Audiophile ösvény és tápszűrő kondícionáló

[istvan01]

Szevasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy ösvényépítés során felmerült-e valakiben az elektroszmog kezelésének a kérdése?Olyanokra gondolok, mint pl. árnyékolt kábel használata, vagy utólagos árnyékolás leföldelve, vagy a nyitott dugaljakból szóródó elektroszmog leárnyékolása és hasonlók.

Elektroszmog? Ez a legingoványosabb terület egészség ezotériában, mint ahogy a hifiben is. Ha rangsorolni kellene hifiben, akkor ennek hatása kábelek, akusztika után lehetne valahol jó messze. Az is kérdés, az elektroszmog milyen arányban hat magára a készülékekre és a hallgató személyére.

Viszont fontos tudni azt, hogy az elektroszmog a légtérben, villamosan vezető és nem vezető anyagokban nagyon nagyon széles tartományban jelenik meg, DC mágnesesség, elektromos térerőtől gamma sugárzás frekvenciáig, de még a részecske sugárzás számtalan formáját is mellé lehet tenni. Ebben a rettentő széles tartományban sokféle szelektív hatás lehetséges sokféle módon, akár pozitív, akár negatív hatásként. Persze ki dönti el, mi számít negatív és pozitív hatásnak?
Ha a kérdésed csupán a hifi ösvény vs. elektroszmog összefüggésre vonatkozik, akkor ebben is ketté érdemes választani kérdést.
Mekkora hatású lehet a vezetékeken érkező, távolról behozott szmog hatása, illetve fordítva, a kiépített hifi ösvény mekkora elektroszmogot szed össze a saját környezetéből? Mindez milyen frekvencia sávban és mekkora energia szinteken okoz valami befolyást a hálózati 50Hz/230V-en felül?

Ha úgy gondoljuk, vagy látjuk-halljuk ezek hatását, akkor mivel, hogyan lehet távol tartani, vagy csökkenteni ezeket? Teljesen úgysem lehet megszüntetni, csak csökkenteni, csillapítani. Ezek az eszközök okoznak-e másodlagos nem kívánt hatást is?

[prando]

Szevasztok!
Azt szeretném kérdezni, hogy ösvényépítés során felmerült-e valakiben az elektroszmog kezelésének a kérdése?Olyanokra gondolok, mint pl. árnyékolt kábel használata, vagy utólagos árnyékolás leföldelve, vagy a nyitott dugaljakból szóródó elektroszmog leárnyékolása és hasonlók. Nem annyira klf. chipek és más ezoterikusnak tűnő eszközök bevetése érdekel, bár tán azok is, inkább kissé földhöz ragadtabb és egyszerűbb, olcsóbb megoldások, pl. klf. fémek használatával ezeknek a dugaljaknak az árnyékolása és hasonlók. A hálózati szűrők azt gondolom, besegítenek ebbe, de kérdés, mennyire és miben? És igazából, ha az ösvény és a készülékeink túlesnek ezen, akkor már jöhet a lakás többi része is.
Köszi!

[balazs84]

Nagyon köszi, akkor azt hiszem maradt az, hogy felkeresek egy szervizt, és megnézetem. Teljesen állandó egyébként a jelenség, nem változik, nappal, éjjel, ugyanaz.

Trafóbúgás, főleg toroidoké a hálózati feszültség pár100mV-os DC feszültségétől szokott lenne. Jellemzője továbbá, hogy erősen változó, mert a lakás és szomszédok terhelései nem egyenletesen adják össze ezt a DC feszejt.
Ellenben van egy másik forrása is a trafóbúgásnak, még pedig az pl, ha egy erősítő eddig jól működő kéturas egyenirányító egyig ága részben vagy teljesen megfárad. Ezzel pontosan azt csinálja, hogy a plusz-mínusz szinusz feszültségét nem egyformán terhelik. Ez az aszimmetrikus terhelés kimegy a lakás másik fogyasztói felé is, ott képezi annak DC okozta búgását. Ha tehát az aktuális készülék belsejében van a DC képződés, okoz így trafó búgást, a készülék elé pakolt akármilyen DC blokkoló megszüntetni nem tudja. További jellemző, ez a trafóbúgás állandó marad, nem úgy mint a kívülről érkező napszaktól, egyéb fogyasztók okozta DC->trafóbúgás. Ezen felül, ez brumossá is tehet a végerősítő általában nem stabilizált feszültségét, hallhatóvá válik a hangszórón is. A kívülről érkező DC okozta trafó búgás nem terjed a hangszóróig.

Másik hiba lehetőség a hálózati feszültség túlzott megemelkedése. Ezt tudod mérni, ha 240V-nál magasabb, netán 250V-nál is, akkor két lehetőség van. ELMŰ, EON, DÉMÁSZ-nak jelezni. De előtte értő emberrel megméretni, ellenőrizni a helyi nullázó földelés és PEN bejövő vezeték állapotát. Mert ennek hibája, szakadása eltolja a három fázis csillagpontját, egyik fázis lehet 300V is, másik lemegy 180V-ra.

[istvan01]

Sziasztok,
Hátha valakinek van valami tippje, amit még nem próbáltam.
A probléma: zúgnak/búgnak itthon a trafóim. A leghangosabb, és leginkább zavaró talán az erősítőé. Kicsi a szoba, így az egész szobát áthatja egy konstans, 4-500 hz környéki búgás, ami halk zenehallgatást eléggé megöli.
Az egyik csatornán a hangfalra is átmegy egy hasonló zaj, ezt akkor hallom, ha odatapasztom a fülem a mélyközépre. Egyébként pedig ugyanez a hang erősen hallatszódik a toroid trafó környékérőll, az erősítőben.
Amiket próbáltam:
- Minden csatlakozást megszüntettem, csak a hálózati kábel maradt erősítőben
- Átdugtam az elosztóból egy másik, fali csatlakozóba
- Fázishelyesen van bedugva
- Lekapcsoltam az összes kismegszakítót, kivéve azt, amin a hifi van
- Itt van nálam kölcsönbe egy Hydra dc noise trap, ami 1.2 voltig szűri a DC zajt.
Egyik sem segített egyelőre. :( Ha esetleg van még itthon kivitelezhető, egyéb tippetek, akkor nagyon megköszönöm.

Trafóbúgás, főleg toroidoké a hálózati feszültség pár100mV-os DC feszültségétől szokott lenne. Jellemzője továbbá, hogy erősen változó, mert a lakás és szomszédok terhelései nem egyenletesen adják össze ezt a DC feszejt.
Ellenben van egy másik forrása is a trafóbúgásnak, még pedig az pl, ha egy erősítő eddig jól működő kéturas egyenirányító egyig ága részben vagy teljesen megfárad. Ezzel pontosan azt csinálja, hogy a plusz-mínusz szinusz feszültségét nem egyformán terhelik. Ez az aszimmetrikus terhelés kimegy a lakás másik fogyasztói felé is, ott képezi annak DC okozta búgását. Ha tehát az aktuális készülék belsejében van a DC képződés, okoz így trafó búgást, a készülék elé pakolt akármilyen DC blokkoló megszüntetni nem tudja. További jellemző, ez a trafóbúgás állandó marad, nem úgy mint a kívülről érkező napszaktól, egyéb fogyasztók okozta DC->trafóbúgás. Ezen felül, ez brumossá is tehet a végerősítő általában nem stabilizált feszültségét, hallhatóvá válik a hangszórón is. A kívülről érkező DC okozta trafó búgás nem terjed a hangszóróig.

Másik hiba lehetőség a hálózati feszültség túlzott megemelkedése. Ezt tudod mérni, ha 240V-nál magasabb, netán 250V-nál is, akkor két lehetőség van. ELMŰ, EON, DÉMÁSZ-nak jelezni. De előtte értő emberrel megméretni, ellenőrizni a helyi nullázó földelés és PEN bejövő vezeték állapotát. Mert ennek hibája, szakadása eltolja a három fázis csillagpontját, egyik fázis lehet 300V is, másik lemegy 180V-ra.

[balazs84]

Sziasztok,
Hátha valakinek van valami tippje, amit még nem próbáltam.
A probléma: zúgnak/búgnak itthon a trafóim. A leghangosabb, és leginkább zavaró talán az erősítőé. Kicsi a szoba, így az egész szobát áthatja egy konstans, 4-500 hz környéki búgás, ami halk zenehallgatást eléggé megöli.
Az egyik csatornán a hangfalra is átmegy egy hasonló zaj, ezt akkor hallom, ha odatapasztom a fülem a mélyközépre. Egyébként pedig ugyanez a hang erősen hallatszódik a toroid trafó környékérőll, az erősítőben.
Amiket próbáltam:
- Minden csatlakozást megszüntettem, csak a hálózati kábel maradt erősítőben
- Átdugtam az elosztóból egy másik, fali csatlakozóba
- Fázishelyesen van bedugva
- Lekapcsoltam az összes kismegszakítót, kivéve azt, amin a hifi van
- Itt van nálam kölcsönbe egy Hydra dc noise trap, ami 1.2 voltig szűri a DC zajt.
Egyik sem segített egyelőre. :( Ha esetleg van még itthon kivitelezhető, egyéb tippetek, akkor nagyon megköszönöm.

[istvan01]

Szisztok!
Megfigyeltem, hogy ha van egy seb valamelyik ujjamon, pl beszakad kicsit a köröm, és állok a müanyag kádban, zuhanyzok, megcsíp kicsit az áram, ha a sebem hozzáér a zuhanyzó gégecsövének fémrészéhez (mindegy, hogy folyik, vagy sem a víz). A villanyboyler és a mosógép közös aljzatban van. Ha kihúzom az utóbbit, megszűnik a csípés. Ha visszadugom, kicsit megvillan a villanykörte, olyan, mint amikor egy nagyobb fogyasztású készüléket bekapcsol az ember. Ha megy a mosógép, a konnektor földelés részén a fáziscerka nagyon halványan, de világít.
Szeretnék tanácsot kérni, hogy miért lehet ez?
Köszönöm!

Ez nem hifiösvény probléma, annál általánosabb és "életbevágóan" fontosabb vele foglalkozni.
Az érintés (elleni)védelem éppen a vizes helységekben a legszigorúbb, tehát nem szabad elmenni ilyen "csíp egy kicsit" jelenség mellett.
Az érintés védelemnek mindig redundánsnak kell lenni, vagyis ha egy valamelyik nem jól működik, akkor még mindig kell egy másik szintnek védeni, de többszörös hibára nem lehet, vagyis komplikált készülni.
Tehát, a vezeték hálózat oldalon a jó és tiszta kötések mellett kell a zárlat-túláram védelem. Ez csak durva nagy áramra old, ami áram sokszorosan nagyobb az ember halálos mértékénél. Viszont ha ez a zárlat okozta áram-feszültség idegen érinthető felületeken gyorsan megszűnik, akkor nincs nagy baj.

Ennél lényegesen hatékonyabb érintésvédelmet ad a AVK/FI relé, melynek szokásos értéke lakásokban 30mA. Ellenben javasolt vizes helységekre szeparáltan 10mA oldású AVK-t beépíteni, ami csak a vizes helység eszközei hiba-szivárgó áramaira old. Ez a szivárgó áram AVK vádelemnél mindig a nulla vezetőt megkerülve védővezetőn vagy egyéb földel érintkező de áramot valamennyire vezető felé távozik. Ahhoz viszont hogy ez a szivárgó áram mégse az emberi testen keresztül kapcsolódjon a föld felé, ahhoz az kell hogy minden érinthető vezető anyag legyen földelve, régebbi elnevezéssel EPH hálózattal egyen potenciálra kötve a földeleléssel. A legnagyobb hibát itt szokták elkövetni. A vezetékes víz akár fémcsövezéssel, akár műanyaggal az bizony áramvezetőként viselkedik, ezért vízcsapokat és lefolyókat is EPH-zni kell a vizes helységben akkor is ha pl műanyag kád, mosdó van ott.

Az esetedben egyértelmű, a mosógép az ami a szivárgó áramot indítja. Annak hibája az előbbiekben leírt védettségű környezetben nem okozhat csípést, azonnal leoldana az AVK relé.
Régi társas házaknál vizes blokkos áramütés veszély előfordul sajnos úgy is, hogy a szomszéd lakás hibás vezetékezése, nemleges EPH-ja okozott már halálos balesetet Bp-en nem is egy esetben.

Javaslom egy villanyszerelővel átnézetni és esetleg védettségi szintet erősíteni a fürdőhelységedben. Továbbá a mosógépet is kijavítani. A konnektor védőérintkező közelében fázisceruza jelez valamit, az oka lehet annak is, hogy az a védővezető az nem véd, valahol kötés hibás. Ellenben fázisceruza semmilyen jelzésben ne bízzál, az képes nagyon fals dolgokat is mutatni.

[prando]

Szisztok!
Megfigyeltem, hogy ha van egy seb valamelyik ujjamon, pl beszakad kicsit a köröm, és állok a müanyag kádban, zuhanyzok, megcsíp kicsit az áram, ha a sebem hozzáér a zuhanyzó gégecsövének fémrészéhez (mindegy, hogy folyik, vagy sem a víz). A villanyboyler és a mosógép közös aljzatban van. Ha kihúzom az utóbbit, megszűnik a csípés. Ha visszadugom, kicsit megvillan a villanykörte, olyan, mint amikor egy nagyobb fogyasztású készüléket bekapcsol az ember. Ha megy a mosógép, a konnektor földelés részén a fáziscerka nagyon halványan, de világít.
Szeretnék tanácsot kérni, hogy miért lehet ez?
Köszönöm!

[greenbio]

Az árnyékolást minden esetben ha az jel/energia hordozást nem végez, pl koaxnál ott igen, a forrás, generátor oldalon kell bekötni. Ennél is pontosabb meghatározás, hogy azon az oldalon, ami vezeték értelemben közelebb és kisebb impedanciával kapcsolódik a földeléshez, hatásos földelő szondához. Viszont a többirányú földelés, árnyékolás által is, földhurkot képez, ami forrása a medvebrummogásnak.

Köszi! De akkor tulajdonképpen az árnyekolás bekötése kétélű fegyver, mert brummoghat a rendszer tőle? Egyébként mit nyerhetünk az árnyékolássa tápellátás kábelezésénél, ösvénynél?

Greenbio, nálad hogyan van kötve?

nincs bekötve, de jó ötlet az óranál rákötöm majd a földelő sínre, és meglájtuk mit tesz...

nos rákötöttem a hifi ösvény kábelének árnyékolását a védőföldre. hát, talán van változás pozitív irányban, de nem vagyok benne biztos. még tovább kell tesztelnem több ismerős zenével...

[istvan01]

ez csak részben érinti a hifit. Ha a fázisok közül egy testzárlatra kerül, akkor a helyi földelésen akkor sem szabad 50Veff fölé emelkedni az érintési feszültségnek, ha esetleg nincs/hibás az AVK (FI) relé és még a bejövő PEN vezeték is megszakadna. Ez ugyan többszörös hiba, de érintés(elleni)védelemnek kötelező a redundancia.
Ezzel szemben gyakran a regisztrált villanyszerelők lenyomnak egy db 3m-es földelő szondát az áramérő szekrény közelében és nekik kész. A telken belüli földelés nem az áramszolgáltató felelőssége. Teljesítmény növeléskor ezt már szabványositott szekrénybe és telekhatárra telepítik. Egy db 3m-es szonda talaj felé ellenállása 20-50ohm. (van hozzá közelítő képlet, de erősen talaj függő). 50V/32A=1,56ohm. Ehhez kellene 10-15db 3m-es szonda egymástól legalább 3m-enként. Na, ezért is hanyagolják ezt. Ellenben egy új építésű háznál B típusú alapföldelést nagyon ajánlott készíteni, az stabilabb kis értékű földelést és jó EPH szempontú potenciálelosztást képez. Ez az alapbetonban körben szabályosan összekötött vasalást jelent lényegében.

Ezt megmutatom majd a villanyszerelőnek :)

...és NAGYON KÖSZÖNÖM a sok-sok segítséget!

Az előbbi példában kettős hibára írtam a redundáns védelmet, de nekem régebben volt egyszeres hibával, történetesen utcai légvezeték bekötésnél PEN vezeték törés szél által. Ennek eredménye az lett, hogy a lakásban az egyfázisú fogyasztók a nulla ági árama nem a közmű hálózat PEN ágára ment ki, hanem a helyi, lakás árammérő alatti földelőbe, ami egy db talán 3méters vas volt. Egy ilyen földelésen 10A hatására akár 200V is megjelenhet, persze ennél kevesebb, mert a 10A igényű fogyasztó áramát a földelési ellenállásával csökkenti. Ez az AVK védelmet nem indítja be. Szerencsére érintési feszültség emelkedésből baleset nem lett, viszont a lakás háromfázis csillagpontja ezzel eltolódott, egyik fázis feszültsége csökken, a másik kettő növekszik. Az emelt fázisok feszültségén lévő pár villamos készülék kipurcant.
Most már ilyen nem fordulhat elő nálam, körbe van szurkálva a ház földelőkkel a külső villám védelem kiépítése okán. Az eredő földelési ellenállásom kb 2ohm a 3x16A bejövő áramerősséghez.
Pedig az a 2ohm még mindig magasabb érték, mint amit az új villámvédelmi MSZ EN 6230 szabvány ajánl, ott 1ohm jó érték. A korábbi MSZ 274 más formában számol a megfelelő földelési ellenállással. MSZ 274 szerint elegendő az én földelésem. Az más kérdés, régi megszűnt és új normákat nem megengedett keverten használni, betartani.

[bezse]

ez csak részben érinti a hifit. Ha a fázisok közül egy testzárlatra kerül, akkor a helyi földelésen akkor sem szabad 50Veff fölé emelkedni az érintési feszültségnek, ha esetleg nincs/hibás az AVK (FI) relé és még a bejövő PEN vezeték is megszakadna. Ez ugyan többszörös hiba, de érintés(elleni)védelemnek kötelező a redundancia.
Ezzel szemben gyakran a regisztrált villanyszerelők lenyomnak egy db 3m-es földelő szondát az áramérő szekrény közelében és nekik kész. A telken belüli földelés nem az áramszolgáltató felelőssége. Teljesítmény növeléskor ezt már szabványositott szekrénybe és telekhatárra telepítik. Egy db 3m-es szonda talaj felé ellenállása 20-50ohm. (van hozzá közelítő képlet, de erősen talaj függő). 50V/32A=1,56ohm. Ehhez kellene 10-15db 3m-es szonda egymástól legalább 3m-enként. Na, ezért is hanyagolják ezt. Ellenben egy új építésű háznál B típusú alapföldelést nagyon ajánlott készíteni, az stabilabb kis értékű földelést és jó EPH szempontú potenciálelosztást képez. Ez az alapbetonban körben szabályosan összekötött vasalást jelent lényegében.

Ezt megmutatom majd a villanyszerelőnek :)

...és NAGYON KÖSZÖNÖM a sok-sok segítséget!

[istvan01]

Megrendeltük az E.ON-tól a teljesítménybővítést (3x32A).

ez csak részben érinti a hifit. Ha a fázisok közül egy testzárlatra kerül, akkor a helyi földelésen akkor sem szabad 50Veff fölé emelkedni az érintési feszültségnek, ha esetleg nincs/hibás az AVK (FI) relé és még a bejövő PEN vezeték is megszakadna. Ez ugyan többszörös hiba, de érintés(elleni)védelemnek kötelező a redundancia.
Ezzel szemben gyakran a regisztrált villanyszerelők lenyomnak egy db 3m-es földelő szondát az áramérő szekrény közelében és nekik kész. A telken belüli földelés nem az áramszolgáltató felelőssége. Teljesítmény növeléskor ezt már szabványositott szekrénybe és telekhatárra telepítik. Egy db 3m-es szonda talaj felé ellenállása 20-50ohm. (van hozzá közelítő képlet, de erősen talaj függő). 50V/32A=1,56ohm. Ehhez kellene 10-15db 3m-es szonda egymástól legalább 3m-enként. Na, ezért is hanyagolják ezt. Ellenben egy új építésű háznál B típusú alapföldelést nagyon ajánlott készíteni, az stabilabb kis értékű földelést és jó EPH szempontú potenciálelosztást képez. Ez az alapbetonban körben szabályosan összekötött vasalást jelent lényegében.

[bezse]

Megrendeltük az E.ON-tól a teljesítménybővítést (3x32A).

A terv az, hogy egy fázist fenntartunk a szórakoztató elektronikának. Egyelőre ideiglenes bekötés lesz, a lakáselosztóban 1db 32A kismegszakító vagy olvadó biztosíték után 5x2,5MT vezetékre egy Kontaset KS240 hálózati elosztót szerelünk és ebbe lesznek bedugva az eszközök (streamer/előerősítő/dac, végerősítő, játékkonzol, set-top-box, televízió és egy switch).

Másik épületbe kerül a médiát tároló NAS és a streaming szerverek (Roon Core és Plex Media Server).

A két épületet Gbit ethernettel kötjük össze.

Kérdés: a NAS-t és szervereket kiszolgáló szünetmentes tápegység illetve az épületen belüli vezetékes hálózatot biztosító switch a szórakoztató elektronikát is kiszolgáló fázisra vagy a fennmaradó másik két fázis egyikére kerüljön?

Várom a véleményeket, észrevételeket!

[istvan01]

Sziasztok!

Hamarosan hálózatbővítés lesz nálam és ezzel együtt kicserélik a villanyóra szekrényt a jelenleg szabványosra. Az utcáról bejövő légvezeték is ki lesz cserélve.
Kérdeztem az Elmű jogos szakit, hogy miből van az a légkábel,- mondta alumínium, majd rákérdeztem, hogy rézből lehetne-e, de azt mondta, hogy nem. Nekem úgy rémlik, valaki írta itt, hogy lehetséges, sőt érdemes már az oszlopról az óráig rézkábellel beállni.
Aki tisztában van a lehetőségekkel - kérem írja meg, hogy jelen szabályozás szerint lehetséges-e, ha igen milyen kritériumoknak kell megfelelnie a keresztmetszeten túl, mint szigetelés stb.. Konkrét típusok is jöhetnek.

Köszönet!!

T

Elmű honlapon valahol szerepel a regisztrált villanyszerelők listája. Az ELMŰ ezektől fogadja el a közműhálózatról fogyasztó felé bekötés-szerelést. A szabály az úgy néz ki, amit az ELMŰ előír, attól nem, vagy nagyon körülményes eltérni. A szabványosítás azt szokta jelenteni, hogy egy szűkre szabott típuszekrényt raknak le a telekhatárra, amikhez nem légkábel az ideális kábelezés, hanem földkábel, akkor is ha pl úttest alatt kell átvezetni. A földkábel előnye továbbá, hogy mindig nagyobb keresztmetszetű mint ha légkábelben vinnék, védettebb, páncél köpenye van. Talán földkábelben megengedett a réz is, de ezt a reges szerelő tudni fogja. A keresztmetszetet ilyenkor úgy határozzák meg, hogy a következő 30-40 évben lesz teljesítmény duplázás, arra is legyen bőven elegendő. Manapság 4x16mm2 alu keresztmetszetnél vékonyabbal nem kötnek be, de ha 3x40A az igény, akkor ez már 4x25mm2 lesz. Rézből az arányos 10-16mm2 lehet

[greenbio]

Sziasztok!

Hamarosan hálózatbővítés lesz nálam és ezzel együtt kicserélik a villanyóra szekrényt a jelenleg szabványosra. Az utcáról bejövő légvezeték is ki lesz cserélve.
Kérdeztem az Elmű jogos szakit, hogy miből van az a légkábel,- mondta alumínium, majd rákérdeztem, hogy rézből lehetne-e, de azt mondta, hogy nem. Nekem úgy rémlik, valaki írta itt, hogy lehetséges, sőt érdemes már az oszlopról az óráig rézkábellel beállni.
Aki tisztában van a lehetőségekkel - kérem írja meg, hogy jelen szabályozás szerint lehetséges-e, ha igen milyen kritériumoknak kell megfelelnie a keresztmetszeten túl, mint szigetelés stb.. Konkrét típusok is jöhetnek.

Köszönet!!

T

Azt, hogy egyáltalán lehetséges-e, a területileg illetékes áramszolgáltatótól kérdezd meg (Elmü/ÉMÁSZ/DÉDÁSZ...), mert a légvezeték az ő tulajdonuk.

[Töki]

Sziasztok!

Hamarosan hálózatbővítés lesz nálam és ezzel együtt kicserélik a villanyóra szekrényt a jelenleg szabványosra. Az utcáról bejövő légvezeték is ki lesz cserélve.
Kérdeztem az Elmű jogos szakit, hogy miből van az a légkábel,- mondta alumínium, majd rákérdeztem, hogy rézből lehetne-e, de azt mondta, hogy nem. Nekem úgy rémlik, valaki írta itt, hogy lehetséges, sőt érdemes már az oszlopról az óráig rézkábellel beállni.
Aki tisztában van a lehetőségekkel - kérem írja meg, hogy jelen szabályozás szerint lehetséges-e, ha igen milyen kritériumoknak kell megfelelnie a keresztmetszeten túl, mint szigetelés stb.. Konkrét típusok is jöhetnek.

Köszönet!!

T

[denesdr]

Továbbgondolva a tápösvény-tápkábel árnyékolását, mi van akkor, ha az árnyékolt ösvénnyel eljutunk egy aljazitig/elosztóig? Elvileg akkor úgy kellene továbbvinni az árnyékolást a csatlakozásokon keresztül az ezután következő kábelek végéig (a dugóig ami rácsatlakozik a készülékre), hogy közben nem kötjük az árnyékolást egy földelési pontra sem? Ez azért elég macerásnak hangzik, bár nem kivitelezhetetlen.
szerk.: vagy a csatlakozási pont előtt megszakítjuk az árnyékolást és a következő kábelnél megint a földelési pontról indítjuk?
(már ha szeretnénk, hogy végig árnyékolva legyen a tápellátás ösvénye-kábele)

[Tom40]

Hat kell gugliznom rendesen, hogy ertsem, hogy mit zagyvaltok itt :-)
Szelesedik a szokincsem, az tuti!

[greenbio]

Ebben az esetben az Ölflex árnyékolása hogyan van bekötve?

Az árnyékolást minden esetben ha az jel/energia hordozást nem végez, pl koaxnál ott igen, a forrás, generátor oldalon kell bekötni. Ennél is pontosabb meghatározás, hogy azon az oldalon, ami vezeték értelemben közelebb és kisebb impedanciával kapcsolódik a földeléshez, hatásos földelő szondához. Viszont a többirányú földelés, árnyékolás által is, földhurkot képez, ami forrása a medvebrummogásnak.

Köszi! De akkor tulajdonképpen az árnyekolás bekötése kétélű fegyver, mert brummoghat a rendszer tőle? Egyébként mit nyerhetünk az árnyékolássa tápellátás kábelezésénél, ösvénynél?

Greenbio, nálad hogyan van kötve?

nincs bekötve, de jó ötlet az óranál rákötöm majd a földelő sínre, és meglájtuk mit tesz...

[istvan01]

Köszi! De akkor tulajdonképpen az árnyekolás bekötése kétélű fegyver, mert brummoghat a rendszer tőle? Egyébként mit nyerhetünk az árnyékolássa tápellátás kábelezésénél, ösvénynél?

Nem tetszett figyelni. A többszörös földelés az, amikor két útvonalon fut a földelési hálózat vezetékezése, amivel nem valósul meg a csillag pontos felépítés. Ha az árnyékolás a kábelen csak egyik végen van bekötve, akkor ez önmagában nem képezhet hurkot. De könnyű eltéveszteni, amikor több készülék, kábel van egy hifis rendszerben, akár 230V hálózati, akár IC-hangfal kábelekkel, de még az USB, ETHERNET kábeleket is figyelembe véve. Ha minden készülék kettős szigetelésű, akkor is lehet hurkokat képezni, még árnyékolást is bekötni. Persze ez utóbbi esetben az árnyékolások hatásossága alacsonyabb.

[denesdr]

még annyi, hogy nekem "sima" tömör réz vezeték helyett 3x2,5mm2-es Lapp Ölflex van behúzva, igazából nem drágább mint a 3x4mm2 tömör réz.

Ebben az esetben az Ölflex árnyékolása hogyan van bekötve?

Az árnyékolást minden esetben ha az jel/energia hordozást nem végez, pl koaxnál ott igen, a forrás, generátor oldalon kell bekötni. Ennél is pontosabb meghatározás, hogy azon az oldalon, ami vezeték értelemben közelebb és kisebb impedanciával kapcsolódik a földeléshez, hatásos földelő szondához. Viszont a többirányú földelés, árnyékolás által is, földhurkot képez, ami forrása a medvebrummogásnak.

Köszi! De akkor tulajdonképpen az árnyekolás bekötése kétélű fegyver, mert brummoghat a rendszer tőle? Egyébként mit nyerhetünk az árnyékolássa tápellátás kábelezésénél, ösvénynél?

Greenbio, nálad hogyan van kötve?

[istvan01]

még annyi, hogy nekem "sima" tömör réz vezeték helyett 3x2,5mm2-es Lapp Ölflex van behúzva, igazából nem drágább mint a 3x4mm2 tömör réz.

Ebben az esetben az Ölflex árnyékolása hogyan van bekötve?

Az árnyékolást minden esetben ha az jel/energia hordozást nem végez, pl koaxnál ott igen, a forrás, generátor oldalon kell bekötni. Ennél is pontosabb meghatározás, hogy azon az oldalon, ami vezeték értelemben közelebb és kisebb impedanciával kapcsolódik a földeléshez, hatásos földelő szondához. Viszont a többirányú földelés, árnyékolás által is, földhurkot képez, ami forrása a medvebrummogásnak.

[denesdr]

még annyi, hogy nekem "sima" tömör réz vezeték helyett 3x2,5mm2-es Lapp Ölflex van behúzva, igazából nem drágább mint a 3x4mm2 tömör réz.

Ebben az esetben az Ölflex árnyékolása hogyan van bekötve?

[greenbio]

Hu de jok vagytok! Ezek eszembe sem jutottak volna
Egyelore megprobalom feldolgozni ezeket az infokat es nagy valoszinuseggel majd meg fogok jonni kerdezni, de addig ha valami eszetekbe jut, akkor kerlek ne kimeljetek!

koszi szepen!

még annyi, hogy nekem "sima" tömör réz vezeték helyett 3x2,5mm2-es Lapp Ölflex van behúzva, igazából nem drágább mint a 3x4mm2 tömör réz.
van aki 2 ösvényt épít: egyet a digitálisnak, egyet az analógnak, szóval lehet fokozni :)

[istvan01]

Hu de jok vagytok! Ezek eszembe sem jutottak volna
Egyelore megprobalom feldolgozni ezeket az infokat es nagy valoszinuseggel majd meg fogok jonni kerdezni, de addig ha valami eszetekbe jut, akkor kerlek ne kimeljetek!

koszi szepen!

Na még egy. A hifinél, de a lakás többi helyén is kérjél melyített sorolható 65-ös dobozokat. A vastagabb vezetékek a normál dobozban, pláne ha tömör, piszok nehezen férnek.

[Tom40]

Hu de jok vagytok! Ezek eszembe sem jutottak volna
Egyelore megprobalom feldolgozni ezeket az infokat es nagy valoszinuseggel majd meg fogok jonni kerdezni, de addig ha valami eszetekbe jut, akkor kerlek ne kimeljetek!

koszi szepen!