Hát Rudi bácsi, nem "divatból", de ez szerinted szakmai? Bocsánat! Viszont, itt nem kell hinni senkinek, ezt pillanatok alatt ki lehet deríteni bárkinek. Érdemes valami jó nagyot erősítő fokozat előtti kábellel próbálni, pláne ha asszimmetrikus.

Hát Rudi bácsi, nem "divatból", de ez szerinted szakmai? Bocsánat! Viszont, itt nem kell hinni senkinek, ezt pillanatok alatt ki lehet deríteni bárkinek. Érdemes valami jó nagyot erősítő fokozat előtti kábellel próbálni, pláne ha asszimmetrikus.
de akkor ird le a konkretumokat (szerinted). (abban igazat adok egy korabbi beironak, hogy "divat" stb. "ellenedben" irni, de ha logikusan stb. cáfolsz, abbol (szerintem) nem jöhetsz ki rosszul (legfeljebb ha kár az idöért)cables írta: ↑2020.07.27., hétf. 18:29Ez a poszt egy totál szakmaiatlan, félreinformáló írás. Az hogy ennyien elhiszik ezt a zavaros halandzsát jól mutatja, hogy mennyire könnyű félreinformálni embereket!istvan01 írta: ↑2020.07.26., vas. 20:01A hosszabb kábel milyen zajkomponenst csillapít, miközben árnyékolatlanul, de árnyékolással is több környezeti zajt szed össze a rövidebbhez képest? (a szokásos árnyékolások nem kizárják a környezeti EMI zaj bejutását, csak csökkentik) A hosszabb kábel zajérzékenység hatása zajmodulációs hatásként mutatkozik, ami olykor lehet hasznos, elfedési hatása is van/lehet.
Amikor arról beszélnek, hogy az árnyékolatlan kábel jobb hangúnak minősítik, akkor ez az egyik hatás (zajmoduláció), a másik pedig az, hogy az árnyékolás erősebben terheli a forrás meghajtását főleg a földfelé képződő kapacitásával. Ha elhagyjuk az árnyékolást, akkor ez a kapacitás nem terhel, jobb lesz a magas-átvitel, jel meredekség.
Ez a poszt egy totál szakmaiatlan, félreinformáló írás. Az hogy ennyien elhiszik ezt a zavaros halandzsát jól mutatja, hogy mennyire könnyű félreinformálni embereket!istvan01 írta: ↑2020.07.26., vas. 20:01A hosszabb kábel milyen zajkomponenst csillapít, miközben árnyékolatlanul, de árnyékolással is több környezeti zajt szed össze a rövidebbhez képest? (a szokásos árnyékolások nem kizárják a környezeti EMI zaj bejutását, csak csökkentik) A hosszabb kábel zajérzékenység hatása zajmodulációs hatásként mutatkozik, ami olykor lehet hasznos, elfedési hatása is van/lehet.
Amikor arról beszélnek, hogy az árnyékolatlan kábel jobb hangúnak minősítik, akkor ez az egyik hatás (zajmoduláció), a másik pedig az, hogy az árnyékolás erősebben terheli a forrás meghajtását főleg a földfelé képződő kapacitásával. Ha elhagyjuk az árnyékolást, akkor ez a kapacitás nem terhel, jobb lesz a magas-átvitel, jel meredekség.
Shimano írta: ↑2020.07.27., hétf. 11:53Így most visszagondolva akkor volt a legjobb,mikor még nem arra figyeltem hogy mi hogyan szól,ha nem "csak" a zene érdekelt.
Aztán belebotlottam az első hifi magazinokba,és én is azt és úgy akartam hallani amit ott írtak,és kezdődtek is a bajok,mert az valamiért nem akart összejönni.![]()
Nem úgy értem hogy minden rosz volt,mert sok mindent élveztem én is,főleg a megismert zenéket,csak az a sok idő ami elment egy egy mellényúlással,na azt nem kívánom vissza.Akkor nem az volt hogy hazahozod,kipróbálod,ha nem meg kellett mindent venni,és ha nem jött be,akkor úgy jártál,és várhattad a következő havi HFP-t amibe feltehetted mint eladó.Ez az adok veszek,és próbálgatok dolog nem volt olyan egyszerű mint ma,és az infók is nagyon lassan csöpögtek,tehát sok esetben csak a szerencsén múlott az hogy nekünk jó,vagy nem jó cuccot vettünk.Robici írta: ↑2020.07.27., hétf. 10:58Én nem így vagyok ezzel. Akkor és ott megvoltak a lehetőségeim és én elégedett voltam azokkal a dolgokkal amiket elértem, sőt talán még jobban mint ma. Mert fogalmam se volt a csillagászati összegbe kerülő cuccokról és az igényem is kisebb volt. És azok a mai szemmel nézve nagyon gagyi cuccok is adtak ugyanúgy libabőrözős, katartikus élményeket mint a mai. (Bár a mai se volt valami drága.) Egyetlen dolgot hagynék már ki így utólag, az LP-s tapasztalatot mert az valóban drága volt, mire rájöttem hogy nem az én világom, de hát a tanulópénzt mindenkinek meg kell fizetni.
Én nem így vagyok ezzel. Akkor és ott megvoltak a lehetőségeim és én elégedett voltam azokkal a dolgokkal amiket elértem, sőt talán még jobban mint ma. Mert fogalmam se volt a csillagászati összegbe kerülő cuccokról és az igényem is kisebb volt. És azok a mai szemmel nézve nagyon gagyi cuccok is adtak ugyanúgy libabőrözős, katartikus élményeket mint a mai. (Bár a mai se volt valami drága.) Egyetlen dolgot hagynék már ki így utólag, az LP-s tapasztalatot mert az valóban drága volt, mire rájöttem hogy nem az én világom, de hát a tanulópénzt mindenkinek meg kell fizetni.
A hosszabb kábel milyen zajkomponenst csillapít, miközben árnyékolatlanul, de árnyékolással is több környezeti zajt szed össze a rövidebbhez képest? (a szokásos árnyékolások nem kizárják a környezeti EMI zaj bejutását, csak csökkentik) A hosszabb kábel zajérzékenység hatása zajmodulációs hatásként mutatkozik, ami olykor lehet hasznos, elfedési hatása is van/lehet.
...hát a villamosság ugye nem optika (foton ,tükröz felület, törésmutató...ect. ezt vágom),
"Értem én hogy gőzgép de mi hajcsa?"cat7505 írta: ↑2020.07.26., vas. 17:55Ez azért van mert kevés/rossz paraméter/nézőpont alapján vizsgálódsz...
Válasz egy "emberközelibb" vagy matematika hosszmértéket viszonyításnak,
és kiderül hogy az a jobb amelyiknek az IS-szerinti hossza jobban közelit az inch/foot x-szeres,
vagy éppen PI 1/x-ed részéhez. (x=csak egész szám)
Ez azért van mert kevés/rossz paraméter/nézőpont alapján vizsgálódsz...
Na le is fagyott mindenkitonee73 írta: ↑2020.07.26., vas. 13:34Szerintem meg itt és most kellene abbahagyni a személyeskedést-függetlenül attól, hogy ki kezdte és ki folytatta.wittao írta: ↑2020.07.26., vas. 12:40Szanalmat azert mi is erzunk...diagnet írta: ↑2020.07.26., vas. 12:19
A butaságokat innen vettem. Feltűnt, hogy egyesek feltétel nélkül rajonganak bizonyos nevek által fémjelzett példányokért...
A méretezésről, tervezésről és az egyéb itt nevetségesnek számító alap fogalmakról kérdezd meg a készülék gyártókat, ha nekem nem hiszel. Csak figyelj miként játszol szavakkal, mert egy oldalon belül eléggé látszik, ha valaki nem azt írta mint amit idézel.
Irigység helyett szánalmat éreztem. Téves információt közöltél, ezért próbáltam segíteni, de a reakcióból kiderült, hogy már késő.
Köszi.
Szerintem meg itt és most kellene abbahagyni a személyeskedést-függetlenül attól, hogy ki kezdte és ki folytatta.wittao írta: ↑2020.07.26., vas. 12:40Szanalmat azert mi is erzunk...diagnet írta: ↑2020.07.26., vas. 12:19A butaságokat innen vettem. Feltűnt, hogy egyesek feltétel nélkül rajonganak bizonyos nevek által fémjelzett példányokért...lehoako írta: ↑
A megszentelt ezüstkábel butaságból eredő irigység, action gratuite, túl sok infot osztasz meg magadról. A méretezett jelút-jelenség viszont az év legnagyobb mondása, sztem ezzel simán nyithatnál te is egy fogadóirodát a Fészbúkon, ha még maradt hely a nagy forgóajtó- és társaságbecsapó viccmesterek mellett.![]()
![]()
A méretezésről, tervezésről és az egyéb itt nevetségesnek számító alap fogalmakról kérdezd meg a készülék gyártókat, ha nekem nem hiszel. Csak figyelj miként játszol szavakkal, mert egy oldalon belül eléggé látszik, ha valaki nem azt írta mint amit idézel.
Irigység helyett szánalmat éreztem. Téves információt közöltél, ezért próbáltam segíteni, de a reakcióból kiderült, hogy már késő.
Én egy kicsit másképp gondolom bár van igazság abban amit mondasz...diagnet írta: ↑2020.07.25., szomb. 18:12A jelút nem slag, hogy folyóméterben mérjük. Vizuálisan, a laikus szemek számára lehet, hogy 90%-nak tűnik, de elektrotechnikai szempontból fordított az arány. Az áramkörök tulajdonságait nem a fizikai méreteik, hanem a nanométeres vastagságban egymásra épített különböző anyagokból álló alkatrészek és azok együttes kölcsönhatása határozza meg. Egy szokványos ónozott belső tápsaru, vagy hangszóró csatlakozó átmeneti ellenállása többszáz méter megszentelt ezüst kábelének felel meg. Ami ott elveszik, azt 30cm-el utána sem nem fogod visszakapni. Ezért szokás méretezni.
A butaságokat innen vettem. Feltűnt, hogy egyesek feltétel nélkül rajonganak bizonyos nevek által fémjelzett példányokért...lehoako írta: ↑
A megszentelt ezüstkábel butaságból eredő irigység, action gratuite, túl sok infot osztasz meg magadról. A méretezett jelút-jelenség viszont az év legnagyobb mondása, sztem ezzel simán nyithatnál te is egy fogadóirodát a Fészbúkon, ha még maradt hely a nagy forgóajtó- és társaságbecsapó viccmesterek mellett. :smile32: :D
Nekem meggyőződésem, a reflexió hatás ha megjelenik egyáltalán, sokadrendű és messze nem fontos hatás audió-IC kábeleknél. Ha van, annak csillapításába kismértékben tényező a vezeték-vezetők fajlagos ellenállása, sokkal inkább az impedancia illesztetlenség, de az is nagyon magas frekvencián és100V/usec felfutású jelek felett. Ellenben ha illesztetlen egy kábel és csatlakozás impedanciában, akkor széles spektrumú a reflektált jel tartomány, minél hosszabb egy kábel, annál több frekvencián megjelenik a reflexiós rezonancia. Ezt csak nagyon csekély mértékben csillapítja maga vezető DC ellenállása, ellenben annak jól megválasztott komplex impedanciája sokkal jobban.Aszpirin írta: ↑2020.07.26., vas. 10:41Igen, és a képletéből adódik, hogy egy huzal ellenállása ettől is függ (meg természetesen a keresztmetszetétől is, de itt épp a különféle anyagokra próbáltam utalni, talán tévesen...), nem csak a hosszától. Ezért kérdeztem, hogy HA a reflexiók - ahogy cables fogalmazott - “a vezeték ellenállásán emésztődnek fel” - akkor miért csak a kábelhossz számít - vagy legalábbis ez volt a kérdésem lényege. Talán szerencsésebb lett volna a fajlagos ellenállás helyett a keresztmetszetre kérdezni. De lehet, hogy cables a “vezeték ellenállásá”-ba nem csak az ohmos ellenállást értette hanem például beleérthette az induktív es kapacitív reaktanciát is, és akkor én értettem picit félre... A kérdésem lényege akkor is az, hogy miért csak a kábelhossz számít a reflexiók csillapításánál?istvan01 írta: ↑2020.07.26., vas. 10:15ok, Ω·m, mint anyag jellemző. Ez a DC árrammal szembeni ellenállás általános elnezeése.Aszpirin írta: ↑2020.07.26., vas. 10:08
fajlagos ellenállás alatt ezt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fajlagos_ ... 1ll%C3%A1s
Remélem nem sorolsz engem is a “minden lében kanál ember, aki úgy érz, meg kell szólalnia” kategóriába, mert én nem állítottam, hanem kérdeztem, és a kérdéseim őszinték voltak. Kérdezni pedig talán etikailag is elfogadható dolog egy fórumban...cables írta: ↑2020.07.26., vas. 10:27Beírtam a kérdésekhez. Csak egy a probléma és ezért nem irogatok én már elméletről, és most is befejezném, mert itt annak a véleménye, aki csinált mondjuk 200 IC kábelt, amit örömmel használnak annyi, mint azé, aki egyet sem csinált. Aztán van egy sor minden lébe kanál ember, aki úgy érzi neki meg kell szólalnia.
A hosszon kívül nagyon sok minden befolyásolja egy IC kábel hangját. A legfontosabb a vezetők fém minősége és a huzal átmérők. Általában (esetek többségében) a nem árnyékolt szerkezetű ICk jobban szólnak, a csatlakozó készülékek ki- ill. bemenő impedanciája szabja meg, hogy mennyire zavarérzékeny kábel kell.Aszpirin írta: ↑2020.07.26., vas. 08:39Köszönöm az értékes információkat, és egyúttal hadd tegyek fel - laikusként, mert nem vagyok okleveles villamosmérnök - néhány kérdést neked, mint a téma szakértőjének, amit egy egyetemi előadáson is feltennék a fentiek elhangzása után:
Én nem hiszem, hogy ilyet írtam volna. Azt írtam, hogy nem jók a rövidek.
- Ha a kábelvégeken keletkező visszaverődések a vezeték ellenállásán emésztődnek fel, akkor lehetséges-e, hogy a kábel fajlagos ellenállása is számít, nem csak a hossza? És ha igen, akkor lehetséges-e, hogy a háromszor akkora ellenállású de fele olyan hosszú kábelen mégis jobban emésztődnek fel a reflexiók?
Ez így van!- ha a fenti gondolatmenet helyes, akkor elvileg a kábel fajlagos ellenállásának növelésével kiválthatjuk a kábelhossz növelését, de akár ezt, akár a kábelhossz növelését meddig tehetjük meg úgy, hogy - figyelembe véve a kábel kapacitását is, amely mellesleg szintén függ a hossztól - valamint az induktivitást is, ne befolyásolja az analóg átküldött jelet olyan mértékben, hogy végül többet veszítsünk a vámon, mint amennyit nyerünk a réven? És ha ez a határ nem a végtelenben húzódik, akkor esetleg lehet, hogy erre utalt fülelek, amikor azt írta, hogy van ugyan optimális hossz, de az a kábel többi paraméterétől is függ? (egész pontosan idézve őt: “ sajnos ez a méret különböző a különféle kábeleknél”)
Fogalmam sincs fülelek mire utalt. Egy angol fórumon olvastam, hogy csináltak 5-6 méteres IC kábeleket és nagyon jól szóltak. Én ilyet hosszú ICt még nem gyártottam. Viszont csináltam ilyen hosszú RCA-t aktív mélynyomóhoz, amit nagyon dícsértek. Persze az azért más műfaj.
- a csatlakozók fontosságát Te is említetted, kérdésem tehát, hogy lehetséges-e, hogy a kábelvégi reflexiók mértéke függ a csatlakozók kialakításától és egyéb minőségi paramétereitől? Ha igen, akkor lehetséges-e, hogy ugyanaz a kábel rövidebb méretben, de kedvezőbb kialakítású és jobb minőségű csatlakozókkal jobb, mint hosszabb méretben, rosszabb minőségű csatlakozókkal? Talán erre (is) utalt fülelek, amikor azt írta, hogy rövidebb kábeleknél jobban számít a csatlakozók minősége?
A reflexió nemcsak a kábelen lévő csatlakozóktól függ, a IC elött és után lévő készülékeken is vannak csatlakozók, ott ugyanúgy fellép a reflexió. Rövidebb IC keményebb hangot ad, kár erről filózni.
- a fentiek fényében, lehetséges-e, hogy az “IC kábel legyen minél hosszabb, annál jobb” tanácsod a kérdés túlzott leegyszerűsítésén alapul? Ha esetleg így van, akkor lehetséges-e, hogy egy ilyen mértékű egyszerűsítésen alapuló tanács félrevezető lehet a magamfajtánál is laikusabbak számára?
Laikus kérdéseim szíves megválaszolását előre is nagyon köszönöm!
Sokan maguk konfekcionálnak IC kábelt. A forrasztás minősége is nagyon fontos. Ha túl sok az ón, akkor tompul a hangzás.
Ezzel elköszönök ebből a vitából!
Igen, és a képletéből adódik, hogy egy huzal ellenállása ettől is függ (meg természetesen a keresztmetszetétől is, de itt épp a különféle anyagokra próbáltam utalni, talán tévesen...), nem csak a hosszától. Ezért kérdeztem, hogy HA a reflexiók - ahogy cables fogalmazott - “a vezeték ellenállásán emésztődnek fel” - akkor miért csak a kábelhossz számít - vagy legalábbis ez volt a kérdésem lényege. Talán szerencsésebb lett volna a fajlagos ellenállás helyett a keresztmetszetre kérdezni. De lehet, hogy cables a “vezeték ellenállásá”-ba nem csak az ohmos ellenállást értette hanem például beleérthette az induktív es kapacitív reaktanciát is, és akkor én értettem picit félre... A kérdésem lényege akkor is az, hogy miért csak a kábelhossz számít a reflexiók csillapításánál?istvan01 írta: ↑2020.07.26., vas. 10:15ok, Ω·m, mint anyag jellemző. Ez a DC árrammal szembeni ellenállás általános elnezeése.Aszpirin írta: ↑2020.07.26., vas. 10:08fajlagos ellenállás alatt ezt: https://hu.wikipedia.org/wiki/Fajlagos_ ... 1ll%C3%A1s
A hosszon kívül nagyon sok minden befolyásolja egy IC kábel hangját. A legfontosabb a vezetők fém minősége és a huzal átmérők. Általában (esetek többségében) a nem árnyékolt szerkezetű ICk jobban szólnak, a csatlakozó készülékek ki- ill. bemenő impedanciája szabja meg, hogy mennyire zavarérzékeny kábel kell.Aszpirin írta: ↑2020.07.26., vas. 08:39
Köszönöm az értékes információkat, és egyúttal hadd tegyek fel - laikusként, mert nem vagyok okleveles villamosmérnök - néhány kérdést neked, mint a téma szakértőjének, amit egy egyetemi előadáson is feltennék a fentiek elhangzása után:
Én nem hiszem, hogy ilyet írtam volna. Azt írtam, hogy nem jók a rövidek.
- Ha a kábelvégeken keletkező visszaverődések a vezeték ellenállásán emésztődnek fel, akkor lehetséges-e, hogy a kábel fajlagos ellenállása is számít, nem csak a hossza? És ha igen, akkor lehetséges-e, hogy a háromszor akkora ellenállású de fele olyan hosszú kábelen mégis jobban emésztődnek fel a reflexiók?
Ez így van!- ha a fenti gondolatmenet helyes, akkor elvileg a kábel fajlagos ellenállásának növelésével kiválthatjuk a kábelhossz növelését, de akár ezt, akár a kábelhossz növelését meddig tehetjük meg úgy, hogy - figyelembe véve a kábel kapacitását is, amely mellesleg szintén függ a hossztól - valamint az induktivitást is, ne befolyásolja az analóg átküldött jelet olyan mértékben, hogy végül többet veszítsünk a vámon, mint amennyit nyerünk a réven? És ha ez a határ nem a végtelenben húzódik, akkor esetleg lehet, hogy erre utalt fülelek, amikor azt írta, hogy van ugyan optimális hossz, de az a kábel többi paraméterétől is függ? (egész pontosan idézve őt: “ sajnos ez a méret különböző a különféle kábeleknél”)
Fogalmam sincs fülelek mire utalt. Egy angol fórumon olvastam, hogy csináltak 5-6 méteres IC kábeleket és nagyon jól szóltak. Én ilyet hosszú ICt még nem gyártottam. Viszont csináltam ilyen hosszú RCA-t aktív mélynyomóhoz, amit nagyon dícsértek. Persze az azért más műfaj.
- a csatlakozók fontosságát Te is említetted, kérdésem tehát, hogy lehetséges-e, hogy a kábelvégi reflexiók mértéke függ a csatlakozók kialakításától és egyéb minőségi paramétereitől? Ha igen, akkor lehetséges-e, hogy ugyanaz a kábel rövidebb méretben, de kedvezőbb kialakítású és jobb minőségű csatlakozókkal jobb, mint hosszabb méretben, rosszabb minőségű csatlakozókkal? Talán erre (is) utalt fülelek, amikor azt írta, hogy rövidebb kábeleknél jobban számít a csatlakozók minősége?
A reflexió nemcsak a kábelen lévő csatlakozóktól függ, a IC elött és után lévő készülékeken is vannak csatlakozók, ott ugyanúgy fellép a reflexió. Rövidebb IC keményebb hangot ad, kár erről filózni.
- a fentiek fényében, lehetséges-e, hogy az “IC kábel legyen minél hosszabb, annál jobb” tanácsod a kérdés túlzott leegyszerűsítésén alapul? Ha esetleg így van, akkor lehetséges-e, hogy egy ilyen mértékű egyszerűsítésen alapuló tanács félrevezető lehet a magamfajtánál is laikusabbak számára?
Laikus kérdéseim szíves megválaszolását előre is nagyon köszönöm!