Idézem:chord írta: ↑2019.07.22., hétf. 13:28
Egy hétig, minden este koncert.
júl. 22. Orlando énekegyüttes: A Vég és a Kezdet
júl. 23. Recercare Régizenei Műhely: Sire Roi, c’est ma fémme"Francia balladák kora
júl. 24. Les Basses Réunies: D. Scarlatti - Boccherini: Conversationes intimes
júl. 25. Csalog Benedek - Pétery Dóra: J. S. Bach fuvolaszonátái
júl. 26. Virág Mátyás - Nagy - Szokos: Csellószvitek, gambaszonáták
júl. 27. Cserményi Zsombor: J. S. Bach szólókantáták
Részemről, az ajánlat, amely zeneileg messze-messze a legérdekesebb lesz, az a keddi koncert.
Sire Roi, c’est ma fémme" - Francia balladák kora
Emlékeztek?
Amikor lovagolnak, és a Király megkérdi a Márkit, hogy ki(é) az a szép nő amott?, és a Márki válaszol, hogy Sire Roi, c’est ma fémme, és hogy ezzel mekkora bonyodalom veszi a kezdetét...
A Le Poeme Harmonique így meséli:
youtu.be/RfJZu_Bz6Yo
A Recercare együttes kicsit máshogyan - kedden, annak, aki ott lez,
Mekkora lehet az esélye, hogy oda-autózom, és nem jutok be? Bocs a "lámer" kérdésért.A koncertek este 7-kor kezdődnek. A belépő egységesen 1500 Ft, kivéve a Le Basses Réunies koncertet, amelyre 3000 Ft a jegy ára. A jegyek a helyszínen, előadás előtt kaphatók.
Már megbocsáss, de ennek a hozzászólásodnak van némi skizofrén jellege. Ezt is már írtam egyszer régebben, hogy furamód olyan dolgokat tulajdonítasz nekem, amit tőlem nem olvashattál. Nagyon szépen kérlek ne tedd.chord írta: ↑2019.07.17., szer. 16:11Ezt a kört most nem én kezdtem.violinist2 írta: ↑2019.07.17., szer. 13:30chord írta: ↑2019.07.17., szer. 01:06Rajtad kívül azért elég számos kontakt van zenészekkel. Tanultak valahol ők is, meg el is mesélik néha, Nem kell izgulni, Bachot azért szeretik...:)
És, pont, hogy ne tekintsünk el, hogy mit és mit nem tanítanak a magyar és a világ más zeneakadémiáin, ezért jutott az eszembe.
Ne tekintsünk el nagyvonalúan a Zeneakadémia régizene oktatásának erős foghíjasságától - ez átszövi a honi komolyzenei kultúránkat - ennek része az is, hogy állunk együttesekkel, meg lemezekkel, meg hogy ennyire kell üdvözölni Pandolfo 'mankóját' - erről az egészről hosszú évek óta megy a diskurzus, zenészekkel, akiknek volt része benne, mármint az oktatásban, itthon, vagy külföldön, annyit, de annyit beszéltük, hogy konkrétan már unalmas, itt is átbeszéltük százszor, ha nem ezerszer.
Meg láttam a lemezen, hogy a 'production of the Schola Cantorum Basiliensis', és nem tehetek róla, a Zeneakadémia ugrott be.... meg a fényévnyi távolság ezen a téren.
Nem lenne előremutatóbb a számunkra valamiért kedves felvételeket inkább csak megmutatni?
Én személy szerint sosem nyilatkozok negatívan az itt posztolt szerzőkről, előadókról, előadásokról, netán fórumtársról, zenei intézményről...
Igyekszem legalábbis.
Csak megvédtem egy lemezt, ennyi történt.
A te véleményedet is szívesebben olvasnánk, mint a piszkálódásaidat.
Mert a Pandolfo lemezről egy fél szó sem esett, csak engem b@szogattál.
Shinagawa sokkal egyenesebb. Leírta, hogy töksz@r, meg uncsi, meg zeneileg, meg stb., ez egy vélemény, és érvel is, hogy mit gondol, ezzel lehet kezdeni valamit, vitázni, elfogadni, e mellé be lehet állni, vagy nyomni, hogy nekem meg miért amúgy, vagy másképpen.
Ő felfogta egy másodperc alatt, hogy Bach meg a 'mankó' hogy került ide. Mert a zenéről vitázik, és nem személyeskedik.
Te meg?
Ezt a kört most nem én kezdtem.violinist2 írta: ↑2019.07.17., szer. 13:30chord írta: ↑2019.07.17., szer. 01:06Rajtad kívül azért elég számos kontakt van zenészekkel. Tanultak valahol ők is, meg el is mesélik néha, Nem kell izgulni, Bachot azért szeretik...:)
És, pont, hogy ne tekintsünk el, hogy mit és mit nem tanítanak a magyar és a világ más zeneakadémiáin, ezért jutott az eszembe.
Ne tekintsünk el nagyvonalúan a Zeneakadémia régizene oktatásának erős foghíjasságától - ez átszövi a honi komolyzenei kultúránkat - ennek része az is, hogy állunk együttesekkel, meg lemezekkel, meg hogy ennyire kell üdvözölni Pandolfo 'mankóját' - erről az egészről hosszú évek óta megy a diskurzus, zenészekkel, akiknek volt része benne, mármint az oktatásban, itthon, vagy külföldön, annyit, de annyit beszéltük, hogy konkrétan már unalmas, itt is átbeszéltük százszor, ha nem ezerszer.
Meg láttam a lemezen, hogy a 'production of the Schola Cantorum Basiliensis', és nem tehetek róla, a Zeneakadémia ugrott be.... meg a fényévnyi távolság ezen a téren.
Nem lenne előremutatóbb a számunkra valamiért kedves felvételeket inkább csak megmutatni?
Én személy szerint sosem nyilatkozok negatívan az itt posztolt szerzőkről, előadókról, előadásokról, netán fórumtársról, zenei intézményről...
Igyekszem legalábbis.
chord írta: ↑2019.07.17., szer. 13:22
Inkább, ez a Vestiva coli, ami ezen az ominózus Pandolfo lemezen van, ez másnak is eszébe jutott, hogy helyezzük be a mai korba, ott van Lislevand 'Diminutio' lemezén.
Jóval merészebb, annyira, hogy értelmes vita folytatható, hogy crossover, vagy jazz, vagy régizene, vagy micsoda lett ez így, és hogy egy 1566-ban kiadott Palestrina madrigálról van szó, az tényleg erősen meglepő.
Aki halkan jajgatna, hogy Úristen-mi-ez?, annak L. mottója talán vigasz; elfogadni nem kell, nyilván, de gondolat, az van benne.
“To my way of thinking, reconstructions are fairly boring. Do we really want to pretend that nothing happened in music between 1550 and today? I think that would be intellectually dishonest. And the notion that people did not deal freely with their feelings until today is not only naive but arrogant.”
A mankóval szerintem az eredeti művekre gondolt azon lemezen, meghallgatjuk, majd jön a saját (Pandolfo) utánérzés. Bach meg lassan a komolyzenei ajánló SorosGyörgye.violinist2 írta: ↑2019.07.17., szer. 13:30
Most pl. hogyan jött ide megint Bach? Vagy honnan ez a "mankó" idézet?
bizony
csak annyit mondok: "uhu", mint a bagolyazaz az ajánlásokat, bemutatókat köszönöm, köszönjük !!
chord írta: ↑2019.07.17., szer. 01:06Rajtad kívül azért elég számos kontakt van zenészekkel. Tanultak valahol ők is, meg el is mesélik néha, Nem kell izgulni, Bachot azért szeretik...:)
És, pont, hogy ne tekintsünk el, hogy mit és mit nem tanítanak a magyar és a világ más zeneakadémiáin, ezért jutott az eszembe.
Ne tekintsünk el nagyvonalúan a Zeneakadémia régizene oktatásának erős foghíjasságától - ez átszövi a honi komolyzenei kultúránkat - ennek része az is, hogy állunk együttesekkel, meg lemezekkel, meg hogy ennyire kell üdvözölni Pandolfo 'mankóját' - erről az egészről hosszú évek óta megy a diskurzus, zenészekkel, akiknek volt része benne, mármint az oktatásban, itthon, vagy külföldön, annyit, de annyit beszéltük, hogy konkrétan már unalmas, itt is átbeszéltük százszor, ha nem ezerszer.
Meg láttam a lemezen, hogy a 'production of the Schola Cantorum Basiliensis', és nem tehetek róla, a Zeneakadémia ugrott be.... meg a fényévnyi távolság ezen a téren.
Amíg neked létkérdés, hogy a zenéid minden szempontból és mindig magasabbrendűek, és hogy a világ zenei kultúrájához is minden szempontból te értesz a leginkább, addig sajnos ez fog menni itt még sokezerszer, hiszen itt (is) mindenki másnak is fontos, hogy az ő zeneszerszáma a leghosszabb. (Azt azért, gondolom, te sem gondolod, hogy ez tényleg valamiféle szakmai vita...)chord írta: ↑2019.07.17., szer. 01:06Rajtad kívül azért elég számos kontakt van zenészekkel. Tanultak valahol ők is, meg el is mesélik néha, Nem kell izgulni, Bachot azért szeretik...:)
És, pont, hogy ne tekintsünk el, hogy mit és mit nem tanítanak a magyar és a világ más zeneakadémiáin, ezért jutott az eszembe.
Ne tekintsünk el nagyvonalúan a Zeneakadémia régizene oktatásának erős foghíjasságától - ez átszövi a honi komolyzenei kultúránkat - ennek része az is, hogy állunk együttesekkel, meg lemezekkel, meg hogy ennyire kell üdvözölni Pandolfo 'mankóját' - erről az egészről hosszú évek óta megy a diskurzus, zenészekkel, akiknek volt része benne, mármint az oktatásban, itthon, vagy külföldön, annyit, de annyit beszéltük, hogy konkrétan már unalmas, itt is átbeszéltük százszor, ha nem ezerszer.
Meg láttam a lemezen, hogy a 'production of the Schola Cantorum Basiliensis', és nem tehetek róla, a Zeneakadémia ugrott be.... meg a fényévnyi távolság ezen a téren.
chord írta: ↑2019.07.16., kedd 17:38Még esetleg annyi, hogy ezen a lemezen Pandolfo gondol azokra is, akiknek fogalmuk sincs, hogy ezek a darabok honnan jönnek, merthogy tényleg nem kötelező tudni, meg egy Zeneakadémiai képzés után aztán főleg nagyon nem is elvárható, hogy egy Vestiva i colli vagy egy Anchor che col partire, de legalább a Suzanne un jour, meg a társai, hogy az kiderüljön, hogy ezek a Reneszánsz igen sokat játszott és ismert darabjai voltak, általában misék vagy madrigálok vagy kórusművek részei, egyszerűnek nem annyira mondanám, mert 3-4 szólamúak, tehát itt a 'reneszánsz polifónia gyöngyszemeinek' átirata zajlik erre a hangszerre, nyilván, nem mindegyik szólam fért be, de a lényeg az, hogy Pandolfo megmutatja az eredeti művet, kórussal, több szólamban, hogy tudjuk azt, hogy miből mi lett, tehát ez a lemez szerkezete (nagyjából), hogy eredeti kórus, aztán a viola a kísérettel.
Tehát most kivételesen pont nem egyszerű zene, a befogadás még bonyolultabb, sokaknak 'uncsi', valóban, de hát ilyen a komolyzene... komoly.... nem kell, hogy mindenkinek tetsszen, valóban.
Hifis szempontból még egy kicsi dolog, amely nem is kicsi, mert gyakorlatilag eldöntheti, hogy meghallgatjátok-e vagy sem.
Már kezdésből, olyan hangminőség, hogy az ember odaragad, oda, a hangzáshoz, mindegy, mi a zene, annyira élő és felhangdús meg bla..bla.. stb., de tényleg igen jól szól.
Akinél esetleg meg nem 'jelez be' a hangminőség, azt is megértem, ott majd szól más jól.
Meg ezek az őrült diminúciók, ezek a húzósak, tényleg.
A "metafizikai inkompatibilitás" sok érdeklődőt elriaszt az itten zene ajánlásoktól, pláne a posztolásoktól.Klaca írta: ↑2019.07.16., kedd 12:20Miután ez a típusú eszmecsere különböző szereposztásokban (legalábbis az egyik oldalon) újra és újra lezajlik itt, sztem érdemes lenne valamiféle modus vivendit kialakítani. Pl. mondjuk azt, hogy az egyik oldal (Chord és a 'külföldi barátai') az egyszerűbb de valamiféle metafizikai mélységgel rendelkező zenéket szereti (mindenféle értékítélet nélkül értve az 'egyszerűbb'-et), a másik oldal (zenészek vagy a zene 'technikai' oldalát ismerők/zeneakadémiai hagyományokon nevelkedők) meg a komplexebb, ám kevésbé mély zenéket (a metafizikát itt feláldozták a technikai fejlődés oltárán).
Legyen ez egy spektrum két teljesen egyenrangú végpontja, és mindenki eldöntheti, hogy ebből a kettőből ki, mennyit kever ahhoz az elegyhez, amit a saját ízlésének, személyiségének tart. Így talán egyik álláspont sem tűnik majd 'alávalóbbnak', és ekkor talán nem kell majd állandóan valamiféle igazoláskényszert érezni, ha a nekünk kedves zenénket ajánljuk, még akkor sem, ha azt valaki leszólja. Nem kell a másikkal szemben kifejteni azt, hogy ki-mit szeret, nem kell sem külföldi barátokra, sem Paolo Coelhora, sem magasabb végzettségre, tudásra, több tapasztalatra stb hivatkozni ahhoz, hogy a másikat diszkvalifikáljuk, nem is kell diszkvalifikálni, butácska ad hominem vagy statisztikus érvekre hivatkozni, elég annyi, hogy nekem, a fentiek miatt, ez tetszik. Azon, hogy melyik zene összetettebb úgysem lehet vitatkozni (ez egy egyszerű tény), ahogyan azon sem, hogy valaki miben érez, a metafizika itt használt hétköznapi értelmében, metafizikai mélységet (ez meg teljesen szubjektív, még akkor is, ha sokan érzik ugyanazt a világban).
