
Ha jól értelmezem akkor a d széria a korrózióvédelmet segíti,a g meg a tisztítást,és a kontaktot.Most hogy van mindkettőből,azon agyalok hogy érdemes e lenne a csavaros kötéseket,(hálózati,hangfalkábel) újra kötni egy kezelés után.

Van benne igazság. Volt Pol Audio Cobra (Litze) de kicsit mélyszegénynek éreztem. (Annak ellenére, hogy volt amikor duplán sőt triplán! volt kábelezve) Jelenleg AQ Rocket 33 van (duplán kábelezve) , ami tömör 2x4 szál réz 2 eltérő átmérőben, és ez mélyben jobban teljesít valóban. De azért nem mondanám, hogy döng a basszus, vagy pontatlan a hang.lehoako írta: ↑2020.01.05., vas. 16:50
A felület nagysága a legfontosabb, tapasztalatom szerint. Emiatt jó a litze, mert sok-sok vékony ér felülete sokkkkkal nagyobb, mint 1 vastag tömör éré, emiatt lesz pontos a hang, a nagydarab vastag kábeleknél szvsz emiatt lesz döngő a basszus. A legjobb a sokféle keresztmetszet, szerintem, ezek alapján. Ez csak gyakorlati tapasztalaton nyugvó elméleti filózgatás, mert magunk közt vagyunk, nem kérnék ló-end követelőzést, hogy bizonyítsam, meg őszintén megmondom, a Schublinger macskájából is maxikvantumszinten is elekem van.
Rendszeres használatban van jó ideje.Vinkler írta: ↑2020.01.05., vas. 17:11Deoxit gold sokat segít a dolgon!asebestyen írta: ↑2020.01.05., vas. 11:38Nem pont, de oké.Csak nem olyan hülye senki, hogy a lakkozott végű drótokat tekeri össze és szorítja be a terminálba.
Az érintkezési felület már egy nehezebb dolog, tömör drótnál érdekesebb ez. Mi a fontosabb, a felület nagysága vagy felületek minősége? Nyilván a legjobb az lenne, ha minél jobb minőségű felületek minél nagyobb területen kontaktálnak. És akkor még kérdés, hogy mennyire korrózióvédett a kapcsolódás, mert ki akar 2 hetente felületeket tisztogatni, pláne egy tápkábel csatlakozóinál mondjuk.
Deoxit gold sokat segít a dolgon!asebestyen írta: ↑2020.01.05., vas. 11:38Nem pont, de oké.tonee73 írta: ↑2020.01.05., vas. 11:19Pont ezt írja ő is.asebestyen írta: ↑2020.01.05., vas. 11:16
Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?![]()
Csak nem olyan hülye senki, hogy a lakkozott végű drótokat tekeri össze és szorítja be a terminálba.
Az érintkezési felület már egy nehezebb dolog, tömör drótnál érdekesebb ez. Mi a fontosabb, a felület nagysága vagy felületek minősége? Nyilván a legjobb az lenne, ha minél jobb minőségű felületek minél nagyobb területen kontaktálnak. És akkor még kérdés, hogy mennyire korrózióvédett a kapcsolódás, mert ki akar 2 hetente felületeket tisztogatni, pláne egy tápkábel csatlakozóinál mondjuk.
Ha ilyen jól hallod az interkonnektek különbségét a dugócsere miatt, akkor jól fogod hallani a banándugó/villa/csupasz kábelvég különbségeket is. Ezek szerint megfelelő a rendszered és a hallásod is hozzá. Fontos együttállás ez.Hores írta: ↑2020.01.05., vas. 11:42Sziasztok!
Én egy példát a csatlakozók kapcsán írnék le, ami számomra megdöbbentő volt.
Testvérem kiköltözése miatt hozzám kerültek az el nem adott kábelei is, amik között volt egy hosszú(2m) IC is. (kép lent)
Ez a kábel a mély hangokat teljesen szétmosta, egy ködös, tompa hang jött át rajta. Mivel szeretek kísérletezni, és ezt így olcsón lehetett elkövetni, gondoltam csinálni kellene 2db rövid kábelt belőle, hátha a hossza miatt nem jó a végeredmény.
2db 80cm-es IC készült, aminek az egyik fele a gyári "dugókkal" készült, a másik pedig egy olcsó Nakamichi-vel.
Az eredmény, hogy a gyári csatlakozóval a hang szinte semmit nem változott, nem a hossza határozta meg a "karakterét".
A döbbenetes viszont, hogy a másik kábel, a teljesen más csatival, némi járatás után, 60-80eFt -os gyári kábelekkel volt pariban. Van egy régi CD lejátszóm, a mai napig ezzel használom.
Számomra ebben az volt a megdöbbentő, hogy akkor nem is biztos, hogy a kábel hangját halljuk, ha a csatlakozók ekkorát tudnak változtatni az eredményen, és ez alapján megértem a kábelkészítőket, hogy sokat kísérleteznek a megfelelő csatlakozók kiválasztásával.
A hangfalkábel esetén nagyobb feszültség, és áram folyik, ott feltételezem, hogy ekkora különbséget nem okoz két csatlakozó cseréje, de szerintem mindenképpen megér 1 próbát, a csupasz kábel, és 1-2 csati kipróbálása, ha van rá lehetőség.
csatik.jpg
Ezaz!!! A felület nagysága a legfontosabb, tapasztalatom szerint. Emiatt jó a litze, mert sok-sok vékony ér felülete sokkkkkal nagyobb, mint 1 vastag tömör éré, emiatt lesz pontos a hang, a nagydarab vastag kábeleknél szvsz emiatt lesz döngő a basszus. A legjobb a sokféle keresztmetszet, szerintem, ezek alapján. Ez csak gyakorlati tapasztalaton nyugvó elméleti filózgatás, mert magunk közt vagyunk, nem kérnék ló-end követelőzést, hogy bizonyítsam, meg őszintén megmondom, a Schublinger macskájából is maxikvantumszinten is elekem van.asebestyen írta: ↑2020.01.05., vas. 11:38Nem pont, de oké.tonee73 írta: ↑2020.01.05., vas. 11:19Pont ezt írja ő is.asebestyen írta: ↑2020.01.05., vas. 11:16
Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?![]()
Csak nem olyan hülye senki, hogy a lakkozott végű drótokat tekeri össze és szorítja be a terminálba.
Az érintkezési felület már egy nehezebb dolog, tömör drótnál érdekesebb ez. Mi a fontosabb, a felület nagysága vagy felületek minősége? Nyilván a legjobb az lenne, ha minél jobb minőségű felületek minél nagyobb területen kontaktálnak. És akkor még kérdés, hogy mennyire korrózióvédett a kapcsolódás, mert ki akar 2 hetente felületeket tisztogatni, pláne egy tápkábel csatlakozóinál mondjuk.
cat7505 írta: ↑2019.02.27., szer. 23:32Hogy ne csak elmélet legyen…
nemrég készült el egy ilyen, ami 4 különféle átmérőjű szálból van összegyúrva:
3db 0,55mm, 5db 0,3mm, 7db 0,24mm, 57db 0.07mm,
össz keresztmetszet kb. 1,5mm2
A külsőleg azonos az előzővel, így csak a “belét” kaptam le.
hangról: nem elpazarolt anyag az már biztos, sőt...de csitt!
IMG_20190220_091201.jpg
Értelek, nekem egyértelmű volt...asebestyen írta: ↑2020.01.05., vas. 11:38Nem pont, de oké.tonee73 írta: ↑2020.01.05., vas. 11:19Pont ezt írja ő is.asebestyen írta: ↑2020.01.05., vas. 11:16
Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?![]()
Csak nem olyan hülye senki, hogy a lakkozott végű drótokat tekeri össze és szorítja be a terminálba.
Az érintkezési felület már egy nehezebb dolog, tömör drótnál érdekesebb ez. Mi a fontosabb, a felület nagysága vagy felületek minősége? Nyilván a legjobb az lenne, ha minél jobb minőségű felületek minél nagyobb területen kontaktálnak. És akkor még kérdés, hogy mennyire korrózióvédett a kapcsolódás, mert ki akar 2 hetente felületeket tisztogatni, pláne egy tápkábel csatlakozóinál mondjuk.
Nem pont, de oké.tonee73 írta: ↑2020.01.05., vas. 11:19Pont ezt írja ő is.asebestyen írta: ↑2020.01.05., vas. 11:16Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?lehoako írta: ↑2020.01.05., vas. 11:07
Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás.![]()
Nanááááá...asebestyen írta: ↑2020.01.05., vas. 11:16Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?lehoako írta: ↑2020.01.05., vas. 11:07
Sok dolog jön itt össze, Kolléga Úr!![]()
Ahogy én tudom, a litze-szerkezetű kábelek közül sok, amelyekkel nekem dolgom volt, azok kb mindegyike szálanként vmi lakkal v szigetelőréteggel van körbevéve. Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás. Talán SoundMania megerősít, én a régi 20-szálas Vx kapcsán tudtam ezt meg Vass-Andrási Gyuri bácsitól.![]()
Sok kábelnél biztos nem ez a helyzet, csak azért írtam le ezt, h ez is előfordulhat.
Ja, Isten hozott a Note-os, Kondo-s zárt csoportban itt az AVXen.![]()
![]()
![]()
Pont ezt írja ő is.asebestyen írta: ↑2020.01.05., vas. 11:16Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?lehoako írta: ↑2020.01.05., vas. 11:07
Sok dolog jön itt össze, Kolléga Úr!![]()
Ahogy én tudom, a litze-szerkezetű kábelek közül sok, amelyekkel nekem dolgom volt, azok kb mindegyike szálanként vmi lakkal v szigetelőréteggel van körbevéve. Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás. Talán SoundMania megerősít, én a régi 20-szálas Vx kapcsán tudtam ezt meg Vass-Andrási Gyuri bácsitól.![]()
Sok kábelnél biztos nem ez a helyzet, csak azért írtam le ezt, h ez is előfordulhat.
Ja, Isten hozott a Note-os, Kondo-s zárt csoportban itt az AVXen.![]()
![]()
![]()
Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?lehoako írta: ↑2020.01.05., vas. 11:07
Sok dolog jön itt össze, Kolléga Úr!![]()
Ahogy én tudom, a litze-szerkezetű kábelek közül sok, amelyekkel nekem dolgom volt, azok kb mindegyike szálanként vmi lakkal v szigetelőréteggel van körbevéve. Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás. Talán SoundMania megerősít, én a régi 20-szálas Vx kapcsán tudtam ezt meg Vass-Andrási Gyuri bácsitól.![]()
Sok kábelnél biztos nem ez a helyzet, csak azért írtam le ezt, h ez is előfordulhat.
Ja, Isten hozott a Note-os, Kondo-s zárt csoportban itt az AVXen.![]()
![]()
![]()
Sok dolog jön itt össze, Kolléga Úr!wittao írta: ↑2020.01.05., vas. 10:59Szerintem a kabelgyartok is egyensulyoznak valoszinu ebben a kerdesben. Egyreszt a felhasznalok egy jelentos resze a konnyebb irany fele szeret huzni, csak egy mozdulattal installalhato legyen a kabel es kesz. Erre a banan csati tokeletes, a villa mar problemasabb (itt is fura, hogy keves esetben talalkoztam olyannal, amikor a villa eleg nagy volt a terminalhoz... jo lenne valami szabvany).
A masik oldal pedig, hogy regebben is gondolkodtam ezen, valoszinu egy direkt csatlakozas pl. hangfalterminalba beszoritassal ha elegendo az erintkezesi felulet velhetoen eloremutatobb/igazabb lehet, mint egy kabel-forraszanyag-banandugo anyaga jelutvonal. Hogy ez mennyit jelent a hangban, hanyan vagyunk akik meghalljak a kulonbsegeket, az mar egyenfuggo.
Amennyit regen maceraltam a rendszeremet teljesen megbolondultam a szoritos, stb. megoldasok szet- es osszeszerelesetol, orultem a banan vagy villa megoldasnak is. Manapsag mar tokmindegy lenne, mert nem birizgalom annyit, ennek ellenere bananos, ilyet tett ra a gyarto.
Istvan01 bejegyzesere reagalva valoban erdekes kerdes, hogy az analog jelkabeleknel miert nem terjedt el ugyanugy a BNC vagy SMA, MMCX csatlakozas, mint a digit jelkabeleknel. Talan a kabelgyartok nem tulajdonitanak ennek ekkora jelentoseget?
A CD játékosomból én is kikaptam az IEC-csatit, fixen kötöttem be a tápkábelt, ezáltal kiesett több deka pléh és sárgaréz a hangból. "Magától" kategóriákat ugrott.Tctronic írta: ↑2020.01.05., vas. 10:06Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.![]()
A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)
Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.
Igazad van. Ő voltistvan01 írta: ↑2020.01.05., vas. 10:48Long/hosszú hifi szaktárs előszeretettel forraszt minden kábelt, IC, hangfal kábelt mindkét végen, talán még a hálózatit is??. Ha 10-en évekig nem kell szétbontani, még takarítás, portalanításhoz sem, akkor lehet ez opció. De az átlag hifis félévente cserél valamit, 3-6évente a teljes cucc cserélődik, tehát ekkor a fix forrasztások rontják az eladhatóságot is.Tctronic írta: ↑2020.01.05., vas. 10:06Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.![]()
A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)
Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.
Jó az a beszorítás, pici ezüstözött cint a végére, hogy ne kócosodjon/korrodáljon (én is csináltam, míg meg nem jöttek a Note ezüstbanánok)!Aszpirin írta: ↑2020.01.05., vas. 10:46Én a HM-erősítőmnél helyprobléma miatt kénytelen vagyok a hangfalkábel-végeket közvetlenül az erősítő csatlakozóiba szorítani.
Nyilván rákrimpelt vagy forrasztott banándugók jobb csatlakozást tudnának biztosítani. Az viszont már felmerült bennem a csavarozott banándugók kapcsán, hogy mennyivel lehet jobb csavarral egy banándugóba szorítani a kábelvégeket, majd a banándugókat még bele az erőlködő csatlakozóiba, mint a csupasz kábelvégeket direktben az erősítő erre kialakított szorítós csatlakozóiba szorítani....![]()
Vintage hangfalak esetében pedig még egészen komolyaknál (pl. Yamaha NS-1000M) is láttam csak kábelvég-becsiptetős csatikat, amelyek ugye nem fogadnak (?) banándugókat, és mostanában “kimentek a divatból”...
Long/hosszú hifi szaktárs előszeretettel forraszt minden kábelt, IC, hangfal kábelt mindkét végen, talán még a hálózatit is??. Ha 10-en évekig nem kell szétbontani, még takarítás, portalanításhoz sem, akkor lehet ez opció. De az átlag hifis félévente cserél valamit, 3-6évente a teljes cucc cserélődik, tehát ekkor a fix forrasztások rontják az eladhatóságot is.Tctronic írta: ↑2020.01.05., vas. 10:06Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.![]()
A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)
Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.
Létezett ilyen RCA dugó, a WBT-0125. Mondjuk "inverz" F megoldással.istvan01 írta: ↑2020.01.05., vas. 09:44Forrasztás, krimpelis, csavaros rögzítés, ezek kombinált alkalmazása, van választási lehetőség. Valahogy be kell azt a kábelt vinni a készülékbe.
Létezik egy minden szempontból ideális csatlakozó fajta, amiben nem kell forrasztani, nincs krimpelés és léynegében nincs közbenső csatlakozó fém sem, F csati antenna kábelekhez.
Ez pofon egyszerű, stabil, könnyen kivitelezhető, olcsó, stabil csatlakozást ad, kábel könnyen újra szerelhető, a csatlakozás rögzítése csavarzással rezgés-kicsúszás álló . Kár hogy ehhez hasonló nem tudott kialakulni alapsávi hang technikában alacsony jelszinthez, ahol kis áramok folynak. Persze ekkor a "kábelgyártók" nem tudnának variálni annyit mint manapság látható.
Kinek mi jön be, vagy mit kényszerű alkalmazni.Nyilván vannak készülékek / dobozok / rendszerek amelyek minden ilyen változatást jobban megmutatnak.Az én szintemen például nekem megfelel a csatik használata-sőt az erősítőmnél például a gyártó direkt javallotta, hogy használjak banándugót a hangsugárzó csatiknál.Tctronic írta: ↑2020.01.05., vas. 10:06Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.![]()
A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)
Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.
Hogy ez a hangminőség miatt történik, vagy a gyártástechnológia nekik egyszerűbb módját jelenti, az nagyon sokismeretlenes, szerintem. Ehhez a gyárak pénzügyi vezetőinek és tech főnökeinek kommunikációját is ismerni kéne, meg, hogy mit mond az ügyben a főfőnök a gyárban/márkánál.