Akusztika - elmélet és gyakorlat

[greenbio]

tisztelt Fapaci!

nagy érdeklődéssel olvastam a lehallgatási paraméterekről készült cikket:
https://luxoraudio.hu/index.php/cikkek/ ... arameterek

jól összeszedett anyag, sok mindenre rávilágít.
a hangforrások és a hallgató elhelyezése témában lenne egy kérdésem. egyenlő szárú háromszöget feltételezve nekem a bázistávolság 2m, többet nem nagyon engednek meg a szoba méretei. az ehhez tartozó h magasság ekkor 1,9m. viszont ekkor annyira közel ülök a dobozokhoz, hogy ez nekem nagyon furcsa, már-már zavaró (közeltér?). nekem a "kényelmes" távolság 2,5m körül van, s ekkor még viszonylag távol vagyok a hátsó faltól.
mennyire ökölszabály ez az egyenlő szárú háromszög elrendezés? mit veszít vele a hallgató, ha nem így állítja fel a dobozokat és a hallgatási pontot?

[Luxor Audio]

Amennyiben van időd, kedved foglalkozni velem akár itt nyilvánosan, akár privátban, akkor mehetünk tovább, ha nem azt is akceptálom.

Szívesen segítek személyesen.

[peterson]

A döntéseket most hozod meg, de azt javaslom, ne fórumokon összeszedett pár szavas bemondások alapján dönts!

A korrekt ügymenet ilyen esetben szerintem az alábbi:

1. Információ gyűjtés (felhasználói igények, meglévő és tervezett berendezések, építészeti lehetőségek, stb.)
2. Tervezés a fenti infók alapján
3. Építés
4. Ellenőrzés méréssel
5. Finomhangolás szükség esetén
6. Zenehallhatás, filmnézés

Köszönöm az intést, de egyáltalán nem a fórum beírások, netes képek alapján gondolkodom!
Az elveket ismerem, "építettem" már korábban egy kisebb szobát, s az elég sikeres volt...
Azt el kell ismernem, hogy elég makacs vagyok, s van már egy elgondolásom, amit lehet finomítani, de alapvetően megváltoztatni szerintem nem! Ráadásul vannak olyan építészeti megoldások (az eredeti elképzelésemnek megfelelően) amik most már fundamentumok. A készülékek, hangsugárzók alatti első ~2 méteren ragasztott fa padló lesz, mig a maradék területen szőnyegpadló padlófűtéssel, az álmennyezet is elkészült nagyjából, az eredeti elképzelésem szerint)

IMG_1424.jpg (2.31 MiB) Megtekintve 58117 alkalommal

IMG_1455.jpg (1.61 MiB) Megtekintve 58117 alkalommal

IMG_1457.jpg (1.46 MiB) Megtekintve 58117 alkalommal

Amennyiben van időd, kedved foglalkozni velem akár itt nyilvánosan, akár privátban, akkor mehetünk tovább, ha nem azt is akceptálom.

[Luxor Audio]

Majd, ha a készültség indokolja, akkor méretni is fogok, de egyenlőre "szűz" a terület, nagyon nincs mit!

Vegyük észre, hogy a lehető legjobb helyzetben van, ezzel az eséllyel kevesen élhetnek! Van egy szűz helyiség, amiben szabadon ga(rá)zdálkodhatsz. A többség egy kész, berendezett, burkolt szobát kap, abból próbál kihozni valamit, de messze nincsenek olyan lehetőségeik, mint most neked. Egy átgondolt akusztikai tervezés lenne nálad időszerű, aminek nyomán a helyiséget eleve úgy lehetne kialakítani, hogy utólag már keveset kelljen rajta faragni.

A helyszíni mérés nem segít az akusztikán, csak feltárja az esetleges hibákat, a tervezés során ez csak az egyik lépés. A beteget a műtét előtt érdemes megvizsgálni és a vizsgálat eredménye alapján megtervezni a kezelést, mert amúgy elég kicsi a gyógyulás esélye, ha vaktában tolnak szegénybe tablettákat, csöveket. A döntéseket most hozod meg, de azt javaslom, ne fórumokon összeszedett pár szavas bemondások alapján dönts!

A korrekt ügymenet ilyen esetben szerintem az alábbi:

1. Információ gyűjtés (felhasználói igények, meglévő és tervezett berendezések, építészeti lehetőségek, stb.)
2. Tervezés a fenti infók alapján
3. Építés
4. Ellenőrzés méréssel
5. Finomhangolás szükség esetén
6. Zenehallhatás, filmnézés

[peterson]

Bocsánat, pongyolán fogalmaztam!
Nem csak diffuzorokkal fogom "kezelni" a helyiséget, természetesen lesznek benne elnyelő felületek is. Mind "természetes" (szőnyegpadló, fa padló, lemez tároló bútorok, tört vonalú falak, sűrű függöny), mind "mesterséges"( diffuzorok, sarokelnyelő, fali elnyelő) akusztikai elemek lesznek.
Annyi változtatási lehetőség lenne a későbbiekben is, hogy a diffuzorokat egységenként falfülkébe süllyeszteném, így ezeket rossz esetben lehetne cserélni, ha finomhagolni kell.
Majd, ha a készültség indokolja, akkor méretni is fogok, de egyenlőre "szűz" a terület, nagyon nincs mit! Ennyire:

IMG_1397.jpg (1.32 MiB) Megtekintve 41441 alkalommal

IMG_1394.jpg (1.17 MiB) Megtekintve 41441 alkalommal

Ha időd engedi a segítséget és úgy gondolod, hogy elfér itt a topikodban, akkor tehetek fel a későbbiekben alaprajzot, elképzelést, fázis fotókat... rajzolni sajnos csak papiron tudok, s fényképen feltölteni.

[Luxor Audio]

Feltenném újra a kérdést: Ha a helyiség akusztikáját vizsgáljuk s nem csak az első visszaverődéseket, akkor rangsorolható-e a térbeli diffuzitás vs. időbeni (a korábbi példa szerinti akusztikai elemek kapcsán)? Arra gondolok, hogy ha csak a visszavarődések irányát változtatjuk meg, akkor is a második és további visszaverődéseknél már az időbeni is módosulni fog. Ha nem közeltérben hallgatunk zenét akkor ez nem lehet elegendő?
Magyarázatként annyi, hogy most alakítok ki magamnak egy zenehallgató szobát ahová elképzeléseim szerint 5-6 m2-nyi diffuzort helyeznék el (a hangsugárzók mögötti falon és az elsődleges reflexiós pontokon megosztva), s ezeket a legköltséghatékonyabban szeretném megvalósítani fából.

A diffúz hatás egyaránt létrejön térben és időben, e két paraméter között nem lehet, szerintem nem is érdemes rangsort felállítani. Ráadásul a jelenség erősen frekvenciafüggő, nem célszerű laza általános kijelentéseket tenni.

Hogy nálad mi az "elegendő", én azt innen nem tudom megmondani, de kizárólag diffúzorok alkalmazásával lakószobákban általában nem lehet megoldani az akusztikai problémákat. Hiába hozol léte egy diffúz zengő teret, ha a zengési időd túl magas mindenképpen zavaró lesz. A hangsugárzók mögé én nem tennék kis méretű diffúzorokat, de ez erősen függ a szoba méretéről, kialakításától.

[peterson]

"Kicsit pihentetném a témát, mert már nagyon félrement itt néhány gondolat és szándék. Vegyünk egy nagy levegőt és tiszta fejjel vágjunk bele újra! Amúgy sem egy hifista fórum a legjobb felület a szakmai kérdések megtárgyalására, hiszen itt mindig lesz egy okosabb, aki jobban tudja."

Szia!
Igazad van, inkább itt folytatnám, ha nem gond!
Feltenném újra a kérdést: Ha a helyiség akusztikáját vizsgáljuk s nem csak az első visszaverődéseket, akkor rangsorolható-e a térbeli diffuzitás vs. időbeni (a korábbi példa szerinti akusztikai elemek kapcsán)? Arra gondolok, hogy ha csak a visszavarődések irányát változtatjuk meg, akkor is a második és további visszaverődéseknél már az időbeni is módosulni fog. Ha nem közeltérben hallgatunk zenét akkor ez nem lehet elegendő?
Magyarázatként annyi, hogy most alakítok ki magamnak egy zenehallgató szobát ahová elképzeléseim szerint 5-6 m2-nyi diffuzort helyeznék el (a hangsugárzók mögötti falon és az elsődleges reflexiós pontokon megosztva), s ezeket a legköltséghatékonyabban szeretném megvalósítani fából.

[Luxor Audio]

Augusztus 21-én, szombaton Szeged környékén végzek akusztikai méréseket, 1-2 helyszín még beleférhet a napba.

[Luxor Audio]

MIKROFON KALIBRÁLÁS

Hála az ingyenes szoftvereknek és a bemérő mikrofonnal szállított készülékeknek, no meg az erőteljes divathullámnak, manapság rengetegen mérnek, görbéket elemeznek, korrekciókat számolnak és állítanak be. No de mennyire pontosak a népszerű mikrofonok és a segítségükkel rajzolt görbék?

Mindenki mér - mondhatnánk némi túlzással, de az komolyan is kijelenthető, hogy nagyságrendekkel többen próbálnak otthon akusztikai, vagy hangsugárzóknál átviteli méréseket elkövetni és elemezni. A jelenség oka nyilván sokrétű. A házimozi processzorokhoz gyárilag mellékelt mikrofonok és a készülékekbe épített DSP, szobakorrekciós lehetőség (ami nevével ellentétben ugye nem a szobát korrigálja) élvezetes játékra hív, no meg egyre többen érzik az akusztika jelentőségét és próbálják feltérképezni rendszerüket, szobájukat ilyen szempontból is. A kísérletezők segítségére van néhány egyszerű mérőszoftver is, mint pl. a RoomEQ Wizzard, vagy a HOLM Impulse, amik bár nem hozzák a laboratóriumi mérőrendszerek szintjét, de otthoni körülmények és elvárások között jól használhatók beállításra, rendszerfejlesztésre, de akár tanulásra is. Nincs is szükség hozzájuk másra, csak egy mérőmikrofonra, amiből már alacsony árszinten is van kínálat a hazai boltokban is. Persze nem árthat egy kis oktató anyag, hogy tudjuk is, mit csinálunk.

Visszatérő kérdés, hogy ezek az olcsó eszközök mennyire megbízhatóak, pontosak. A helyzet felderítésére összegyűjtöttem a négy legnépszerűbb, Magyarországon is könnyen, 50e Ft alatti áron beszerezhető mérőmikrofont: Behringer ECM8000, dbx RTA-M, Dayton Audio EMM-6, miniDSP UMIK-1. Bár áruk között boltonként háromszoros eltérés is lehet, kinézetük alapján könnyen gyanút foghatunk, mennyire is térnek el egymástól.

MICS.jpg (119.05 KiB) Megtekintve 48215 alkalommal

Némi utánajárással (és méréssel) gyorsan kideríthetjük, hogy ezek a termékek álruhájuk alatt gyakorlatilag azonosak, legalábbis ami a bennük lévő mikrofon kapszulát jelenti (legismertebb nevén Panasonic VM-61A). Némelyik típus analóg kivitelt kínál XLR csatlakozással (amikhez egy hangkártyára is szükségünk lesz), mások (UMM-6, UMIK-1) pedig digitális verziók USB csatlakozással, de a méréseknél lényeges átviteli paraméterekben - nem túl szigorúan nézve - mindannyian megegyeznek. Kijelentésem bizonyítására íme a Behringer ECM8000 és az UMIK-1 mikrofonokkal végzett nyers (kalibráció nélküli) hangnyomás görbék egy (még fejlesztés alatt álló) hangsugárzó szobai produkciójáról:

SPL pure.jpg (122.4 KiB) Megtekintve 48215 alkalommal

A legalsó és legfelső tartományban láthatunk köztük némi eltérést, ami talán a mikrofonok fémházának kialakítása és mérés során használt hangkártyák közötti különbségből fakad, de a rokonság tagadhatatlan. Adja magát a kérdés, érdemes-e a 40e forintos verziót megvenni a 14e forintos helyett...

A történetnek van még folytatása, mivel ez az olcsó kapszula nem hibátlanul lineáris átvitelt produkál, bármilyen színű és feliratú házba is építik. Ideális esetben egy mérőmikrofon minden frekvencián azonos érzékenységet mutat, azaz ugyanakkora elektromos jelet állít elő a hang magasságától függetlenül, de ez csak a nagyon komoly (és drága) példányoknál valósul meg. Az olcsóbb, e cikkben is vizsgált típusoknál nem annyira jön össze, több dB különbségek is lehetségesek, ami még otthoni mérésnél sem szerencsés, komolyabb vizsgálódásnál pedig elfogadhatatlan.

A probléma megoldására a legtöbb gyártó korrekciós file-t mellékel (vagy honlapján kínál letöltésre), egy digitális adatcsomagot, amiben a mikrofon frekvenciafüggő jelszintváltozásának hibáit sorolják fel egy végtelennek tűnő számsorban. Egyszerű esetben ugyanazt a csomagot kínálják minden azonos típusú mikrofonhoz, ami csak félmegoldást ad, mivel így nem zárják ki a gyártási szórásból fakadó hibákat. Kifinomultabb esetben (pl. a miniDSP esetében) minden mikrofonhoz egyedi korrekciós csomag jár, legalábbis ez a publikus információ. (Valójában kb félszáz korrekciós csomaggal dolgoznak, de minden mikrofont egyedileg bemérnek és a leginkább hozzá illő csomagot rendelik a gyáriszámhoz.) Ezt a korrekciós adatcsomagot betáplálhatjuk a mérőszoftverekbe, amik így már korrigált, a mikrofon hibáitól nagyjából mentes átvitellel számolnak, a görbéket is ennek tudatában rajzolják ki. Analóg mikrofonoknál a gyári adatcsomag csak a jelszintváltozást korrigálja, a mérőkörünket magunknak kell kalibrálnunk egy hitelesített műszerrel, aminek során a mikrofonunk jelét fogadó áramkör (hangkártya) erősítését derítjük ki, hogy a görbéknél valós hangnyomás értékekeket kapunk. Ennek elmulasztásával önbecsapás szerencsétlen áldozataivá válhatunk. Digitális mikrofonoknál (ahol az elektronika is a be van építve a házba) az érzékenységet is tartalmazza a korrekciós csomag, így ezeknél hiteles skálázást látunk a grafikonok szélén. Íme a különböző típusú, de gyakorlatilag azonos mikrofonokhoz gyárilag javasolt korrekciók:

Cal.jpg (82.49 KiB) Megtekintve 48215 alkalommal

Elgondolkodtató, nemde? Az eltérések nem drámaiak, de néhol elérik a 7 dB-t is. No de legalább megpróbálták, még ha nem is jártak el tökéletes precizitással. Mit jelent ez a gyakorlatban? Néhány példa a mikrofonok nyers és "gyárilag" korrigált átvitelére:

Diff UMIK.jpg (120.91 KiB) Megtekintve 48215 alkalommal

Diff Behr.jpg (121.61 KiB) Megtekintve 48215 alkalommal

Így azért már jóval kisebb a szórás, ami egy kis utólagos finomítással, kalibrálással egészen leszorítható. A Behringer ECM800 és az UMIK-1 mikrofonok általam korrigált átvitele:

SPL cal.jpg (120.97 KiB) Megtekintve 48215 alkalommal

A két mikrofon érzékenysége közötti eltérés 35 Hz és 15.000 Hz között már 1 dB-en belül van, ami otthoni mérésekhez bőven elfogadható tűrés. Aki ennél pontosabb mérésekre vágyik, a mikrofonját laboramtóriumban kell kalibráltatnia, ám a procedúra költsége egy professzionális mérőmikrofon árával vetekszik, szóval erősen megfontolandó.


A teljes cikk a Luxor Audio honlapján olvasható.

[KR-ACOUSTIC]

Megváltozott a számom (06706152727) !!!

Minden kedves ügyfelem, illetve jövőbeli vásárlóm ezen a számom ér el a továbbiakban !
Köszönöm szépen!
Üdv Kiripolszki Krisztián KR-ACOUSTIC

[Luxor Audio]

Üdv!

Egy 14m2-s szobába próbálok hifit csiholni. Jelen pillanatban azt hiszem van 1 bizonyos frekvencia / sáv, aminél nagyon búg az egész szoba kb. Hát ezt jobban nem tudom elmondani. :)
Ez lehetséges, hogy azért van, mert túl nagyok a hangsugárzók a szoba méretéhez?
Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, fogalmam sincs. De úgy emlékszem, hogy a 35 m2-s szobában ilyen nem volt.
Köszi!

Innen a távolból ennyi infó alapján butaság lenne magabiztos megfejtést mondani, de vélhetően a szobád egyik/néhány akusztikai módusa keseríti meg az életed. A hangdoboz mérete önmagában nem hiba, de egy kis méretű szoba hibáit egy méretes hangsugárzó határozottan megmutatja, míg a kisebb dobozok elfedik olyan módon, hogy egy hibát egy másik hibával kompenzálunk. Egy 14 m2-es szobáról szinte felesleges okoskodni, valamennyit lehet rajta javítani, de ott sajnos nagyon nehéz jó hangot csiholni.

[nagygabor1982]

Üdv!

Egy 14m2-s szobába próbálok hifit csiholni. Jelen pillanatban azt hiszem van 1 bizonyos frekvencia / sáv, aminél nagyon búg az egész szoba kb. Hát ezt jobban nem tudom elmondani. :)
Ez lehetséges, hogy azért van, mert túl nagyok a hangsugárzók a szoba méretéhez?
Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, fogalmam sincs. De úgy emlékszem, hogy a 35 m2-s szobában ilyen nem volt.
Köszi!

[Sedwick]

Úgy tűnik a magasakkal volt a baj, megy mindkettő felújításra....Köszönöm a segítséged

[Luxor Audio]

A hangsugárzónál mi okozhat ekkora hibát? Mindkettőnél ugyan ez van. A magas mindkettőnél kiszáradt, vagy a hangváltónál valami? Elhiszem hogy ez a gind, csak mindkettőnél egyszerre mi okozhatja a hibát?

Ha mindkettőnél mutatkozik, akkor vélhetően nem egyedi, hanem konstrukciós hiba, esetleg anyagfáradás, de ehhez hosszú időnek kell eltelnie. Az oka sokféle lehet, hibás alkatrészek, téves mechanikai/elektromos méretezés. Találgatás helyett célszerű lenne egy alapos bemérést elvégezni a dobozokon.

[Sedwick]

Talán inkább a hangsugárzó okozza a magas torzítást, ilyen tartományban az akusztikai már kevésbé gonosz. Egy közeltéri mérés megadja a választ.

A hangsugárzónál mi okozhat ekkora hibát? Mindkettőnél ugyan ez van. A magas mindkettőnél kiszáradt, vagy a hangváltónál valami? Elhiszem hogy ez a gind, csak mindkettőnél egyszerre mi okozhatja a hibát?

[Luxor Audio]

Azon kívül, hogy "ha közel teszed a hangfalat a falhoz vagy közel ülsz a falhoz, akkor az a mélyek kiemelését okozza", van erre valamilyen ökölszabály (direkt nem szoba modellezésre gondolok, hanem valami általánosságra), hogy ilyenkor körülbelül milyen távolságokban milyen frekvenciákon milyen hangnyomás-növekményre lehet számítani?

Nem kell szigorúan venni, de általában fal közelében 2-3 dB, sarokban 4-6 dB SPL hangnyomás többletre lehet számítani.

[Dorian]

Szia Fapaci,
Most valószínűleg teljesen alap dolgot kérdezek, de valahogy hirtelen nem látom át az összefüggéseket:
Szóval tudjuk, hogy a a fal közeli hangdoboz és ülőhely elhelyezés is a mélyfrekvenciák feldúsulását okozza, hiszen lokális sebesség-minimum és nyomás-maximumhoz közelítünk a falhoz közelítve. (Ha eddig jól gondolom)
Viszont:
Azon kívül, hogy "ha közel teszed a hangfalat a falhoz vagy közel ülsz a falhoz, akkor az a mélyek kiemelését okozza", van erre valamilyen ökölszabály (direkt nem szoba modellezésre gondolok, hanem valami általánosságra), hogy ilyenkor körülbelül milyen távolságokban milyen frekvenciákon milyen hangnyomás-növekményre lehet számítani?

[Luxor Audio]

...már nem tudom, hogy szükségem van e az RT60 további faragására egyáltalán, bár mély hangot túlcsillapítani nem nagyon lehet lakószobában, gondolom...

Ha minden sarkot kezelsz, a basszus hangokat akkor is nehéz túlcsillapítani. 100 Hz alatt nem a RT, hanem a hangnyomás és a torzítás görbék az irányadó paraméterek.

...ha a fenti vízszintes sarkokban a gipszkarton dobozolást feltölteném, akkor 200 Hz felett bele szólna e?

Attól függ, mennyire van lezárva a doboz, mennyire tudnak bejutni a hanghullámok. De ha csak 1 réteg karton van felrakva, akkor mindenképpen célszerű elnyelő anyagot tenni rá, egyrészt az üreg zengésének csillapítása, másrészt a karton mechanikai csillapítása miatt.

...a harmonikus torzítás 1200 Hz-től -mindkét dobozt mérve- az ülő poziban, nem ugyan olyan mértékben ugyan, de elszáll, a THD 4-5%. Ott már nincs akusztikai beesés, kiemelés, tehát nem tudom összefüggésbe hozni ilyen problémával. Marad a doboz, de ott 3k a keresztvágási freki. A kérdésem az lenne, hogy ezt okozhatja-e a gipszkarton laza függesztése?

Talán inkább a hangsugárzó okozza a magas torzítást, ilyen tartományban az akusztikai már kevésbé gonosz. Egy közeltéri mérés megadja a választ.

[Sedwick]

Igen tudom, a sarkokat szereti a a basszus freki, ott amennyi csillapító anyagot tudtam, elhelyeztem, nem tudom már jobban kezelni a függőleges sarkokat. A visszaverődési pontot azért írtam, mert spórolni akartam az "energiámmal"...de értem amit írtál.
Jelenleg jónak mondanám az akusztikát a körülményeimhez képest: 20 cm vasbeton falazatú lakás (4/1), amerikai konyha, lazán megépített 1 rétegű gipszkarton (nem teljes mennyezeten, csak körben dobozolás a sarkok mentén).
Ez utóbbi vízszintes sarkok feltöltését gondoltam XD vel vagy HD val. Jelenleg 120 Hz alatti utózengés 0,8-ra hozza a REW, de ahogy említetted az oktató videóban (nagyon tetszett, köszönöm) az nem túl hiteles az álló hullámok miatt, ezért már nem tudom, hogy szükségem van e az RT60 további faragására egyáltalán, bár mély hangot túlcsillapítani nem nagyon lehet lakószobában, gondolom...tehát az első kérdésem ez lenne, hogy ha a fenti vízszintes sarkokban a gipszkarton dobozolást feltölteném, akkor 200 Hz felett bele szólna e?

A másik új kérdésem a videóid után született, miszerint a harmonikus torzítás 1200 Hz-től -mindkét dobozt mérve- az ülő poziban, nem ugyan olyan mértékben ugyan, de elszáll, a THD 4-5%. Ott már nincs akusztikai beesés, kiemelés, tehát nem tudom összefüggésbe hozni ilyen problémával. Marad a doboz, de ott 3k a keresztvágási freki. A kérdésem az lenne, hogy ezt okozhatja-e a gipszkarton laza függesztése? Tettél utalást, ha külön válik az 1. és 2. görbe, az tipikus gipszkarton hiba is lehet. Gondolom látni kellene a szobát és a görbét hogy választ adhass de hátha... REW Generátor-t használva az alsó frekvenciákon tudtam játszani, nézni mit rezonáltat be, de 1200 Hz-től felfelé már nem hallottam semmi oda nem illőt, nem lettem okosabb, de még próbálkozni fogok.

2 az 1-ben? - Ha feltölteném a sarkok mentén körben a gipszkarton dobozolást, akkor 1.-merevítené nekem a kartont, 2.- nyelne el mély tartományban is hangokat, utózengési értéken javítva picit....ezzel nagy gondot nem okoznék az én meglátásom szerint, de ezért kérdezlek téged, mert feleslegesen nem akarom szétfaragni a lakásomat. Köszi

[Luxor Audio]

A gipszkartonos kérdés egy meglévő állmennyezethez kapcsolódik. Jelenleg 200-250 Hz től a 0,35-0,4 közötti az utózengés, tehát leginkább 200 Hz alatt kellene dolgoznia. A mennyezettől 20 cm-re van az álmennyezet. A visszaverődési pontokra gondoltam, hogy rakok be csillapító anyagot úgy, hogy a 250 Hz-től felfelé ne nagyon nyuljon hozzá. Tehát csak a mély tartományt kellene csökkenteni. Elméleti síkon ez működhet?

Amennyiben az elsődleges visszaverési pontokra gondoltál, azoknak nincs közvetlen közük a helyiség utózengési idejéhez, illetve a basszus tartományt nem ezeken a pontokon tudod csillapítani.

[Sedwick]

A gipszkartonos kérdés egy meglévő állmennyezethez kapcsolódik. Jelenleg 200-250 Hz től a 0,35-0,4 közötti az utózengés, tehát leginkább 200 Hz alatt kellene dolgoznia. A mennyezettől 20 cm-re van az álmennyezet. A visszaverődési pontokra gondoltam, hogy rakok be csillapító anyagot úgy, hogy a 250 Hz-től felfelé ne nagyon nyuljon hozzá. Tehát csak a mély tartományt kellene csökkenteni. Elméleti síkon ez működhet?

[Luxor Audio]

Az egyik észrevételem az, hogy minél nagyobb a használt vastagság, annál könnyebb anyagokat pontosabban annál kisebb fajlagos áramlási ellenállású anyagot célszerű választani. (feltételezve ha teljes frekvencia tartományt akarjuk csökkenteni). Igaz ez?

Van benne valami, hogy a nagy vastagságú panelbe nem ugyanolyan anyag való, mint a vékonyba, de a szokványos 5-10 cm panelvastagságoknál kicsi a különbség e szempontból. 30-40 cm-nél már más a helyzet.

A másik kérdésem, hogy pl sima gipszkarton álmennyezet mögé helyezett elnyelőknél mennyire szól bele maga a gipszkarton? Gondolok arra, hogy a magasabb frekvenciákat már visszatükrözi. Milyen frekvenciától lehet ezt észre venni vajon? Köszi.

A gipszkarton trükkös anyag, mivel a magasabb frekvenciájú hanghullámokat elnyeli, a közepeseket visszaveri, a mélyeket pedig átengedi. Ez szépen szokott látszani az utózengési görbéken. Az arányokat ráadásul befolyásolja a karton megtámasztásának módja, merevsége és a rétegek vastagsága is. Szóval érdemes átgondolni, mit is szeretnénk, mielőtt az egész helyiséget kitapétázzuk gipszkartonnal.

[Sedwick]

Szia! A napokban próbáltam olvasgatni az anyagok (üveggyapot, küzetgyapot stb.) hangelnyelési együtthatóját kutatva. Egész jó cikkeket lehet találni, persze fenntartásokkal kezelve. Az egyik észrevételem az, hogy minél nagyobb a használt vastagság, annál könnyebb anyagokat pontosabban annál kisebb fajlagos áramlási ellenállású anyagot célszerű választani. (feltételezve ha teljes frekvencia tartományt akarjuk csökkenteni). Igaz ez? A másik kérdésem, hogy pl sima gipszkarton álmennyezet mögé helyezett elnyelőknél mennyire szól bele maga a gipszkarton? Gondolok arra, hogy a magasabb frekvenciákat már visszatükrözi. Milyen frekvenciától lehet ezt észre venni vajon? Köszi.

[Luxor Audio]

Én megvettem illetve végig néztem mind2 akusztikával foglalkozó videót és nagyon tetszett.

Örülök. Eddig közel százan vásárolták meg és visszajelzések alapján mindenki hasznosnak tartotta azt a 2x4 órát, amit a videók megtekintésével töltött.

[KopaszKutya]

Én megvettem illetve végig néztem mind2 akusztikával foglalkozó videót és nagyon tetszett.

Szerintem érdemes behúzni, mert sok érdekesség hangzik el benne, főleg az 1. részben. A 2. rész inkább már az akusztika mérés gyakorlati részét mutatja be, de aki mérni is akar, annak azt se szabad kihagynia.