DAC-olás

[Picabia]

Találtam USB drivert Windows hoz , nem tudom ez használható rpi3 b+ hoz?

Nem. Az rpi-n ARM alapú Linux fut. Ilyen drivert nem fogsz találni. A HEED gondolom szabvány USB audio tud, fel fogja ismerni a Volumio.
A "Generic I2S DAC" rosz beállítás, mert ahogy már írtam, I2S-t az a rpi tüskesorára dugott DAC kártyák használnak, mint az IQaudIO, vagy a HiFiBerry. Azokat egyébként meg találod a listában is.
Próbáld az I2S DAC opciót "off"-ra állítani, az USB-nek az Output Device-nál kell megjelennie. (Az internet népe szerint legalábbis. Kipróbálni nem tudtam, mert nem Volumio-t használok)

[csjoco]

Találtam USB drivert Windows hoz , nem tudom ez használható rpi3 b+ hoz?

[mishow]

Átnéztem nem találok, telepíteni kell esetleg?

Általában az eszközök felismerik a Heed usb kártyát, de lehet, hogy kell telepíteni usb drivert.
A neten kell lennie, próbáld leszedni.
Szerintem a heedaudio.com oldalon lesz.

[csjoco]

Átnéztem nem találok, telepíteni kell esetleg?

[mishow]

A DAC kiválasztás : Generic I2S DAC
USB vel csatlakozok a HEED Dactilus III-DAC-hoz , de nincs hang ...
Mást kellene kiválasztanom?
Köszönöm a választ!

A DAC listában látnod kellene a HEED feliratot.
A Dactiluson hátul a kapcsoló usb-re van állítva?

[csjoco]

Sziasztok!

Segítsetek!

Fut a Volumio az RPi 3B+-on, Tidal-lal kapcsolva. A DAC kiválasztás : Generic I2S DAC
USB vel csatlakozok a HEED Dactilus III-DAC-hoz , de nincs hang ...
Mást kellene kiválasztanom?
Köszönöm a választ!

[csjoco]

Egyelőre a beállításnál tartok, de igen USB-t fogok használni.

[Picabia]

Tudtok tanácsot adni, hogy a volumio beállításakor milyen DAC-ot válasszak, a Heed Dactilus III nincs a kiválaszthatók között. Köszönöm!

Nem Volumio-t használok, de általában akkor kell konkrét DAC típust választani, ha a RP-re a tüskesoron rádugott I2C buszos DAC-ot használsz. A Heed-et gondolom USB-n csatlakoztattad.

[csjoco]

Már van egy RPi 3 B+ amin fut a volumio, nem tudom mivel lehet jobb az ALLO Digione?

[csjoco]

Tudtok tanácsot adni, hogy a volumio beállításakor milyen DAC-ot válasszak, a Heed Dactilus III nincs a kiválaszthatók között. Köszönöm!

[BLX]

Sziasztok!

Kezdő révén van jó pár kérdés amire választ keresek :

Működhet a Tida MQA egy Rpi3+Volumio + HEED Dactilus III DAC használatával?
A HEED Dactilus III képes a nagyobb febontású MQA kicsomagolására?

Köszönöm a választ!

Én azt sejtem, hogy nagy valószínűséggel 24bit 96kHz-ig kitudja csomagolni a Tidal/Volumio. Ez a felbontás egy jó DAC esetében elég kell, hogy legyen a jó zenei élményhez. (Sőt már a 16bit 44,1kHz is elég adott esetben.) Ezt tudja a Dactilus 3 is, sőt még 192kHz-et is. Én nem szaladnék az MQA kompatibilitás irányába feltétlenül. 1.3-as verziójú DA kártya van ebben a Dactilusban? Mely eszközökkel rendelkezel már? Mi a kereted DAC-ra és lejátszóra?
Ismered az Allo Digione Signature Playert? https://www.allo.com/sparky/digione-sig ... layer.html
Itt RPi alapon van egy jó minőségű Spdif audio kijárat, ha RPi irányban gondolkoznál.

[alto]

Sziasztok!

Kezdő révén van jó pár kérdés amire választ keresek :

Működhet a Tida MQA egy Rpi3+Volumio + HEED Dactilus III DAC használatával?
A HEED Dactilus III képes a nagyobb febontású MQA kicsomagolására?

Köszönöm a választ!

Nincs a Dactilusban MQA dekóder. Ettől még simán szólhat szebben, mint egy 200-300 dolláros kínai kacat MQA-val. Nincs tapasztaltom a Volumioval, de feltételezem, hogy ki lehet vele csomagoltatni az MQA-t a nem MQA képes DAC-ok számára, mint ahogy pl. a Roon-ban is be lehet ezt állítani.

[csjoco]

Sziasztok!

Kezdő révén van jó pár kérdés amire választ keresek :

Működhet a Tida MQA egy Rpi3+Volumio + HEED Dactilus III DAC használatával?
A HEED Dactilus III képes a nagyobb febontású MQA kicsomagolására?

Köszönöm a választ!

[LIMAR]

A "látványosan elértéktelenítjük a műszaki adatok fontosságát" azt jelenti, hogy szándékosan befolyásolni akarjuk ezt a szabadelvűséget, degradálunk: azt propagáljuk, hogy nem érnek a műszaki jellemzők egy fabatkát sem, semmi közük a hangminőséghez, ha megnyomod a play gombot, akkor megkapod az igazságot, stb...

Nem hinném, hogy komoly gyártó/kereskedő ilyent hangoztatna. Aki ezt teszi, tisztában van vele, hogy a terméke műszaki oldalról enyhén szólva is kifogásolható, ezért a misztikum irányából közelít a fogyasztóhoz.

A műszaki paraméterek fontossága elsősorban gyártói oldalról kellene, hogy hangsúlyt kapjon a berendezés tervezésekor, gyártásakor, minőség biztosításakor. A fogyasztót nem szabad terhelni olyan dolgokkal, amihez nem ért. Neki tiszta lelkiismerettel műszakilag is korrekt berendezést kell kínálni. Mindenkinek a saját elvárásai (és lehetőségei) szerinti berendezést. Ehhez kell a hosszú távú kapcsolat egy fogyasztó és kereskedő között. Mindkettő jól ismeri egymás kínálatát és elvárásait. Ennek a kapcsolatnak az alapja a kölcsönös bizalom, ami csak sok év alatt alakul ki. Viszont egy szint felett ez csak így működőképes és mindenki számára megnyugtató.

Azért léteznek minőség szintek az audio világában is. Lehetnek ezek párhuzamos "létrák" is, de a létra fokai nagyon is jól követhetők. Csak ki ezen, ki azon a létrán mászik fel, hogy közelebb kerüljön a saját boldogságához, ami persze az egyéntől nagyban függ.

[shany]

...Akkor ezt a tömeget milyen paraméter hegyekkel kellene bombázni? Amik az egyes készülékek különbségeit jellemeznék úgysem fogna fel belőlük gyakorlatilag semmit. Nem is várható el egy átlag felhasználótól, hogy ezeket a paramétereket ismerje, kiértékelje. Nincs meg hozzá az ismeretanyaga...

Én semmit nem írtam erre vonatkozólag
Akit érdekelnek a műszaki paraméterek, jellemzők, az nyilván megnézi, elolvassa, utánajár, akit meg nem érdekel, az nem foglalkozik vele.

A "látványosan elértéktelenítjük a műszaki adatok fontosságát" azt jelenti, hogy szándékosan befolyásolni akarjuk ezt a szabadelvűséget, degradálunk: azt propagáljuk, hogy nem érnek a műszaki jellemzők egy fabatkát sem, semmi közük a hangminőséghez, ha megnyomod a play gombot, akkor megkapod az igazságot, stb...

... Munkám során rendkívül sok egyéniséggel találkozom, akinek az elvárása a reprodukcióval szemben tökéletesen ellentétes....

Gyakorlatilag pontosan erről a jelenségről írtam, néhány hozzászólással ezelőtt, némileg más kontextusban:
"A hifisták egy részének szokása, hogy a szubjektív hangi jellemzőket abszolútizálják: tényként kezelik, hogy egy készülék „fülre jó” avagy nem, hol helyezkedik el a hangminőség ranglétráján.
Teszik ezt annak ellenére, hogy már többször nyílvánvalóvá vált, hogy ezek a ranglétrák nem azonosak, párhuzamosak, vagy akár semmi közük egymáshoz, még hifista berkeken belül sem."

[LIMAR]

....Arra céloztam, hogy ha látványosan elértéktelenítjük a műszaki adatok fontosságát ....

A technika, technológia ugrásszerű fejlődése az utóbbi évtizedekben meghaladta az emberi befogadóképességet.
Az emberek a készülékeik tudásának is csak pár százalékát használják ki, mert nem értenek hozzá.
Akkor ezt a tömeget milyen paraméter hegyekkel kellene bombázni? Amik az egyes készülékek különbségeit jellemeznék úgysem fogna fel belőlük gyakorlatilag semmit. Nem is várható el egy átlag felhasználótól, hogy ezeket a paramétereket ismerje, kiértékelje. Nincs meg hozzá az ismeretanyaga.

Az érzékeinkre ható berendezéseket az átlag felhasználó az érzékszervei és az azokra gyakorolt hatások alapján fogja értékelni - nagyon helyesen. És itt jön be az is, hogy a mi hobbink tárgyai művészi alkotásokat tolmácsolnak számunkra. Az adott mű reprodukálásának a megítélése pedig rendkívül szubjektív. Munkám során rendkívül sok egyéniséggel találkozom, akinek az elvárása a reprodukcióval szemben tökéletesen ellentétes.
Nincs szabvány ember, aki egy adott szabvány szerint ítél meg egy hangreprodukciós láncot. Mindegyikük másként él meg egy 2A3-as SE és egy sok száz W-os félvezetős eszköz produkcióját. Az egyiküket az egyikkel, a másikukat a másikkal lehet kikergetni a világból.
Akkor most kinek van igaza? Mindkettőnek, mert mindkettő megtalálta a számára örömöt okozó láncot (meg azt, amit nem képes elviselni). Ki a 2A3 SE-ben, ki az 500W NFB solid state-ben. Ki 60 dB-n, ki 110 dB-n hallgatva a kedvenc zenéit.
Akkor kinek kellene a döntését befolyásolni és milyen paraméterekkel?

[gomolalaci]

A marketing épp úgy egy felsőfokú végzettséget igénylő szakma mint a mérnök. Vannak jó és rossz szakemberek mindkét területen, de az egyik szakmát a másik fölé helyezni értelmetlen és arrogáns dolog. Én egyébként mérnök vagyok, így nem a mundér becsületét védem.
A Hifi szakmában eddig eltöltött 15 év alatt többszáz DAC-ot adtam el. Soha, senki nem kérdezte eddig, hogy mennyi is a SINAD-ja egy adott készüléknek. A vevők a hangminőség, a funkcionalítás, a kezelhetőség és a design alapján hoznak döntéseket.

Na akkor szerencsés vagy, ha minden vevőd úgy megy be, hogy pénz nem számít!

Egyszer megkérdeztem egy (általam nem kedvelt) villamosmérnököt, hogy a villamos hány méter hosszú? Nem örült

[frenki485]

A heten tobben is kerestek nalam dac-ot, es semmi mas nem erdekelte oket csak ennek a DIN szabvanynak a meglete, akkor biztos jo lesz a hang is. Ertheto.

Hmmm... érzek itt némi iróniát
Nyilván egy frissített (az 1973-as DIN 45500-hez képest a jelenkor szinvonalának -minimálisan-megfelelő), újabb szabvány, vagy nevezzük "plecsni"-nek, megléte nem lenne hátrány. Már ha épp vki erre gerjed a kapott hangtól függetlenül...
Mindamellett voltak erősítőim és lemezjátszóim bőven '73 előttiek és imádtam őket (a hangjukat) és qrvára nem érdekelt semmilyen szabványnak történő megfelelés

[shany]

...
Kellene egy standard, aminek megfelel, egy plecsni, aztan kesz....

Van ilyen plecsni 1973 óta, DIN45500 a neve...

Nem tudom, honnan jön, hogy bármilyen rangsorba állítottam a vállalaton belüli funkciókat.
A marketing feladata a piac, a potenciális vásárló attitűdjének a kívánt irányú befolyásolása/előállítása, az adott készülék-, a gyártó irányában, a saját eszközrendszerén keresztül. Tehát ez a munka abszolút fontosságú, ha el is akarják adni a terméket, a tervezett módon.

Arra céloztam, hogy ha látványosan elértéktelenítjük a műszaki adatok fontosságát - és itt most alapvetően erről van szó -, akkor felértékelődik egyéb információk értéke: márka-történelem, küldetés, elhivatottság, egyedi technológiák-, sajátos készüléktervezési filozófiák-, know-how, stb. És ezeknek a fejekbe ültetése, tálalása, kellő hangsúlyozása marketing feladat.

Egyébént furcsa, hogy mennyire beragadt ez a SINAD üldözés. Ha egyszer valakit nem érdekel, akkor miért foglalkozik vele ?Egyáltalán megadják ezt a gyártók?

[alto]

A marketing épp úgy egy felsőfokú végzettséget igénylő szakma mint a mérnök. Vannak jó és rossz szakemberek mindkét területen, de az egyik szakmát a másik fölé helyezni értelmetlen és arrogáns dolog. Én egyébként mérnök vagyok, így nem a mundér becsületét védem.
A Hifi szakmában eddig eltöltött 15 év alatt többszáz DAC-ot adtam el. Soha, senki nem kérdezte eddig, hogy mennyi is a SINAD-ja egy adott készüléknek. A vevők a hangminőség, a funkcionalítás, a kezelhetőség és a design alapján hoznak döntéseket.

Na akkor szerencsés vagy, ha minden vevőd úgy megy be, hogy pénz nem számít!

Ott a pont, persze, a büdzsé számít. Kifelejtettem.

A high-end szegmensben pedig van még egy meghatározó tényező, ez a személyes bizalom.

[sutemenyx]

A marketing épp úgy egy felsőfokú végzettséget igénylő szakma mint a mérnök. Vannak jó és rossz szakemberek mindkét területen, de az egyik szakmát a másik fölé helyezni értelmetlen és arrogáns dolog. Én egyébként mérnök vagyok, így nem a mundér becsületét védem.
A Hifi szakmában eddig eltöltött 15 év alatt többszáz DAC-ot adtam el. Soha, senki nem kérdezte eddig, hogy mennyi is a SINAD-ja egy adott készüléknek. A vevők a hangminőség, a funkcionalítás, a kezelhetőség és a design alapján hoznak döntéseket.

Na akkor szerencsés vagy, ha minden vevőd úgy megy be, hogy pénz nem számít!

[alto]

A marketing épp úgy egy felsőfokú végzettséget igénylő szakma mint a mérnök. Vannak jó és rossz szakemberek mindkét területen, de az egyik szakmát a másik fölé helyezni értelmetlen és arrogáns dolog. Én egyébként mérnök vagyok, így nem a mundér becsületét védem.
A Hifi szakmában eddig eltöltött 15 év alatt többszáz DAC-ot adtam el. Soha, senki nem kérdezte eddig, hogy mennyi is a SINAD-ja egy adott készüléknek. A vevők a hangminőség, a funkcionalítás, a kezelhetőség és a design alapján hoznak döntéseket.

[shany]

... Soha nem ertettem miert szukseges egy home audio szamara gyartott keszuleken megadni THD+N es SN ratio adatokat, megis ki az aki ezalapjan barmit relevans modon kovetkeztet az otthoni hifijeben nyujtott teljesitmenyre ravetitve ezen informaciokat.
Kellene egy standard, aminek megfelel, egy plecsni, aztan kesz. A ProAudio egy mas tortenet, ott legyen. De itt, ebben a csoportban rugozni ilyen dolgokon totalisan felesleges.

Vajon milyen hatása lenne egy ilyen plecsnis rendszer bevezetésének?
Több gyártó átrendezné a szervezeti struktúráját: néhány mérnök elküld, helyükre marketinges jön...
Az amatőrök által megvásárolt professzionális mérőrendszerek száma is növekedne talán ?

Ha valakinek nem hasznos bizonyos információ, akkor korlátozzuk azok számára, is akik érdekesnek/hasznosnak találják, avagy esetleg értelmezni is tudják, a mögöttes tartalomra utalással egyetemben ?

A ProAudioban mirt hasznos a THD+N es SN ratio, hiszen a végcél ott is valamilyen meghallgatás/hallgatásra szánt termék?

[alto]

Én toleráns vagyok, engem nem zavar ha valaki zene helyett SINAD-ot hallgat, feltéve ha ezt otthon a négyfal között teszi...

[shany]

...
Arra celzol esetleg ezt azert csinaltak, hogy legyen termekuk Amirek listajanak also harmadaban is? :)
Igy majd biztos joval tobb elismero szot kapnanak az audiofulektol? Kotve hiszem. A kevesbe elismero szavak azert szulettek, mert a merve tokeletes eszkozeik hallgatas soran pont az ellenkezojet valtottak ki az emberekbol. Ha merve rossz lesz es meg fulre is, miert adna tobb vasarlot/elismerot? Ha pedig fulre jo lenne, mindentol fuggetlenul elmondanak, hogy ez most tenyleg jol sikerult.
Hozzateszem, hogy az ara predesztinalja arra, hogy a Sinad top10 vasarlokozonsege ugyanugy nem lesz erintett a termeket illetoen a hangminosegtol fuggetlenul :)

A hifisták egy részének szokása, hogy a szubjektív hangi jellemzőket abszolútizálják: tényként kezelik, hogy egy készülék „fülre jó” avagy nem, hol helyezkedik el a hangminőség ranglétráján.
Teszik ezt annak ellenére, hogy már többször nyílvánvalóvá vált, hogy ezek a ranglétrák nem azonosak, párhuzamosak, vagy akár semmi közük egymáshoz, még hifista berkeken belül sem.

Nem hinném, hogy SMSL vagy a többi gyártó is missziót folytatna: hogy össze akarná kötni a szubjektív jellemzőket az objektív paraméterekkel a hifista fejekben.
Ez üzlet, egyszerűen kiszolgálják az igényeket, kihasználják a lehetőségeket ( az ASR „munkássága” ) a piac megcélozható szegmenseiben.

A mély-hifista tanokkal szemben nyilván más technika szükséges: a hiteles megjelenéshez nem praktikus paraméterekkel támadni, sőt....ide olyan készüléket kell adni ami „jól szól”, ad egy egy tetszetős ízt, bejövős hangzást.... mármint a hifisták egy részének.
Meg persze szükséges a megfelelő árazás - hogy komolyan lehessen venni a készüléket – a nyugati-, kellően alacsony készülékár/belső tartalom költsége mutatóval.
A hifista valós érték megállapítási mechanizmusoknak megfelelve...