A Csillagok között agyonhájpolt parasztvakítás? Abban a filmben - bár szerintem sem minen idők legjobb sci-fi alkotása, de mégis - több tudomány van, mint az őt megelőző öt év sci-fi termésében összesen, csak szólok, ha esetleg nem néztél volna utána. A film Nolan által felkért tudományos munkatársa maga Kip Thorne volt, a fekete lyukak ma élő legnagyobb szakértője, aki nem mellesleg Nobel díjas, messze földön is elismert tudós. Abban a filmben jelent meg először (mondhatni vették a fáradtságot először) az akkréciós koronggal rendelkező Kerr-típusú szupermasszív fekete lyuk valódi, az einsteini tenzoregyenletek alapján sugárkövetésés módszerrel kiszámolt vizuális képe. Érdekes módon azóta már elterjedt a fekete lyukak valódi tudományos kinézete, de ha nincs ez a film és a tudományos munkatárs Kip Thorne, akkor talán még ma is a korábbi, teljesen fals "művészi" képeket nézegetnénk a fekete lyukakról.scaurus írta: ↑2022.03.08., kedd 18:05Illetve annyit, hogy sokkal tisztességesebbnek tartok egy Bloodshot-ot vagy egy Brandon Lee-féle Leszámolás Kis-Tokióban, mint egy agyonhájpolt parasztvakítást (pl. Csillagok között, Eredet, Matrix 2-3.).
...
Én sok mindenbe belenézek (igen, tettem próbát borongós skandináv filmmel, japán és koreai sorozattal is - nem jöttek be), nálam a Kubrik-féle Solaris mellett simán elfér a Ruggero Deodato-féle Sivatag lovagja (Lone Runner).
(Ahogy zenében is megfér egymás mellett Corelli mester és DJ BoBo...)
Szintén ebben a filmben látjuk először, hogy - amennyiben létezik, mert a létezésük a fekete lyukakéval ellentétben egyelőre tudományos spekulációnak számít - szintén az einsteini egyenletek alapján hogyan kell kinéznie egy féreglyuknak. A féreglyukban utazás bemutatása viszont Thorne szerint is tudománytalan, mert a valóságban egy pillanat töredéke az egész, és nincsenek azok a drámai fény-és hangeffektek. Kip Thorne bevallja, hogy ezt a jelenetet Nolan unszolására "el kellett fogadnia", de elsőre teljesen ellenezte. Az egész filmben ez a leginkább tudománytalan, de a dramaturgia szempontjából Nolan szerint fontosnak ítélt jelenet.
Az idődillatáció mértéke (ami miatt az fekete lyuktól sokkal távolabb lévő űrhajón maradó űrhajós több évtizedet öregszik a többiek számára egyetlen órának tűnő idő alatt) és a Gargantua körül keringő bolygón keltett árapály-hullámok méretét (illetve a bolygó pályáját, amely ezekhez a jelenségekhez kell) pontosan kiszámolták és ellenőrizték más fizikusok is, teljesen hűen ábrázolja a mai tudományos ismereteket. Lehetséges és tudományos.
És még hosszasan sorolhatnám, hogy mi mindent láthattál abban a szerinted "parasztvakításban".
Persze vannak benne teljesen fikcionális jelenetek is, de egy sci-fi-ben talán a "fi" is fontos...
Nem mellesleg Kip Thorne könyvet írt az Interstellar mögötti tudományról, amiben a film jeleneteit osztályozza tudományos tény, tudományos spekuláció és puszta (mondhatni tudomány által nem alátámasztott) fikció kategóriákba. Ha elolvasnád azt a könyvet (amit valószínűsíthetően nem fogsz megtenni), akkor meglepődnél, hogy mennyire nem parasztvakítás az a film, de persze lehet hogy te is - a port.hu-n a filmről vitatkozó magyar "tudósok"-hoz hasonlóan, akik mindent tudni vélnek a feketelyukakról - jobban tudod, mint egy Nobel-díjas tudós, aki a filmben látottak nagy részének szakértője.
Ami a Kubrick-féle (?!) Solarist illeti - na arra én is kíváncsi lennék, de sajnos már nem fogjuk meglátni, mert Kubrick úgy halt meg, hogy nem készült Solaris c. filmje, es nem is volt ilyen terve tudtommal. Stanislaw Lem nagy klasszikusából Tarkovszkij készített egy szovjet remekművet (ebben nincs semmi gúny, tényleg csúcs az a film, így, több évtized távlatából is), valamint pár évtizeddel később egy kivételesen jól sikerült hollywoodi megfilmesítés is született, George Cloooney főszereplésével, ami persze eléggé más mint a Tarkovszkij-féle, de nagyon is élvezhető. Valószínűleg a Tarkovszkij-féle Solarisra gondoltál, mert kétségtelen, hogy Kubrick és Tarkovszkij rendezői stílusában vannak közös vonások.
.
