Általában a hifiről

[LIMAR]

Hát én a mérésekkel kapcsolatban pont fordítva gondolom mint sokan: éppenhogy csomó olyan dolgot lehet már mérni amit az emberek nem is képesek hallani.

Tovább megyek: szinte csak azt mérnek, amit nem vagyunk képesek meghallani.
Ergo, semmi köze nincs a hangminőséghez.

Sajnálatosan ma még nincs semmiféle általános mérési eljárás, ami korrelálna a hangminőséggel.
A legpocsékabb mérési eredményeket produkáló csöves elektronikák, hangsugárzók adják a legnagyobb zenei élményt.
A filléres és tökéletes mérési eredményekkel rendelkező tömegszemét meg hallgathatatlan.
Két egyformán 0.0001%-os mért torzítású erősítő közül az egyik hallgathatatlan, a másik hallgatása hatalmas élményt ad.
Egy nagy élményt adó más technológiájú erősítő 3 nagyságrenddel többet torzít.
Akkor meg mit mérjünk? Minek mérjünk?

Nem kell ezeken a méréseken rugózni a zenehallgatónak. Nem a felhasználó dolga. A gyártók mérjenek, tervezzenek.
A termékeiket a felhasználó majd a saját ízlésvilága alapján értékeli.

Nyilvánvaló, hogy vannak mérési eljárások, mért paraméterek, amik azért összefüggésbe helyezhetők a kapott hangminőséggel, de az emberi szubjektivitás ezeket is felülírja.
Mindenki számára mást jelent a "jó hang". Ezt a szubjektivitást semmiféle objektív mérési eljárással, mérhető paraméterrel nem lehet ,meghatározni.
Ezért sincs semmi jelentősége "ASR féle SINAD" listáknak, pontosabban sajnos van, mivel tömegeket próbálnak ezek alapján döntésükben befolyásolni. Olyan paramétert ragadnak ki, aminek az ég egy világon semmi befolyása nincs a hangminőségre.

[Luxor Audio]

Meg aztán hogy várhatjuk el bárkitől, aki igyekszik a jobb irányába haladni, és azt közkinccsé tenni, hogy ezt továbbra is megtegye, ha ismeretlenül, meghallgatás nélkül lendületből leanyázzuk ott, ahol igyekszik közzétenni?

Három gondolat:
- Véleményszabadság van.
- A véleményszabadság pro és kontra is él, tehát aki kinyilatkoztat, viselje el a reakciókat is! Akinek ez nem megy, írjon blogot, ott nem kell vitáznia senkivel!
- Ha a véleményed miatt leanyáznak, bátran reklamálj, mert ez a viselkedés elítélendő! De legyünk vele tisztában, mi az anyázás! A kulturáltan kifejtett ellenvélemény nem az.

[Robici]

Hát én a mérésekkel kapcsolatban pont fordítva gondolom mint sokan: éppenhogy csomó olyan dolgot lehet már mérni amit az emberek nem is képesek hallani.

Ha most szűken a hifi/zenehallgatás hobbit nézem, egyértelmű a fejlődés és még soha ennyi lehetőség nem volt a hifisek/zenemániások előtt. Aki régen is csak nyűgnek érezte a fizikai hordozókat, az most már streamelhet éjjel-nappal, aki gyűjtési mániás annak gyakorlatilag kinyílt a világ akár LP akár CD téren, soha ennyi hordozó még nem volt elérhető, zenéből korlátlanul lehet válogatni az elmúlt 120 év hangfelvételei közül, és bár a vírus kicsit visszavetette, de az élő koncertekből sincs hiány. Persze biztos van egy nosztalgia faktor a régi időkre vonatkozóan az idősebbek között, de én a hátam közepére se kívánom a hiánygazdálkodást meg a rádióból felvett meg haver LP-jéről átmásolt cuccokat és azok minőségét.
Egyetlen dolog fontos: meg kell tanulni szelektálni és hasznosan eltölteni a szabadidőt.

Technikailag is szerintem egyértelmű a fejlődés, megjelentek a számítógépes szimulációk, szerintem főleg a hangsugárzók tervezésében nagyon is egyértelmű az előrelépés és ezek ráadásul széles körben elérhetőek.
A szobaakusztika jelentőségét is felismerik az emberek, ha pedig valakinek arra van ingerenciája, akár olcsón még mérőmikrofont is vehet (a program pedig már ingyenes!), csomó oktatási anyag is van, tele a net akár megvehető akár házilag elkészíthető akusztikai cuccal, nyilván itt is sűrű az erdő, de akinek ehhez van kedve, ezen a téren is nagyon szélesek a lehetőségek.

Kicsit néha nyugdíjasklubra hasonlít itt a hangulat, szerintem viszont pusztán hifis/zenehallgatói hobbi szempontjából szinte korlátlanok a lehetőségek és aranykorban élünk. Én legalábbis aranykornak élem meg és remélem vannak mások is akik igen.

[gomolalaci]

Szerintem az egyik legnagyobb és véleményem szerint egyben a legjobban sikerült fejlesztés az online streaming szolgáltatók megjelenése a piacon!

Az már csak hab a tortán, hogy valóban jó minőségben is elérhető (persze, akinek nincs rá szüksége, az megtalálja a szerényebb minőségű, de ezáltal olcsóbb lehetőségeket is).
Több tízmillió dal válik elérhetővé, a határ gyakorlatilag a csillagos ég!

Ennek a másik oldala, hogy valóban jó eszközök is megjelentek, amelyekkel ezeket a szolgáltatásokat élvezni is tudjuk!

Szóval az, hogy a fotelemben elterpeszkedve nyomkodom a tabletet és fórumozok, közben távirányítással streamelek 90 millió dal közül olyat, amilyet csak szeretnék, elfogadható minőségben, no számomra ez az elmúlt pár év legnagyobb hifis fejlesztését jelenti!
[/quote]

Igen, valóban nagy fejlődés, de nem biztos, hogy jó és hasznos. (nekem is van előfizetésem).
A '70-es - 80'-as években sokkal izgalmasabb volt a menő számokat vadászni. Rádióból felvenni, haverhoz elmenni és onnan átvenni estleg LP-ről. Az volt a csúcsminőség. És nagyon őrültünk és büszkék voltunk, hogy nekem meg van....
Akkor még ,,esemény" volt egy ilyen találkozó, és összehozta az embereket.
Off: Ma már a politikának ártalmas a személyes beszélgetések. Ezért van annyi ún. ,,közösségi" oldal, amely ezt a kötődést szézilálja. A sz@rbuknál ártalmasabb egyelőre nincs ártalmasabb....
On

[gomolalaci]

Egy harmadik nagyon fontos oka az audió misztikumnak, hogy ez egy nagy üzlet és a gyártóknak nem érdekük, hogy "tiszta vizet öntsenek" a pohárba, így nem válik közismertté, hogy mitől jó ez vagy az a drága termék. Ez a misztifikálás természetesen az oktatást is érinti, tehát nem kerülnek ki az egyetemekről szuper audió mérnökök.

Ez a megállapítás nagy igazság, és az élet szinte minden területére igaz! Ködösítés, elbuítás, birka emberek kellenek a jövőben! Bocs az OFF-ért.

[zoli73]

Mindeközben milyen fejlődés zajlott a hifisták háza táján?

Szerintem az egyik legnagyobb és véleményem szerint egyben a legjobban sikerült fejlesztés az online streaming szolgáltatók megjelenése a piacon!

Egyetértek veled, bár a streaming nem HiFi fejlesztés, a videósok sokkal előbb használták, mint a zenehallgatók, de ez most mindegy. Én a hozzászólásom idézett részében a hifisták oldalára kérdeztem rá, hogy mi magunk miben tudtunk előre lépni az elmúlt évtizedekben, mondjuk a mérnökökhöz képest.

Nem értem, milyen előrelépésre gondolsz, ami elvárható lenne a hifis társadalomtól?

[PgSpa]

Én is hol derülök, hol felháborodok azon, hogy a Fb csoportokban mindenki árva és családot keres, sajnálja a havi pár ezret az előfizetésre, utána meg milliós cuccokat árul az adok-veszekben. A csúcs az volt, hogy valaki azzal dicsekedett, hogy hány ezer album van neki letöltve, és finoman megkérdeztem, hogy ebből mennyit vett meg. Természetesen kioktatott, hogy ez legális. És ő sem a szegény Pistike volt, akinek választani kell, hogy vacsorázik, vagy kedvenc albumát hallgatja...

[sutemenyx]

“Hogy várhatjuk el az alkotóktól, gyártóktól, hogy juttassanak minket JOBB élményhez, ha nem tudjuk nekik megmondani, milyen a JÓ?”

Meg aztán hogy várhatjuk el bárkitől, aki igyekszik a jobb irányába haladni, és azt közkinccsé tenni, hogy ezt továbbra is megtegye, ha ismeretlenül, meghallgatás nélkül lendületből leanyázzuk ott, ahol igyekszik közzétenni?

A kérdés persze költői!

[Luxor Audio]

Nehany szemlelteto pelda az aranyokrol.

Szerencsére ennél vannak frissebb adataink is. Jól látható az erős visszaesés a 2000-es évek elején, de manapság a zeneipar már a fénykorának számait ostromolja, szóval jelenleg éppen ömlik bele a pénz.



A ProAudio, tehát a hangstúdiók és zenei rendezvények világában ez másként alakult, itt folyamatosan bővül a piac 20 éve, csak a COVID kavart be tavaly, bár ennek is volt pozitív hozadéka, például rengeteg intézményt felújítottak, évekkel későbbre tervezett technikai fejlesztéseket hoztak előre a kényszerű zárás idején. Szóval a zeneiparban tapasztalt visszaesés itt szinte semennyire nem volt érzékelhető, leginkább a rengeteg házistúdió építése miatt.

[Luxor Audio]

Mindeközben milyen fejlődés zajlott a hifisták háza táján?

Szerintem az egyik legnagyobb és véleményem szerint egyben a legjobban sikerült fejlesztés az online streaming szolgáltatók megjelenése a piacon!

Egyetértek veled, bár a streaming nem HiFi fejlesztés, a videósok sokkal előbb használták, mint a zenehallgatók, de ez most mindegy. Én a hozzászólásom idézett részében a hifisták oldalára kérdeztem rá, hogy mi magunk miben tudtunk előre lépni az elmúlt évtizedekben, mondjuk a mérnökökhöz képest.

[Luxor Audio]

Mindez az elmúlt 20-30 év mérnöki termése, amit talán elfogultság nélkül is lehet sokra értékelni.

Kétségtelenül lehet sokra értékelni, de mindez nem CSAK a mérnököknek köszönhető. Vagy igen, de akkor a “mérnök” szót ki kell terjesszük rengeteg olyan szakemberre, aki nem mérnöki diplomával rendelkezik.

Nyilván nem csak mérnöki teljesítmény, hiszen kell hozzá pénz, étel, család, szociális háttér, társadalmi béke, testi és lelki egészség, stb. De hogy kevésbé legyen támadható a kijelentésem, átfogalmazom: mérnöki tudomány nélkül az említett vívmányok biztosan nem valósultak volna meg. Ha viszont ragaszkodunk hozzá, hogy a mérnökök ugyanolyan fogaskerekek a gépben mondjuk egy űrhajó fellövésénél, mint bárki más, akkor a HiFi készülékek hibáinak elemzésénél miért a mérnökökre mutogatunk azonnal? Kettős mércének tűnik ez.

[ZolaBA]

Azt szerintem nem szabad jelentektelennek gondolni, hogy az elmult 15-20 evben a torrent es mp3 hatalmas osszegeket huzott ki a zeneiparbol eloadoi-studio-producer-hanghordozo gyarto-vegfelhasznaloi eszkoz gyartoi szinten ezek a boduletes osszegek hianyoznak a kasszabol.

Jaja, amikor Kis Pistike 1000 giga letorrentezett mp3-ját felszorozzák a plázás cd-k listaárával... az tényleg bődületes.
Csak egy baj van, azt a pénzt nem ellopták, hanem sosem létezett. De ez szerintem volt már téma :)

De ugorjunk a mai helyzethez. Itt egy csomó hifista, akár százezres tápkábelekkel. Mind csak legális forrású zenét hallgat? Semmi torrent? semmi másolt? és mi van a családi Tidal meg Spotify csomagok megosztásával? Pedig a százezres tápkábelekkel már nem nevezhető valaki szegénynek. Mégis a névtelen Kis Pistikét "utáljuk", akinek volt 500 Ft zsebpénze és mivel sört vett gyári cd helyett, ezzel tönkretette a zeneipart, a kiadói ipart és a hifi gyártói ipart

[Vinkler]

Mindeközben milyen fejlődés zajlott a hifisták háza táján?

Szerintem az egyik legnagyobb és véleményem szerint egyben a legjobban sikerült fejlesztés az online streaming szolgáltatók megjelenése a piacon!

Az már csak hab a tortán, hogy valóban jó minőségben is elérhető (persze, akinek nincs rá szüksége, az megtalálja a szerényebb minőségű, de ezáltal olcsóbb lehetőségeket is).
Több tízmillió dal válik elérhetővé, a határ gyakorlatilag a csillagos ég!

Ennek a másik oldala, hogy valóban jó eszközök is megjelentek, amelyekkel ezeket a szolgáltatásokat élvezni is tudjuk!

Szóval az, hogy a fotelemben elterpeszkedve nyomkodom a tabletet és fórumozok, közben távirányítással streamelek 90 millió dal közül olyat, amilyet csak szeretnék, elfogadható minőségben, no számomra ez az elmúlt pár év legnagyobb hifis fejlesztését jelenti!

[Aszpirin]

Mindez az elmúlt 20-30 év mérnöki termése, amit talán elfogultság nélkül is lehet sokra értékelni.

Kétségtelenül lehet sokra értékelni, de mindez nem CSAK a mérnököknek köszönhető. Vagy igen, de akkor a “mérnök” szót ki kell terjesszük rengeteg olyan szakemberre, aki nem mérnöki diplomával rendelkezik.

[fülelek]

Válaszok a kérdéseidre:
1. Nem fáj egyáltalán a másként gondolkodás. De ha sokat szajkózzák, (lásd 99% központi politikai hazudozás a közös pénzt nem költve de szórva), akkor a readonly hobbistáknak az megy az agyába, és azt nem szeretném, és itt még jó páran vannak így.
2. Nem ciki egyáltalán. Van, aki sokat méricskél (Amir az ASR-en), pontosan és igen jó műszerparkkal, majd sorbaállít, és innentől problémás, mert gyakran a mérési eresmény nem korrelál a minőséggel.
3.A gyártók által megadott adatok hitelesek, csak az adatok körülményei legtöbször nincs feltüntetve. Pl. jel/zaj viszony milyen súlyozással vagy esetleg anélkül értendő (elektronikáknál), vagy a terhelhetőség milyen frekvenciatartományban és hány milli(!)szekundumig érvényes (hangsugárzóknál) Egészen bizonyosan ki lehet jelenteni, hogy a hangminőség megítéléséhez nem elegendő azon mérések köre, amit a gyártók közölnek.
4. /a Azért nem szélesítik a mérendő paramétereket, mert a gyártók nem akarják, annyira elterjedt a pozitív vélekedés a legócskább termékről is, hogy a legkisebb negatív vélekedés sem engedhető meg, legfeljebb kisebb nézettségű felületen, a megjelenés után jóval.
4/b sok gyártó nem is tudja, hogyan lehetne jobbá tenni nagyon kis beruházással a termékét, vagy tudja, de az árpolitika miatt nem teheti, vagy tudja de nem mondja meg, evvel is valamekkora előnyt biztosít magának.
5. Igazad van, szerintem sokat fejlődött az elektroakusztika minden területen, csak egyrészt az igazán jó holmik ára elszállt, másrészt a legigényesebbnek tűnő fogyasztók ízlése meglehetősen eltérő. (A koncert példám: vannak, akik lehetőleg az első pár sorba szeretnek ülni, hogy minél jobban érezzék az előadó kisugárzását, minél több részletben gyönyörködhessenek. Mások meg direkt hátra ülnek a koncertteremben, ott érzik magukat jobban, sőt, ingyenjegyet el se fogadnak, ha az az első sorba szól ).

[Luxor Audio]

5. Lehet, hogy beszippantott az ezotéria lobbi, de az a véleményem, hogy a hagyományos mérnöki gondolkodásnak át kell esni manapság paradigma váltáson, és ez nem az irracionalitás feléledését jelenti, hanem nyitottságot, és a mérési módszerek finomítását, és analízis mellett a szintetizáló gondolkodás erősítését.

Bármennyire is beszippant sokakat ez a hobbi, néha nem árt észre venni, hogy a világ nem csak HiFi-ből áll. Nem szeretnék ódákat zengeni, de nézzünk már körül! Zseniális épületeket húznak fel, hatalmas hajók, gyors repülőgépek épülnek, pár éven belül önvezető autókkal közlekedünk, a bolygó minden országában elérhető a mobiltelefonálás és az Internet, lassan eljutunk a Marsra, turisták mennek a világűrbe, mi pedig online felületeken beszélgetünk határok nélkül. Mindez az elmúlt 20-30 év mérnöki termése, amit talán elfogultság nélkül is lehet sokra értékelni.

Mindeközben milyen fejlődés zajlott a hifisták háza táján? Ugyanazokat a problémákat pöckölgetjük, ugyanazokat a vitákat folytatjuk le évtizedek óta, továbbra sincs egyetértés a legalapvetőbb kérdésekben sem, pl. hogy mi a jó hangzás, vagy a hangminőség definíciója, hogyan kellene megszólalnia egy hangfelvételnek, rendszernek. Hogy várhatjuk el az alkotóktól, gyártóktól, hogy juttassanak minket JOBB élményhez, ha nem tudjuk nekik megmondani, milyen a JÓ? Leültetsz három hobbitársat egy rendszer elé és háromféle véleményt fognak mondani. Ez nem műszaki probléma, tehát nem változtatna semmit, ha a jelenleginél több műszaki paramétert mérnénk. A legnagyobb különbségeket a sokféle előítélet, megszokás és az eltérő elvárások okozzák, ezeket pedig nem lehet akusztikai, mechanikai, elektromos műszerekkel elemezni. Egy paramétert csak akkor tudunk mérni, ha pontosan definiáljuk, mértékegységet rendelünk hozzá, majd ezeknek megfelelő működésű műszert és mérési eljárást készítünk.

Paradigma váltásra sokkal inkább a kereskedelemben, no meg a felhasználók fejében lenne szükség, de ez már egy másik téma.

[PgSpa]

Nem mélyedtem bele igazán ebbe társalgásba, de néhány gondolat előjött bennem:
1. Miért kell mindig személyeskedésbe fulladni egy ilyen beszélgetésnek? Miért fáj valakinek, ha más nem úgy gondolja?
2. Tudom, hogy már ciki hivatkozni rájuk, de az egykori HFM tesztelési módja azért meglehetősen tisztességes volt: először mérek, utána meghallgatok, a kettő az esetek 80%-ában összevág.
3. A gyártók által megadott adatok, információk nem mindig hitelesek, és ha azok is, bármilyen szépek, nem garanciák a hangminőségre- legalább is szerintem.
4. A mérési módszerek nem tudom hol tartanak, de kevés szaklapban láttam mérési táblázatokat, eredményeket manapság. Az gondolkodtatott el, hogy valamikor itt a fórumon feltett valaki egy videót, mely szerint a hangszóró kábel tulajdonságai mérhetően változnak attól, hogy a földre, vagy bakokra teszik. Miért nem dolgoznak ki az audio iparban is sztenderdizált teszt módszereket, ahol akár ilyen paraméterek is tetten érhetők?
5. Lehet, hogy beszippantott az ezotéria lobbi, de az a véleményem, hogy a hagyományos mérnöki gondolkodásnak át kell esni manapság paradigma váltáson, és ez nem az irracionalitás feléledését jelenti, hanem nyitottságot, és a mérési módszerek finomítását, és analízis mellett a szintetizáló gondolkodás erősítését.

[Luxor Audio]

Egy harmadik nagyon fontos oka az audió misztikumnak, hogy ez egy nagy üzlet és a gyártóknak nem érdekük, hogy "tiszta vizet öntsenek" a pohárba...

Nem mennék részletekbe...

Értem.

Írod sokadszor, hogy a hallásunk milyen különleges, meg hogy az "audio területen szinte semmit sem lehet mérni vagy méréssel elbírálni", meg hogy a "harmadik nagyon fontos oka az audió misztikumnak, hogy ez egy nagy üzlet". Felmerül a kérdés bennem, hogy az ízlelésünk, szaglásunk ugyan mennyiben más. A többi érzékszervünket megcélzó iparágak, mint az étkeztetés, fotózás, filmgyártás, vagy akár az illatszeripar talán nem nagy üzlet? Dehogynem, sőt jóval nagyobbak, mint a HiFi. Alaptalan kijelentéseiddel Te sem teszel mást, mint az általad kifogásolt misztifikálást mélyíted.

[hukkle]

A hitek gyártása nem is igaz... Ezek tények kérem szépen.

[ZolaBA]

A hifi fogyasztók egy része élvezettel lubickol a hifi-hit ingoványában, bármire ráhangolható, hogy neki ez-vagy az a jó, még akkor is ha egymással ütköző, ellentétes dolgokról is van szó.

Nem csak, hogy ráhangolhatóak az ingoványra - hanem gyakran duzzasztói, gerjesztői is lesznek, saját önigazoló elméletek gyártásával és terjesztésével Filmes klisé az helyzet, amikor egy szenvedélybeteg indokolja a kilengéseit szerinte ésszerű, de a külvilág számára unalmas és áttetsző dumával... Minden bántás nélkül, de néha durva párhuzam érződik... és ezt csak azért tudom, mert én is bármilyen költést magabiztosan meg tudok magyarázni

[istvan01]

Egy harmadik nagyon fontos oka az audió misztikumnak, hogy ez egy nagy üzlet és a gyártóknak nem érdekük, hogy "tiszta vizet öntsenek" a pohárba, így nem válik közismertté, hogy mitől jó ez vagy az a drága termék. Ez a misztifikálás természetesen az oktatást is érinti, tehát nem kerülnek ki az egyetemekről szuper audió mérnökök.

Talán mert az "audio misztikumnak" semmi köze a gyártókhoz. Elegendő hozzá bármilyen kényelmes felület, ahol egymás hülyeségeire licitálhatnak a manipulált hifibolondok.
A valós, saját telephellyel rendelkező cégekhez évente többször is be lehet jutni gyárlátogatásra, illetve sajtóanyagokat adnak ki, ahol szívesen elmagyarázzák, hogy a beruházások, bér és nyersanyag költségek, fejlesztések miként hatnak a termékeik árára és minőségére. Ezek mérlegelése, összehasonlítása pedig az egyén értelmi képességeire van bízva...

A misztikum egyre gyakoribb hangoztatása erős fegyverré fejlődött, főleg azon gyártóknál, akik nem tudnak felmutatni valódi értéket, fejlődést, nekik bőven elég a sötétben tapogatózás. Erre elég azt ismételgetni, a hifi érzékelésben meghatározó jelenségek nem mérhetők. A hifi fogyasztók egy része élvezettel lubickol a hifi-hit ingoványában, bármire ráhangolható, hogy neki ez-vagy az a jó, még akkor is ha egymással ütköző, ellentétes dolgokról is van szó.

[diagnet]

Egy harmadik nagyon fontos oka az audió misztikumnak, hogy ez egy nagy üzlet és a gyártóknak nem érdekük, hogy "tiszta vizet öntsenek" a pohárba, így nem válik közismertté, hogy mitől jó ez vagy az a drága termék. Ez a misztifikálás természetesen az oktatást is érinti, tehát nem kerülnek ki az egyetemekről szuper audió mérnökök.

Talán mert az "audio misztikumnak" semmi köze a gyártókhoz. Elegendő hozzá bármilyen kényelmes felület, ahol egymás hülyeségeire licitálhatnak a manipulált hifibolondok.
A valós, saját telephellyel rendelkező cégekhez évente többször is be lehet jutni gyárlátogatásra, illetve sajtóanyagokat adnak ki, ahol szívesen elmagyarázzák, hogy a beruházások, bér és nyersanyag költségek, fejlesztések miként hatnak a termékeik árára és minőségére. Ezek mérlegelése, összehasonlítása pedig az egyén értelmi képességeire van bízva...

[pärt]

Nem érzed esetleg, hogy az első két bekezdésed a harmadik fő állítását - ti. a ködösítést - illusztrálja?

A misztifikáló lobby oktatásba szivárgása viszont igazán sziporkázó kézigránát. A hétvégét mindenesetre tökéletesen ki fogja itt tölteni.

[cables]

Ha megengedtek egy megjegyzést vagy hozzászólást ehhez a fontos témához. Miért különleges terület az audió, a jobb zenei hang keresése, kutatása? Véleményem szerint az egyik oka ennek, hogy ezen a területen, szinte semmit sem lehet mérni vagy méréssel elbírálni. A fül és a hozzá kapcsolódó kiértékelő szerveink ugyanis hihetetlenül érzékenyek bizonyos hatásokra, amelyeket műszerekkel nem lehet észlelni. Nem mennék részletekbe talán csak annyit, hogy lehetnek két erősítőnek teljesen azonos mért paraméterei, de a hangjukat a fülünk nagyon másként fogja értékelni. De ugyanez a helyzet gondolom a hangszóró méréseknél is.

Egy másik ok amiért "nehéz terület" az audió, az az, hogy végtelenül sokféle hatás befolyásolja egy hallott hang minőségét és lehetetlen kitalálni, hogy ezek a hatások milyen súlyozással jelentkeznek egy adott szituációban.

Egy harmadik nagyon fontos oka az audió misztikumnak, hogy ez egy nagy üzlet és a gyártóknak nem érdekük, hogy "tiszta vizet öntsenek" a pohárba, így nem válik közismertté, hogy mitől jó ez vagy az a drága termék. Ez a misztifikálás természetesen az oktatást is érinti, tehát nem kerülnek ki az egyetemekről szuper audió mérnökök.

Úgy hirtelen ezek jutottak az eszembe.

[Aszpirin]

Akik a diploma megszerzéséhez szükséges krediteken kívül éveken keresztül K+F munkában vesznek részt, a szakmában/leendő munkaadójánál tevékenykednek, valószínűleg jóval "használhatóbban" és eredményesebben kezdik a szakmai életüket.

OFF
NAAAAGYON egyetértek!!!! Ezt sulykolom a fiataloknak: "Inaskodj" K+F területen az egyetem mellett, nagyon rugalmas feltételekkel lehet ezt csinálni több hazai cégnél is. Itthon még fizetnek is érte (nem egy ország/terület van, ahol az "internship" jobb esetben ingyenmunka, extrém esetben még a diák fizet érte).
Ez a válaszom arra is, amikor egy fiatal arra panaszkodik, hogy csak tapasztalt szakembereket keresnek, hogyan legyen tapasztalt, ha most jött ki az egyetemről. Hát így. Volt diákom, aki már másodévtől komoly kutatási jellegű feladatokban vett részt nálam... Mire a mesterit is elvégezte, már 4 év komoly szakmai tapasztalata volt, ami már akár dupla fizut is jelenthet kezdésből a frissen vézett 0 szakmai tapasztalattal rendelkező által megcsíphetőhöz képest.
Arról nem is beszélve, hogy egy év éles K+F tevékenység egy adott területen specializálódás szempontjából simán felérhet akár 3 év posztgraduális képzésben való részvétellel is. Szerintem.