Hálózati audio lejátszók

[tottyi]

Lassan feltalalhatnak az optikai kabeleken futo routert/switchet/pc es megoldodna sok problema bar ha wifi-n jonne digitalis jel akkor lehet az megjobb megoldas lenne ha gyorsabb tudna lenni mint a kabel. Majd az 5G megoldja ha kozvetlen pc-be is mehet a jel de egyenlore a kabel a legbiztonsagosabb atvitel.

[MrCollector]

Egy hasznos kis eszköz, ajánlom figyelmetekbe. iFi LAN iSilencer

_DSC7361.jpg (634.79 KiB) Megtekintve 2316 alkalommal

[ZolaBA]

Kipróbálnám a több switch-es hálózati csatlakozós upgrade-t. Nem szeretnék költeni rá egyelőre, hátha mégsem... megoldanám azzal, amit találtam itthon a fiókban. A kérdésem az lenne, hogy egy 10/100 switch elméletileg elég lehet-e mondjuk a Tidalhez?
A puding próbája biztosan megmondja majd, de azért szeretném tudni az elméletet is, ha valami nem jó, ne keresgéljek feleslegesen rossz helyen hibákat.

Elég a 10/100 - ha 100-on megy :)
Próba mellé javaslom az alábbiak tesztelését is előtte/utána, hátha változik!: bankszámla egyenleg, kedvenc színész fényképe, ksh tetszőleges statisztikai adatai, valamelyik film tartalma, stb.

[pali923]

Kipróbálnám a több switch-es hálózati csatlakozós upgrade-t. Nem szeretnék költeni rá egyelőre, hátha mégsem... megoldanám azzal, amit találtam itthon a fiókban. A kérdésem az lenne, hogy egy 10/100 switch elméletileg elég lehet-e mondjuk a Tidalhez?
A puding próbája biztosan megmondja majd, de azért szeretném tudni az elméletet is, ha valami nem jó, ne keresgéljek feleslegesen rossz helyen hibákat.

[gomolalaci]

Van egy számomra érdekes kérdés:
Egyes hálózati audió lejátszók tudnak PCM-ból DSD-re átalakítani.
Az enyém is tud ilyet, de hetekig PCM-et hallgatva sem hallok különbséget a hetekig DSD-n hallgatott
anyagok között
Lehet ,,süket" vagyok, vagy figyelmetlen?

[O_S]

Köszönöm mindenkinek a segítséget, új márkákat ismertem meg.:)

[vkz]

Tudom, hogy "minden relatív", viszont azt kell mindjam, hogy az Auralic mini nagyságrendekkel jobb hálózati futóműként, mint amit a dac-ja át tud adni. Magyarul, ha van egy mini-d, akkor egy jó dac-al nagyot tudsz javítani a hangminőségen.
Szóval vissza az eredeti kérdésre, ha 200k alatt keresel hálózati futóművet, az Auralic Minit érdemes meghallgatni (ha használt is szóbajön).(persze mondanom sem kell, egy jó táp nagyon kell neki - is:)

Kolléga nem futóművet, hanem lejátszót keres, ha jól értettem. Persze lehet később bármelyiket külső DAC-al feljebb léptetni.
Kétségtelen hogy a Mini futóműként ha komoly DAC van mögötte nagyon is jó, de úgy a Mini+DAC már nem 200 eFt.

[Redguy]

Tudom, hogy "minden relatív", viszont azt kell mindjam, hogy az Auralic mini nagyságrendekkel jobb hálózati futóműként, mint amit a dac-ja át tud adni. Magyarul, ha van egy mini-d, akkor egy jó dac-al nagyot tudsz javítani a hangminőségen.
Szóval vissza az eredeti kérdésre, ha 200k alatt keresel hálózati futóművet, az Auralic Minit érdemes meghallgatni (ha használt is szóbajön).(persze mondanom sem kell, egy jó táp nagyon kell neki - is:)

[vkz]

Hálózati lejátszót keresek elsősorban Tidal hallgatására 200 eFt alatt.
A könnyű kezelhetőség és a megbízhatóság az elsődleges szempontok.
Eddig az Audiolab 6000N a befutó.
Szívesen vennék tapasztalatokat, ötleteket.
Köszi.

A linkelt Wiim-hez hasonló a Taga TWA-10B is. Más a dac chip bennük, de mindkettőnek ugyanaz a kezelő felülete.
A következő szint szerintem az Auralic Mini, elég jó a saját dac-ja, de csak használtan van már.

[edifostex]

Hálózati lejátszót keresek elsősorban Tidal hallgatására 200 eFt alatt.
A könnyű kezelhetőség és a megbízhatóság az elsődleges szempontok.
Eddig az Audiolab 6000N a befutó.
Szívesen vennék tapasztalatokat, ötleteket.
Köszi.

Például Wiim Pro, nekem bejött:
https://lejatszo.hu/?t=linkplay-wiim-pro

[O_S]

Hálózati lejátszót keresek elsősorban Tidal hallgatására 200 eFt alatt.
A könnyű kezelhetőség és a megbízhatóság az elsődleges szempontok.
Eddig az Audiolab 6000N a befutó.
Szívesen vennék tapasztalatokat, ötleteket.
Köszi.

[Redguy]

Kezdő vagyok a minőségi zene hallgatásba, sajnos csak fejhallgatón tudom élvezni mert kicsi a lakásom de viszont most fizettem elő a Tidal -ra, mobilon használom, hifi FLAC minőségem van ha a kimenetét a fejhallgatónak simán egy Hifi erősitő (fejhallgató) bemenetére köröm attól még CD minőségben halom valóban a zenét?

Attól függ, hogy a telefonodat hogyan "kötöd" össze az erősítővel.

[debike69]

Kezdő vagyok a minőségi zene hallgatásba, sajnos csak fejhallgatón tudom élvezni mert kicsi a lakásom de viszont most fizettem elő a Tidal -ra, mobilon használom, hifi FLAC minőségem van ha a kimenetét a fejhallgatónak simán egy Hifi erősitő (fejhallgató) bemenetére köröm attól még CD minőségben halom valóban a zenét?

[dixie-chicken]

A Tidal hogyan megy?

szia..telefonrol van vezérelve...ennyit tudok csak..

Szia,

Mint minden Marantz, úgy ez is a HEOS multiroom rendszert használja, aminek integráns része a TuneIn rádió program is. Heosban viszont csak úgy tudod használni a TuneIn-t, ha regisztrált felhasználó vagy és első indításkor belépsz a TuneIn-ba. Nem regisztrált felhasználóként úgy a TuneIn-t, mint bármilyen más netrádió prprogramot használhatod a telefonodon, aminek hangját bluetoothon vagy airplay-el ráküldöd a Marantzra.

köszi,majd átküldöm cimbinek az infókat

[edifostex]

jó reggelt

adott egy Marantz NA6006,haverom elmondása szerint,sem wifi,sem kábelezve nem megy neki az internet rádió...esetleg vlmi ötlet hol kéne megpiszkálni a beállitásokban ?...Tidal megy..

köszi

A Tidal hogyan megy?

szia..telefonrol van vezérelve...ennyit tudok csak..

Szia,

Mint minden Marantz, úgy ez is a HEOS multiroom rendszert használja, aminek integráns része a TuneIn rádió program is. Heosban viszont csak úgy tudod használni a TuneIn-t, ha regisztrált felhasználó vagy és első indításkor belépsz a TuneIn-ba. Nem regisztrált felhasználóként úgy a TuneIn-t, mint bármilyen más netrádió prprogramot használhatod a telefonodon, aminek hangját bluetoothon vagy airplay-el ráküldöd a Marantzra.

[dixie-chicken]

jó reggelt

adott egy Marantz NA6006,haverom elmondása szerint,sem wifi,sem kábelezve nem megy neki az internet rádió...esetleg vlmi ötlet hol kéne megpiszkálni a beállitásokban ?...Tidal megy..

köszi

A Tidal hogyan megy?

szia..telefonrol van vezérelve...ennyit tudok csak..

[szfi]

jó reggelt

adott egy Marantz NA6006,haverom elmondása szerint,sem wifi,sem kábelezve nem megy neki az internet rádió...esetleg vlmi ötlet hol kéne megpiszkálni a beállitásokban ?...Tidal megy..

köszi

A Tidal hogyan megy?

[kupecke]

Az egyik webáruházban felbukkant az - elvileg már nem forgalmazott - Chromecast Audio, kb megjelenéskori árától kicsit drágábban. Gondoltam rendelek egyet és ha tényleg nem "téves" a készletinformáció megosztom veletek. Kaptam visszaigazolást, már úton van felém, azonban a honlapon már nem elérhető..., többem rácsaptak v. csak 1-2 db volt? , Vannak még csodák a hifi világában, pont valami kis alap streamert keresgettem az öreg HK mögé a munkahelyre.

[dixie-chicken]

jó reggelt

adott egy Marantz NA6006,haverom elmondása szerint,sem wifi,sem kábelezve nem megy neki az internet rádió...esetleg vlmi ötlet hol kéne megpiszkálni a beállitásokban ?...Tidal megy..

köszi

[sutemenyx]

Azért spdif-en nem olyan drámai a helyzet. 1.3Mhz szaladgál rajta, 40-50centis összekötőkábeleknek gyakorlatilag a gatyamadzag is korrektül működik. Viszont tapasztalatilag meg sokat javít, ha a “mindenszar” a kimeneten kikerül a képből. Az illesztés nem túl érdekes, kb 0.5V jelszintnek kell lennie a fogadó készüléken. Az 5V-os TTL jelszintből így a kimeneti 750ohm soros ellenallas és a fogadó készülékben lévő 75ohm lezárás remekül elvégzi a szükséges osztást. Az más kérdés, hogy a szabvány előírja a galvanikus leválasztást a forráskészüléken, de ennek is leginkább a földfüggetlenség, földhurokproblémák lennének az elvi és gyakorlati hasznai, de egy földfüggetlen készüléknél, 40centis összekötőkábellel ezek a problémák nem nagyon játszanak.

Ráadasul ezeken a trafókon szeretnek begörbülni a négyszögjel felfutó és lefutóélek, méregettem már ilyeneket. Ezzel pedig dimenzionálisan növekszik a rárakódó zaj által keltett jitter lehetősége a fogadókészülékben.

Természetesen a “tuning” bármikor visszaalakítható, és lehet gyárilag nem működő.

Süti, hasonló probléma ez itt, mint anno Fikus már megénekelt (The SPDIF fejezet)?

http://lampizator.eu/lampizator/TRANSPO ... t_DIY.html

(egyébként így visszaolvasva van ezekben a cikkekben nagyon sok érdekes, tanulságos dolog)

Persze, ugyanez.

[greenbio]

Azért spdif-en nem olyan drámai a helyzet. 1.3Mhz szaladgál rajta, 40-50centis összekötőkábeleknek gyakorlatilag a gatyamadzag is korrektül működik. Viszont tapasztalatilag meg sokat javít, ha a “mindenszar” a kimeneten kikerül a képből. Az illesztés nem túl érdekes, kb 0.5V jelszintnek kell lennie a fogadó készüléken. Az 5V-os TTL jelszintből így a kimeneti 750ohm soros ellenallas és a fogadó készülékben lévő 75ohm lezárás remekül elvégzi a szükséges osztást. Az más kérdés, hogy a szabvány előírja a galvanikus leválasztást a forráskészüléken, de ennek is leginkább a földfüggetlenség, földhurokproblémák lennének az elvi és gyakorlati hasznai, de egy földfüggetlen készüléknél, 40centis összekötőkábellel ezek a problémák nem nagyon játszanak.

Ráadasul ezeken a trafókon szeretnek begörbülni a négyszögjel felfutó és lefutóélek, méregettem már ilyeneket. Ezzel pedig dimenzionálisan növekszik a rárakódó zaj által keltett jitter lehetősége a fogadókészülékben.

Természetesen a “tuning” bármikor visszaalakítható, és lehet gyárilag nem működő.

Süti, hasonló probléma ez itt, mint anno Fikus már megénekelt (The SPDIF fejezet)?

http://lampizator.eu/lampizator/TRANSPO ... t_DIY.html

(egyébként így visszaolvasva van ezekben a cikkekben nagyon sok érdekes, tanulságos dolog)

[Voyager]

Egyébként a szabványok kialakításakor nem feltétlenül csak a mérnöki optimum az egyetlen szempont, sokszor többet nyom a latba a már meglévő technológiákhoz, eszközök, stb. való egyszerű adaptálhatóság.
A legviccesebb példa erre a vasúti nyomtáv szabványa, bár ebből is többféle létezik, de a legelterjedtebb a 1435 mm, azaz 4 láb és 8,5 hüvelyk. Na de miért pont ennyi? Az első vonatkocsikat a korabeli hintók és szekerek sablonjai alapján fejlesztették ki. Azok meg azokhoz a kerék vályúkhoz igazodtak, melyek évszázadok alatt alakultak ki az utakon. Ezeket pedig a római harciszekerek határozták meg, melyek tengelytávját már a rómaiak is szabványosították, és úgy alakították ki, hogy két ló fara kényelmesen elférjen egymás mellett. A végső csavar ebben a történetben hogy NASA SRB gyorsítórakétái is ehhez a mérethez igazodnak, ugyanis vonattal szállítják őket a kilövő álláshoz. Tehát azok a rakétahajtóművek, amikkel a Holdra meg Szaturnuszra is eljutunk, végső soron pont akkorák, hogy két ló fara kényelmesen elférjen egymás mellett.

Az általad említett példa az úgynevezett "path dependence" jelenségre utal, amely azt jelenti, hogy a korábbi döntések és körülmények befolyásolják a jelenbéli és jövőbeli döntéseket és lehetőségeket. Ez a jelenség gyakran előfordul az iparban, technológiában és a társadalomban is.

A vasúti nyomtáv szabványa mellett számos más példa is található a "path dependence"-re. Például a billentyűzetek kialakítása is több száz éves történetre nyúlik vissza, és a jelenlegi QWERTY elrendezés a mechanikus írógépek kialakulásával és azok gyártási folyamataival függ össze. Illetve azzal, hogy az írógép mechanikája nem tudott lépést tartani az író sebességével, és gyakran meghibásodott, ha az író túl gyorsan gépelt.

Ezért úgy döntöttek, hogy megváltoztatják a betűk helyét a billentyűzeten, hogy csökkentsék a gyakori betűk egymásutániságát így lassítva az írás sebességét, ezzel javítva az írógép megbízhatóságát. Így született meg a QWERTY kiosztás, amelynek elnevezése a bal felső sarokban található betűsor nevéből származik. - de innentől már mindenki tudja -

Elnézést az "OFF"-ért.

[sutemenyx]

Azért spdif-en nem olyan drámai a helyzet. 1.3Mhz szaladgál rajta, 40-50centis összekötőkábeleknek gyakorlatilag a gatyamadzag is korrektül működik. Viszont tapasztalatilag meg sokat javít, ha a “mindenszar” a kimeneten kikerül a képből. Az illesztés nem túl érdekes, kb 0.5V jelszintnek kell lennie a fogadó készüléken. Az 5V-os TTL jelszintből így a kimeneti 750ohm soros ellenallas és a fogadó készülékben lévő 75ohm lezárás remekül elvégzi a szükséges osztást. Az más kérdés, hogy a szabvány előírja a galvanikus leválasztást a forráskészüléken, de ennek is leginkább a földfüggetlenség, földhurokproblémák lennének az elvi és gyakorlati hasznai, de egy földfüggetlen készüléknél, 40centis összekötőkábellel ezek a problémák nem nagyon játszanak.

Ráadasul ezeken a trafókon szeretnek begörbülni a négyszögjel felfutó és lefutóélek, méregettem már ilyeneket. Ezzel pedig dimenzionálisan növekszik a rárakódó zaj által keltett jitter lehetősége a fogadókészülékben.

Természetesen a “tuning” bármikor visszaalakítható, és lehet gyárilag nem működő.

[alto]

Ez a hullámimpedancia illesztés mennyire számít 96 ill. 192 kHz-n, 1- 2 méteren?
Ha igen akkor a nyitott SPDIF csatlakozókat miért nem zárják le a gyakorlatban?
A készülékek Nyák lemezének huzalozása ill. a sok helyen alkalmazott szalagkábelek nem problémásak ezen a téren?

Egyébként korábban, amikor a számítástechnikában a CPU órajelek frekvenciája elkezdett exponenciálisan növekedni és közelíteni gigahertzes tartományt, a chip gyártók kénytelenek voltak mikrohullámú tervezőmérnököket is felvenni, mert ebben a tartományban lényegében minden vezeték tápvonalnak számít, amit teljesen más mérnöki modellekkel lehet csak megtervezni, és ehhez a digitális áramkör tervezők nem értenek.

[alto]

Egyébként a szabványok kialakításakor nem feltétlenül csak a mérnöki optimum az egyetlen szempont, sokszor többet nyom a latba a már meglévő technológiákhoz, eszközök, stb. való egyszerű adaptálhatóság.
A legviccesebb példa erre a vasúti nyomtáv szabványa, bár ebből is többféle létezik, de a legelterjedtebb a 1435 mm, azaz 4 láb és 8,5 hüvelyk. Na de miért pont ennyi? Az első vonatkocsikat a korabeli hintók és szekerek sablonjai alapján fejlesztették ki. Azok meg azokhoz a kerék vályúkhoz igazodtak, melyek évszázadok alatt alakultak ki az utakon. Ezeket pedig a római harciszekerek határozták meg, melyek tengelytávját már a rómaiak is szabványosították, és úgy alakították ki, hogy két ló fara kényelmesen elférjen egymás mellett. A végső csavar ebben a történetben hogy NASA SRB gyorsítórakétái is ehhez a mérethez igazodnak, ugyanis vonattal szállítják őket a kilövő álláshoz. Tehát azok a rakétahajtóművek, amikkel a Holdra meg Szaturnuszra is eljutunk, végső soron pont akkorák, hogy két ló fara kényelmesen elférjen egymás mellett.