Általában a hifiről

[wittao]

Azert ez most igy reggel, ehgyomorra egy kicsit mellkason vagott…
Elgondolkodtam, hogy hany ilyen elofizetesem van. Mindegyiktol fuggok, hiszen ugy alakitottam ki az adattarolasi rendszeremet. A 3000 Ft-rol 4500 Ft-ra torteno emelest minden elojel nelkul meglehetosen durva emelesnek tartom (a rablas talan jobb szo).
Nem vagyok az a surun valtogato tipus, mert szeretem az Apple okoszisztemajat. Viszont ugy gondolom az Apple reszerol elni valamivel, vagy visszaelni, az nagyon nem mindegy! Megnezhetnem a Google tarhelyet, MS tarhelyet, meg a 100 masik felhoszolgaltatot, de most mindent atrakni, az osszes beallitasomat atrakni, hivatkozasokat stb. egy porcikam sem kivanja. Mit fogok csinalni? Fizetem tovabb az 50!!!% emelessel egyutt…

DC4CD2BB-5961-47FE-BD6F-F414C23C4BA3.jpeg (75.29 KiB) Megtekintve 1861 alkalommal

[fererencz]

Azt hiszem, gyöngyhalas hozzászólásának a lényege az volt, hogy egy 500ezer forintos AVR sztereó hanginőségét (kevés kivétellel) egy jól megválasztott százezer forintos erősítővel is elérheted A különbségből pedig bőven futja olyan szubra, ami szubkimenet nélküli sztereo erősítőkre csatlakoztatható magas jelszintű bemenet ("high level input" az én szubomo pl van. Persze ez csak akkor releváns, ha (még) nem adott eleve az AVR. De ettől még igaz lehet, szvsz.

Tudom mire gondolt, de nem vagyok benne biztos, hogy ez tényleg így is van, vagyis nem ilyen durva a különbség, ha van. Persze ez is csak az én (és egy réteg másik emberé) meglátásom, nem tényként közlöm.

Hidd el, először a sztereó erősítő vonalon próbálkoztam maradni (madzaggal a végfokba, ahogy írtad). Nem rossz, de messze elmarad az AVR adta lehetőségtől, miszerint most értelmesen tudok vágni.

Biztos vagyok benne, hogy van különbség, mérés szerint is van (itt bizonyos, hogy az AVR javára), de az én általam felfogható különbség összehallgatva a kettőt lényegében jelentéktelen. A plusz amit ad, az már nem.

Egyébként Myryad MA 120 kontra Denon AVR-3311.

[Aszpirin]

Na ez is egy Sz.v.sz.

Én ezt elfogadom.
Viszont örülök, hogy ezen túlléptem. Bár kicsit még nehéz elengedni a végfokom sok "audiofil" benyomású dolgát...
Na meg hát hol van ez az eredmény egy hifista-szemet gyönyörködtető készülék megvásárlásától?? Szóra sem érdemes.

Azt hiszem, gyöngyhalas hozzászólásának a lényege az volt, hogy egy 500ezer forintos AVR sztereó hanginőségét (kevés kivétellel) egy jól megválasztott 100-150 ezer forintos sztereó erősítővel is felülmúlhatod (a hifista szemet gyönyörködtető erősítők jellemzően nem ebben az árkategóriában mozognak, ugye) A különbségből pedig bőven futja olyan (aktív) szubra, amin van szubkimenet nélküli sztereo erősítők hangsugárzó-kimeneteire csatlakoztatható magas jelszintű bemenet ("high level input" az én szubomon pl van. Persze ez csak akkor releváns, ha (még) nem adott eleve az AVR. De ettől még igaz lehet, szvsz.

[fererencz]

Na ez is egy Sz.v.sz.

Én ezt elfogadom.
Viszont örülök, hogy ezen túlléptem. Bár kicsit még nehéz elengedni a végfokom sok "audiofil" benyomású dolgát...
Na meg hát hol van ez az eredmény egy hifista-szemet gyönyörködtető készülék megvásárlásától?? Szóra sem érdemes.

[gyongyhalas]

Újabb agymenésem...

Eddig egy fontos hifis alaptörvény szerint éltem, miszerint sztereó zenehallgatásra házi mozi vas nem való. Aztán olvasgattam a témában, és arra jutottam, hogy a fura igényeimnek is ez tesz eleget, sőt, jó eséllyel nem is marad el hangban. Egy AVR (+ 1 mikrofon) segítségével egy sub illesztése szinte már gyerekjáték. Beállítottam egy jó kis váltást a kettő között, íme az eredmény (bal és jobb oldal frekvenciamenete, minimális EQ a mélyeknél, a nagyobb csúcsokat vágtam csak le):

eredmény.jpg

Valamint, a torzítás alakulása:

Sztereó erősítő 2.0 felállás:
régitorzítás.jpg

AVR 2.1 felállás:
újtorzítás.jpg

Szia ! Na ez egy érdekes vélemény....
Nekem volt jó pár házimozierősítőm ...ami már szólt is elfogadhatóan zenén ,az az anthem 710 es és a jelenlegi primare 23 asom....De a nálam lévő 100e feletti sztereó erősítők szebben szóltak. Na ez is egy Sz.v.sz.

[fererencz]

Újabb agymenésem...

Eddig egy fontos hifis alaptörvény szerint éltem, miszerint sztereó zenehallgatásra házi mozi vas nem való. Aztán olvasgattam a témában, és arra jutottam, hogy a fura igényeimnek is ez tesz eleget, sőt, jó eséllyel nem is marad el hangban. Egy AVR (+ 1 mikrofon) segítségével egy sub illesztése szinte már gyerekjáték. Beállítottam egy jó kis váltást a kettő között, íme az eredmény (bal és jobb oldal frekvenciamenete, minimális EQ a mélyeknél, a nagyobb csúcsokat vágtam csak le):

eredmény.jpg (233.85 KiB) Megtekintve 1915 alkalommal

Valamint, a torzítás alakulása:

Sztereó erősítő 2.0 felállás:

régitorzítás.jpg (216.11 KiB) Megtekintve 1915 alkalommal

AVR 2.1 felállás:

újtorzítás.jpg (204.13 KiB) Megtekintve 1915 alkalommal

[szfi]

Hogy hol tart most az MQA, azt mindenki láthatja. Egy - nem éppen a legjelentősebb - streaming szolgáltató teljes mellszélességgel kiállt mellette, a többiek távol tartották magukat tőle.

Azért ennél egy picit többet értek el a marketing bullshit-tel: azt mindenképp, hogy "hifisták" tömegei keresték az "MQA-tudással" rendelkező DAC-okat, hálózati lejátszókat. Ez a trend itt az AVX-en is jól megfigyelhető volt, és talán még mindig tart. Aki utánajárt, az eljutott odáig, hogy nem az MQA-tudás miatt lesz jó egy DAC, és lesz@rta, de nem vagyok biztos benne, hogy ők voltak (vannak) többségben.
A magára valamit adó lejátszóprogramok számára is de facto kötelezővé vált az MQA első kibontása, hogy a lelkes hifisták (közöttük a magyar "nagycsaládosok" is ) hájreszben tudják hallgatni a Tidal kínálatát.

Érdekes csavar a történetben a Tidal legújabb lépése, hogy esetleg MQA kódolás nélkül is elérhetővé teszik a nagyfelbontású műsorokat. No de ezeket minek fogják hívni, ha az MQA verzió kapta a Studio Master megjelölést?

STUDIO NATURE természetesen....

[arzachel]

Jók a régi angol hangsugárzók.Nem véletlenül vannak QUAD ESL 57 és Jim Rogers JR 149 hangsugárzóim.

Megnéztem interneten ezt a Jim Rogers JR 149-et. Bakker ez nagyon állatul néz ki!
Nagyon teccik ez az oszlopforma. (Egy formabontó design )

.

Némi hangváltó tuninggal...

BIG_0007606875.jpg (59.71 KiB) Megtekintve 2230 alkalommal

[Snipi]

Jók a régi angol hangsugárzók.Nem véletlenül vannak QUAD ESL 57 és Jim Rogers JR 149 hangsugárzóim.

Megnéztem interneten ezt a Jim Rogers JR 149-et. Bakker ez nagyon állatul néz ki!
Nagyon teccik ez az oszlopforma. (Egy formabontó design )

[arzachel]

Jók a régi angol hangsugárzók.Nem véletlenül vannak QUAD ESL 57 és Jim Rogers JR 149 hangsugárzóim.

[akvapark]

Leírnék egy kis történetet. Tényleg csak kicsi. Az apropója az, hogy nem feltétlenül az a jobb amit annak gondolunk. Van két tényleg nagyon belépő szintű olcsó rendszerem. (Van több is drágább is, de most ez a kettő volt terítéken.)
Az egyik : Pioneer PL-470 lemezjátszó - Borbély Ernő féle phonó - Rotel RA-935BX - Heybrook Pirma 2c.
A másik : Hitachi HT-324 lemezjátszó - Arcam Alpha erősítő (szám nélkül még a régi) - Magnat Monitor Supreme 202. (Ez nem a legkisebb az a 102-es).
Én aszittem, hogy a "másik" lesz a jobb. (Nagyobb hangsugárzó, és elvileg talán jobb erősítő - legalább is ahol eddig volt, ott nagyon jó volt, meg amit kiváltott - MF E10 Elekta - annál itt is sokkal jobb.)
De nem így lett. Meglepődve tapasztaltam, hogy a kis Heybrook-ban végződő lánc jobb. Életszerűbb nyíltabb zeneibb stb. És amin végképp meglepődtem, a mélyei is jobban tetszettek. Nem több volt az azért nem, de valahogy "emberibb". A Magnat hozzá képest olyan igazi technicista hangzás. (Mindegy filmet nézni jó az is, sőt a tripodok dudálásához a Világok Harcában vagy az "avada kedavra" durranásához talán még jobb is.)
Szóval a végső következtetés, hogy nem mindig a nagyobb a jobb. Szóval azért száz szónak is egy a vége : azért ezek az angolok tudtak hangsugárzót gyártani kb. 20 éve. (Lehet most is tudnak, nincs tapasztalatom 2005 után gyártott angol hangsugárzóval, mármint hogy nem birtoklok olyat egy-egy meghallgatás meg kiállításhang után nem vonnék le messzemenő következtetéseket.)

Megértelek:

H.2.JPG (455.92 KiB) Megtekintve 1821 alkalommal

[fererencz]

A teljes hangrendszer piros sub nélkül, kék a subbal ?
Vagy, csak a sub, EQ - val és anélkül ?

A piros a kiindulás, sub és eq nélkül, a kék a sub-bal kiegészített, és eq-val korrigált eredmény. Közben még faragtam rajta, hogy kevesebb és egyenletesebb legyen a mély, kicsit mohó voltam az elején.

[Snipi]

Leírnék egy kis történetet. Tényleg csak kicsi. Az apropója az, hogy nem feltétlenül az a jobb amit annak gondolunk. Van két tényleg nagyon belépő szintű olcsó rendszerem. (Van több is drágább is, de most ez a kettő volt terítéken.)
Az egyik : Pioneer PL-470 lemezjátszó - Borbély Ernő féle phonó - Rotel RA-935BX - Heybrook Pirma 2c.
A másik : Hitachi HT-324 lemezjátszó - Arcam Alpha erősítő (szám nélkül még a régi) - Magnat Monitor Supreme 202. (Ez nem a legkisebb az a 102-es).
Én aszittem, hogy a "másik" lesz a jobb. (Nagyobb hangsugárzó, és elvileg talán jobb erősítő - legalább is ahol eddig volt, ott nagyon jó volt, meg amit kiváltott - MF E10 Elekta - annál itt is sokkal jobb.)
De nem így lett. Meglepődve tapasztaltam, hogy a kis Heybrook-ban végződő lánc jobb. Életszerűbb nyíltabb zeneibb stb. És amin végképp meglepődtem, a mélyei is jobban tetszettek. Nem több volt az azért nem, de valahogy "emberibb". A Magnat hozzá képest olyan igazi technicista hangzás. (Mindegy filmet nézni jó az is, sőt a tripodok dudálásához a Világok Harcában vagy az "avada kedavra" durranásához talán még jobb is.)
Szóval a végső következtetés, hogy nem mindig a nagyobb a jobb. Szóval azért száz szónak is egy a vége : azért ezek az angolok tudtak hangsugárzót gyártani kb. 20 éve. (Lehet most is tudnak, nincs tapasztalatom 2005 után gyártott angol hangsugárzóval, mármint hogy nem birtoklok olyat egy-egy meghallgatás meg kiállításhang után nem vonnék le messzemenő következtetéseket.)

[Rock60]

A teljes hangrendszer piros sub nélkül, kék a subbal ?
Vagy, csak a sub, EQ - val és anélkül ?

[fererencz]

Vidám létezést!

Az EQ-zás, és egy sub beillesztése sokak szerint ördögtől való. Ezzel én is nagyon sokáig így voltam. Próbából vettem egy újonnan párszáz júrós ütött-kopott sub-ot. Kapot egy minimális EQ korrekciót (csak lefaragtam, nem emeltem meg sehol, valamint cirka 200Hz felett nem nyúltam hozzá). Nem cm-re pontosan ugyan onnan mértem, ez a magasabb hangok felé haladva okozhat eltérést.

Ez lett belőle:

sub+korrekció.jpg (200.74 KiB) Megtekintve 1902 alkalommal

A javulás leírhatatlan, az SQ veszteség megbecsülhetetlen.

[denesdr]

Igazából csak arra szerettem volna utalni, hogy a Studio szót következetesen nem használják (talán nem véletlenül) semmilyen hivatalos oldalon vagy leírásban az MQA-val kapcsolatban.

[denesdr]

Érdekes csavar a történetben a Tidal legújabb lépése, hogy esetleg MQA kódolás nélkül is elérhetővé teszik a nagyfelbontású műsorokat. No de ezeket minek fogják hívni, ha az MQA verzió kapta a Studio Master megjelölést?

Mivel a Studio kifejezés idáig nem volt a bűvös 3 betűs mozaikszó része, így most már egy ötlet van is rá, mi lehetne az MQA nélküli (vagy veszteségmentes MQA kódolású, ha úgy tetszik) magas felbontású FLAC fájlok neve: SMQA, azaz az igazi Studio Master Quality Authenticated. Ettől jobb már nem is létezik, ami egy stúdióból jöhet, így hát eljövé az audiofil kánaán.
/irony off

[Aszpirin]

Hogy hol tart most az MQA, azt mindenki láthatja. Egy - nem éppen a legjelentősebb - streaming szolgáltató teljes mellszélességgel kiállt mellette, a többiek távol tartották magukat tőle.

Azért ennél egy picit többet értek el a marketing bullshit-tel: azt mindenképp, hogy "hifisták" tömegei keresték az "MQA-tudással" rendelkező DAC-okat, hálózati lejátszókat. Ez a trend itt az AVX-en is jól megfigyelhető volt, és talán még mindig tart. Aki utánajárt, az eljutott odáig, hogy nem az MQA-tudás miatt lesz jó egy DAC, és lesz@rta, de nem vagyok biztos benne, hogy ők voltak (vannak) többségben.
A magára valamit adó lejátszóprogramok számára is de facto kötelezővé vált az MQA első kibontása, hogy a lelkes hifisták (közöttük a magyar "nagycsaládosok" is ) hájreszben tudják hallgatni a Tidal kínálatát.

Érdekes csavar a történetben a Tidal legújabb lépése, hogy esetleg MQA kódolás nélkül is elérhetővé teszik a nagyfelbontású műsorokat. No de ezeket minek fogják hívni, ha az MQA verzió kapta a Studio Master megjelölést?

[Luxor Audio]

Hogyne lenne hivatalos nyilatkozat, csak persze nem a honlapon, hanem a nyilvánosan elérhető adatbázisokban.

A Chapter 11 amira hivatkoznak pont erre szolgál

Hivatalos nyilatkozat az lesz, amiben bejelentik, hogy az MQA mögé új befektető állt be. Ahogy 2 évvel ezelőtt is bejelentették, hogy a jelenlegi befektetők egyike távozni fog, csak akkor ebből valamiért nem lett média cunami.

A Chapter 11 az USA jogrendszerének része, az MQA csődeljárás pedig UK-ban zajlik, ezért ez a magyarázat félrevezető, de ehhez a témához nem értek, egy nemzetközi jogász hitelesebben tudna nyilatkozni.

A jogi és üzleti háttér reménytelen feszegetése helyett talán több értelme lenne arról beszélgetni, miért is olyan fontos téma az MQA, illetve hogy mire jutott a bejelentése óta eltelt 8 év alatt. Emlékezzünk, mert akkoriban igen komoly dolgok hangzottak el! Talán a túl lelkes kommentelők, vagy a kevésbé tájékozott újságírok miatt olyanokat is olvashattunk, hogy az MQA figyelembe veszi és javítja a teljes audio lánc hibáit a stúdiók A/D konvertereitől a zenehallgató lejátszó eszközéig. Erre azért sokan felkaptuk a fejünket, de aztán lassan kiderült, hogy az MQA inkább egy kisebb adatmennyiséget célzó tömörítő eljárás és - amiről kevés szó esik - egy jogkezelő, ellenőrző rendszer. Szerintem a zenei kiadókat is inkább utóbbi képessége miatt érdekelte.

Hogy hol tart most az MQA, azt mindenki láthatja. Egy - nem éppen a legjelentősebb - streaming szolgáltató teljes mellszélességgel kiállt mellette, a többiek távol tartották magukat tőle. Érdekes csavar a történetben a Tidal legújabb lépése, hogy esetleg MQA kódolás nélkül is elérhetővé teszik a nagyfelbontású műsorokat. No de ezeket minek fogják hívni, ha az MQA verzió kapta a Studio Master megjelölést?

Számomra kérdéses, hogy az 5G és az optikai hálózatra kötött lakások korában mennyire van praktikus haszna a tömörítésnek és audiofilként jutunk-e bármilyen hallható előnyhöz az eredeti nagyfelbontású anyaghoz képest. De ha van is ilyen előnye, az bizonyosan eltörpül az MQA körüli pénzcsörgés zaja mellett.

[pali923]

Azért azt szögezzük már le, hogy szó sem volt itt a Tidal megrogyásáról. Az MQA áll csődvédelem alatt, nem a Tidal.

Ebben igazad van, de azért ha a nagy többség meghallja azt a szót, hogy MQA, egyből a kínai gyárak és a Tidal jutnak eszébe. És azt is tudjuk, hogy sem a tőzsde, sem a hifisták lelkivilága nem viselkedik mindig racionálisan. Lehet, hogy elég ha sokan azt gondolják: erről a szolgáltatóról keringenek valami pletykák (mindegy is, mifélék), megnézem, mit tud a többi.

[alto]

Azért azt szögezzük már le, hogy szó sem volt itt a Tidal megrogyásáról. Az MQA áll csődvédelem alatt, nem a Tidal.

[Aszpirin]

Ha pedig a Tidal megroggyan, erősen korlátos lesz az itthoni nagyfelbontású streamelés.

Jaja, csak a HRA meg az Apple Music maradna egyelőre Hi-Resre, meg az ügyeseknek a Qobuz. Illetve Deezer, Spotfy, Amazon Music, sb, ha a CD-minőség elég.
Szegény nagycsaládosok járnának rosszul, lennének elnyomva megint

[pali923]

Amazon Music van tudtommal az Auralic-oknal (Ariesnel legalabbis biztosan).

Igen, 2021 végén beletették a firmware-be azt is. Viszont végigcsináltam velük a próbahónapot annak idején, de a szoftverüket nem kedveltem meg. Igaz, akkor még nem volt meg a Mini, és az akkori streamerembe csak a Tidal volt beledrótozva. Lehet, hogy adok nekik még egy esélyt, vagy lehet, hogy kénytelen leszek.
Bár nem nagyon hiszek abban, hogy teljes bukás lesz a Tidal.

[wittao]

Apple, Deezer tudtommal mindenkinek elérhető, minden gond nélkül.

Lehet, hogy csak azért, mert nem jártam utána, de érzek némi kihívást abban, hogy mondjuk az Auralic Minimet rávegyem a Deezer vagy az Apple lejátszásra - feltéve, hogy szimpatikus nekem akármelyik szolgáltató. Az biztos, hogy a Tidal mindenbe is bele van integrálva valahogy, a többiek meg nem feltétlenül.

Amazon Music van tudtommal az Auralic-oknal (Ariesnel legalabbis biztosan).

[pali923]

Apple, Deezer tudtommal mindenkinek elérhető, minden gond nélkül.

Lehet, hogy csak azért, mert nem jártam utána, de érzek némi kihívást abban, hogy mondjuk az Auralic Minimet rávegyem a Deezer vagy az Apple lejátszásra - feltéve, hogy szimpatikus nekem akármelyik szolgáltató. Az biztos, hogy a Tidal mindenbe is bele van integrálva valahogy, a többiek meg nem feltétlenül.