Pc alapú audio lejátszás

[nagyatt]

Valaki tud adni ajanlast roon eseteben milyen optimalis beallitast erdemes hasznalni a dsd felkonvartalas soran ? Vagy egy kepernyokepet mutatni ?
DSD256ot hasznalok.

[adamthebrave]

A Linux elég nagy kaput nyitott nekem a lejátszási variációk világára. Megtört az 5-6 éve stabil JRiver/Jplay egyeduralma.

Van egy Holod Spring2-es DAC-om, ami miatt ragaszkodom a DSD256-ba való konvertáláshoz és a 2 gépes lejtészáshoz.

Az alábbi variációkat próbáltam ki (rendelkezem Audiolinux, JRiver, HQP3 licenszekkel):

- ControlPC: win2016server + HQPlayer3 + Roon - AudioPC: Audiolinux NAA/Roonbridge: elég drága összeállítás, jól működik, hangra is jó

- ControlPC: Audiolinux + Roon - AudioPC: Audiolinux NAA/Roonbridge: kicsit drága összeállítás, jól működik, hangra is jó

- ControlPC: win2016server + HQPlayer3 - AudioPC: Audiolinux NAA/Roonbridge: jól működik, hangra is jó, de a HQP távirányíthatósága eléggé kezdetleges

- ControlPC: Audiolinux + HQPlayer4 + Jriver - AudioPC: Audiolinux NAA/Roonbridge: elég drága összeállítás, még nem próbáltam, a HQP4 Emedded közel 90e HUF

- ControlPC: Audiolinux + LMS/SoX - AudioPC: Audiolinux Squeezelite: olcsó, papíron jónak tűnik, de nem tudtam beállítani a DSD konverziót, nem megy fejlesztő weboldala, így nem lehet az egy hiányzó plugint (3C-PO) letölteni. Az LMS távirányíthatósága, kezelhetősége fényévekre van akár a Roon, akár a JRiver színvonalától.

Tanácsot szeretnék kérni merre induljak:

A verzió: ControlPC: Audiolinux + HPQ4E + Jriver, AudioPC: Audiolinux + NAA

B verzió: ControlPC: Audiolinux + Roon, AudioPC: Audiolinux + Roonbridge

C verzió: ControlPC: Audiolinux + LMS/C3-PO, AudioPC: Audiolinux + Squeezelite (ha be lehet állítani és működésre bírni)


Az A egy nagyobb kiadással jár, a B pedig évente kisebbel, de mindig, a C-hez rendelkezem mindennel, max. egy 2-3 000 Ft-os programot kell tabletre megvenni.

D: ControlPC: Audiolinux + Roon + Hqplayer embedded, AudioPC: Audiolinux + NAA

Nálam most ez van, csak a Control PC vagy iMac Pro vagy egy i9-es Macbbok Pro Roon + Hqplayer forrásként, ez utóbbi egy dockon keresztül 20V, 10A-es lineráis táppal tápolva.

Ma összeállt egy igen jó, nekem tetsző, jól kezelhető rendszer:

B verzió: ControlPC: Audiolinux + Roon, AudioPC: Audiolinux + Roonbridge

Mind a 2 gép RAM-ba töltve, a CPC-n AL 4.0 LQXT (32gb), a CPC-n AL headless 2.0 (16GB)

DSD256 felkonvertálás. Gyorsan, pontosan reagál. A hang szellős, dinamikus, van súlya, az akusztikus hangszerek is meggyőzőek. Javaslom mindenkinek a AL-t, igen kezes kis rendszer tud lenni.

[KopaszKutya]

Az eddig bevált Audio PC-k perifériáinak külön-külön órajel tuningolását manapság kezdi átvenni az egyetlen központi órajel generátor.

Fapaci ezt írta: "A digitális hangtechnika egyik legfontosabb paramétere a mintavételi frekvenciához igazodó órajel stabilitása, pontos ütemezése. Ám a rendszerbe kötött digitális készülékek saját órajele kisebb-nagyobb mértékben eltér egymástól, ami lejátszási problémákhoz, ütemcsúszás (jitter) jelenséghez, jeltorzuláshoz vezet, amit néhányan - degradálóan - digitális hangzásnak neveznek."

Na most ha adott egy PC, ahol külön van az alaplap tuningolva, más módon az USB kártya, plusz van még egy USB-koax konverter és egy DAC is, ami mind külön gyártó terméke és az órajele is más, az mennyire befolyásolja a kapott hangot?

Bár ha jól gondolom olyan nem nagyon létezik, hogy a rendszer összes eleme szinkronban lenne vagy tévedek?

Köszönöm szépen a válaszokat!

A kérdésem legfőképpen arra irányult, hogy különböző gyártók eszközeinél mennyire okozhat problémát a különböző órajelek használata. Azzal tisztában vagyok, hogy vannak hazai és külföldi gyártók, akiknél a közös órajel már megoldott. Nem szeretnék megbántani senkit, de talán nem túlzok azzal, ha azt mondom, hogy ezek inkább a külföldi piacra készülnek, legalábbis az árukat figyelembe véve. Itthon a többségnek még elérhetetlen.

Egy másik dolog, ami még érdekelne, hogy itt többen használnak Paul Pang USB kártyákat, pl. V4-est. Nem olyan régen sikerült összehallgatnom egy Bodor USB kártyát egy Core Audio-s kártyával (az egyszerűbb órajeles) és nekem utóbbi tetszett jobban. A kérdésem az lenne, hogy érdemes lenne vadásznom használtan egy PP V4-es vagy esetleg a komolyabb tuningos Core Audio-s kártyát, megérheti a felárat, hozna annyi pluszt?

Ha valaki úgy gondolja, hogy ez nem teljesen publikus a gyártókra nézve, akkor jöhet privát üzenetben is.

Köszönöm!

[istvan01]

prémium kategóriás audió készülékek primátusa....
Ez engem soha nem zavart. Mindenkinek van egy takarója, ami attól sokkal kilóg, effektíve elérhetetlen, arra elfogultság nélkül tudok tekinteni, ha ritkán mód van, akkor ráhallgatni. Ezen a szinten sokkal jobban érdekel, milyen látható, tudható módszerek mentén tartja a gyártó-piac azon az ár-hang értéken.
Na, a digitális eszközöknél a clock ilyen. Túlzott? Jitter mérés arányos a hangminőséggel?
A másik fétis a digit vonalon a táp tisztaság, zajmentessége, sokkal inkább, mint az analóg rendszerben.
A táp tisztaság és tápok szeparálása végletegik, szvsz sokkal fontosabb, hatásosabb, mint femtosec-ig lenyomni clock fázis lebegését.

egyetértek...
Nézzük csak: 120dB S/N mekkora tápzajt enged meg?
Uki 2V RMS
Uzaj 2 μV RMS
A tápnak kb 1μV RMS zajjal kell rendelkeznie a 10Hz-44kHz tartományban, mivel a D/A táp elnyomása nagyon kicsi.
Ez nem olyan nagy feladat, ennek ellenére az olcsóbb dacokban ez nincs meg. Miért adnak meg akkor ilyen adatokat? Mert a dac csip adatlapján ennyi van megadva. De ez csak egy lehetőség, ráadásul gyakran "A" szűrővel adják meg, ami sokkal kedvezőbb érték, de a valóságban lóf@ßt sem ér.

A tápzaj ráül és lerontja a femtosec pontos összes órajel-szinkronos digitális jelátvitelt a készüléken belül, nem csak közvetlenül az órajel képző áramkörben. A tápzaj forrása 99%-ban maguk a digit áramkörök, mikrocsippek, procok, mindegyik a maga módján rángatja a hozzá érkező tápot/tápokat, feszültség és áramzajt ültetve rá. Ezeket a zaj komponenseket a szétszórt kerámia kondik nem tudják nV/nA szintre eltüntetni. Ezért is vált "szokássá" a rengeteg szeparált táp. táptrafótól kezdve lefelé a legkisebb tápáramkörig.

[fülelek]

prémium kategóriás audió készülékek primátusa....
Ez engem soha nem zavart. Mindenkinek van egy takarója, ami attól sokkal kilóg, effektíve elérhetetlen, arra elfogultság nélkül tudok tekinteni, ha ritkán mód van, akkor ráhallgatni. Ezen a szinten sokkal jobban érdekel, milyen látható, tudható módszerek mentén tartja a gyártó-piac azon az ár-hang értéken.
Na, a digitális eszközöknél a clock ilyen. Túlzott? Jitter mérés arányos a hangminőséggel?
A másik fétis a digit vonalon a táp tisztaság, zajmentessége, sokkal inkább, mint az analóg rendszerben.
A táp tisztaság és tápok szeparálása végletegik, szvsz sokkal fontosabb, hatásosabb, mint femtosec-ig lenyomni clock fázis lebegését.

egyetértek...
Nézzük csak: 120dB S/N mekkora tápzajt enged meg?
Uki 2V RMS
Uzaj 2 μV RMS
A tápnak kb 1μV RMS zajjal kell rendelkeznie a 10Hz-44kHz tartományban, mivel a D/A táp elnyomása nagyon kicsi.
Ez nem olyan nagy feladat, ennek ellenére az olcsóbb dacokban ez nincs meg. Miért adnak meg akkor ilyen adatokat? Mert a dac csip adatlapján ennyi van megadva. De ez csak egy lehetőség, ráadásul gyakran "A" szűrővel adják meg, ami sokkal kedvezőbb érték, de a valóságban lóf@ßt sem ér.

[alto]

Azért Σjitter</=50ps az audio sávban már elég jó érték, hogy ne zavarja a zenehallgatást, lehet ennél jobbat kívánni, de akkor a lánc többi eleme is tartson (jó nagy) lépést minőségben. Kíváncsi vagyok, hogy milyen statisztika jönne össze ugyanazon zenei részlet két jócskán különböző ( mondjuk az egyik 50ps, a másik 1ps) jitteres átalakítása (dac) meghallgatásakor.
Akit érdekel, milyen is a jitteres hangzás, katt ide: http://www.sereneaudio.com/blog/what-do ... sound-like
Nem gondolom, hogy 1000dodós órajel juttathat csak el a zene élvezetéhez. Mintha az Audi6 quattro alatt csupa fostalicska autó létezne csak.

2us amikor adatlapok psec-ről írnak, illetve ma már az a menő ha 100-200fsec, vagy az alatt.

Na ezért kérdeztem én a <50ps világról, vajon tényleg hallható, vagy sem
Lehet, hogy ott már más szempontok fontosabbak .....

Ha létezne olyan készülék, amivel be lehetne állítani egy rendszer Σjitter-ét egy megadott értékre, akkor meg lehetne mérni a hallásunk Σjitter alsóhatárértékét. Megfelelően alacsony érték esetén lehetne hivatalos papírunk is arról, hogy audiofilek vagyunk.

[istvan01]

prémium kategóriás audió készülékek primátusa....
Ez engem soha nem zavart. Mindenkinek van egy takarója, ami attól sokkal kilóg, effektíve elérhetetlen, arra elfogultság nélkül tudok tekinteni, ha ritkán mód van, akkor ráhallgatni. Ezen a szinten sokkal jobban érdekel, milyen látható, tudható módszerek mentén tartja a gyártó-piac azon az ár-hang értéken.
Na, a digitális eszközöknél a clock ilyen. Túlzott? Jitter mérés arányos a hangminőséggel?
A másik fétis a digit vonalon a táp tisztaság, zajmentessége, sokkal inkább, mint az analóg rendszerben.
A táp tisztaság és tápok szeparálása végletegik, szvsz sokkal fontosabb, hatásosabb, mint femtosec-ig lenyomni clock fázis lebegését.

[fülelek]

Azért Σjitter</=50ps az audio sávban már elég jó érték, hogy ne zavarja a zenehallgatást, lehet ennél jobbat kívánni, de akkor a lánc többi eleme is tartson (jó nagy) lépést minőségben. Kíváncsi vagyok, hogy milyen statisztika jönne össze ugyanazon zenei részlet két jócskán különböző ( mondjuk az egyik 50ps, a másik 1ps) jitteres átalakítása (dac) meghallgatásakor.
Akit érdekel, milyen is a jitteres hangzás, katt ide: http://www.sereneaudio.com/blog/what-do ... sound-like
Nem gondolom, hogy 1000dodós órajel juttathat csak el a zene élvezetéhez. Mintha az Audi6 quattro alatt csupa fostalicska autó létezne csak.

2us amikor adatlapok psec-ről írnak, illetve ma már az a menő ha 100-200fsec, vagy az alatt.

Na ezért kérdeztem én a <50ps világról, vajon tényleg hallható, vagy sem
Lehet, hogy ott már más szempontok fontosabbak .....

[alto]

Azért Σjitter</=50ps az audio sávban már elég jó érték, hogy ne zavarja a zenehallgatást, lehet ennél jobbat kívánni, de akkor a lánc többi eleme is tartson (jó nagy) lépést minőségben. Kíváncsi vagyok, hogy milyen statisztika jönne össze ugyanazon zenei részlet két jócskán különböző ( mondjuk az egyik 50ps, a másik 1ps) jitteres átalakítása (dac) meghallgatásakor.
Akit érdekel, milyen is a jitteres hangzás, katt ide: http://www.sereneaudio.com/blog/what-do ... sound-like
Nem gondolom, hogy 1000dodós órajel juttathat csak el a zene élvezetéhez. Mintha az Audi6 quattro alatt csupa fostalicska autó létezne csak.

Persze, zenét lehet élvezni olcsóbb készülékekkel is, mint ahogy Vitarával is lehet autózni (nekem pl. tökéletesen megfelel) nemcsak Audival. Érdekes viszont, hogy olyan ember alig akad, aki ne tartaná jobb autónak az Audit a Suzukinál, ugyanakkor itt számos fórumtárs megkérdőjelezi a prémium kategóriás audió készülékek primátusát a kommerszek felett.

[istvan01]

Azért Σjitter</=50ps az audio sávban már elég jó érték, hogy ne zavarja a zenehallgatást, lehet ennél jobbat kívánni, de akkor a lánc többi eleme is tartson (jó nagy) lépést minőségben. Kíváncsi vagyok, hogy milyen statisztika jönne össze ugyanazon zenei részlet két jócskán különböző ( mondjuk az egyik 50ps, a másik 1ps) jitteres átalakítása (dac) meghallgatásakor.
Akit érdekel, milyen is a jitteres hangzás, katt ide: http://www.sereneaudio.com/blog/what-do ... sound-like
Nem gondolom, hogy 1000dodós órajel juttathat csak el a zene élvezetéhez. Mintha az Audi6 quattro alatt csupa fostalicska autó létezne csak.

2us amikor adatlapok psec-ről írnak, illetve ma már az a menő ha 100-200fsec, vagy az alatt.

[fülelek]

Azért Σjitter</=50ps az audio sávban már elég jó érték, hogy ne zavarja a zenehallgatást, lehet ennél jobbat kívánni, de akkor a lánc többi eleme is tartson (jó nagy) lépést minőségben. Kíváncsi vagyok, hogy milyen statisztika jönne össze ugyanazon zenei részlet két jócskán különböző ( mondjuk az egyik 50ps, a másik 1ps) jitteres átalakítása (dac) meghallgatásakor.
Akit érdekel, milyen is a jitteres hangzás, katt ide: http://www.sereneaudio.com/blog/what-do ... sound-like
Nem gondolom, hogy 1000dodós órajel juttathat csak el a zene élvezetéhez. Mintha az Audi6 quattro alatt csupa fostalicska autó létezne csak.

[menyus2]

Egy kérdés elsősorban K.Ferihez, de ha más is lelt már hasznos információt ezügyben, kérem, ossza meg velünk.
Az órajel téma kapcsán kérdezem, van-e kísérletileg több szakember által elfogadott) megállapított jitter határérék, ami felett már hangminőség problémák merülnek fel (nem időnként meg talán, hanem mindig, és nem adatkieséses durva problémára gondolok, hanem amitől csak pusztán fészkelődünk és vakarjuk a fülünket), persze a többféle jitterre lebontva, és a frekvencia függvényében?

Nincs ilyesmiről tudomásom.

ide kapcsolódik egy másik kérdés, aki tudja a választ, írja le.
Az óra jitter és zaj hangminőségre vagy csupán oszcillátor viselkedésre melyik tulajdonság a jellemzőbb, fáziszaj dB görbe hallható sávban, vagy a max lengés psec-ben mérhető értéke?

Nyilvan van osszefugges az adott parameterekben.
Egyertelmuen a fazis zaj a legfontosabb,ami erdekes hogy az alacson frekis nem hallhato tartomanyban jo fazis zaju orak jobban teljesitenek az audio savban.
Igaz hogy ezek jittere is is kivalo,altalaban 150Femto korul sulyozva ezt 10-30 Mhz savra.
A hurok allando programozasanal lehet a faziszaj gorbet tologatni.
Az a szabaly, hogy akkor megfelelo egy oszcillator fáziszaja, ha 1Hz-o re a vivotol nem több mint -90dBc/Hz, 10Hz-re -110, 100Hz-re -130. A zajpadlo 1kHz és 1MHz között legyen a termikus zajhoz minél közelebb.
Az ilyen orak ara meghaladja az 1000Eu t.

[istvan01]

Egy kérdés elsősorban K.Ferihez, de ha más is lelt már hasznos információt ezügyben, kérem, ossza meg velünk.
Az órajel téma kapcsán kérdezem, van-e kísérletileg több szakember által elfogadott) megállapított jitter határérék, ami felett már hangminőség problémák merülnek fel (nem időnként meg talán, hanem mindig, és nem adatkieséses durva problémára gondolok, hanem amitől csak pusztán fészkelődünk és vakarjuk a fülünket), persze a többféle jitterre lebontva, és a frekvencia függvényében?

Nincs ilyesmiről tudomásom.

ide kapcsolódik egy másik kérdés, aki tudja a választ, írja le.
Az óra jitter és zaj hangminőségre vagy csupán oszcillátor viselkedésre melyik tulajdonság a jellemzőbb, fáziszaj dB görbe hallható sávban, vagy a max lengés psec-ben mérhető értéke?

[kaef2]

Egy kérdés elsősorban K.Ferihez, de ha más is lelt már hasznos információt ezügyben, kérem, ossza meg velünk.
Az órajel téma kapcsán kérdezem, van-e kísérletileg több szakember által elfogadott) megállapított jitter határérék, ami felett már hangminőség problémák merülnek fel (nem időnként meg talán, hanem mindig, és nem adatkieséses durva problémára gondolok, hanem amitől csak pusztán fészkelődünk és vakarjuk a fülünket), persze a többféle jitterre lebontva, és a frekvencia függvényében?

Nincs ilyesmiről tudomásom.

[menyus2]

Egy kérdés elsősorban K.Ferihez, de ha más is lelt már hasznos információt ezügyben, kérem, ossza meg velünk.
Az órajel téma kapcsán kérdezem, van-e kísérletileg több szakember által elfogadott) megállapított jitter határérék, ami felett már hangminőség problémák merülnek fel (nem időnként meg talán, hanem mindig, és nem adatkieséses durva problémára gondolok, hanem amitől csak pusztán fészkelődünk és vakarjuk a fülünket), persze a többféle jitterre lebontva, és a frekvencia függvényében?

Szeintem errol a temarol egzakt meres fullel oszehasonlitva nincs.
A sajat tapasztalat hogy audioban ami nagyon szamit az a orajelek alacsony frekis fazis zaja.
A frekvencia fugg a keszulek felepitesetol.
Azt hogy mit hallunk meg,es hol van a torespont ar es minoseg kozott ez jo kerdes.
Egy biztos a kis Karunaba 957 Cyrstech oszcikat hasznalunk ami jonak szamit a piacon bar ezt is hamisitjak sokan.
Merve a gyar altal megadott 10Hz -90db ngyon optimista ertek maradjunk a -72db nel.
A mi altalunk tervezett Master Clock generator 10Hz fazis zaj az osszes kijaraton -107db ami tobb mint 30db kulombseg.
Na ez nagyon hallhato...

[menyus2]

Bár ha jól gondolom olyan nem nagyon létezik, hogy a rendszer összes eleme szinkronban lenne vagy tévedek?

Komolyabb stúdiókban egyetlen központi jelgenerátor szinkronizálja az összes egységet. Otthoni rendszerekben ez még nem valósult meg, de vannak próbálkozások. PC-n belül már nem gond.

Azért komolyabb CD futómű/DAC kombóknál több gyártó is használ Master/Slave üzemmódot, ami lényegében órajel szinkronizálást jelent, csak nem egy dedikált órajelgenerátor egység diktálja az ütemet, hanem az egyik készülék belső órajelgenerátora a főnök. Így a DAC-nak nem a bejövő SPDIF jelből kell PLL-el órajelet bányászni, ami jól hallható előnnyel jár a hangminőség tekintetében. AudioPC esetén nem láttam még ilyen megoldást, pedig hasonló előnyökkel járna.

A mi gepunk orajel manegmentje pont igy mukodok.
A Karunaban levo 10Mhz es OCXO vezerli a Dac ot es a Pc t is.
Amiert nincs elterjedve ez a megolas a kulonbozo frekik abszolut fazisba hozasa bonyolult es draga elektronikat kivan,nembeszelve a taprol ami igen alacsony zajunak kell hogy legyen.

[LIMAR]

Az Ayre full valós szimmetrikus diszkrét elektronika, nem csak a bemenet valós szimmetrikus.
Olyant nem fogsz találni, aminek ne csak egy szimmetrizáló fokozat lenne az XLR bemenetén.
Vagyis találhatsz, csak az sokszoros árú lesz (Boulder).

https://www.ayre.com/products/amplifica ... IFICATIONS

Nem nagyon meleg.
Nem foglal sok helyet.
Nem kerül többe, sőt kevesebbe kerül (5990 Euro bruttó ár).
A/B osztályú.
Középen van a csatlakozó (sajnos).

Ja, és USA, Colorado.

Kösz egyszer szivesen kipróbálnám ha lenne belőle próbára.

Szívesen.
Van belőle demó darab.

[fülelek]

Egy kérdés elsősorban K.Ferihez, de ha más is lelt már hasznos információt ezügyben, kérem, ossza meg velünk.
Az órajel téma kapcsán kérdezem, van-e kísérletileg több szakember által elfogadott) megállapított jitter határérék, ami felett már hangminőség problémák merülnek fel (nem időnként meg talán, hanem mindig, és nem adatkieséses durva problémára gondolok, hanem amitől csak pusztán fészkelődünk és vakarjuk a fülünket), persze a többféle jitterre lebontva, és a frekvencia függvényében?

[alto]

Nem igazán, cége válogatja. Amúgy a sok különböző órajelgenerátor is eredményezhet un fáziszajt, tápszűrési problémákat és még sok egyeb apró gondot is. Ha valaki alaposan megnézi a 30 000 eurós Taiko Audio SGM Eytreme számítógépet, akkro azt látja hogy egyáltalán nem lihegték túl az órajelkezelést, azon a módon, ahogy manapság boldog- boldogtalan pakolja be a Crystek 575 órajelgenerátorokat minden lehetséges részegységébe a PC-nek. Azt, hogy mindenki ugyanolyan óráról fusson a gépen belül nem egyszerű megcsinálni a nagyon különböző órajel igények miatt. A két hete pár napot nálam töltő Pink Faun gépben sem volt egy darab OCXO clockos rész sem és mégis nagyon jól szólt.

Fapacinak igaza van, a stúdiótechnikában már a kilencvenes évek második fele óta ismert a közös órajelgenerátorról járatott digitális rendszer. A koreai SoTM eszközeivel például ezt otthon is meg lehet csinálni, ideértve még az Ethernet switch központi clockolását is. Van ismerősöm, aki megcsinálta és kicsit vicces volt látni a sok koax órajelkábelt a rendszerében, az ár amibe benne volt neki már nem volt vicces, simán kijött volna belőle egy nagyon jó új DAC az extrém drága kategóriából. :)

A Taiko attol, hogy nem “lihegte tul”, a Pink Faun meg igen, akkor most kinek van igaza? :) hiszen a PF gep hallhatoan jol szolt ahogy elmeselted, nem tudom Taikoval sikerult-e osszehasonlitani?
Bizonyosan nem veletlenul van a PF gepnel sem opcioban az OCXO.

Ha a studioknal mukodik ez a kozos orajeles dolog, akkor az otthoni felhasznalasnal miert ne mukodhetne?
Emlitetted az ismerosodet, hol futott az a sok orajelkabel? Amit mi kiprobaltunk az az USB/SPDIF - PC es az USB/SPDIF - DAC osszeorazasa 2 kabellel (itt az SPDIF atalakitonk tolti be a masterclock szerepet). Hova ment neki a sok masik kabel?

A nálam lévő Pink Faunban semmilyen OCXO nem volt tudomásom szerint, és az alapmodellben a PF USB kártyán is TCXO van. A PF-nél leginkább opcióban van az OCXO. Nem kevés pénzért és biztosan jó okkal, az igaz. Nyilvánvaló, hogy a jó OCXO generátornak van értelme, de önmagában semmire sem garancia, hogy van-e egy eszközben vagy nincs. Kicsit ez is most olyan divatos dolog lett.

A stúdióknál teljesen más célt szolgál(t) a közös órajel, abból az otthonira nem érdemes következtetéseket levonni.

Az ismerősöm rendszeréről nem szivesen adnék további információt meg, nem vagyok rá felhatalmazva.
Alapvetően egy 3 gépes rendszerről beszélünk amiben a control PC, az audio PC, egy kisérleti upconverter egység, az ethernet switch és még a router is meg van központilag clockolva.

Az ethernet hálózat központi clockolásának én nem sok értelmét látom.

[alto]

Bár ha jól gondolom olyan nem nagyon létezik, hogy a rendszer összes eleme szinkronban lenne vagy tévedek?

Komolyabb stúdiókban egyetlen központi jelgenerátor szinkronizálja az összes egységet. Otthoni rendszerekben ez még nem valósult meg, de vannak próbálkozások. PC-n belül már nem gond.

Azért komolyabb CD futómű/DAC kombóknál több gyártó is használ Master/Slave üzemmódot, ami lényegében órajel szinkronizálást jelent, csak nem egy dedikált órajelgenerátor egység diktálja az ütemet, hanem az egyik készülék belső órajelgenerátora a főnök. Így a DAC-nak nem a bejövő SPDIF jelből kell PLL-el órajelet bányászni, ami jól hallható előnnyel jár a hangminőség tekintetében. AudioPC esetén nem láttam még ilyen megoldást, pedig hasonló előnyökkel járna.

[kaef2]

Nyilvánvaló, hogy a jó OCXO generátornak van értelme, de önmagában semmire sem garancia, hogy van-e egy eszközben vagy nincs. Kicsit ez is most olyan divatos dolog lett.

A komplett PC-s lejátszás divat lett, így hát minden annak tekinthető, ami a környékén zajlik. A Luxor PC fejlesztésének volt egy olyan fázisa, amikor a központi OCXO jelgenerátor került be a különálló kristályok helyére, semmi más nem változott. A különbség pregnáns és azonnal hallható volt, ezért én jó iránynak gondolom, de nyilván nem pótolja a többi lépést.

Igy van. Akik ezzel idehaza foglalkoznak biztosan tisztában is vannak ezzel. Csak arra próbáltam utalni, hogy az olcsó és OCXO clockot hirdető távol-keleti cuccok egy része nem feltétlenül ugyanez a szint és azért csak óvatosan velük.

[kaef2]

Kaef
Még egy kérdés a gyártó lényegtelen,az ismerősöd milyen switchet használ,iparit talán?

SoTM.

https://sotm-usa.com/products/snh-10g

[Luxor Audio]

Nyilvánvaló, hogy a jó OCXO generátornak van értelme, de önmagában semmire sem garancia, hogy van-e egy eszközben vagy nincs. Kicsit ez is most olyan divatos dolog lett.

A komplett PC-s lejátszás divat lett, így hát minden annak tekinthető, ami a környékén zajlik. A Luxor PC fejlesztésének volt egy olyan fázisa, amikor a központi OCXO jelgenerátor került be a különálló kristályok helyére, semmi más nem változott. A különbség pregnáns és azonnal hallható volt, ezért én jó iránynak gondolom, de nyilván nem pótolja a többi lépést.

[phyton71]

Kaef
Még egy kérdés a gyártó lényegtelen,az ismerősöd milyen switchet használ,iparit talán?

[kaef2]

Ha azt vesszük alapul az alaplapon,vagy a kiegészítő kártyáknál azonosak a jelgenerátorok,ha jól tudom.Némelyik eltér,de a nagy többség azért azonos,nem?

Nem igazán, cége válogatja. Amúgy a sok különböző órajelgenerátor is eredményezhet un fáziszajt, tápszűrési problémákat és még sok egyeb apró gondot is. Ha valaki alaposan megnézi a 30 000 eurós Taiko Audio SGM Eytreme számítógépet, akkro azt látja hogy egyáltalán nem lihegték túl az órajelkezelést, azon a módon, ahogy manapság boldog- boldogtalan pakolja be a Crystek 575 órajelgenerátorokat minden lehetséges részegységébe a PC-nek. Azt, hogy mindenki ugyanolyan óráról fusson a gépen belül nem egyszerű megcsinálni a nagyon különböző órajel igények miatt. A két hete pár napot nálam töltő Pink Faun gépben sem volt egy darab OCXO clockos rész sem és mégis nagyon jól szólt.

Fapacinak igaza van, a stúdiótechnikában már a kilencvenes évek második fele óta ismert a közös órajelgenerátorról járatott digitális rendszer. A koreai SoTM eszközeivel például ezt otthon is meg lehet csinálni, ideértve még az Ethernet switch központi clockolását is. Van ismerősöm, aki megcsinálta és kicsit vicces volt látni a sok koax órajelkábelt a rendszerében, az ár amibe benne volt neki már nem volt vicces, simán kijött volna belőle egy nagyon jó új DAC az extrém drága kategóriából. :)

A Taiko attol, hogy nem “lihegte tul”, a Pink Faun meg igen, akkor most kinek van igaza? :) hiszen a PF gep hallhatoan jol szolt ahogy elmeselted, nem tudom Taikoval sikerult-e osszehasonlitani?
Bizonyosan nem veletlenul van a PF gepnel sem opcioban az OCXO.

Ha a studioknal mukodik ez a kozos orajeles dolog, akkor az otthoni felhasznalasnal miert ne mukodhetne?
Emlitetted az ismerosodet, hol futott az a sok orajelkabel? Amit mi kiprobaltunk az az USB/SPDIF - PC es az USB/SPDIF - DAC osszeorazasa 2 kabellel (itt az SPDIF atalakitonk tolti be a masterclock szerepet). Hova ment neki a sok masik kabel?

A nálam lévő Pink Faunban semmilyen OCXO nem volt tudomásom szerint, és az alapmodellben a PF USB kártyán is TCXO van. A PF-nél leginkább opcióban van az OCXO. Nem kevés pénzért és biztosan jó okkal, az igaz. Nyilvánvaló, hogy a jó OCXO generátornak van értelme, de önmagában semmire sem garancia, hogy van-e egy eszközben vagy nincs. Kicsit ez is most olyan divatos dolog lett.

A stúdióknál teljesen más célt szolgál(t) a közös órajel, abból az otthonira nem érdemes következtetéseket levonni.

Az ismerősöm rendszeréről nem szivesen adnék további információt meg, nem vagyok rá felhatalmazva.
Alapvetően egy 3 gépes rendszerről beszélünk amiben a control PC, az audio PC, egy kisérleti upconverter egység, az ethernet switch és még a router is meg van központilag clockolva.