V-Fet Single Ended Amplifier

[tunerman]

Végre sikerült ez a tápegység bypass kondi témát meghaladni, a 2 db Black Gate "N" 100uF/50v-os kondi (super E capacitor) a végtranzisztorok kivezetéseire került.
TJ.

[tunerman]

Black Gate 2200uF/63v FK bypass capacitor with silver ribbon
Az ezüstszalag 10x0,5mm-es, négykilences tisztaságú.
TJ.

[sutemenyx]

Kicsit jobb a jelátvitel, de ne felejtsük ki a VMP1 drainjét eddig is terhelő PNP teljesítmény tranzisztor bázisát - mert az maradt...
TJ.

Köszönöm, na erre voltam kíváncsi!
Azért elég jelentősen szebb az új szigetelővel a négyszögjel! Ami szkópon látszik, az pedig biztosan hallható is, hiába a mérés a hallható tartományon kívül történt.

[tunerman]

Kicsit jobb a jelátvitel, de ne felejtsük ki a VMP1 drainjét eddig is terhelő PNP teljesítmény tranzisztor bázisát - mert az maradt...
TJ.

[sutemenyx]

A TO-3 alumina kerámia szigetelő alátét bekerült a V-MOSPOWER FET SE prototípusába is 
A 10kHz-es négyszög átvitelről teszek fel fotót (8R, 5v/div).
TJ.

Én szeretnék kérni 100kHz négyszögjelet is. Lehet olyat kérni?

Két oldallal korábban megtalálod
TJ.

De engem igy erdekelne az uj szigetelovel. Elvileg sokkal meredekebbnek kell lennie, mint volt.

[tunerman]

A TO-3 alumina kerámia szigetelő alátét bekerült a V-MOSPOWER FET SE prototípusába is 
A 10kHz-es négyszög átvitelről teszek fel fotót (8R, 5v/div).
TJ.

Én szeretnék kérni 100kHz négyszögjelet is. Lehet olyat kérni?

Két oldallal korábban megtalálod
TJ.

[sutemenyx]

A TO-3 alumina kerámia szigetelő alátét bekerült a V-MOSPOWER FET SE prototípusába is 
A 10kHz-es négyszög átvitelről teszek fel fotót (8R, 5v/div).
TJ.

Én szeretnék kérni 100kHz négyszögjelet is. Lehet olyat kérni?

[tunerman]

A TO-3 alumina kerámia szigetelő alátét bekerült a V-MOSPOWER FET SE prototípusába is 
A 10kHz-es négyszög átvitelről teszek fel fotót (8R, 5v/div).
TJ.

[tunerman]

Kicsit tekervényes úton, de sikerült beszereznem még kettőt a hiányzó alkatrészek közül. A Hammond 155B DC choke a tápegységbe került, míg a TO-3 tokozású Siliconix VMP1 V-MOSPOWER FET kerámia szigetelő alátétet (alumina ceramic washer) kapott.
Az előzőleg berakott csillám alátét a TO-3-as tokozású VMP1 háza és a hűtőborda között több mint 200pF kapacítás értéket produkált. Az alumina kerámia alátét ezt parazita kapacítást szinte teljesen megszüntette, néhány pF-ra redukálta. Mondanom sem kell, hogy a VMP1 drain-ját a készülékházra söntölő kapacítás radikális csökkentése nagy előnyt jelenthet a jobb minőség elérése felé. 
TJ.

[tunerman]

A hátsó panel szerelvényei a helyükre kerültek.
TJ.

[tunerman]

A Texas Instruments gyártotta az angol haderő részére ezeket a CV8889 tipusszámot viselő tranzisztorokat, amelyek valójában a 2N3055 megfelelői. A mezei DC bétamérések (Ic=1A) szerint 100 és 180 között van az áramerősítésük, ez még kicsit magasabb is mint a Texas 2N3055 felíratot viselők 
TJ.

[tunerman]

Terveztem egy új logót, ami kétféle utalást is tartalmaz az erősítőm munkaponti BIAS beállítására
(BIAS > Iout max.)
TJ.

[tunerman]

A készülő erősítő tápegységbe beszabtam a 99,99%-os ezüstszalagokat, amelyek 10x0,5mm-esek, szánkózhatnak az elektronok a puffer kondezátorba
TJ.

[tunerman]

Megjött néhány alkatrész az épülő 20 wattos verzióhoz, egyből beugrottak a helyükre
TJ.

[tunerman]

A saját tervezésű V-MOSPOWER FET SE 20 wattos tervein dolgoztam az utóbbi hetekben, amiben már szerepel a Parallel Constan Current Source (PCCS) kapcsolási megoldásom. 
Az elektronikában jól ismert, sorba kötött FET-es Cascade Constant Current Source párhuzamos verziója lenne ez.
TJ.

[tunerman]

V-MOSPOWER FET SE board model

[tunerman]

A topik címét figyelembe véve feltennék egy kérdést. A V-MOSPOWER FET SE nevű kapcsolásomat még senki sem rakta össze deszkamodelként az elmúlt két és fél év alatt? Az egyetlen feszültségerősítő V-MOSPOWER FET számtalan tipusa olcsón beszerezhető: VMP4, 2N6657, 2N6658, VN66AF, VN88AF, stb.
Mert a faék egyszerűségű, néhány alkatrészt tartalmazó kapcsolást utána szénné lehetne mérni, pl. spektrumanalizátoron mindent kimutatni. Minden a téma iránt érdeklődő topikolvasó szerintem ennek nagyon örülne.
A puding próbája az evés
TJ.

[tunerman]

OFF

Ez az indirekt bizonyítása, hogy a komplementer kimenet az áramváltozással leírtak szerint nem igazán PP!
Mindaddig érvényes ez a definició, amíg a beállított munkaponti áramot meg nem haladja a kimenőáram. Amikor ez bekövetkezik, akkor megszünik a másik eszköz szerepe, mert rajta semmilyen áram nem folyik.

Mivel a forgalomban lévő erősítők komplementer followeres kimenetet használnak, ezért tehetek egy érdekes felvetést.
Amikor a kimenet munkaponti áramát megnövelik (BIAS), akár az "A" osztályig is feltekerik, akkor a fent leírt definició szerint működik a komplementer follower! Az "N" es a "P" eszközök antiparallel SE üzemmódban dolgoznak amíg a munkaponti áramot meg nem haladja a kimenő áram - utána átlépnek "B" osztályba.
Ezért szól mindenki szerint füllel hallhatóbban jobban ugyanazon erősítő "A" osztályba feltekert munkaponti árammal mert valójában a kimenete addig váltakozó áramú szempontból egy antiparallel SE.
ON TJ.

[tunerman]

A legfrissebb beszerzésem, a Kondo Audio Note KSL SPz kábelek, amelyekkel a következő V-MOSPOWER FET erősítő kábelezése készül 
TJ.

[tunerman]

Néhány rövid gondolat:
1. Az eddigi hozzászólások alapján nem vette senki észre, hogy a Push Pull elv legfontosabb meghatározása az EGYIDEJŰLEG, mindkét aktív elemet vezérlő 180°-os vezérlő jel
2. A komplementer kivitelű follower kimenet csak egy vezérjőjelet kap, a jel polaritásának megfelelően VÁLTAKOZVA nyítnak az eszközök
3. Valószínűleg ez az elvi különbség - az EGY és a KETTŐ szám indított el azon az úton, hogy megvizsgáljam ezt kérdéskört - miért tartanak valamit egyfomának, amikor valójában különbözőek?
4. Az eredménye a vizsgálódásaimnak az, hogy valóban különbözik a két eltérő elven működő follower, a váltakozva megjelenő jelek a kimeneten ezt pedig NEM mutatják meg
5. Ott találtam elvi hibát a kb. 70 éves tananyagban, hogy nem vették észre az egyídejű, két 180°-os jelet ígénylő followernek mindkét eleme kap vezérlést, amíg a jel polarítását felhasználó elemeknél ez váltakozva történik meg
6. Átgondoltam, hogy miképpen is működhet ez az egy bemenetű follower a két félperiódus alatt úgy, hogy a kimeneti jelben ez a váltakozva működés nem vehető észre
7. Az eredmény az, hogy az egyik félperiódusban egyik aktív elemnek a másik csak passzív eleme (SE), míg a másik félperiódusban ez fordítva történik meg
8. Mivel a két SE működés váltakozóáramúlag párhuzamosan történik meg, ezért ez a Parallell Single End elven működő kimenet
9. Mivel ez pedig a váltakozó áramúlag párhuzamos funkcionáló "N" és "P" eszközzel történik meg, így a Complement Parallel Single End elnevezést kapta meg.

OFF!
Elismerem, hogy a szerintem átgondolt, elvi működést részletesen taglaló okfejtésem egy amatőr, DIY fórumon tettem meg, de ennek nem az az elsődleges célja, hogy ezzel bárkit megsértsek az eddigi szakmai megyőződésében!
Ezek a gondolatok remélem paradigma váltásra késztetnek majd olyan embereket, akiknek évtizedek óta erről a témáról mást tanítottak...
TJ.

[tunerman]

Itt lenne az elvi magyarázat arra, hogy mit tanitanak kb. 70 éve szerintem hibásan az oktatás területén a komplementer kimenetű PP followerekről.
Az itt korábban is beírt egyszerű műkődési magyarázat az "N" és "P" eszközökkel megvalósított kapcsolásra -

Idézet:

hogy az N és P csatornás eszköz azonos vezérlőjelet kap, mert a kimenet szempontjából, amikor az egyiknek csökken a másiknak nő az árama, vagyis a kimenetet ellenütemben mozgatják! 


Én feltettem azt a kérdést, hogy ha a "P" eszköz helyett beteszünk egy ellenállást, és akkor az "N" eszköz növekvő áramával pontosan azonos arányban csökken majd az ellenálláson folyó áram - akkor az is PP?

Nem válaszolt eddig senki a feltett kérdésre, mert az oktatásban leírt magyarázat a komplementer PP kimenetre ebben a formában már nem állja meg a helyét. Ugyanis az "N" eszköz növekvő kimenő áramával pontosan azonos mértékben csökken az ellenálláson átfolyó áram. Tehát ugyanazt az áramváltozásokat látjuk mint a PP-nek nevezett komplementer kimenet esetén - de ez itt csak az áramkörbe betett ellenállás.
Ez az indirekt bizonyítása, hogy a komplementer kimenet az áramváltozással leírtak szerint nem igazán PP!

Mindaddig érvényes ez a definició, amíg a beállított munkaponti áramot meg nem haladja a kimenőáram. Amikor ez bekövetkezik, akkor megszünik a másik eszköz szerepe, mert rajta semmilyen áram nem folyik.

Egy egyszerű rajzot mellékelek, ahol a két ábrán bemutatom az eddig leírtakat. A két JFET gate és source elektródája össze van kötve, ha az egyetlen bemenet pl. + 1 voltot emelkedik, akkor a kimenet a terhelő ellenálláson elvben + 1 voltot hozhat létre. Az "N" eszköz növekvő kimenőáramával pontosan megegyezően csökken a "P" eszköz árama, de nem azért mert lezárt volna! Csak a hiányzó kimenő áram miatt most kevesebb folyik rajta. A vezérlés előtt és utána is ugyanaz a GS feszültsége, nem változik a másik "N" eszköz GS feszültségéhez képest sem! Csak mint egy ellenállás a funkciója, az ellenkező polaritású vezérlésnél a másik eszköz szerepel mint ellenállás.

Kimondhatjuk, hogy a leírt komplementer follower tehát nem PP, hanem egyik, vagy másik irányú vezérlés esetén SE fokozatként funkcionál - egy aktív eszköz egy ellenállással. Mivel két eszközt használunk, ezért Parallel Single End kapcsolással állunk szemben, az "N" és "P" eszközök miatt ez Complement PSE kapcsolásnak nevezhető. Itt csak hol az egyik, hol a másik eszközön folyik az áram a vezérlés és az eszköz polaritásának megfelelően. Az igazi PP esetén mindkettő eszköz egyídejű(!), de egymáshoz képest 180°-os vezérlése a feltétel.
Újra felhívom a figyelmet arra a definicióra; hogy a beállított munkaponti áram mindig nagyobb értékű legyen mint a kimenő áram!
TJ.

[tunerman]

Természetesen bármilyen felmerülő kérdésre szivesen válaszolok
TJ

[tunerman]

Akit .mélyebben érdekel a szakmai része ennek a vitatott témának, annak információ itt:

https://audiodiyers.hu/viewtopic.php?f=52&t=4368

[tunerman]

Kedves Mindenki!
Aki ezeket a sorokat olvassa, azoknak röviden annyit magamról, hogy több mint 4 évtizede elektronikus készülékek javításával, szervizelésével foglalkozom. Ez idő alatt jól megtanultam a hibáik felismerését, amit nem csak a gyártásnál, hanem tervezés/kivitelezésnél is elkövethettek.
Én vagyok az az ember aki a világ egyik legjobb és kortalan referenciának tekintett FM tunerjében tervezési és sorozatgyártási hibát talált...ez a Sequerra model 1.

https://db.audioasylum.com/mhtml/m.html ... 3Dsequerra

Miért írtam mindezt ide, az AVX V-FET single ended amplifier topikba?
Mert ezen a mellékelt elvi, összehasonlító rajzon látható két ábra a működésük szempontjából sehol sem azonos. Viszont felfedeztem egy hibát - mivel az előforduló vitáim során mindenki mást lát a betett rajzban mint én...
A lényeg az, hogy kb. hét évtizede elkövettek egy hibát az oktatásban és ez a hiba generációról generációra száll, mindenki ezt tanulja. A hiba lényege, hogy push pull-nak állítanak be egy alapkapcsolást, ami valójában egy single end - komplementer emitterkövetővel a kimenetén!
Természetesen a push pull elvet a betett magyarázó rajz jobb oldali ábrája teljesítí kifogástalanul. Tehát mindenki aki ezeket a sorokat olvassa, abban a szent meggyőződésben teszi, hogy igaza van, a bal oldali single end ábra is push pull.
De nem.
TJ.

[tunerman]

A készülő új V-FET SE verzió tápegységén dolgoztam, elkészitettem a diódák+fojtó kereszttartóját. Majd kipróbáltam a kinézetét egy ideiglenesen odarakott fojtóval, mivel a megrendelt Hammond 155B-k csak 2 hét múlva érkeznek meg.
TJ.