?

Crown XTI-t használok az Ultimax-hoz és megfelelő számomra...
Ennek az erősítőnek sok állítási lehetősége van (ha az szükséges) és teljesítményben is találhatsz megfelelőt
https://www.crownaudio.com/en/product_f ... i-2-series
pl: https://www.crownaudio.com/en/products/xti-2002