DAC-olás

[gomolalaci]

A marketing épp úgy egy felsőfokú végzettséget igénylő szakma mint a mérnök. Vannak jó és rossz szakemberek mindkét területen, de az egyik szakmát a másik fölé helyezni értelmetlen és arrogáns dolog. Én egyébként mérnök vagyok, így nem a mundér becsületét védem.
A Hifi szakmában eddig eltöltött 15 év alatt többszáz DAC-ot adtam el. Soha, senki nem kérdezte eddig, hogy mennyi is a SINAD-ja egy adott készüléknek. A vevők a hangminőség, a funkcionalítás, a kezelhetőség és a design alapján hoznak döntéseket.

Na akkor szerencsés vagy, ha minden vevőd úgy megy be, hogy pénz nem számít!

Egyszer megkérdeztem egy (általam nem kedvelt) villamosmérnököt, hogy a villamos hány méter hosszú? Nem örült

[frenki485]

A heten tobben is kerestek nalam dac-ot, es semmi mas nem erdekelte oket csak ennek a DIN szabvanynak a meglete, akkor biztos jo lesz a hang is. Ertheto.

Hmmm... érzek itt némi iróniát
Nyilván egy frissített (az 1973-as DIN 45500-hez képest a jelenkor szinvonalának -minimálisan-megfelelő), újabb szabvány, vagy nevezzük "plecsni"-nek, megléte nem lenne hátrány. Már ha épp vki erre gerjed a kapott hangtól függetlenül...
Mindamellett voltak erősítőim és lemezjátszóim bőven '73 előttiek és imádtam őket (a hangjukat) és qrvára nem érdekelt semmilyen szabványnak történő megfelelés

[shany]

...
Kellene egy standard, aminek megfelel, egy plecsni, aztan kesz....

Van ilyen plecsni 1973 óta, DIN45500 a neve...

Nem tudom, honnan jön, hogy bármilyen rangsorba állítottam a vállalaton belüli funkciókat.
A marketing feladata a piac, a potenciális vásárló attitűdjének a kívánt irányú befolyásolása/előállítása, az adott készülék-, a gyártó irányában, a saját eszközrendszerén keresztül. Tehát ez a munka abszolút fontosságú, ha el is akarják adni a terméket, a tervezett módon.

Arra céloztam, hogy ha látványosan elértéktelenítjük a műszaki adatok fontosságát - és itt most alapvetően erről van szó -, akkor felértékelődik egyéb információk értéke: márka-történelem, küldetés, elhivatottság, egyedi technológiák-, sajátos készüléktervezési filozófiák-, know-how, stb. És ezeknek a fejekbe ültetése, tálalása, kellő hangsúlyozása marketing feladat.

Egyébént furcsa, hogy mennyire beragadt ez a SINAD üldözés. Ha egyszer valakit nem érdekel, akkor miért foglalkozik vele ?Egyáltalán megadják ezt a gyártók?

[alto]

A marketing épp úgy egy felsőfokú végzettséget igénylő szakma mint a mérnök. Vannak jó és rossz szakemberek mindkét területen, de az egyik szakmát a másik fölé helyezni értelmetlen és arrogáns dolog. Én egyébként mérnök vagyok, így nem a mundér becsületét védem.
A Hifi szakmában eddig eltöltött 15 év alatt többszáz DAC-ot adtam el. Soha, senki nem kérdezte eddig, hogy mennyi is a SINAD-ja egy adott készüléknek. A vevők a hangminőség, a funkcionalítás, a kezelhetőség és a design alapján hoznak döntéseket.

Na akkor szerencsés vagy, ha minden vevőd úgy megy be, hogy pénz nem számít!

Ott a pont, persze, a büdzsé számít. Kifelejtettem.

A high-end szegmensben pedig van még egy meghatározó tényező, ez a személyes bizalom.

[sutemenyx]

A marketing épp úgy egy felsőfokú végzettséget igénylő szakma mint a mérnök. Vannak jó és rossz szakemberek mindkét területen, de az egyik szakmát a másik fölé helyezni értelmetlen és arrogáns dolog. Én egyébként mérnök vagyok, így nem a mundér becsületét védem.
A Hifi szakmában eddig eltöltött 15 év alatt többszáz DAC-ot adtam el. Soha, senki nem kérdezte eddig, hogy mennyi is a SINAD-ja egy adott készüléknek. A vevők a hangminőség, a funkcionalítás, a kezelhetőség és a design alapján hoznak döntéseket.

Na akkor szerencsés vagy, ha minden vevőd úgy megy be, hogy pénz nem számít!

[alto]

A marketing épp úgy egy felsőfokú végzettséget igénylő szakma mint a mérnök. Vannak jó és rossz szakemberek mindkét területen, de az egyik szakmát a másik fölé helyezni értelmetlen és arrogáns dolog. Én egyébként mérnök vagyok, így nem a mundér becsületét védem.
A Hifi szakmában eddig eltöltött 15 év alatt többszáz DAC-ot adtam el. Soha, senki nem kérdezte eddig, hogy mennyi is a SINAD-ja egy adott készüléknek. A vevők a hangminőség, a funkcionalítás, a kezelhetőség és a design alapján hoznak döntéseket.

[shany]

... Soha nem ertettem miert szukseges egy home audio szamara gyartott keszuleken megadni THD+N es SN ratio adatokat, megis ki az aki ezalapjan barmit relevans modon kovetkeztet az otthoni hifijeben nyujtott teljesitmenyre ravetitve ezen informaciokat.
Kellene egy standard, aminek megfelel, egy plecsni, aztan kesz. A ProAudio egy mas tortenet, ott legyen. De itt, ebben a csoportban rugozni ilyen dolgokon totalisan felesleges.

Vajon milyen hatása lenne egy ilyen plecsnis rendszer bevezetésének?
Több gyártó átrendezné a szervezeti struktúráját: néhány mérnök elküld, helyükre marketinges jön...
Az amatőrök által megvásárolt professzionális mérőrendszerek száma is növekedne talán ?

Ha valakinek nem hasznos bizonyos információ, akkor korlátozzuk azok számára, is akik érdekesnek/hasznosnak találják, avagy esetleg értelmezni is tudják, a mögöttes tartalomra utalással egyetemben ?

A ProAudioban mirt hasznos a THD+N es SN ratio, hiszen a végcél ott is valamilyen meghallgatás/hallgatásra szánt termék?

[alto]

Én toleráns vagyok, engem nem zavar ha valaki zene helyett SINAD-ot hallgat, feltéve ha ezt otthon a négyfal között teszi...

[shany]

...
Arra celzol esetleg ezt azert csinaltak, hogy legyen termekuk Amirek listajanak also harmadaban is? :)
Igy majd biztos joval tobb elismero szot kapnanak az audiofulektol? Kotve hiszem. A kevesbe elismero szavak azert szulettek, mert a merve tokeletes eszkozeik hallgatas soran pont az ellenkezojet valtottak ki az emberekbol. Ha merve rossz lesz es meg fulre is, miert adna tobb vasarlot/elismerot? Ha pedig fulre jo lenne, mindentol fuggetlenul elmondanak, hogy ez most tenyleg jol sikerult.
Hozzateszem, hogy az ara predesztinalja arra, hogy a Sinad top10 vasarlokozonsege ugyanugy nem lesz erintett a termeket illetoen a hangminosegtol fuggetlenul :)

A hifisták egy részének szokása, hogy a szubjektív hangi jellemzőket abszolútizálják: tényként kezelik, hogy egy készülék „fülre jó” avagy nem, hol helyezkedik el a hangminőség ranglétráján.
Teszik ezt annak ellenére, hogy már többször nyílvánvalóvá vált, hogy ezek a ranglétrák nem azonosak, párhuzamosak, vagy akár semmi közük egymáshoz, még hifista berkeken belül sem.

Nem hinném, hogy SMSL vagy a többi gyártó is missziót folytatna: hogy össze akarná kötni a szubjektív jellemzőket az objektív paraméterekkel a hifista fejekben.
Ez üzlet, egyszerűen kiszolgálják az igényeket, kihasználják a lehetőségeket ( az ASR „munkássága” ) a piac megcélozható szegmenseiben.

A mély-hifista tanokkal szemben nyilván más technika szükséges: a hiteles megjelenéshez nem praktikus paraméterekkel támadni, sőt....ide olyan készüléket kell adni ami „jól szól”, ad egy egy tetszetős ízt, bejövős hangzást.... mármint a hifisták egy részének.
Meg persze szükséges a megfelelő árazás - hogy komolyan lehessen venni a készüléket – a nyugati-, kellően alacsony készülékár/belső tartalom költsége mutatóval.
A hifista valós érték megállapítási mechanizmusoknak megfelelve...

[shany]

Kérdés: honnan szerzik a PCM1704U-J chipeket? Évek óta nem gyártják őket?

Inkább, honnan szerezték, mondjuk néhány évvel ezelőtt. Pl. innen: https://www.rocelec.com
De ez nem is igazán lényeges, gyanítom, a tervezett értékesítés egyébként is nagyon alacsony lehet, ez inkább egy marketing eszköz. Egy ellenpont, az ASR és SINAD gyűlölő-, füllel-értő hifisták számára....szeretettel

[robi-k]

Kérdés: honnan szerzik a PCM1704U-J chipeket? Évek óta nem gyártják őket?

[sutemenyx]

Ez már szemtelenség: chifi dac drágábban mint a Holo Audio – Spring 3 DAC legdrágább kivitele
https://www.smsl-audio.com/portal/produ ... d/750.html
SMSL VMV D3 Balanced DAC R2R 4x PCM1704 32bit 768kHz DSD512 MQA.jpg

Ezt csinaljak a borokkal is. Egesz jot csinalnak, aztan mostmar kezdik ugy arazni, mint az igazan nagyok. Pedig azert még csak a gyerekmedencéből locsoljak a vizet szét.

A víruskutatásaik mondjuk jol mennek.., egész nagy a worldwide impact.

[shany]

Ez már szemtelenség: chifi dac drágábban mint a Holo Audio – Spring 3 DAC legdrágább kivitele
https://www.smsl-audio.com/portal/produ ... d/750.html

SMSL VMV D3 Balanced DAC R2R 4x PCM1704 32bit 768kHz DSD512 MQA.jpg (44.63 KiB) Megtekintve 3259 alkalommal

[mishow]

Köszönöm a választ.Amúgy ez a dac amit írtam,egy ieast m30-ban lévő sabre dac-nál jobb minôséget képvisel?

Nem, csak más. Ár/minőség tekintetében ugyanaz a kategória, hangban a Sabre élénkebb, szellősebb, feszesebb, az AKM kicsit melegebb, puhább hang. Feltéve, hogy még eredeti AKM chip van benne, mert a gyár leégése óta ez erősen kétséges.
Sokan eleve az egyiket szeretik, sokan a másikat. Inkább azt válaszd, amelyik a szolgáltatás alapján jobban bejön. Az M30 inkább streamer, az SMSL egy dac, nem ugyanarra készültek.

[darthdick]

Köszönöm a választ.Amúgy ez a dac amit írtam,egy ieast m30-ban lévő sabre dac-nál jobb minôséget képvisel?

[darthdick]

Kapisgálom amit írsz.De...az apple music az gyengébb minőség mint a tidal, vagy tévedek?
Amúgy egy S.M.S.L. sanskrit mk2-vel kokettálok...Túlbonyolítani nem szándékozom,de százezreket nem akarok kiadni streamerre.

[darthdick]

Üdv!
Ebben a témában nem vagyok járatos.
Egy kérdésem van.Adott mondjuk egy iphone,amit ráakasztok egy dacra,ami megy az erősítőbe.Az iphoneon lévő tidal milyen minőségben megy ki a dachoz?Van ebben az esetben értelme a master csomagnak?A dac mit fog érzékelni belőle?köszönöm válaszotokat előre is.

[viri]

Felesleges időtöltés...Ha megszokod a Linuxot, legfeljebb néha más Linux disztrora váltasz, de nem akarsz már egyik winfossal sem bajlódni, nemcsak zenehallgatás, hanem más miatt sem.
És igen, Linux alatt általában szebben szól minden, hogy miért, arról majd később és másutt.

Nem biztos, hogy ez mindenütt működik! Egyik barátom kb. 1 éve amikor beindult az audio Linux hype, megcsinálta magának, meg egy közös barátunknak pendrivera. Én már nála hallottam, egy nem csúcs, de egy tisztességes, jó hangú rendszerben. Egyrészt nem volt akkora ég és föld különbség, mint amekkorára a fórumos beharangozás alapján számítottam, másrészt ami kis előny volt, az a win szerver javára volt, úgy hogy maradt is nála a régi, később a másik srác is vissza váltott, én meg ezek után nem is foglalkoztam vele. Ettől még másnál lehet jobb a linux, ezzel csak annyit akartam mondani, amivel az elején is kezdtem, hogy nem biztos hogy mindenkinél így van.

[La_Valse]

Kérem szépen, úgy általában a Windows, a Linux csak korlátozottan használható zenehallgatásra.
Sokat kell piszmogni a fejlesztőknek, de a felhasználóknak is, mire elégedettek lehetnek. Úgy általában.
Inkább örüljünk, hogy van választék, mindenki találhat magának testhez állót, sem mint csépeljük egymást.

[fülelek]

Felesleges időtöltés...Ha megszokod a Linuxot, legfeljebb néha más Linux disztrora váltasz, de nem akarsz már egyik winfossal sem bajlódni, nemcsak zenehallgatás, hanem más miatt sem.
És igen, Linux alatt általában szebben szól minden, hogy miért, arról majd később és másutt.

[Elmo]

Kb. 5-6 év Linuxozás után, kíváncsiságból kipróbáltam a Win 10-et, kigyomlálva, Fidelizerrel stb. Fél napig bírtam...

[fülelek]

Foobarban a Wasapi -megfelelő beállításokkal -jól hallhatóan jobb, mint a direct sound. De winfosokon a cplay (asio) meg a stealth talán a legjobb, -kellően nem igazán felhasználóbarát egyik sem
Persze ez régen volt, ma már a Linux egyértelműen nyerő (nálam)

[denesdr]

Egy kis segítséget kérek:
Van egy Ifi Idac2 dacom, amit korábban foobarral hallgattam, és a különböző felbontás esetén a dacon lévő színek úgy változtak, ahogy a felbontás miatt kellett változni.
Váltottam jriverre, de itt a színek nem változnak a dacon, mindig zöld színnel világít. Ennek ellenére persze lejátssza a dsd fájlokat is, de a szín nem változik.

Valszeg Direct Sound (ez a Windows keverője) van beállítva kimenetnek a JRiverben. Tools -> Options -> Audio Device alatt be tudod állitani, hogy mi legyen a kimenet, WASAPI vagy ASIO az ajánlott.

Köszi, sikerült. A színek működnek. Hang szempontjából mindegy, hogy WASAPI vagy ASIO? Én nem érzem, hogy más lenne a hagja egyik a másiknál.

Jól érzed, hogy nem érzed (vagyis nem hallod). Elméletileg nem kell, hogy legyen hallható különbség még Direct Sound esetén sem, de ha azt akarod, hogy semmiképp ne legyen resampling a Windows által, akkor jön a képbe a WASAPI meg az ASIO, ez utóbbi az alacsony késleltetése miatt érdekes főleg.

[aladin66]

Egy kis segítséget kérek:
Van egy Ifi Idac2 dacom, amit korábban foobarral hallgattam, és a különböző felbontás esetén a dacon lévő színek úgy változtak, ahogy a felbontás miatt kellett változni.
Váltottam jriverre, de itt a színek nem változnak a dacon, mindig zöld színnel világít. Ennek ellenére persze lejátssza a dsd fájlokat is, de a szín nem változik.

Valszeg Direct Sound (ez a Windows keverője) van beállítva kimenetnek a JRiverben. Tools -> Options -> Audio Device alatt be tudod állitani, hogy mi legyen a kimenet, WASAPI vagy ASIO az ajánlott.

Köszi, sikerült. A színek működnek. Hang szempontjából mindegy, hogy WASAPI vagy ASIO? Én nem érzem, hogy más lenne a hagja egyik a másiknál.

[Quetz]

Ezt a képet találtam a audiosciencereview.com-on. Itt a DAC-okat hasonlítják össze és van egy Disortion and Noise SINAD táblázat ahol rangsorolják őket. Ez menyire tekinthető tényleges rangsornak?
https://www.audiosciencereview.com/foru ... 32&slide=0

Annyiban, amennyiben csak a mért SNR alapján akarsz döntést hozni. A magas SINAD hatása, hogy nem fog sisteregni a hangfalad. Legalábbis nem a DAC miatt.