Kábelezzünk

[kasumi]

Na megjött a rendelt deoxit g gold kencém,és meglepi módon küldtek mellette egy deoxit d-t is. Köszönöm szépen innét is.

Ha jól értelmezem akkor a d széria a korrózióvédelmet segíti,a g meg a tisztítást,és a kontaktot.Most hogy van mindkettőből,azon agyalok hogy érdemes e lenne a csavaros kötéseket,(hálózati,hangfalkábel) újra kötni egy kezelés után. A hangfalkábel egyértelműnek tűnik,mert azt szoktam is időnként mert nincs zsugorcsövezve,viszont a tápdrótokat amiket ráadásul hétfőn szereltem újra lehet nem érdemes.Valahol olvastam hogy ott nem képződhet káros korrózió,ha az megfelelően van szerelve és használva.De javítsatok ki ha tévedek.

"Q: What is better: Soldering cable to a connector or mechanical clamping ?
A: On short term both methods produce a good electrical contact between the cable and the connector. Soldering however is a better way to assure a long-lasting quality, since it allows to block entrance of air and with it the entrance of corrosive humidity and pollution. Crimping/clamping does not give you full warranty that there is no air penetration possible between the strands: With temperature changes, the air inside the cable will contract or expand and thus move in and out between the crimped conductors’ strands. This air movement means transport of impurities and humidity. As a result, your crimped connection becomes the weakest link in a perfect cable terminated with an even better connector. (Even worse is that some manufacturers simply use screws to fix the bundles of speaker cable strands. A very bad method with a very fast and negative impact on the sound quality). We exclusively advise soldering."

Forrás: vdH

[Shimano]

Na megjött a rendelt deoxit g gold kencém,és meglepi módon küldtek mellette egy deoxit d-t is. Köszönöm szépen innét is.

Ha jól értelmezem akkor a d széria a korrózióvédelmet segíti,a g meg a tisztítást,és a kontaktot.Most hogy van mindkettőből,azon agyalok hogy érdemes e lenne a csavaros kötéseket,(hálózati,hangfalkábel) újra kötni egy kezelés után. A hangfalkábel egyértelműnek tűnik,mert azt szoktam is időnként mert nincs zsugorcsövezve,viszont a tápdrótokat amiket ráadásul hétfőn szereltem újra lehet nem érdemes.Valahol olvastam hogy ott nem képződhet káros korrózió,ha az megfelelően van szerelve és használva.De javítsatok ki ha tévedek.

[Tctronic]

A felület nagysága a legfontosabb, tapasztalatom szerint. Emiatt jó a litze, mert sok-sok vékony ér felülete sokkkkkal nagyobb, mint 1 vastag tömör éré, emiatt lesz pontos a hang, a nagydarab vastag kábeleknél szvsz emiatt lesz döngő a basszus. A legjobb a sokféle keresztmetszet, szerintem, ezek alapján. Ez csak gyakorlati tapasztalaton nyugvó elméleti filózgatás, mert magunk közt vagyunk, nem kérnék ló-end követelőzést, hogy bizonyítsam, meg őszintén megmondom, a Schublinger macskájából is maxikvantumszinten is elekem van.

Van benne igazság. Volt Pol Audio Cobra (Litze) de kicsit mélyszegénynek éreztem. (Annak ellenére, hogy volt amikor duplán sőt triplán! volt kábelezve) Jelenleg AQ Rocket 33 van (duplán kábelezve) , ami tömör 2x4 szál réz 2 eltérő átmérőben, és ez mélyben jobban teljesít valóban. De azért nem mondanám, hogy döng a basszus, vagy pontatlan a hang.

Mindkét kábel más zenei stíluson mutatja legjobb arcát. SzVSz.

[asebestyen]

Pont ezt írja ő is.

Nem pont, de oké. Csak nem olyan hülye senki, hogy a lakkozott végű drótokat tekeri össze és szorítja be a terminálba.
Az érintkezési felület már egy nehezebb dolog, tömör drótnál érdekesebb ez. Mi a fontosabb, a felület nagysága vagy felületek minősége? Nyilván a legjobb az lenne, ha minél jobb minőségű felületek minél nagyobb területen kontaktálnak. És akkor még kérdés, hogy mennyire korrózióvédett a kapcsolódás, mert ki akar 2 hetente felületeket tisztogatni, pláne egy tápkábel csatlakozóinál mondjuk.

Deoxit gold sokat segít a dolgon!

Rendszeres használatban van jó ideje.

[Vinkler]

Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?

Pont ezt írja ő is.

Nem pont, de oké. Csak nem olyan hülye senki, hogy a lakkozott végű drótokat tekeri össze és szorítja be a terminálba.
Az érintkezési felület már egy nehezebb dolog, tömör drótnál érdekesebb ez. Mi a fontosabb, a felület nagysága vagy felületek minősége? Nyilván a legjobb az lenne, ha minél jobb minőségű felületek minél nagyobb területen kontaktálnak. És akkor még kérdés, hogy mennyire korrózióvédett a kapcsolódás, mert ki akar 2 hetente felületeket tisztogatni, pláne egy tápkábel csatlakozóinál mondjuk.

Deoxit gold sokat segít a dolgon!

[lehoako]

Sziasztok!

Én egy példát a csatlakozók kapcsán írnék le, ami számomra megdöbbentő volt.

Testvérem kiköltözése miatt hozzám kerültek az el nem adott kábelei is, amik között volt egy hosszú(2m) IC is. (kép lent)
Ez a kábel a mély hangokat teljesen szétmosta, egy ködös, tompa hang jött át rajta. Mivel szeretek kísérletezni, és ezt így olcsón lehetett elkövetni, gondoltam csinálni kellene 2db rövid kábelt belőle, hátha a hossza miatt nem jó a végeredmény.

2db 80cm-es IC készült, aminek az egyik fele a gyári "dugókkal" készült, a másik pedig egy olcsó Nakamichi-vel.

Az eredmény, hogy a gyári csatlakozóval a hang szinte semmit nem változott, nem a hossza határozta meg a "karakterét".
A döbbenetes viszont, hogy a másik kábel, a teljesen más csatival, némi járatás után, 60-80eFt -os gyári kábelekkel volt pariban. Van egy régi CD lejátszóm, a mai napig ezzel használom.

Számomra ebben az volt a megdöbbentő, hogy akkor nem is biztos, hogy a kábel hangját halljuk, ha a csatlakozók ekkorát tudnak változtatni az eredményen, és ez alapján megértem a kábelkészítőket, hogy sokat kísérleteznek a megfelelő csatlakozók kiválasztásával.
A hangfalkábel esetén nagyobb feszültség, és áram folyik, ott feltételezem, hogy ekkora különbséget nem okoz két csatlakozó cseréje, de szerintem mindenképpen megér 1 próbát, a csupasz kábel, és 1-2 csati kipróbálása, ha van rá lehetőség.

csatik.jpg

Ha ilyen jól hallod az interkonnektek különbségét a dugócsere miatt, akkor jól fogod hallani a banándugó/villa/csupasz kábelvég különbségeket is. Ezek szerint megfelelő a rendszered és a hallásod is hozzá. Fontos együttállás ez.
Próbálkozz és tanulj a saját kalandjaidból.

[lehoako]

Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?

Pont ezt írja ő is.

Nem pont, de oké. Csak nem olyan hülye senki, hogy a lakkozott végű drótokat tekeri össze és szorítja be a terminálba.
Az érintkezési felület már egy nehezebb dolog, tömör drótnál érdekesebb ez. Mi a fontosabb, a felület nagysága vagy felületek minősége? Nyilván a legjobb az lenne, ha minél jobb minőségű felületek minél nagyobb területen kontaktálnak. És akkor még kérdés, hogy mennyire korrózióvédett a kapcsolódás, mert ki akar 2 hetente felületeket tisztogatni, pláne egy tápkábel csatlakozóinál mondjuk.

Ezaz!!! A felület nagysága a legfontosabb, tapasztalatom szerint. Emiatt jó a litze, mert sok-sok vékony ér felülete sokkkkkal nagyobb, mint 1 vastag tömör éré, emiatt lesz pontos a hang, a nagydarab vastag kábeleknél szvsz emiatt lesz döngő a basszus. A legjobb a sokféle keresztmetszet, szerintem, ezek alapján. Ez csak gyakorlati tapasztalaton nyugvó elméleti filózgatás, mert magunk közt vagyunk, nem kérnék ló-end követelőzést, hogy bizonyítsam, meg őszintén megmondom, a Schublinger macskájából is maxikvantumszinten is elekem van.

A legjobb, amit a DIY kábelkészítős topikban találtam, és erről is kérdeztem volna az alkotót, csak közben a topikból, hiába kértem, nem lapátolták ki két nagy jelentőségű volt fórumos barátom offjait.

1 tömör szál vs. sok vékony ... az igazság valahol félúton lehet:

Hogy ne csak elmélet legyen…
nemrég készült el egy ilyen, ami 4 különféle átmérőjű szálból van összegyúrva:
3db 0,55mm, 5db 0,3mm, 7db 0,24mm, 57db 0.07mm,
össz keresztmetszet kb. 1,5mm2
A külsőleg azonos az előzővel, így csak a “belét” kaptam le.

hangról: nem elpazarolt anyag az már biztos, sőt...de csitt!


IMG_20190220_091201.jpg

[Hores]

Sziasztok!

Én egy példát a csatlakozók kapcsán írnék le, ami számomra megdöbbentő volt.

Testvérem kiköltözése miatt hozzám kerültek az el nem adott kábelei is, amik között volt egy hosszú(2m) IC is. (kép lent)
Ez a kábel a mély hangokat teljesen szétmosta, egy ködös, tompa hang jött át rajta. Mivel szeretek kísérletezni, és ezt így olcsón lehetett elkövetni, gondoltam csinálni kellene 2db rövid kábelt belőle, hátha a hossza miatt nem jó a végeredmény.

2db 80cm-es IC készült, aminek az egyik fele a gyári "dugókkal" készült, a másik pedig egy olcsó Nakamichi-vel.

Az eredmény, hogy a gyári csatlakozóval a hang szinte semmit nem változott, nem a hossza határozta meg a "karakterét".
A döbbenetes viszont, hogy a másik kábel, a teljesen más csatival, némi járatás után, 60-80eFt -os gyári kábelekkel volt pariban. Van egy régi CD lejátszóm, a mai napig ezzel használom.

Számomra ebben az volt a megdöbbentő, hogy akkor nem is biztos, hogy a kábel hangját halljuk, ha a csatlakozók ekkorát tudnak változtatni az eredményen, és ez alapján megértem a kábelkészítőket, hogy sokat kísérleteznek a megfelelő csatlakozók kiválasztásával.
A hangfalkábel esetén nagyobb feszültség, és áram folyik, ott feltételezem, hogy ekkora különbséget nem okoz két csatlakozó cseréje, de szerintem mindenképpen megér 1 próbát, a csupasz kábel, és 1-2 csati kipróbálása, ha van rá lehetőség.

nakamichi.jpg (13.23 KiB) Megtekintve 2694 alkalommal

[tonee73]

Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?

Pont ezt írja ő is.

Nem pont, de oké. Csak nem olyan hülye senki, hogy a lakkozott végű drótokat tekeri össze és szorítja be a terminálba.
Az érintkezési felület már egy nehezebb dolog, tömör drótnál érdekesebb ez. Mi a fontosabb, a felület nagysága vagy felületek minősége? Nyilván a legjobb az lenne, ha minél jobb minőségű felületek minél nagyobb területen kontaktálnak. És akkor még kérdés, hogy mennyire korrózióvédett a kapcsolódás, mert ki akar 2 hetente felületeket tisztogatni, pláne egy tápkábel csatlakozóinál mondjuk.

Értelek, nekem egyértelmű volt...

[asebestyen]

Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás.

Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?

Pont ezt írja ő is.

Nem pont, de oké. Csak nem olyan hülye senki, hogy a lakkozott végű drótokat tekeri össze és szorítja be a terminálba.
Az érintkezési felület már egy nehezebb dolog, tömör drótnál érdekesebb ez. Mi a fontosabb, a felület nagysága vagy felületek minősége? Nyilván a legjobb az lenne, ha minél jobb minőségű felületek minél nagyobb területen kontaktálnak. És akkor még kérdés, hogy mennyire korrózióvédett a kapcsolódás, mert ki akar 2 hetente felületeket tisztogatni, pláne egy tápkábel csatlakozóinál mondjuk.

[lehoako]

Sok dolog jön itt össze, Kolléga Úr!

Ahogy én tudom, a litze-szerkezetű kábelek közül sok, amelyekkel nekem dolgom volt, azok kb mindegyike szálanként vmi lakkal v szigetelőréteggel van körbevéve. Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás. Talán SoundMania megerősít, én a régi 20-szálas Vx kapcsán tudtam ezt meg Vass-Andrási Gyuri bácsitól.

Sok kábelnél biztos nem ez a helyzet, csak azért írtam le ezt, h ez is előfordulhat.

Ja, Isten hozott a Note-os, Kondo-s zárt csoportban itt az AVXen.

Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?

Nanááááá...

Különben nem lesz fémes érintkezés, és nem fog átugrálni rendesen az elektron se szorítva, se forrasztva .

[tonee73]

Sok dolog jön itt össze, Kolléga Úr!

Ahogy én tudom, a litze-szerkezetű kábelek közül sok, amelyekkel nekem dolgom volt, azok kb mindegyike szálanként vmi lakkal v szigetelőréteggel van körbevéve. Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás. Talán SoundMania megerősít, én a régi 20-szálas Vx kapcsán tudtam ezt meg Vass-Andrási Gyuri bácsitól.

Sok kábelnél biztos nem ez a helyzet, csak azért írtam le ezt, h ez is előfordulhat.

Ja, Isten hozott a Note-os, Kondo-s zárt csoportban itt az AVXen.

Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?

Pont ezt írja ő is.

[asebestyen]

Sok dolog jön itt össze, Kolléga Úr!

Ahogy én tudom, a litze-szerkezetű kábelek közül sok, amelyekkel nekem dolgom volt, azok kb mindegyike szálanként vmi lakkal v szigetelőréteggel van körbevéve. Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás. Talán SoundMania megerősít, én a régi 20-szálas Vx kapcsán tudtam ezt meg Vass-Andrási Gyuri bácsitól.

Sok kábelnél biztos nem ez a helyzet, csak azért írtam le ezt, h ez is előfordulhat.

Ja, Isten hozott a Note-os, Kondo-s zárt csoportban itt az AVXen.

Áki, a litze drót végét mindenképp meg kell szabadítani a lakktól, tök mindegy hogy szorítod, forrasztod vagy csavarozod, nem?

[lehoako]

Szerintem a kabelgyartok is egyensulyoznak valoszinu ebben a kerdesben. Egyreszt a felhasznalok egy jelentos resze a konnyebb irany fele szeret huzni, csak egy mozdulattal installalhato legyen a kabel es kesz. Erre a banan csati tokeletes, a villa mar problemasabb (itt is fura, hogy keves esetben talalkoztam olyannal, amikor a villa eleg nagy volt a terminalhoz... jo lenne valami szabvany).
A masik oldal pedig, hogy regebben is gondolkodtam ezen, valoszinu egy direkt csatlakozas pl. hangfalterminalba beszoritassal ha elegendo az erintkezesi felulet velhetoen eloremutatobb/igazabb lehet, mint egy kabel-forraszanyag-banandugo anyaga jelutvonal. Hogy ez mennyit jelent a hangban, hanyan vagyunk akik meghalljak a kulonbsegeket, az mar egyenfuggo.
Amennyit regen maceraltam a rendszeremet teljesen megbolondultam a szoritos, stb. megoldasok szet- es osszeszerelesetol, orultem a banan vagy villa megoldasnak is. Manapsag mar tokmindegy lenne, mert nem birizgalom annyit, ennek ellenere bananos, ilyet tett ra a gyarto.

Istvan01 bejegyzesere reagalva valoban erdekes kerdes, hogy az analog jelkabeleknel miert nem terjedt el ugyanugy a BNC vagy SMA, MMCX csatlakozas, mint a digit jelkabeleknel. Talan a kabelgyartok nem tulajdonitanak ennek ekkora jelentoseget?

Sok dolog jön itt össze, Kolléga Úr!

Ahogy én tudom, a litze-szerkezetű kábelek közül sok, amelyekkel nekem dolgom volt, azok kb mindegyike szálanként vmi lakkal v szigetelőréteggel van körbevéve. Ha ezeket összesodrod és beszorítod, a csatlakozás nem lesz jó, nyilván csak ott lesz fémes érintkezés, ahol ez a lakk megsérül, letörik, de pl a belső szálaknál már kérdések lesznek. A régi Vx-nél pl állítólag C9H8O4-gyel, hazai márkájú Kalmopyrinnel kell leforrasztgatni pákával ezt a szigetelő lakkot, és csak aztán lesz jó a forrasztás. Talán SoundMania megerősít, én a régi 20-szálas Vx kapcsán tudtam ezt meg Vass-Andrási Gyuri bácsitól.

Sok kábelnél biztos nem ez a helyzet, csak azért írtam le ezt, h ez is előfordulhat.

Ja, Isten hozott a Note-os, Kondo-s zárt csoportban itt az AVXen.

[lehoako]

Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.

A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)

Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.

A CD játékosomból én is kikaptam az IEC-csatit, fixen kötöttem be a tápkábelt, ezáltal kiesett több deka pléh és sárgaréz a hangból. "Magától" kategóriákat ugrott.

[Tctronic]

Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.

A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)

Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.

Long/hosszú hifi szaktárs előszeretettel forraszt minden kábelt, IC, hangfal kábelt mindkét végen, talán még a hálózatit is??. Ha 10-en évekig nem kell szétbontani, még takarítás, portalanításhoz sem, akkor lehet ez opció. De az átlag hifis félévente cserél valamit, 3-6évente a teljes cucc cserélődik, tehát ekkor a fix forrasztások rontják az eladhatóságot is.

Igazad van. Ő volt Nyilván nem ez a szokványos, de minden esetre érdekes kísérlet.

[lehoako]

Én a HM-erősítőmnél helyprobléma miatt kénytelen vagyok a hangfalkábel-végeket közvetlenül az erősítő csatlakozóiba szorítani.

Nyilván rákrimpelt vagy forrasztott banándugók jobb csatlakozást tudnának biztosítani. Az viszont már felmerült bennem a csavarozott banándugók kapcsán, hogy mennyivel lehet jobb csavarral egy banándugóba szorítani a kábelvégeket, majd a banándugókat még bele az erőlködő csatlakozóiba, mint a csupasz kábelvégeket direktben az erősítő erre kialakított szorítós csatlakozóiba szorítani....

Vintage hangfalak esetében pedig még egészen komolyaknál (pl. Yamaha NS-1000M) is láttam csak kábelvég-becsiptetős csatikat, amelyek ugye nem fogadnak (?) banándugókat, és mostanában “kimentek a divatból”...

Jó az a beszorítás, pici ezüstözött cint a végére, hogy ne kócosodjon/korrodáljon (én is csináltam, míg meg nem jöttek a Note ezüstbanánok)!

Sok hangfalat eleve fix kábellel gyártanak, nekem egy Sanyo-matricájú ilyen dobozom volt régen egy ITT music centerrel, a music center rég kilomizódott, de ezeknek a dobozoknak, amikre még annak idején Kalmival mértünk rá és kb minden értékében és komponensében megfelelt az Orion HS 280asnak, fix kábele volt. Telken ők a hangulatfelelősök és soha nem volt panasz a zenére pinpong, szalonnasütés, kertészkedés közben .

[istvan01]

Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.

A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)

Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.

Long/hosszú hifi szaktárs előszeretettel forraszt minden kábelt, IC, hangfal kábelt mindkét végen, talán még a hálózatit is??. Ha 10-en évekig nem kell szétbontani, még takarítás, portalanításhoz sem, akkor lehet ez opció. De az átlag hifis félévente cserél valamit, 3-6évente a teljes cucc cserélődik, tehát ekkor a fix forrasztások rontják az eladhatóságot is.

[Aszpirin]

Én a HM-erősítőmnél helyprobléma miatt kénytelen vagyok a hangfalkábel-végeket közvetlenül az erősítő csatlakozóiba szorítani.

Nyilván rákrimpelt vagy forrasztott banándugók jobb csatlakozást tudnának biztosítani. Az viszont már felmerült bennem a csavarozott banándugók kapcsán, hogy mennyivel lehet jobb csavarral egy banándugóba szorítani a kábelvégeket, majd a banándugókat még bele az erőlködő csatlakozóiba, mint a csupasz kábelvégeket direktben az erősítő erre kialakított szorítós csatlakozóiba szorítani....

Vintage hangfalak esetében pedig még egészen komolyaknál (pl. Yamaha NS-1000M) is láttam csak kábelvég-becsiptetős csatikat, amelyek ugye nem fogadnak (?) banándugókat, és mostanában “kimentek a divatból”...

[La_Valse]

Forrasztás, krimpelis, csavaros rögzítés, ezek kombinált alkalmazása, van választási lehetőség. Valahogy be kell azt a kábelt vinni a készülékbe.
Létezik egy minden szempontból ideális csatlakozó fajta, amiben nem kell forrasztani, nincs krimpelés és léynegében nincs közbenső csatlakozó fém sem, F csati antenna kábelekhez.
Ez pofon egyszerű, stabil, könnyen kivitelezhető, olcsó, stabil csatlakozást ad, kábel könnyen újra szerelhető, a csatlakozás rögzítése csavarzással rezgés-kicsúszás álló . Kár hogy ehhez hasonló nem tudott kialakulni alapsávi hang technikában alacsony jelszinthez, ahol kis áramok folynak. Persze ekkor a "kábelgyártók" nem tudnának variálni annyit mint manapság látható.

Létezett ilyen RCA dugó, a WBT-0125. Mondjuk "inverz" F megoldással.

[tonee73]

Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.

A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)

Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.

Kinek mi jön be, vagy mit kényszerű alkalmazni.Nyilván vannak készülékek / dobozok / rendszerek amelyek minden ilyen változatást jobban megmutatnak.Az én szintemen például nekem megfelel a csatik használata-sőt az erősítőmnél például a gyártó direkt javallotta, hogy használjak banándugót a hangsugárzó csatiknál.

[bitrograde]

[Tctronic]

Egyszer láttam itt az AVX-en egy rommá tuningolt CD lejátszót. Ott az RCA csatlakozó ki volt iktatva az összekötő kábel be volt forrasztva közvetlenül a készülék alaplapjába fixre. A másik oldalon megmaradt a csatlakozó. Kíváncsi lennék rá, pusztán a csatlakozók elhagyása mekkora pluszt jelent.

A hangfal kábelvégeimnél sokáig én sem használtam banán csatlakozót, de a kettős kábelezés miatt sajnos visszatértem rá. (Az erősítő terminálja már nem tudta fogadni a sok vezetéket)

Egyszer olvastam valahol, hogy ha lehet kerülni kell a hangfal kábelvég csatlakozókat, a csupasz kábel jobb.

[istvan01]

Forrasztás, krimpelis, csavaros rögzítés, ezek kombinált alkalmazása, van választási lehetőség. Valahogy be kell azt a kábelt vinni a készülékbe.
Létezik egy minden szempontból ideális csatlakozó fajta, amiben nem kell forrasztani, nincs krimpelés és léynegében nincs közbenső csatlakozó fém sem, F csati antenna kábelekhez.
Ez pofon egyszerű, stabil, könnyen kivitelezhető, olcsó, stabil csatlakozást ad, kábel könnyen újra szerelhető, a csatlakozás rögzítése csavarzással rezgés-kicsúszás álló . Kár hogy ehhez hasonló nem tudott kialakulni alapsávi hang technikában alacsony jelszinthez, ahol kis áramok folynak. Persze ekkor a "kábelgyártók" nem tudnának variálni annyit mint manapság látható.

[lehoako]

Több hangsugárzó gyártó kihagyja a sarus csatlakozást a hangsugárzókban és a belső kábelezés beforrasztását választja. Abban az esetben mondjuk a csatlakozó is kimarad a történetből, de valamiért a forrasztás mellett döntenek.

Hogy ez a hangminőség miatt történik, vagy a gyártástechnológia nekik egyszerűbb módját jelenti, az nagyon sokismeretlenes, szerintem. Ehhez a gyárak pénzügyi vezetőinek és tech főnökeinek kommunikációját is ismerni kéne, meg, hogy mit mond az ügyben a főfőnök a gyárban/márkánál.

Ami biztos, hogy forrasztva house-ra jobb , mert ugye, ez a lényeg

"The second most popular game that we played as children, is house..."


youtu.be/V8iqZMEwDfk