Majd elfelejtettem! Technics! Supravox még nem szólt, hogy kihagytam. De nem várom meg, még szól

Az egyetlen Japán cég, aki szinte töretlenűl gyártja a lemezjátszókat magas színvonalon. Szerintem nagyban köszönhető ennek a cégnek a formátum életben maradása. Ha ők is leállnak meg mondjuk még pár európai nagy gyártó ugyanúgy döntött volna, elképzelhető, hogy egy "vákum" keletkezett volna analóg lemez visszajátszás és LP kínálat fronton.
Ami szerintem érdekes, hogy az európai, amerikai gyártók csak a közelmúltban kezdtek el komolyan foglalkozni a direkthajtással.
Vagy inkább úgy fogalmaznék, hogy nem annyira rég sikerűlt gyermekbetegségeketől mentes high-tech DD lemezjátszókat kifejleszteni az európaiaknak.
A KODO The Beat 'magdrive' szerintem az egyik legjobb futómű ami most elérhető. A tervezője majd 20 évig finomítgatta és kísérletezett.
Aztán van egy másik iszonyat high-tech angol DD lemezjátszó aminek most nem jut eszembe a márkája/típúsa. Egy Brit órás mester tervezte és építette a fiával. Manufaktúra szerű gyártás de ugyan olyan minőséget kell elképzelni mint amit az ismert prémium svájci mechanikus órák képviselnek. Változó nyomaték, gigantikus méretek. Extrém piros színéről lehet felismerni!

volt fent a tervezővel egy hosszú riport a youtubon.
Aztán ott van az Inspire Monarch Brit-angol megfizethető DD játszó. Ezt többször is hallottam kiállításokon.
Aztán ott vannak a németek. Brinkmann, Langer, és mostmár Thorens.
Amerikából meg kell említeni a Grand Prix Audio DD lemezjátszóját.
Vannak még páran, és valószínű egyre többen lesznek. Mostanra érett meg teljesen a nyugat ahhoz, hogy igazán jó DD lemezjátszókat csináljon?
Mint korábban már írtam, a 70-es, 80-as években szinte minden európai gyártó megpróbálkozott a DD hajtással. Még azok is akikről nem is gondolnának! Csak, voltak olyan gyártók akik a hírnevüket szemelőtt tartva inkább titokban tartották a felemásra sikeredett DD fejlesztéseiket. Ha benéznénk pár nagy nevű gyártó 'failed projects' feliratú szekrényébe, kihullana pár "csontváz".