lacee írta: ↑2023.06.04., vas. 21:05
Ne is mondd,ha belegondolok,hogy a mázsányi súlyomat 2x is 11-25-el vittem fel…..
Érdekes dolog ez. A 11-23 helyett egy 11-25-öt akartam, de végül úgy döntöttem bölcsebb nagyobbat lépni, így lett 11-28. Mikor ráfordultam a Kékesi mászásra, úgy voltam vele, hogy addig rakom, míg a lábam kívánja. Hát nagyon hamar felmászott a 28-ra

és csak néha raktam vissza 25-re, és azt éreztem, hogy tán fel sem tudnék menni a darálós sorommal, holott persze de, hiszen idáig is mindig sikerült. Tanulság: a testünk nagy mágus, olyanra is képes, amit nem is feltételeznénk róla, ugyanakkor egy nagy drámamakirálynő is, aki próbál meggyőzni, hogy kész, vége, ennyi, nem bír többet. De semmiképp sem hülye, érdemes rá odafigyelni, mert bizonyos határok közt pontosan jelzi az igényeit, korlátait. Pl. fájdalmat csak a bolondok (meg a sportolók meg a bolond sportolók) nem vesznek komolyan.
Nekem kiderült, hogy ahogyan sejtettem - nem meglepő módon - sokkal kedvezőbb ide ez a kímélős sor, és az, hogy a másikkal is fel tudok menni, nem jelenti azt, hogy érdemes lenne erőltetni. Sokkal jobban be tudom vele osztani az erőmet és későbbiekre tartalékolni.