Hangsugárzó építés

[Luxor Audio]

Úgy lehet lineárissá tenni a sugárzót, hogy közben megmarad az erősítőválasztás szabadsága.

Az én világomban ez inkább hátrány.

[Luxor Audio]

- Egy erősítőcsatorna elég egy hangsugárzóhoz.
- Nem drága alkatrészekből építkezve ez a legolcsóbb váltási módszer (főleg az erősítőszám végett).
- Jelentősen eltérő érzékenységű hangszórók kombinálása esetén (akár hallhatóan is) jobb jel-zaj aránnyal rendelkezik, mint egy tisztán aktív váltás.
- Automatikus és bolondbiztos DC védelem a felüláteresztő szűrővel rendelkező hangszóró(k) felé (pl magassugárzó).

Az én megfejtésem: olcsóbb

[denesdr]

De nyilván a passzív váltásnak is megvan a maga bája vagy akár előnye, amit más módszerrel nem lehet elérni.

Mondj néhány példát!

Úgy lehet lineárissá tenni a sugárzót, hogy közben megmarad az erősítőválasztás szabadsága.

Ez a szabadság aktív váltásnál is meg tud maradni, csak ugye több erősítőért kell fizetni mint passzív váltás esetén.
Nemcsak a hangsugárzó hátuljára rögzített plateamp létezik aktív váltáshoz.

[denesdr]

De nyilván a passzív váltásnak is megvan a maga bája vagy akár előnye, amit más módszerrel nem lehet elérni.

Mondj néhány példát!

- Egy erősítőcsatorna elég egy hangsugárzóhoz.
- Nem drága alkatrészekből építkezve ez a legolcsóbb váltási módszer (főleg az erősítőszám végett).
- Jelentősen eltérő érzékenységű hangszórók kombinálása esetén (akár hallhatóan is) jobb jel-zaj aránnyal rendelkezik, mint egy tisztán aktív váltás.
- Automatikus és bolondbiztos DC védelem a felüláteresztő szűrővel rendelkező hangszóró(k) felé (pl magassugárzó).

[sutemenyx]

De nyilván a passzív váltásnak is megvan a maga bája vagy akár előnye, amit más módszerrel nem lehet elérni.

Mondj néhány példát!

Úgy lehet lineárissá tenni a sugárzót, hogy közben megmarad az erősítőválasztás szabadsága.

[Luxor Audio]

De nyilván a passzív váltásnak is megvan a maga bája vagy akár előnye, amit más módszerrel nem lehet elérni.

Mondj néhány példát!

[denesdr]

Az mondjuk elég jól látszik ezeken az ábrákon, hogy a meghajtás gyengülésével kontrollálatlanabbá válik a nagyobb tömegű membrán, ami érthető is.

Azért ez nem olyan magától értetődő, mint első blikkre tűnik, mert önmagában a mozgó tömeg nemsokmindent jelent, a motor és a felfüggesztés ismerete nélkül csak egy adat. Autós példával élve, egy Trabant tömege hiába töredéke egy Ferrariénak, a Kelet-Német gyártmány se nem fog gyorsabban haladni, se jobban kanyarodni. De, hogy visszatérjünk a hangszórókhoz, azt a nagy mozgó tömegű hangszórót is (jó eséllyel) fel lehetne vértezni olyan motorral, ami hasonló eredményeket adna a mint a kis mozgó tömegű hangszóró, mert itt is mint mindenhol máshol, az arányok figyelembe vétele igen lényeges.

Hangváltókhoz: többször írod, hogy az egyutas sugárzók nagy előnye a hangváltónélküliség, ha jól sejtem ilyenkor passzív váltóra gondolsz. A passzív elemek az erősítő és a hangszóró között valóban elég markánsan ott tudják hagyni (és hagyják is) a lenyomatukat azon felül, hogy a kívánt szűrési feladatukat ellátják. Ennek a miértjébe nem biztos, hogy itt érdemes belemenni, mert azon kívül, hogy hallható, más bizonyíték nincs rá.
Viszont van élet a passzív váltáson túl is, mégpedig az aktív váltás. Itt általában nincs passzív elem (a kábelen meg a csatlakozókon kívül) az erősítő és a hangszóró(k) között, DSP-s aktív váltásnál meg még fizikai szűrőelemek sincsenek, mert logikai alapon történik a váltás.
Ha egy irányított diszperziójú egyutas amúgy is csak a tér igen limitált részén képes megfelelő lesugárzásra, akkor miért ne lehetne egy többutas sugárzóval is megcsinálni ugyanezt? A válasz az, hogy meg lehet csinálni. Jó példa erre a Grimm LS1, ami a fő hallgatási tengelyen egy egyutas sugárzó impulzusválaszát hozza, sávhatároltság nélkül, passzív hangváltóelemek nélkül, a lesugárzási spektrumnak megfelelő hangszórókkal, meredek váltási görbékkel és ráadásul a digitális impulzuskorrekciót is úgy oldották meg, hogy nincs a szokásos pre-ringing a képben (hangban).

Szóval igazából meg tudom érteni a passzív váltás nélküli rajongást, mert pl amikor akár egy szem passzív váltóelem is a váltani kívánt (akár drága) hangszóró többszörösébe tud kerülni és még mindig beleszól a funkcióján felül a hangzásba, az valóban egy kissé frusztráló (és elgondolkodtató) tud lenni.
De nyilván a passzív váltásnak is megvan a maga bája vagy akár előnye, amit más módszerrel nem lehet elérni.

[shany]

..Az mondjuk elég jól látszik ezeken az ábrákon, hogy a meghajtás gyengülésével kontrollálatlanabbá válik a nagyobb tömegű membrán, ami érthető is. Pontosan ez az oka annak is, hogy nem célszerű egy 2ohmos kimeneti impedanciájú csöves single ended erősítőre kötni ilyeneket. Inkább érdemes rákötni minél alacsonyabb mozgó tömeggel rendelkező drivereket...

A hangszórók tömegét, felfüggesztés merevségét a BL faktorral, a hangszóró "motorjának" az ereje hozza a kívánt egyensúlyba. A létrejövő - hangszóróra jellemző - tudatosan tervezett "kontrolláltságot" a jósági paraméterek fejezik ki. Pl. a Qts teljes jósági tényező alacsony értéke esetén, mondjuk <0,2 még basszreflex rendszerű hangsugárzó esetén is túlcsillapított lehet a rendszer ( függetlenül a mozgó tömegtől ), egyenesen szükséges a nagyobb meghajtóimpedancia --> soros dcR. Valójában a mélysugárzókat eleve úgy tervezik "kontrolláltság" szempontjából, hogy a szokásos hangváltók dcr paraméterével együttesen múködjenek megfelelően egy normál erősítővel.
Extrém magas kimenőipedanciás meghajtáshoz ( csöves SE ), meg olyan TS paraméterű hangszórót kell választani, amely a több Ohmos meghajtással adja a kívánt átvitelt.
Mondjuk, ez a téma is bonyolultabb, mint sommás következtetésekkel elintézhető legyen. Egy jó weboldal: https://hangdobozepites.hu

[sutemenyx]

.... A group delay szintén látható a screenshoton. Hogy igaz vagy sem, azt nem tudom. Fülre mindenesetre rendkívül gyors.

Mondanám, hogy pont erre céloztam, de ez nem lényeges. Egy mérés - főleg ha pontos -vagy egy szimuláció, amely pontos adatokon alapul mindenképp emeli egy diy topik fényét, színvonalát SZVSZ.
( a basszrefrex hangolás frekvenciáját, vagy éppenséggel a basszreflex működés meglétét, milyenségét az impedanciamérésből lehet látni, megállapítani )
Idemásolom egy másik fórumon levő hozzászólásom memrántömeg ( ~ MMS = mass of the moving parts ) vita kapcsán, valós adatok alapján szimulált GD görbékkel:
"A TS paraméterekkel a mélytartományban szinte teljes pontossággal leírható a hangszóró működése. Itt most a Group Delay karakterisztika passzolna, ehhez a hangszóró sebesség kérdéshez. Basszreflex működés, egy 18"-os hangszóró (piros) 322g mozgó tömeggel és egy 5"-os hangszóró (zöld) 7g-mal. A konkrét dobozméretezés most lényegtelen, lehet jobb-rosszabb eredményt is kimalmozni, a GD nagyságrend a lényeg, a fizikai "képesség". ( 30Hz alatt már gyakorlatilag nincs sugárzás ebben a példában, de műsoranyag sem )
Először Rg=0 meghajtó impedanciával:
Mms=7g vs 322g_Rg=0.jpg
Ez pedig Rg=3Ohm meghajtással:
Mms=7g vs 322g_Rg=3Ohm.jpg

Aktív vs passzív hangváltó: nem kétlem, hogy másképp "szól" a kétféle kivitelű hangsugárzó, de olyat, hogy "információvesztés", borzasztó nehéz lenne műszakilag levezetni...
Viszont biztosan van műszaki különbség, a tökéletesen nem egyforma on axis és off axis frekvenciaválaszokon kívül is, amely egyébként is nyilvánvalóan számít....majd a passzív hangváltók kimeneti impedanciájával - amelyet a hangszórók látnak - is lehetne folytatni...
Én mindenesetre még nem tapasztaltam komolyabb problémát a passzív megoldással, de valóban nem annyira egyszerű a működése, tervezése.

Az mondjuk elég jól látszik ezeken az ábrákon, hogy a meghajtás gyengülésével kontrollálatlanabbá válik a nagyobb tömegű membrán, ami érthető is. Pontosan ez az oka annak is, hogy nem célszerű egy 2ohmos kimeneti impedanciájú csöves single ended erősítőre kötni ilyeneket. Inkább érdemes rákötni minél alacsonyabb mozgó tömeggel rendelkező drivereket. Namost a meghajtás gyengülését okozza nem csak a nagyobb impedanciájú erősítőkimenet, de egy hangváltó is, mivel lesz benne soros tag, ami saját dcr-rel rendelkezik. Nem tudom megmagyarázni egész magabiztosan és pontosan, hogy miért romlik hangváltóval a hangsugárzó szubjektív spontaneitása és energikussága, de valószínűleg ugyanehhez van köze, mert bár sokan azt mondanák, hogy elhanyagolható, de tutira megjelenik ez a hatás a középsugárzónál, sőt még esetleg a magasnál is. Nemhinném, hogy szimpla számolható ellenállásosztóként kell rá tekinteni, saját tömege lévén ezeknek is ugyancsak más lehet a dinamikus viselkedése.
Én azt gondolom, hogy a megtervezéssel és méréssel ezek persze nagyrészt kiszámolhatók, de az igazi finomságai a dolognak itt is az anyagminőségen, pici tömegeken és apró részleteken fog múlni. Ugyanúgy, ahogy egy hálózati kábelnél, ahol mindegyik máshogy szól, és olyan nagyon senki nem tudja, hogy miért, hiszen villamosmérnöki szempontok szerint egyik sem különb a másiknál.

[Luxor Audio]

Azzal a group delay-al nem dicsekednék a helyedben...

Honnan és miért ez az agresszivitás részedről?

[shany]

.... A group delay szintén látható a screenshoton. Hogy igaz vagy sem, azt nem tudom. Fülre mindenesetre rendkívül gyors.

Mondanám, hogy pont erre céloztam, de ez nem lényeges. Egy mérés - főleg ha pontos -vagy egy szimuláció, amely pontos adatokon alapul mindenképp emeli egy diy topik fényét, színvonalát SZVSZ.
( a basszrefrex hangolás frekvenciáját, vagy éppenséggel a basszreflex működés meglétét, milyenségét az impedanciamérésből lehet látni, megállapítani )
Idemásolom egy másik fórumon levő hozzászólásom memrántömeg ( ~ MMS = mass of the moving parts ) vita kapcsán, valós adatok alapján szimulált GD görbékkel:
"A TS paraméterekkel a mélytartományban szinte teljes pontossággal leírható a hangszóró működése. Itt most a Group Delay karakterisztika passzolna, ehhez a hangszóró sebesség kérdéshez. Basszreflex működés, egy 18"-os hangszóró (piros) 322g mozgó tömeggel és egy 5"-os hangszóró (zöld) 7g-mal. A konkrét dobozméretezés most lényegtelen, lehet jobb-rosszabb eredményt is kimalmozni, a GD nagyságrend a lényeg, a fizikai "képesség". ( 30Hz alatt már gyakorlatilag nincs sugárzás ebben a példában, de műsoranyag sem )
Először Rg=0 meghajtó impedanciával:

Mms=7g vs 322g_Rg=0.jpg (81.96 KiB) Megtekintve 1681 alkalommal

Ez pedig Rg=3Ohm meghajtással:

Mms=7g vs 322g_Rg=3Ohm.jpg (87.99 KiB) Megtekintve 1681 alkalommal

Aktív vs passzív hangváltó: nem kétlem, hogy másképp "szól" a kétféle kivitelű hangsugárzó, de olyat, hogy "információvesztés", borzasztó nehéz lenne műszakilag levezetni...
Viszont biztosan van műszaki különbség, a tökéletesen nem egyforma on axis és off axis frekvenciaválaszokon kívül is, amely egyébként is nyilvánvalóan számít....majd a passzív hangváltók kimeneti impedanciájával - amelyet a hangszórók látnak - is lehetne folytatni...
Én mindenesetre még nem tapasztaltam komolyabb problémát a passzív megoldással, de valóban nem annyira egyszerű a működése, tervezése.

[sutemenyx]

Nem értem, miért kell elvenni a kedvét valakinek, aki építget, próbálkozik. Inkább segíteni kellene, nem? Én nem érzem, hogy a dicsekvés, vagy a másokat mindenek felett meggyőzni akarás motíválja Süti kollégát. Erős a gyanúm, nemsokára már ő sem írogat ide. Ez volna a cél? Ekézni a Diyer aktivistákat? Egy nekik fenntartott topikban?

Szerintem hozzunk létre egy süti hangfalat épít topikok, nameg egy palm napi sírása topikot

Tisztázzuk egy pillanatra a dolgokat. Szóval én egy —-> DIY <—- topicban elmondtam, hogy ez van, ez ilyen, epp igy sikerult, nekem nagyonjo, es szerintem vannak univerzalis elonyei mas megoldasokkal szemben, es amik nekem prioritast elveznek. Majd elmondtam, hogy egyebkent nem értek a tervezéséhez és a méréséhez igazán, csak szerencsém volt (talán). Erre megjelensz, magadra veszed a leirtakat, felbőszíted magad és elmondod hogy nem értek hozzá. A taps mindenképpen jár, de szerencsére akad, ennél tovább is képes látni.

[audioline]

Nem értem, miért kell elvenni a kedvét valakinek, aki építget, próbálkozik. Inkább segíteni kellene, nem? Én nem érzem, hogy a dicsekvés, vagy a másokat mindenek felett meggyőzni akarás motíválja Süti kollégát. Erős a gyanúm, nemsokára már ő sem írogat ide. Ez volna a cél? Ekézni a Diyer aktivistákat? Egy nekik fenntartott topikban?

Szerintem hozzunk létre egy süti hangfalat épít topikok, nameg egy palm napi sírása topikot

És egyet unatkozóknak...

[sutemenyx]

Bocsánat, nem látszik a képen a lényeg. Szóval 200liter a belső űrtartalom. 273.5cm2 a reflex kivágás, ami az 1.8cm vastagságú előlapból van kivágva. Sajnos a driver paraméterei biztosan nemjók, közben megnéztem, merthogy sem a hallott, sem a mért átvitel nem egyezik meg a szimuláltal. Szóval csak találgatni lehet. Persze ezek a TS mérések sajnos bejáratatlan hangszórókkal történtek, talán érdemes lenne mostani állapotában mérni.

[sutemenyx]

....
Különben slusszpoén a Tannoyokban, hogy elvileg a belső tölcsér gyakorlatilag tökéletesen illeszkedik a nagy membránra, ezáltal tényleg egy sugárzónak tekinthető, elvileg nagyon jónak kellene lenni a diszperziójának. Közben pedig az egyik legirányítottabb hangú technológia. De nem az a legfőbb baja, hanem, hogy mérhetetlenül tohonya lassú dög bármelyik nagyobb Tannoy. A többi márkát most nem kezdem el ekézni, mert a poszt célja nem mások önérzetének megsértése.
Az viszont biztos, hogy a passzív váltó nélküliségű hang az tud valamit, ami miatt a legtöbb általam ismert stúdió jártasságú ember azt preferálja függetlenül bármitől. A mérettől, a helyes frekvenciamenettől, gyakorlatilag tényleg szinte bármitől függetlenül olyat hallgatnak és olyannal dolgoznak inkább.

- A Tannoy "külső" tölcsére nem merev, mozdulatlan, messze esik az ideális tölcsértől. Mondjuk az sem világos, miért ez a Tannoyozás? Az, hogy neked tetszik avagy nem tetszik egy-két típusa, csak az ízlésedről ad információt. Sokak nem szeretnének Tannoy "hangzást" hallgatni
- Megmérhetnéd már egyszer a szélessávú csodák TS paramétereit a szokásosan használt teljesítményen. Azután a hangdobozod térfogat és egyéb adataival kiegészítve szimuláltathatnánk egy GD-görbét. Csak, hogy lássuk már azt a "gyors" hangsugárzó működést....Vagy ha esetleg mégsem lenne gyors, netalán lassabb mint a szokásos nagytömegű hanszórós sugárzás, akkor gyárthatnánk elméleteket, hogy vajon miért hallunk gyorsnak/lassúnak egy hangsugárzót. Ez is lehet egy jó móka..
- A passzív hangváltók információ elnyeléséről is jó lenne olvasmi kicsit konkkrétabbat. Ez valami elképesztően új dolog lehet...világújdonság alighanem.

Szeva Sanyi! Már régen nem beszéltünk itt. A hangváltók információ elnyélése tényleg új téma lehet, valószínűleg ugyanott van a szakirodalma, ahol a tápkábelek hangzásra gyakorolt hatásáról is, de egész biztosan hallható dologról van szó.
Készítettem neked egy screenshotot a WinISD-ből:

rft.jpg (368.24 KiB) Megtekintve 1576 alkalommal

A doboz méretei és a reflex nyílás méretezése az valóban ennyi. A driver nembiztos, sőt! Van több ilyen hangszóróról is mérésem, egyik sem egyezik egy másikkal, és egyik sem igaz, ezek DATS-os mérések. Ahogy korábban említettem, még 2018-ban végeztünk mérést egy másik Sanyival az RFT L3401 hangszóróról. Az abból kapott T/S paraméterekre a WinISD kiadta, hogy 400literben jó lesz. Teli egyenes csíkot mutatott átvitelnek. Hát tévedett egy kicsit, értékelhetetlen volt. 30Hz-en iszonyatos hangnyomast produkalt, felette, mondjuk 40Hz-en már kb nullát. Semekkora kivágással nem bírtam eléggé följebb hangolni a dobozt. Na mindegy, 200literben lett jó. A group delay szintén látható a screenshoton. Hogy igaz vagy sem, azt nem tudom. Fülre mindenesetre rendkívül gyors.

[audioline]

Nem értem, miért kell elvenni a kedvét valakinek, aki építget, próbálkozik. Inkább segíteni kellene, nem? Én nem érzem, hogy a dicsekvés, vagy a másokat mindenek felett meggyőzni akarás motíválja Süti kollégát. Erős a gyanúm, nemsokára már ő sem írogat ide. Ez volna a cél? Ekézni a Diyer aktivistákat? Egy nekik fenntartott topikban?

[sutemenyx]

Esetleg idézd be, hogy hol írtam, hogy csak az a jó, amit én csinálok, hátha tovább tudunk lépni. És közben áruld el milyen dimenzionálisan jobb dolgok vannak nálad.

Most idézzek be minden hozzászólásod ahol azokat a hangfalakat ekézed amiben hangváltó van, és azokat fikázod amiben nincs? Merthogy az mennyivel felette van. Mintha csak ezen múlna minden.
Se a hangváltó tervezésről, se a kivitelezésről, se a mérésről fogalmad nincsen, az akusztikáról meg gyanítom azt se tudod eszik-e vagy isszák.


az hogy neked mi a jobb, vagy rosszabb az pusztán a szubjektív megítéléseden és elfogultságodon alapul. Semmi más kézzel foghatón.

Látod, kár volt elkezdened a kötekedést, már nem maradt más, csak a személyeskedés. Érvek sehol, ebből így nem lesz diszkurzus. Na most látod miért nem kezdtem a többi hangfalat ekézni, csak azt, ami nekem is a tulajdonomban volt. Érzékenyek az emberek a kritikára, túlságosan is, még akkor is, ha nem a saját szülöttjük, csak adoptálták.

[sutemenyx]

Tudjuk a világ közepén az rft szélessávú áll, kétutas konstrukcióban. Ami már kétutas hangfal, szóval az egész gondolatmeneted teljesen butaság.

Mint azt egyszer írtam, minden bizonnyal ha az egy jó konstrukció lett volna, akkor a világ is arra haladt volna az elmúlt 60 évben.

Volt szélessávum, és van aktív monitorom is. Nem érzem azokat a dolgokat amiket Te írsz. Ugyan úgy elbírok élvezettel hallgatni egy passzív hangfalat is, aminek a hangszórókészlete, és az erősítés is egy más dimenzió.
Persze aktívban bizonyára jobb lenne.

Én nem mondtam, hogy a világ közepe. Én annyit mondtam, hogy a hangváltónélküliségnek van egy olyan előnye, amit passzív hangváltóval soha nem lehet elérni, és a megpróbálására tett kísérlet is minimum a szalagos induktivitásoknál, a tömör fém fóliás kondenzátoroknál és a grafitrúd ellenállásoknál kezdődik.
Mihez képest más dimenzió és micsoda? A Vincentre vagy a Parasoundra gondolsz?

Napok óta azzal jössz, hogy csak az a jó amit Te építesz, úgy hogy azt se tudod melyik végén fogd meg a mikrofont

Esetleg idézd be, hogy hol írtam, hogy csak az a jó, amit én csinálok, hátha tovább tudunk lépni. És közben áruld el milyen dimenzionálisan jobb dolgok vannak nálad.

[shany]

....
Különben slusszpoén a Tannoyokban, hogy elvileg a belső tölcsér gyakorlatilag tökéletesen illeszkedik a nagy membránra, ezáltal tényleg egy sugárzónak tekinthető, elvileg nagyon jónak kellene lenni a diszperziójának. Közben pedig az egyik legirányítottabb hangú technológia. De nem az a legfőbb baja, hanem, hogy mérhetetlenül tohonya lassú dög bármelyik nagyobb Tannoy. A többi márkát most nem kezdem el ekézni, mert a poszt célja nem mások önérzetének megsértése.
Az viszont biztos, hogy a passzív váltó nélküliségű hang az tud valamit, ami miatt a legtöbb általam ismert stúdió jártasságú ember azt preferálja függetlenül bármitől. A mérettől, a helyes frekvenciamenettől, gyakorlatilag tényleg szinte bármitől függetlenül olyat hallgatnak és olyannal dolgoznak inkább.

- A Tannoy "külső" tölcsére nem merev, mozdulatlan, messze esik az ideális tölcsértől. Mondjuk az sem világos, miért ez a Tannoyozás? Az, hogy neked tetszik avagy nem tetszik egy-két típusa, csak az ízlésedről ad információt. Sokak nem szeretnének Tannoy "hangzást" hallgatni
- Megmérhetnéd már egyszer a szélessávú csodák TS paramétereit a szokásosan használt teljesítményen. Azután a hangdobozod térfogat és egyéb adataival kiegészítve szimuláltathatnánk egy GD-görbét. Csak, hogy lássuk már azt a "gyors" hangsugárzó működést....Vagy ha esetleg mégsem lenne gyors, netalán lassabb mint a szokásos nagytömegű hanszórós sugárzás, akkor gyárthatnánk elméleteket, hogy vajon miért hallunk gyorsnak/lassúnak egy hangsugárzót. Ez is lehet egy jó móka..
- A passzív hangváltók információ elnyeléséről is jó lenne olvasmi kicsit konkkrétabbat. Ez valami elképesztően új dolog lehet...világújdonság alighanem.

[sutemenyx]

Tudjuk a világ közepén az rft szélessávú áll, kétutas konstrukcióban. Ami már kétutas hangfal, szóval az egész gondolatmeneted teljesen butaság.

Mint azt egyszer írtam, minden bizonnyal ha az egy jó konstrukció lett volna, akkor a világ is arra haladt volna az elmúlt 60 évben.

Volt szélessávum, és van aktív monitorom is. Nem érzem azokat a dolgokat amiket Te írsz. Ugyan úgy elbírok élvezettel hallgatni egy passzív hangfalat is, aminek a hangszórókészlete, és az erősítés is egy más dimenzió.
Persze aktívban bizonyára jobb lenne.

Én nem mondtam, hogy a világ közepe. Én annyit mondtam, hogy a hangváltónélküliségnek van egy olyan előnye, amit passzív hangváltóval soha nem lehet elérni, és a megpróbálására tett kísérlet is minimum a szalagos induktivitásoknál, a tömör fém fóliás kondenzátoroknál és a grafitrúd ellenállásoknál kezdődik.
Mihez képest más dimenzió és micsoda? A Vincentre vagy a Parasoundra gondolsz?

[sutemenyx]

“voltak itt komolyabb próbálkozások ettől a szélessávúzástól”

Voltak biztosan. A 3 forintos fémezett polipropilén kondikból meg metáloxid ellenállasokból ám olyan hangok jönnek ki, hogy azóta is keresik az állukat.

Egyébként arra mindig kiváncsi voltam, hogy miért épít valaki ugyanolyan dolgot, mint amiért be lehet menni a boltba és megvenni.
B&W-től a Tannoyig, Dali-tól a Cantonig, Boston Acoustictól a Monitor Audioig mindenki ezeket a 2-3utas hangfalakat csinálja és árulja. Mi vesz rá valakit, hogy nekiálljon építeni egy ugyanolyat?
Mi az az elv, ami alapján úgy gondolja, hogy jobb lesz, mint a bolti?
Ez a kérdés érvényes persze az erősítőkre is és talán a DAC-okra is.

Gyakorlatilag évek óta ráültél a topikra, és még csak most tartasz ott, hogy mérni is kellene azt amit eddig fülre építettél. Ez így teljesek komolytalan. Az, hogy leírod, hogy mennyire jó hangfalat építettél arra csak azt lehet mondani, hogy messziről jött ember azt mond amit akar, és azt hall amit akar

Például ha megnézed, hogy egy valamire való ATC, JBL, nagy tannoy mennyibe is kerül újonnan, vagy használtan, akkor elég hamar rá lehet jönni, hogy valaki miért is épít. Én például azért, mert egy hasonló kategóriás hangfalat tized áron meg tudtam magamnak építeni használt hangszóróval, úgy, hogy a dobozt is magam készítettem, és még ígyis minőségibb belső alkatrészekkel. Még ha csak alulról is közelíti a gyári újat, már akkor is sokkal jobb, mint az amúgy hasonló árban kapható vackok.

A tervezés, önmegvalalósítás, tesztelgetés öröme sem másodlagos. ezt persze mezei hifista nem biztos, hogy érti/értékeli.

Szegény topic, nekem nem tűnt fel, hogy ráültem volna.
Hogy mi a komolytalan, abban nem foglalnék állást, de az biztos, hogy a DIY-nek több szintje is van, mindenki másért csinálja. A teljesség igénye nélkül néhány példa:

- Aki szeretne csinálni valamit, mindegy mi az, milyen lesz, vagy egyaltalan müködni fog-e, csak a csinálás élvezete hajtja.
- Aki szeretne kipróbálni dolgokat, és valami használhatót csinálni, amire aztán büszke lehet
- Aki valamilyen gyárit szeretne megvalósítani, amit már látott, de olcsóbban
- Aki jobbat szeretne csinálni, mint bármilyen gyári, megvehető megoldás, amivel eddig találkozott

Megnéztem mennyibe kerül, volt is korábban Prestige szériás Tannoyom, több is. Egy dolog derült csak ki, úgy áll benne egy csomó lóvé, hogy még szar is. Persze a maga módján jó, csak az kevés.

Különben slusszpoén a Tannoyokban, hogy elvileg a belső tölcsér gyakorlatilag tökéletesen illeszkedik a nagy membránra, ezáltal tényleg egy sugárzónak tekinthető, elvileg nagyon jónak kellene lenni a diszperziójának. Közben pedig az egyik legirányítottabb hangú technológia. De nem az a legfőbb baja, hanem, hogy mérhetetlenül tohonya lassú dög bármelyik nagyobb Tannoy. A többi márkát most nem kezdem el ekézni, mert a poszt célja nem mások önérzetének megsértése.
Az viszont biztos, hogy a passzív váltó nélküliségű hang az tud valamit, ami miatt a legtöbb általam ismert stúdió jártasságú ember azt preferálja függetlenül bármitől. A mérettől, a helyes frekvenciamenettől, gyakorlatilag tényleg szinte bármitől függetlenül olyat hallgatnak és olyannal dolgoznak inkább.

[Luxor Audio]

Helyesírás fikázását nem szeretnéd bedobni, biztos találnál hibát

Mielőtt kardot rántunk, javaslom értelmezni a "DIY" és a "termék" kifejezéseket. Sehogy sem jönnek össze, mivel a DIY-er önmagának épít valamit, a termék pedig a piacra készül. Ha ez téged nem zavar fogalmazás közben, nyugodtan hagyd figyelmen kívül az én megjegyzésemet is!

[Luxor Audio]

Egyébként arra mindig kiváncsi voltam, hogy miért épít valaki ugyanolyan dolgot, mint amiért be lehet menni a boltba és megvenni.

Ha kiszámoljuk egy gyári hangdoboz anyagárát, máris megfejtettük a legfőbb okot. Egy 1 millió forintos gyári hangdoboz általában 300-400 ezer forintból könnyen megépíthető otthon, ha pedig duplázzuk a költségvetés végösszegét, sokmilliós csodák szintje is elérhető lesz. Ehhez jön még a személyre szabhatóság szabadsága, az építés öröme és a saját produktum szeretete. Mindez persze csak akkor igaz, ha van némi szaktudás is az építő puttonyában, ennek hiányában a fenti okfejtés már nem igaz.

[Luxor Audio]

Gondolom te sem profi diyer vagy aki termékeket állít elő...

Csodaszép oximoron.

[audioline]

"Mi az az elv, ami alapján úgy gondolja, hogy jobb lesz, mint a bolti?"

A bolti - főleg egy árkategóriáig - nem a "kihoztuk belőle a maximumot"-ról szól. Ezt talán nem is kell külön megmagyarázni. Aki épít vagy tuningol - és jó esetben ért is hozzá, és türelmes a reszelgetésekkel... -, azzal a céllal teszi, hogy kihozza belőle a maximumot, ill. füléhez/ízléséhez hangolja.