Általában a hifiről

[Rock60]

Most ez a kandi kamera, vagy a Monty Python ?

NEM mondtam - visszanéztem az összes témába vágó hsz-omat - hogy a kondenzátor mikrofonnak jobb, vagy rosszabb - e általában a hangja a dinamikushoz képest, vagy, hogy melyiknek mennyi mélyhangja van.
Azt mondtam, hogy a CB - rádiókhoz gyárilag csomagolt filléres dinamikus mikrofonnak kutyaütő hangja volt, az extraként megvásárolható, q. drága erősítős, echos, Densei kondenzátor mikrofonhoz képest.
/ Ebből indult ki az egyik perpatvar./
Azt is mondtam, hogy az erősítős mikrofonoknak - mivel úgy is van bennük egy elektronika - ha szükséges, hangolható a hangja, illetve a mélyhangátvitele csökkenthetö, megvágható a kondenzátorok értékeinek variálásával.
A technikai bibenlétét a kérdésnek nem ragoztam, nem is értek hozzá, gondolom pl. Fapacinak ugyanolyan 10-20 perces tornagyakorlat lenne, mint annak idején a CB mikrofon - bűvölőknek.
Ilyen módon kellett belenyúlni többek között pl. a Densei-be, vagy a kis rádióstúdió műsorvezetőjének mikrofonjába is.
/ Ez volt a mosolygás és a második perpatvar tárgya./

[cables]

---
Szerintem a frekvencia karakterisztika nem sokat mond a felbontásról!

Szakoldalak így szólnak erről: https://musicianshq.com/whats-the-diffe ... rophones/

[Luxor Audio]

Íme két ábra azonos gyártótól származó mikrofonok frekvencia válaszáról. Az egyik dinamikus, a másik kondenzátor típus. Melyik melyik?

Sennh 02.jpg (60.54 KiB) Megtekintve 1668 alkalommal

Sennh 01.jpg (55.2 KiB) Megtekintve 1668 alkalommal

Ugye, hogy nincs köztük drámai különbség, pláne a basszus sávban? Javaslom, gyertek ki ebből a zsákutcából! A mikrofonok közötti különbség nem a frekvencia válaszban keresendő, van ennél tucatnyi fontosabb paraméter.

[Voyager]

Az hogy dinamikus vagy éppen kondenzátor mikrofon, az mindössze a jelátalakítás elvét jelöli, semmi köze a minőséghez és / vagy a proximációhoz, esetleg a karakterisztikához, stb.....

Valójában ennél sokkal többről van szó! (és majd kijavítanak a szakemberek)

Természetesen igaz, hogy a mikrofonok ezen két típusának jelei, eltérő átalakítás révén kerülnek továbbításra, de ennél azonban jóval összetettebb a helyzet.

A dinamikus mikrofonok például robusztusabb kialakítással rendelkeznek, és nagyobb hangnyomásra is képesek az érzékenyebb mikrofonokkal szemben. Ennek eredményeként általában erősebb, teltebb hangot produkálnak, ami például élő fellépéseknél előnyös lehet.

A kondenzátor mikrofonok viszont nagyobb felbontású, részletesebb hangzást tudnak közvetíteni, mivel azok jobb frekvenciaválasszal rendelkeznek. Ezeket leginkább stúdió felvételekhez ajánlják, ahol fontos a magas minőségű, részletgazdag hangrögzítés.

Összefoglalva, a mikrofonok típusának kiválasztása sokkal több tényezőtől függ, mint csupán a jelátalakítástól.

[Rock60]

Egyáltalán nem releváns a sztori szempontjából, hogy mi az a kondenzátor mikrofon, nincs is semmi jelentősége ennélfogva.
Te lovagolsz folyamatosan a kondenzátor mikrofon mibenlétén, engem különösebben nem érdekel.
Ha akarod fejtsd ki, ha nem, úgy is jó...

[asebestyen]

Igen, még emlékszem mit írtam.
Nem gondoltam már válaszolni, de érdekelne, mi olyan vicces szerinted abban, hogy egy mikrofon mélyátvitelét szabályozni, befolyásolni lehet, különböző értékű kondenzátorokkal ?
Még az előbb említett Densei - t is tunningolták, mert gyári állapotában az is mély volt. Evidencia volt, úgy is beszéltek róla, hogy vinni kell a Densei - t megkondizni.
De, már tényleg nem ragozom tovább...

Szerintem olvasd el, mi az a kondenzátor mikrofon, utána beszélgessünk tovább.

[Rock60]

Igen, még emlékszem mit írtam.
Nem gondoltam már válaszolni, de érdekelne, mi olyan vicces szerinted abban, hogy egy mikrofon mélyátvitelét szabályozni, befolyásolni lehet, különböző értékű kondenzátorokkal ?
Még az előbb említett Densei - t is tunningolták, mert gyári állapotában az is mély volt. Evidencia volt, úgy is beszéltek róla, hogy vinni kell a Densei - t megkondizni.
De, már tényleg nem ragozom tovább...

[asebestyen]

Nem kell minden körülményt ismerni ahhoz, hogy sejtsd, hogy ha egy lánc bármelyik tagjának elveszel a mélyátviteléből, akkor vélhetően a végeredmény is mélyhangszegényebbé válik.
Még hifistának sem kell lenni hozzá, szerintem.

Nem beszéltem arról, hogy általában milyen a dinamikus mikrofon a kondenzátorhoz képest.

Kondenzátoros mikrofon up-grade-el vághatnának egy kicsit a mélyből

[Rock60]

Nem vitaindítónak szántam, csak elmeséltem egy történetet.
Nem kell minden körülményt ismerni ahhoz, hogy sejtsd, hogy ha egy lánc bármelyik tagjának elveszel a mélyátviteléből, akkor vélhetően a végeredmény is mélyhangszegényebbé válik.
Még hifistának sem kell lenni hozzá, szerintem.
Ja, egy " körülményt " ismertem : a műsorvezetőnek kifejezetten mély hangja van.

Nem beszéltem arról, hogy általában milyen a dinamikus mikrofon a kondenzátorhoz képest.
Azt mondtam el, hogy a CB - rádióhoz gyárilag csomagolt dinamikus mikrofon sokkal rosszabb volt, mint az extraként megvásárolható erősítős Densei kondenzátor mikrofon.
Érzékeltetés képpen :
Midland 100 CB rádió 8 ezer, Stalker IX CB rádió 18 ezer, Super Star CB rádió 20 ezer, Grandt CB rádió 24 ezer forint volt annak idején. Ezeknek a gyári mikrofonja 5-8 száz forintér külön is megvehető volt. / Kutyának sem kellett./
A japán Densei mikrofon 3,5 ezerért volt beszerezhető.
Mikrofon - ügyben részemről ennyi...

[asebestyen]

Még a CB - rádiózás korában a kocsiban használt mobil CB - khez adott gyári kutyaütő hangú dinamikus mikrofonokon kívűl használtak sokan - még ma is meg van - erősítős, zengetős, nagyon jó hangú Densei kondenzátor mikrofonokat is.
Stabil CB - állomáson ezek nem számítottak kényelmes megoldásnak, otthon szívesebben használtunk inkább stabil, asztali mikrofonokat.
Ezekből nem igen volt elérhető gyári modell, több képzett szaki viszont gyártott ilyeneket.
Mikor elkészült egy - egy modell, a gyártó bejelentkezett és riportot kért. Magyarul, érdeklődött, hogy szól.
Az alkatrészek szórásából adódóan, vagy mert éppen egy új kapcsolást, vagy mikrofonfejet próbált, szüksége volt mindig a visszajelzésre.
Ilyenkor, akik éppen be volt kapcsolva azon a hullámhosszon, reagáltak, reagáltam hogy torz, tiszta, túl mély, túl magas, túl halk, most jó, stb.
Innen vettem a bátorságot, hogy jelezzem a problémát.
Ezek a finomhangolások gyakorlatilag semmibe, vagy pár forintba kerülnek, erre volt szüksége a rádió mikrofonjának is.

A történet valóságtartalmát sehol sem kérdőjeleztem meg.
Az hogy dinamikus vagy éppen kondenzátor mikrofon, az mindössze a jelátalakítás elvét jelöli, semmi köze a minőséghez és / vagy a proximációhoz, esetleg a karakterisztikához, stb. Léteznek nagyon jó minőségű dinamikus mikrofonok és csapnivaló kondenzátormikrofonok, meg ribbonok, meg még napestig lehetne sorolni a mikrofon típusokat ezer féle szempontrendszer szerint.
Hogy jelzed esetleg, hogy szerinted túl sok a mély a beszédhangon 1 rádióban, oké, de enyhén megmosolyogtató, mikor a körülmények ismerete nélkül (ideértve az összes berendezést és az akusztikai viszonyokat is, nem csak a mikrofonokat) a hifista tanácsokat oszt olyan kérdésekben, amelyekhez lövése sincs.

[Rock60]

Még a CB - rádiózás korában a kocsiban használt mobil CB - khez adott gyári kutyaütő hangú dinamikus mikrofonokon kívűl használtak sokan erősítős, zengetős, nagyon jó hangú Densei kondenzátor mikrofonokat is.
Stabil CB - állomáson ezek nem számítottak kényelmes megoldásnak, otthon szívesebben használtunk inkább stabil, asztali mikrofonokat.
Ezekből nem igen volt elérhető gyári modell, több képzett szaki viszont gyártott ilyeneket.
Mikor elkészült egy - egy új darab, a gyártó bejelentkezett és riportot kért. Magyarul, érdeklődött, hogy szól.
Az alkatrészek szórásából adódóan, vagy mert éppen egy új kapcsolást, vagy mikrofonfejet próbált, szüksége volt mindig a visszajelzésre.
Ilyenkor, akik éppen be voltak kapcsolva azon a hullámhosszon, reagáltak, hogy torz, tiszta, túl mély, túl magas, túl halk, most jó, stb...
Innen vettem a bátorságot, hogy jelezzem a mély-hang problémát.
Ezek a finomhangolások gyakorlatilag semmibe, vagy pár forintba kerülnek, erre volt szüksége a rádió mikrofonjának is.

[Rock60]

Asebestyen, így volt, nem kitalált történet.

Fapaci általi viszonyokat figyelembevéve, gyanítom, ott egy szál technikus nem volt, vagy ha egy igen, annak kisebb gondja is nagyobb volt annál, mint hogy a mikrofon mélyhangjával bíbelődjön.
Kis adó, kis stúdió, talán nem is voltak tudatában a hiányosságnak, ezért is örülhetett Franka az építő szándéknak.

[Luxor Audio]

Zenei előadások megszólalásáról:

Egy koncert hangzásáról lehet és kell is véleményt alkotni, de azért felhívnám a figyelmet a közismert fizikai jelenségre, amit otthon is megtapasztalhatunk, miközben mozgunk a térben: mindenhol mást hallunk, a basszus hangok különösen függenek a lokációtól. (Ezen nem segít semmilyen Equalizer, nem is erre valók.) A P.L. Sportaréna ZS szektorában garantáltan mást fogunk hallani, mint a küzdőtér 3. sorában. Aki arra kíváncsi, a stáb milyen hangzást tart megfelelőnek, az próbáljon a FOH (Front of the house, régi nevén PA) mérnök állása közelébe venni jegyet! Valahol megértem azt is, aki spórolásból a színpad mellé ül a legfelső sorba és ott is tökéletes hangzást vár el, de ehhez azért kell nem kevés naivitás is. Vándorturnéknál, ahol a technika építésére néhány óra áll rendelkezésre, ilyen szintet nem lehet elérni. Rezidens rendszereknél, ahol fixen telepítve van minden és van lehetőség a finomhangolásra, sokkal könnyebb megfelelni a magas követelményeknek. Jártam a londoni ABBA Voyage előadáson, amit éveken át tolnak élő zenekarral és hosszú heteken át összecsiszolt technikával (és komoly költségvetéssel), ott bizony kifogástalan az élmény (a zene meg olyan, amilyen).

A MÜPA nagytermét elsősorban akusztikus produkcióra, a színháztermet pedig hangosított előadásokra szánták a tervezők, ebből következően nagyon más a két helyszín akusztikai és technikai kialakítása. Én magam nem szeretem, ha felcserélik a két funkciót, sok hangosított koncert okozott már csalódást nekem a Bartók teremben, az akusztikus előadások pedig élvezhetetlenek a színházteremben. Szerencsére ez utóbbit nem nagyon erőltetik, előbbi viszont gyakran előfordul, mert Budapest sajnos nem bővelkedik színvonalas könnyűzenei koncerthelyszínekben, ahol le lehet ültetni másfélezer embert, gyakorlatilag csak a MÜPA van, a többi erősen kompromisszumos (némelyiket én be is tiltanám, mert a néző nem kap megfelelő kiszolgálást).

A B.B. nagyterem akusztikája módosítható a zengőkamrákkal és a hangvetők mozgatásával. Eredetileg ezt arra találták ki, hogy az aktuális előadáshoz igazítsák a termet, ám a gyakorlatban ritkán történik meg. Tudtommal Kocsis Zoltán volt az utolsó karmester, aki aktívan használta ezt a lehetőséget, általában - vélhetően hozzá nem értés miatt - hanyagolják a funkciót. Az aznap ott dolgozó stáb lelkesedésén múlik, megnyomnak-e néhány gombot. A rendszer nagy részben automatizálva van, de a gép nyilván nem tudja, milyen produkció lesz este. Nem ártana ott egy kis vérfrissítés, de manapság a túlélésért harcol minden kulturális intézmény, nem az akusztika a legnagyobb problémájuk.

Tudtommal nincs mindenre alkalmas helyszín és technika, de talán a mesékben előfordul. A nagyterem mérete és nézőszáma miatt olyan komplex hangosításra lenne szükség, amit a beruházó - látva a végösszeget - nem fogadott el. (Én magam is demóztam ott egy világszínvonalú rendszert a technikai stáb örömére és a pénzügyesek megdöbbenésére, végül utóbbiak győztek.) Helyette egy szokványos megoldást választottak a színpad két oldalán alkalmanként befüggesztett Line Array hangsugárzó fürtökkel, amik kb a nézőtér felét szolgálják ki elfogadható minőségben. Ez van, a pénz beszél, de nem szeretem bántani a MÜPA-t, mert nélküle bizonyosan szegényebbek lennénk.

A broadcast mikrofonozásról:

Az emlegetett csiptetős mikrofonok (gallérmikrofonok) televíziós felhasználásra lettek kitalálva, ahol nem vállalható a beszélő fél arcát kitakaró eszköz. Talán sejthető, hogy egy 3-4 mm-es membrán nem fog olyan minőséget adni, mint egy 2-3 cm-es, azaz nagymembrános mikrofon, tehát ezek a mini eszközök erősen kompromisszumosak hangminőség szempontjából, ráadásul a rögzítésük is igényel némi hozzáértést. Rossz felhelyezés esetén gyakran befordul a mikrofon a ruha alá, ilyenkor a beszélő hangjából nem sokat lehet hallani, de van helyette sistergés, recsegés, puffogás. Kettőnél több szereplős beszélgetésnél - ahol a szereplők forgatják a fejüket - sok baj van velük.

Léteznek kimondottan rádiós műsorkészítésre szánt mikrofonok, amik meglehetősen bumfordi kinézetű eszközök, de a rádióban úgysem látszik, ám ezeknél sem mindegy, milyen távolságra vannak a beszélő szájától.

A rádiókban általában nem dolgoznak hangmérnökök, sok helyen - jellemzően a kereskedelmi rádiókban - még technikus sincs, olyan ember meg pláne nincs, aki a mikrofonozásra ügyel. Ez alól kivételek az egészen nagy intézmények, ahol van ilyesmire pénz, mint pl. a Magyar Rádió (ahol a hangászok átlagéletkora valahol 60-70 év között van és szerintem jellemzően átbóbiskolják az adást).

A beszélő és a mikrofon viszonya ritkán békés. Még gyakorlott énekeseknél is felmerülnek együttélési problémák, főleg mifelénk itt keleten, de láttam már amerikai zeneművészeti iskola tanrendjében a mikrofon használatáról szóló tanórákat. Nálunk tudtommal ezt nem tanítják, a művész jó esetben magától rájön a trükkökre, ezért is használnak egy szint felett saját mikrofont, amit már kiismertek, ezért minden fellépésre visznek magukkal (rádióban ez nyilván nem játszik). A laikusok általában rettegnek a mikrofontól (és a kamerától), nehéz őket rávenni, hogy tartsák a korrekt távolságot és hangerőt. Interjúk során a riporter (jó esetben) végig azonos hangerővel beszél, a vendég viszont néha motyog, néha üvölt, de szinte mindig halkan kezd beszélni, aztán ahogy megszokja a helyzetet, folyamatosan hangosodik. Ha van a közelben egy lelkes szaki, az talán leköveti ezt a változást. Vagy nem.

A beszélgetések dinamika viszonyairól:

E topikban is gyakran és sokszor jogosan elhangzó elvárás a "természetes" hangzás. Élő beszélgetés közben a megszólalók hangereje, hangszíne, hanghordozása, beszéd dinamikája nagyon eltérő. Ha a természetes hangzás a cél, a valós különbségek elmosása rossz irány. Én durva hibának tartom, de van, aki minden megszólalónál ugyanolyan hangzást kever ki, így fordulhat elő (pl. akciófilmeknél), hogy a 9 éves kislány Godzilla hangján szólal meg. Ebből a hozzáállásból következik a zenei produkciók olyan keverése is, ahol minden hangszert ugyanolyan megszólalási aránnyal helyeznek el a hangképben. Ez a hozzá nem értés egyik biztos jele, színvonalas iskolákban elrettentő példaként szokták demonstrálni, nekem is van néhány ilyen anyagom, amiket szakmai előadásokon néha bejátszok.

A beszélgetés hangzása manuálisan is módosítható a gombok tekergetésével, de a feladatot rábízhatjuk gépekre is, amik általában a dinamika szűkítésével (komprimálással) operálnak és a standardizált jelszinteket azonos értékre hozzák minden megszólalónál. Felületes hallgató ilyenkor úgy érzi, mindenki - természetellenes módon - azonos hangerővel beszél, ám jobban odafigyelve felfedezhető a trükk extrém hangos lélegzetvétel és folyamatosan pulzáló háttérzaj formájában, ahogy az automatika változtatja az erősítés mértékét. Ez szerintem zavaróbb, mint az enyhén eltérő hangerő.

A kereskedelmi rádiók adáslebonyolító rendszere olyan szinten automatizálva van ma már, hogy a megszólalási paraméterek módosításához komoly elszántság szükséges, ilyesmi pedig ritkán fordul elő ilyen helyeken. Általában a telepítés során valaki beállítja a paramétereket, amik aztán évekig úgy maradnak, senki nem mer hozzájuk nyúlni, szakember pedig ingyen nem megy ki a helyszínre. A rádiós pultok felületén sokszor még fader (tolópotméter) sincs, csak egy gomb, amivel ki/be lehet kapcsolni a mikrofont, a többit az automatika intézi. Ezeket az eszközöket sok esetben maga a műsorvezető kezeli, aki általában semmilyen technikai képesítéssel nem rendelkezik, nem is dolga műszaki kérdésekkel foglalkozni. Hogy jól van-e ez így, arról lehet vitatkozni, de a helyzeten nem változtat. Tanúja voltam a folyamatnak, amiben a (költség)hatékonyság jegyében a 90-es évektől kezdve fokozatosan eltűnt a technikai személyzet a rádió és TV stúdiókból, feladatuk nagy részét számítógépek és műsorvezetők vették át több/kevesebb lelkesedéssel.

Érdemes még szót ejteni az adásprocesszorokról is, amik már sok éve minden rádiónál jelen vannak a jelútban. Ezek feladata, hogy az elhangzó műsor hangerejét folyamatosan magasan tartsák, ami nyilván a dinamika csonkolásával jár, viszont a rádióknál valóban működik az utálatos loudness harc, hogy a hangosabbat többen hallgatják, a hallgatottság pedig forintokban is mérhető.

A Petőfi rádió stúdiója:

[asebestyen]

Jellemzően, igen.

/ Hogy melyik oldali, azt eltitkolom, mert abból háború lenne... /
Egyébként most, hogy mondod, a Kossuthon nem szokott ilyen probléma lenni.

Még jó régen a műsorszórás hajnalán a megboldogult Pannon rádióban Franka Tibor műsorát hallgattam.
Illetve hallgattam volna, de olyan mély volt a tónus, hogy alig lehetett érteni. Tökre letekert mélyhangszabályzóval működött csak a dolog.
Egy betelefonálós műsorába bejelentkeztem, és elmondtam neki, hogy mi a gond és hogy szerintem ezt könnyen orvosolhatnák.
Kondenzátoros mikrofon up-grade-el vághatnának egy kicsit a mélyből - javasoltam, megköszönte és két nap múlva már csodásan szólt.
Elvileg ott is voltak szakemberek, maguktól még sem állt össze, valamiért.

Megnéztem volna a technikai stáb arcát, amikor előadtad a "kondenzátoros mikrofon up-grade-es mélyvágás" eszmefuttatásodat. Esetleg egy hangfelvételt is meghallgatnék, ahogy együtt örülnek a segítségnek.

[Rock60]

Jellemzően, igen.

/ Hogy melyik oldali, azt eltitkolom, mert abból háború lenne... /
Egyébként most, hogy mondod, a Kossuthon nem szokott ilyen probléma lenni.

Még jó régen a műsorszórás hajnalán a megboldogult Pannon rádióban Franka Tibor műsorát hallgattam.
Illetve hallgattam volna, de olyan mély volt a tónus, hogy alig lehetett érteni. Tökre letekert mélyhangszabályzóval működött csak a dolog.
Egy betelefonálós műsorába bejelentkeztem, és elmondtam neki, hogy mi a gond és hogy szerintem ezt könnyen orvosolhatnák.
Kondenzátoros mikrofon up-grade-el vághatnának egy kicsit a mélyből - javasoltam, megköszönte és két nap múlva már csodásan szólt.
Elvileg ott is voltak szakemberek, maguktól még sem állt össze, valamiért.

[pärt]

A csíptethető mikrofont is kell csatlakoztatni valahova, akkor pedig vagy madzag lóg a kedves vendégből vagy felmikroportozza egy technikus a beszélgetés előtt. Erre nem biztos, hogy van idő, kapacitás egy feszített műsorrendben. Különben is csak szükségmegoldás lenne, gondolom, sokkal jobb minőségű és megbízhatóbb egy teljes értékű stúdiómikrofon. Ezeket az ügyes kis mütyüröket adott célra találták ki, de az nem egy asztal melletti statikus ücsörgés.
Rajtam kívülálló okokból már évek óta képtelen vagyok a királyin rádióbeszélgetéseket hallgatni - kivéve a Bartókon - de nem emlékszem, hogy ilyen problémával találkoztam. Ez kereskedelmi adóknál fordul elő?

[Rock60]

Mindig végiggondolom a kérdéseimet. Nem szokott fájni.
Sőt, mióta ezzel a jelenséggel szembesülök - kb évek óta - mindig végiggondolom.
Te is végiggondoltad a válaszod ? Nem fájt ?
Amit SoundMania mond - a csiptetős mikrofon az is kézenfekvő. Annál egyszerűbb megoldás talán nem is kell.
Vagy lenne ott egy technikus a stúdióban - gondolom akad egy - kettő - aki a kétcsatornás keverőpult előtt üldögélve, figyelve a műszerek mozgását tologathatná a potikat, beállítva kb a jelszinteket.
Vagy de, kapja az interjúalany a kezébe a mikrofont, és figyeljen oda, hogy tartja, nem egy agyműtét. Persze, kellene valaki, aki elmondja neki a teendőket.
Mivel 20 - ból 19 - szer az interjúalany/beszélgetőpartner hangja a halkabb, fel lehet készülni a problémára.
Nem nekünk kell megtalálni a megoldást.
A felvételről leadott interjúkról, már ne is beszéljünk.
Egy biztos, a megoldás nem az, hogy elmondjuk, hogy miért nincs megoldás.
Ha igaz, ötvennégy éve a Holdon járt már az ember, talán nem olyan romantikus elvárás, hogy ne az autórádióban kelljen le - föl tekergetni a hangerőt, mondjuk tízszer öt perc alatt.

[SoundMania]

Mi a romantikus, hogy érted ?
Az elvárás, hogy kb hasonló hangerővel szóljanak, vagy tényleg lehetetlenség erre figyelni ?

Képzelj el egy mikrofont a rádióban. Ott van fixen egy állványon a vendég széke előtt. A vendég általában nem tölti mindennapjait a mikrofon előtt, ezért számára kényelmetlen hogy közel hajoljon a mikrofonhoz, ha beszél. Ez egy műsorvezetőnek a sok év alatt természetessé válik, de gondolom számodra is kényelmetlen lenne úgy beszélgetni valakivel, hogy 1cm-re kellene a száddal megközelítened egy mikrofont. Szóval hiába szólnak gondolom a vendégnek, hogy ezt így kellene, mivel ez egy kényelmetlen helyzet, ezért lehet az első mondatoknál még tartja, de utána már el-el felejti, nem 1cm-re hanem 5cm-re közelíti meg a mikrofont, majd a mondat közepén eszébe jut és közelebb hajol, aztán a következő kérdésnél már csak 20cm-re közelíti meg a mikrofont… stb.
Remélem, most már elképzelhető számodra, hogy nem feltétlen a hangmérnökön múlnak az ilyen szituációk.
Néha végiggondolhatnád amúgy közleményeid, kérdéseid, csak úgy józan ésszel, hidd el, nem fog fájni!

Csak 1 5let... Nem lehetne alkalmazni a tv-knél is alkalmazott csiptetős mikrofonokat ahol nem jelentkeznek ennyire ilyen problémák? Vagy ez is nagyon "romantikus"?

[Szalon]

Mi a romantikus, hogy érted ?
Az elvárás, hogy kb hasonló hangerővel szóljanak, vagy tényleg lehetetlenség erre figyelni ?

Képzelj el egy mikrofont a rádióban. Ott van fixen egy állványon a vendég széke előtt. A vendég általában nem tölti mindennapjait a mikrofon előtt, ezért számára kényelmetlen hogy közel hajoljon a mikrofonhoz, ha beszél. Ez egy műsorvezetőnek a sok év alatt természetessé válik, de gondolom számodra is kényelmetlen lenne úgy beszélgetni valakivel, hogy 1cm-re kellene a száddal megközelítened egy mikrofont. Szóval hiába szólnak gondolom a vendégnek, hogy ezt így kellene, mivel ez egy kényelmetlen helyzet, ezért lehet az első mondatoknál még tartja, de utána már el-el felejti, nem 1cm-re hanem 5cm-re közelíti meg a mikrofont, majd a mondat közepén eszébe jut és közelebb hajol, aztán a következő kérdésnél már csak 20cm-re közelíti meg a mikrofont… stb.
Remélem, most már elképzelhető számodra, hogy nem feltétlen a hangmérnökön múlnak az ilyen szituációk.
Néha végiggondolhatnád amúgy közleményeid, kérdéseid, csak úgy józan ésszel, hidd el, nem fog fájni!

[Rock60]

Mi a romantikus, hogy érted ?
Az elvárás, hogy kb hasonló hangerővel szóljanak, vagy tényleg lehetetlenség erre figyelni ?

[La_Valse]

Nem vagyok meglepve.
Nem egy beszélgetős rádióműsorban szembesülök vele, hogy a riporter, illetve a műsorvezető hangereje a duplájára van tolva a kérdezett delikvenshez képest. Vagy nincs a duplájára tolva, csak a " hangmérnök " simán letojja, hogy a műsorvezető mikrofonja pl. érzékenyebb.
A lényeg, hogy képtelenek legtöbbször azonos jelszintet beállítani a beszélgetőknek, pedig ennél egyszerűbb feladat nem hinném, hogy van a szakmában.

Elég romantikus elképzeléseid vannak a műsorkészítésről.

[Rock60]

Nem vagyok meglepve.
Nem egy beszélgetős rádióműsorban szembesülök vele, hogy a riporter, illetve a műsorvezető hangereje a duplájára van tolva a kérdezett delikvenshez képest. Vagy nincs a duplájára tolva, csak a " hangmérnök " simán letojja, hogy a műsorvezető mikrofonja pl. érzékenyebb.
A lényeg, hogy képtelenek legtöbbször azonos jelszintet beállítani a beszélgetőknek, pedig ennél egyszerűbb feladat nem hinném, hogy van a szakmában.

[rTom]

Egyébként véleményem szerint a Müpa hangolható akusztikája világszínvonalú, egyaránt alkalmassá teszi a koncerttermet szólóhangszeres, nagyzenekaros vagy orgonás koncertek számára is. Egyedül a hangosított koncertek esetén voltam néha elégedetlen a hangzással, de arról vélhetően nem az épület tehetett.

Egyetértek. Szerintem is tök oké az akusztika, de a tecnikán lehetne reszelni. Tegnapi friss élményem, ugyanebben a teremben, kihangosított koncert, nagyon tiszta, brutális dinamikájú dobok, jó a gitár, a billentyűs, de a basszusgitár egy szétfolyó massza. A 6 húros basszer finom játékát sajnos nem lehetett élvezni, mert egy mély búgás volt az egész. Nem vagyok egy fanyalgó típus, ott nem is engedtem meg magamnak, hogy ez elvigye a fókuszom a zenéről, de azért gondoltam utólag megosztom, ha már pont erről van szó, hogy azért egy ilyen hely azért megérdemelné..

Igen, erről beszéltem az előbb. A terem akusztikája kiváló, ha az adott megszólaláshoz illeszkedően állították be a hangolható
akusztikai elemeket. Ezt is el lehet rontani, de valószínűbb, hogy az ilyen hangosított előadások esetén a keverőpultot kezelő hangmérnökön múlik a dolog.
[/quote]
Sok "hangmérnök" tényleg mintha csak belehasalna két tenyérrel a pultba, az kiadja a paraszbajuszt oszt jól van.
Az hogy búg valami vagy nem, azt 63 Hz környékén lehet kompenzálni egy igen szűk de jelentős vágással ( szinte lyukszűrő szerűen), tapasztalatom szerint.
Ezzel egyidőben egy 40Hz-es közepes szélességű emeléssel igen jó basszusokat lehet kitekerni.
A töredéke lenne itt a sok eladó subwoofer, és kevesebb elcseszett hangosítás ha tudnák a népek és a " hangmérnök" szakik mi az a PEQ és használnák is, jól.
Csak szerintem!

[viri]

Egyetértek. Szerintem is tök oké az akusztika, de a tecnikán lehetne reszelni. Tegnapi friss élményem, ugyanebben a teremben, kihangosított koncert, nagyon tiszta, brutális dinamikájú dobok, jó a gitár, a billentyűs, de a basszusgitár egy szétfolyó massza. A 6 húros basszer finom játékát sajnos nem lehetett élvezni, mert egy mély búgás volt az egész. Nem vagyok egy fanyalgó típus, ott nem is engedtem meg magamnak, hogy ez elvigye a fókuszom a zenéről, de azért gondoltam utólag megosztom, ha már pont erről van szó, hogy azért egy ilyen hely azért megérdemelné..

Igen, erről beszéltem az előbb. A terem akusztikája kiváló, ha az adott megszólaláshoz illeszkedően állították be a hangolható
akusztikai elemeket. Ezt is el lehet rontani, de valószínűbb, hogy az ilyen hangosított előadások esetén a keverőpultot kezelő hangmérnökön múlik a dolog.

Az nem lehet, hogy egyszerűen gyengébb minőségű a mély szekció? Ha pulton levesz belőle, akkor túl halk ha feljebb tolja, akkor meg ez van. Pont mint a gyengébb mélynyomóknál. Engem totál arra emlékeztetett ez az artikulátlan búgós mély.

Mármint a hangosítás mélyszekciója? Az nem része a koncertterem akusztikájának, pont erről beszéltem.
[/quote]

Igen a hangosítás mélyszekciója. Csak említetted a hangmérnököt, erre írtam, hogy nem biztos hogy rajta múlik, ha gyenge a technika.

[alto]

Egyébként véleményem szerint a Müpa hangolható akusztikája világszínvonalú, egyaránt alkalmassá teszi a koncerttermet szólóhangszeres, nagyzenekaros vagy orgonás koncertek számára is. Egyedül a hangosított koncertek esetén voltam néha elégedetlen a hangzással, de arról vélhetően nem az épület tehetett.

Egyetértek. Szerintem is tök oké az akusztika, de a tecnikán lehetne reszelni. Tegnapi friss élményem, ugyanebben a teremben, kihangosított koncert, nagyon tiszta, brutális dinamikájú dobok, jó a gitár, a billentyűs, de a basszusgitár egy szétfolyó massza. A 6 húros basszer finom játékát sajnos nem lehetett élvezni, mert egy mély búgás volt az egész. Nem vagyok egy fanyalgó típus, ott nem is engedtem meg magamnak, hogy ez elvigye a fókuszom a zenéről, de azért gondoltam utólag megosztom, ha már pont erről van szó, hogy azért egy ilyen hely azért megérdemelné..

Igen, erről beszéltem az előbb. A terem akusztikája kiváló, ha az adott megszólaláshoz illeszkedően állították be a hangolható
akusztikai elemeket. Ezt is el lehet rontani, de valószínűbb, hogy az ilyen hangosított előadások esetén a keverőpultot kezelő hangmérnökön múlik a dolog.

Az nem lehet, hogy egyszerűen gyengébb minőségű a mély szekció? Ha pulton levesz belőle, akkor túl halk ha feljebb tolja, akkor meg ez van. Pont mint a gyengébb mélynyomóknál. Engem totál arra emlékeztetett ez az artikulátlan búgós mély.
[/quote]

Mármint a hangosítás mélyszekciója? Az nem része a koncertterem akusztikájának, pont erről beszéltem.