Általában a hifiről

[b_t]

Lehet neked egy Avantgarde tölcsér kell? :) Azt nem fogod bekapcsolni prüntyögni. Nagyon életszagú, rengeteg infót/élményt ad át. De meg lehet vele telni éppen ezért akár pár óra alatt. Nem arról van szó, hogy bántó a hangja, vagy visít, ha ilyet csinál akkor nincs kiszolgálva/rosszul van installálva.

Ezzel ellentétben mondjuk a mostani hangfalam, a Rethm szintén nagyon jó a zenélésben, de egészes másképp, sokkal kevésbé hiperaktív módon. Ezt szinte pihentető hallgatni, néha nehéz lekapcsolni a rendszert. Azt hiszem ilyesmire mondják, hogy hosszan hallgatható.

Az jutott az eszembe (részben ezt a vitát is olvasgatva), hogy vajon ki mennyi csöndet hall(gat) az itt lévők közül?
Hm?

Jópofa kérdés! csak azt nem tudom szándékosan akartad-e így, mondjuk az alábbi fokozatokkal:

1. zene hallgatás (csak a zene)
2. háttér zene (közben csinálsz mást)
3. háttér csend (mármint nem szól semmi, de csinálsz valamit)
4. csendet hallgatni (és nem csinálni mást)

4-es nálam nincsen. (ha ülök egy hegytetőn az már 3-as, mert nézem a tájat)

Igen, az egyszerű kérdések néha bonyolultak.
Konkrétan onnan jutott eszembe feltenni, hogy itt mennyi mindenki lelkendezett arról, hogy milyen jó a sok (elérhetősége).
Én pedig azon kapom magam, hogy ahhoz, hogy azt a keveset befogadjam, amire egyáltalán képes vagyok, szükségem van az érzékeim pihentetésére, a csendre. Amikor felkészülök a zenehallgatásra, vagy amikor leülepszik bennem, amit hallottam. Annak luxusára, hogy nem hallok, hallgatok semmit. Csak befelé. (Mondjuk ezzel sikerül néha a családot a halálba idegesíteni. )
Ez a hifizéshez is kapcsolódik, mert milyen egy "hosszan hallgatható rendszer"? Én nem akarom "hosszan" hallgatni a zenét, én azt akarom, hogy az élmény intenzív legyen, mélyre vigyen, befelé. Aztán pedig, ha ez megvolt, kikapcsolni.
Éppen ezért nehezen viselem a zajszennyezés világát, a fővárosi plusz decibeleket, a mindent meghódító, kiirthatatlan (kereskedelmi) rádiózást, de a mellettem fülhallgatóval elszáguldó, mobilozó biciklisek látványát is, akik életveszélyesen bezárják magukat a saját zajbuborékjukba. Némi túlzással, mintha egy egész kultúra nem merne egyetlen percre csendben maradni.
Öregszem, no. És nem azért ágálok a "sok, sőt még annál is több" ellen, mert az ne lehetne jó, csak nem vagyok biztos benne, hogy bánni is megtanultunk vele. Ahhoz jön jól a csend, hogy az ember eltöprengjen ezeken (is).

youtu.be/JTEFKFiXSx4

[Vinkler]

(...) milyen egy "hosszan hallgatható rendszer"? Én nem akarom "hosszan" hallgatni a zenét, én azt akarom, hogy az élmény intenzív legyen, mélyre vigyen, befelé. Aztán pedig, ha ez megvolt, kikapcsolni.

Magamon kívül eddig egy embert ismertem, aki ugyanezt gondolta, és ki is mondta.

Unalmas!

[jott/ment]

(...) milyen egy "hosszan hallgatható rendszer"? Én nem akarom "hosszan" hallgatni a zenét, én azt akarom, hogy az élmény intenzív legyen, mélyre vigyen, befelé. Aztán pedig, ha ez megvolt, kikapcsolni.

Magamon kívül eddig egy embert ismertem, aki ugyanezt gondolta, és ki is mondta.

[kupecke]

Igen, az egyszerű kérdések néha bonyolultak.
Konkrétan onnan jutott eszembe feltenni, hogy itt mennyi mindenki lelkendezett arról, hogy milyen jó a sok (elérhetősége).
Én pedig azon kapom magam, hogy ahhoz, hogy azt a keveset befogadjam, amire egyáltalán képes vagyok, szükségem van az érzékeim pihentetésére, a csendre. Amikor felkészülök a zenehallgatásra, vagy amikor leülepszik bennem, amit hallottam. Annak luxusára, hogy nem hallok, hallgatok semmit. Csak befelé. (Mondjuk ezzel sikerül néha a családot a halálba idegesíteni. )
Ez a hifizéshez is kapcsolódik, mert milyen egy "hosszan hallgatható rendszer"? Én nem akarom "hosszan" hallgatni a zenét, én azt akarom, hogy az élmény intenzív legyen, mélyre vigyen, befelé. Aztán pedig, ha ez megvolt, kikapcsolni.
Éppen ezért nehezen viselem a zajszennyezés világát, a fővárosi plusz decibeleket, a mindent meghódító, kiirthatatlan (kereskedelmi) rádiózást, de a mellettem fülhallgatóval elszáguldó, mobilozó biciklisek látványát is, akik életveszélyesen bezárják magukat a saját zajbuborékjukba. Némi túlzással, mintha egy egész kultúra nem merne egyetlen percre csendben maradni.
Öregszem, no. És nem azért ágálok a "sok, sőt még annál is több" ellen, mert az ne lehetne jó, csak nem vagyok biztos benne, hogy bánni is megtanultunk vele. Ahhoz jön jól a csend, hogy az ember eltöprengjen ezeken (is).

Többezer éves kultúrában van erre példa
"Pratyahara – érzékek visszavonása
E gyakorlatok során a gyakorló megtanulja elméjéből kizárni a zavaró ingereket, gondolatokat. Fejlődik önismerete, és képessé válik tetszése szerint befelé fordítani vagy kitárni az elméjét és az érzékeit, mint ahogy a teknősbéka is hol a páncélja alá húzza, hol kidugja a fejét és a végtagjait."
Ahogy öregszem, én is egyre nagyobb szükségét érzem. Ha pl. együtt végzed a babáddal, v. csak tudja mi ez, nem idegeskedik

[bitrograde]

Az jutott az eszembe (részben ezt a vitát is olvasgatva), hogy vajon ki mennyi csöndet hall(gat) az itt lévők közül?
Hm?

Jópofa kérdés! csak azt nem tudom szándékosan akartad-e így, mondjuk az alábbi fokozatokkal:

1. zene hallgatás (csak a zene)
2. háttér zene (közben csinálsz mást)
3. háttér csend (mármint nem szól semmi, de csinálsz valamit)
4. csendet hallgatni (és nem csinálni mást)

4-es nálam nincsen. (ha ülök egy hegytetőn az már 3-as, mert nézem a tájat)

Igen, az egyszerű kérdések néha bonyolultak.
Konkrétan onnan jutott eszembe feltenni, hogy itt mennyi mindenki lelkendezett arról, hogy milyen jó a sok (elérhetősége).
Én pedig azon kapom magam, hogy ahhoz, hogy azt a keveset befogadjam, amire egyáltalán képes vagyok, szükségem van az érzékeim pihentetésére, a csendre. Amikor felkészülök a zenehallgatásra, vagy amikor leülepszik bennem, amit hallottam. Annak luxusára, hogy nem hallok, hallgatok semmit. Csak befelé. (Mondjuk ezzel sikerül néha a családot a halálba idegesíteni. )
Ez a hifizéshez is kapcsolódik, mert milyen egy "hosszan hallgatható rendszer"? Én nem akarom "hosszan" hallgatni a zenét, én azt akarom, hogy az élmény intenzív legyen, mélyre vigyen, befelé. Aztán pedig, ha ez megvolt, kikapcsolni.
Éppen ezért nehezen viselem a zajszennyezés világát, a fővárosi plusz decibeleket, a mindent meghódító, kiirthatatlan (kereskedelmi) rádiózást, de a mellettem fülhallgatóval elszáguldó, mobilozó biciklisek látványát is, akik életveszélyesen bezárják magukat a saját zajbuborékjukba. Némi túlzással, mintha egy egész kultúra nem merne egyetlen percre csendben maradni.
Öregszem, no. És nem azért ágálok a "sok, sőt még annál is több" ellen, mert az ne lehetne jó, csak nem vagyok biztos benne, hogy bánni is megtanultunk vele. Ahhoz jön jól a csend, hogy az ember eltöprengjen ezeken (is).

youtu.be/JTEFKFiXSx4

[Aszpirin]

van annak bármilyen jelentősége szerintetek hogy egy gyári fejhallgató kábelt aminek 6.3 van a végén , egy átalakítóval 3.5 re redukáljuk, mert olyat fogad az adott erősítő ? (3.5 van rajta). Gondolok itt bármire ami kapcsolatba lehet bármivel, pl hogy esetleg nem fog így annyi áram ,feszültség áthaladni rajta,mint ami kellene a fejhallgató drivereinek, vagy akármi ? Gondolom meg van az oka gyárilag miért 6.3 a vége. Nyilván az a legjobb ha egy kàbel 3.5 végződésű , és azt simán át lehet alakítani nagyra, így nagyobb a keresztmetszet, és az nem árthat semminek. Ebben az esetben pedig szűkítés történik 6.3 ról 3.5 re. Nem igen találtam ezzel kapcsolatban olvasni valót . Illetve van ebből sima adapter, és rövid kábel is, gondolom itt a passzív sima adapter a jobb a kettő közül , mert nincs plusz egy vezeték beiktatása a rendszerbe, meg a minőségük is kivetni való . Erre az átalakítóra gondolom eddig hogy jó .

https://kacsa-audio.hu/webaruhaz/35-mm- ... adapter-2/

Nincsen jelentősége.

Nabakker, így kell két szóben leírni azt, amiről én egy litániát írtam a sztereó erősítők topikban
viewtopic.php?f=4&t=5012#p2398475
Az azért kicsit bosszantó, hogy megint két (vagy több?) topikba is be van copy-paste-elve ugyanaz a kérdés/hozzászólás.

[tonya]

van annak bármilyen jelentősége szerintetek hogy egy gyári fejhallgató kábelt aminek 6.3 van a végén , egy átalakítóval 3.5 re redukáljuk, mert olyat fogad az adott erősítő ? (3.5 van rajta). Gondolok itt bármire ami kapcsolatba lehet bármivel, pl hogy esetleg nem fog így annyi áram ,feszültség áthaladni rajta,mint ami kellene a fejhallgató drivereinek, vagy akármi ? Gondolom meg van az oka gyárilag miért 6.3 a vége. Nyilván az a legjobb ha egy kàbel 3.5 végződésű , és azt simán át lehet alakítani nagyra, így nagyobb a keresztmetszet, és az nem árthat semminek. Ebben az esetben pedig szűkítés történik 6.3 ról 3.5 re. Nem igen találtam ezzel kapcsolatban olvasni valót . Illetve van ebből sima adapter, és rövid kábel is, gondolom itt a passzív sima adapter a jobb a kettő közül , mert nincs plusz egy vezeték beiktatása a rendszerbe, meg a minőségük is kivetni való . Erre az átalakítóra gondolom eddig hogy jó .

https://kacsa-audio.hu/webaruhaz/35-mm- ... adapter-2/

Nincsen jelentősége.

[warsong]

van annak bármilyen jelentősége szerintetek hogy egy gyári fejhallgató kábelt aminek 6.3 van a végén , egy átalakítóval 3.5 re redukáljuk, mert olyat fogad az adott erősítő ? (3.5 van rajta). Gondolok itt bármire ami kapcsolatba lehet bármivel, pl hogy esetleg nem fog így annyi áram ,feszültség áthaladni rajta,mint ami kellene a fejhallgató drivereinek, vagy akármi ? Gondolom meg van az oka gyárilag miért 6.3 a vége. Nyilván az a legjobb ha egy kàbel 3.5 végződésű , és azt simán át lehet alakítani nagyra, így nagyobb a keresztmetszet, és az nem árthat semminek. Ebben az esetben pedig szűkítés történik 6.3 ról 3.5 re. Nem igen találtam ezzel kapcsolatban olvasni valót . Illetve van ebből sima adapter, és rövid kábel is, gondolom itt a passzív sima adapter a jobb a kettő közül , mert nincs plusz egy vezeték beiktatása a rendszerbe, meg a minőségük is kivetni való . Erre az átalakítóra gondolom eddig hogy jó .

https://kacsa-audio.hu/webaruhaz/35-mm- ... adapter-2/

[Robici]

Úgy látom mindenki coming outolós hangulatban volt. :-)
Szerintem a zenével kapcsolatban fontos az amit már itt többen felvetettek, és amit én úgy fogalmaztam meg, hogy nem mindegy, mi az adott zene célja. Ha az adott célt a zene jól betölti, akkor akár nevezhetem is jó zenének. Amikor konditeremben vagyok, ott a szokványos tuctuc zene megy a háttérben. Ezt én szinte minden tekintetben alacsony színvonalúnak tartom, mégis úgy vélem, hogy az a zene oda jó. El nem tudnám képzelni, hogy mondjuk egy Haydn vonósnégyes szóljon a konditeremben. Az nem arra való. Ugyanúgy amikor elmegyek táncolni (nem ugrabugrálni, hanem táncolni), oda az a tánczene a megfelelő ami ott szól, illetve azok közül a táncosok nyilván akár még sorrendet is tudnak felállítani (bizonyos tekintetben szubjektívet, de szerintem mégis akár még valamennyire egy irányba mutatót) hogy melyik mennyire "jó" zene.
Amikor otthon leülök a hifi elé elmélyülten zenét hallgatni akár több órát is, akkor viszont olyat fogok választani ami az én zenei világomnak és az aktuális hangulatomnak megfelel (szinte mindig komolyzene/opera, másnak esetleg más) és ami arra alkalmas, hogy mindent kizárva el lehessen benne mélyülni, legyen benne felfedeznivaló. Mert az meg egy szertartás, egy "szeánsz" (HFM). Ezek külön dolgok és nem biztos, hogy érdemes összekeverni. A háttérzene határeset, ott én is meghallgatok tinglitangli dolgokat is, de komolyzenét is mintegy "ismerkedésként" hogy aztán később elmélyülve is meghallgassam. Aki nem hallgat elmélyülten akár órákon át zenét annak nyilván teljesen mások az elvárásai (és nem is érti, mi a jó benne). És az is igaz, hogy erre a fajta zenehallgatásra nem mindenki fogékony. Én annak örülnék, ha aki fogékony rá, az rátalálna. Aki nem érzi ezt az élményt, annak magyarázhatom ítéletnapig, akkor se fogja érteni, aki meg ráérzett, az magyarázat nélkül is érteni fogja, miről van szó. Száz szónak is egy a vége: "mindenki úgy élvez ahogy tud".

A tárgykultúrával kapcsolatban azért én felvetném azt a dolgot, hogy nem biztos, hogy mindenkinek ugyanazon a szinten kell állnia. Aki már végigélte a nagy gyűjtői korszakát és évek, évtizedek után eljutott oda, hogy a tárgyak igazából nem is fontosak, attól persze elfogadom, hogy így látja, de ez nem jelenti azt, hogy akkor most már mindenki dobja ki az összes lemezét, mert a tárgyak igazából nem is fontosak. (Sőt ha ő találkozna évtizedekkel korábbi önmagával lehet igencsak nem értenének egyet.) Nem lehet átugrani, a tanulást, az életet nem lehet megspórolni, a tapasztalatokat végig kell élni. (Ráadásul nem is biztos, hogy mindenkinek ugyanaz az útja.)
Aki most tart a gyűjtői korszakban, annak azt kell megélnie. Majd eljut valahová. Aki meg most tart a "tárgyak nem fontosak" korszakában annak meg azt. Nem tudunk ide-oda ugrálni és ezért talán nem is lehet (és talán nem is kell) mindenkire érvényes általános elvet kimondani. Szerintem legalábbis.

[Tctronic]

www.orgonapont.hu

2019_Filharmonia_Orgonakejszakaja_828x465.jpg (554.5 KiB) Megtekintve 2750 alkalommal

[Robici]

A lejátszó irányító appjában megnyomtam a véletlenszerű lejátszás gombot, így kiderült, hogy rengeteg jó zeném van! :)

Én ezt még lejátszás nélkül is tudom. :-)

[jott/ment]

Tegnap este eljutottam a zene Nirvánába...

A lejátszó irányító appjában megnyomtam a véletlenszerű lejátszás gombot, így kiderült, hogy rengeteg jó zeném van! :)

[Vinkler]

Vinkler legyen a topik címe az hogy általában a hifiről,meg ami még eszünkbe jut,és nem kell radírozni.
De komolyan mondom hogy érdekesebb így színesebben ez a topik,mint keretek közé szorìtva.Engedjétek el a radírt,jó ez így.

Elengedtem. Engem nem érdekel a továbbiakban. Csak fura, hogy diplomával sem megy az értő olvasás, és a kérés tiszteletben tartása. Nah nem folytatom, inkább eszek valamit.

Ha már ennyire? olvassá vissza, Rudolfnak nem tetszett a Prágai kirándulás, meg lerablás, meg ott a mai fiatalok stb stb.
Ettől még nyugodtan radírozhatsz, kutyát sem érdekli egy hét múlva.

Nem fogok. Egyszerűen nem akarok időt pazarolni rá.

[istvan01]

Vinkler legyen a topik címe az hogy általában a hifiről,meg ami még eszünkbe jut,és nem kell radírozni.
De komolyan mondom hogy érdekesebb így színesebben ez a topik,mint keretek közé szorìtva.Engedjétek el a radírt,jó ez így.

Elengedtem. Engem nem érdekel a továbbiakban. Csak fura, hogy diplomával sem megy az értő olvasás, és a kérés tiszteletben tartása. Nah nem folytatom, inkább eszek valamit.

Ha már ennyire? olvassá vissza, Rudolfnak nem tetszett a Prágai kirándulás, meg lerablás, meg ott a mai fiatalok stb stb.
Ettől még nyugodtan radírozhatsz, kutyát sem érdekli egy hét múlva.

[Vinkler]

Vinkler legyen a topik címe az hogy általában a hifiről,meg ami még eszünkbe jut,és nem kell radírozni.
De komolyan mondom hogy érdekesebb így színesebben ez a topik,mint keretek közé szorìtva.Engedjétek el a radírt,jó ez így.

Elengedtem. Engem nem érdekel a továbbiakban. Csak fura, hogy diplomával sem megy az értő olvasás, és a kérés tiszteletben tartása. Nah nem folytatom, inkább eszek valamit.

[istvan01]

akár tetszik adminoknak, akár nem,

Végül is nem neked kell dolgozni vele! Ez nem a tetszésről szól, hanem, hogy nekünk kell kitakarítani a topicot, ami a saját szabadidőnkből megy el a saját munkánk van benne, nem a tiéd!
Ez a téma totál off. Nem igaz, hogy nem lehet tiszteletben tartani a kérésünket. Amikor emberi hangvételben próbálunk megkérni titeket valamire, az miért nem jó? Miért kell drasztikus lépés tenni, hogy foganatja legyen, aztán meg jön az értetlenkedés, meg a vinnyogás. Ezt egyszerűen nem értem...

Ha nem vetted volna észre én zenéről is írtam, márpedig lényeges dolgokat. Persze, ha neked így? Egyébként sem én tereltem el a témát .. de ez általános .. nem?
/ne dolgozzá olyan sokat .. mert ../

[Shimano]

Vinkler legyen a topik címe az hogy általában a hifiről,meg ami még eszünkbe jut,és nem kell radírozni.
De komolyan mondom hogy érdekesebb így színesebben ez a topik,mint keretek közé szorìtva.Engedjétek el a radírt,jó ez így.

[Vinkler]

akár tetszik adminoknak, akár nem,

Végül is nem neked kell dolgozni vele! Ez nem a tetszésről szól, hanem, hogy nekünk kell kitakarítani a topicot, ami a saját szabadidőnkből megy el a saját munkánk van benne, nem a tiéd!
Ez a téma totál off. Nem igaz, hogy nem lehet tiszteletben tartani a kérésünket. Amikor emberi hangvételben próbálunk megkérni titeket valamire, az miért nem jó? Miért kell drasztikus lépés tenni, hogy foganatja legyen, aztán meg jön az értetlenkedés, meg a vinnyogás. Ezt egyszerűen nem értem...

[istvan01]

Az jutott az eszembe (részben ezt a vitát is olvasgatva), hogy vajon ki mennyi csöndet hall(gat) az itt lévők közül?
Hm?

fokozzuk a feszültsége(?),
milyen lenne az élet zene nélkül?
következő fokozat, milyen élet az ha hangot sem hallunk, nem lenne hozzá érzékelő szervünk? /hallás vesztés/
milyen lenne élet látás nélkül /látás vesztés/
A kettő együtt, hallás és látás nélkül lehet élni?

Bizony, ezek durva dolgok, előfordul ritka esetben még a kettős vesztés is ... mi meg hifi picsogunk, mi tetszik kicsit, jobban, objektíve-szubjektíve.

[ZolaBA]

Az jutott az eszembe (részben ezt a vitát is olvasgatva), hogy vajon ki mennyi csöndet hall(gat) az itt lévők közül?
Hm?

Jópofa kérdés! csak azt nem tudom szándékosan akartad-e így, mondjuk az alábbi fokozatokkal:

1. zene hallgatás (csak a zene)
2. háttér zene (közben csinálsz mást)
3. háttér csend (mármint nem szól semmi, de csinálsz valamit)
4. csendet hallgatni (és nem csinálni mást)

4-es nálam nincsen. (ha ülök egy hegytetőn az már 3-as, mert nézem a tájat)

[kupecke]

Nyomós okunk van rá, miért úgy élünk, ahogy. Ezen nyilván nem fog változtatni, hogy valaki másként csinálja, sőt engem igazából nem is érdekel, kinél mik a szempontok. Ha ős is, én is révbe érünk, akkor már van miről beszélgetni, hiszen az út vége felé vélhetően mindannyian rájövünk, hogy az eszköz teljesen lényegtelen.

jó ezt olvasni, bár lehet te is megkapod, miért írkálsz egy hifis fórumra
( utolsó mondat kapcsán: talán még szerencsésebb, ha nem a vége felé )

[Luxor Audio]

Az offtopic témához már csak annyit tennék hozzá, hogy a 20-25-30 éves évfolyam találkozókon azért szépen megmutatkozik, mennyi összefüggés van az iskolai érdemjegyek és a felnőtt sikerek között. Véleményem szerint semmi, sőt enyhe fordított arányt vélek látni. No de vissza a hivatalos topikhoz...

Könnyen-hozzáférhetőség, meg az 'értéktelen', bizonyos szempontból van közös metszet. Az az LP, amiért b..tt sok pénzt fizettél régen, kis túlzással, inkább nem ettél, áztál-fagytál-sorbanálltál, és amikor otthon feltetted, az valószínűleg más érzet volt, mint ma, amikor kettőt kattintasz ugyanezért.

Jogos az állításod, a beszerzés nehézségei valóban emelhetik a portéka értékét, ám szerintem van az a "szint", amikor ez már nem játszik. Ha egy gyönyörű verset sok ezer példányban kiadunk, akkor attól értéktelenebbé válik? Ha egy zenemű kizárólag egyetlen példányban jelenik meg, akkor az már különlegesen magas értéket képvisel? Én ezekben nem hiszek, az ilyen fajta értékítéletet meghagyom a műkereskedőknek, műgyűjtőknek, akik nem nézegetik a festményeiket, hanem titkos széfekbe zárják azokat. Én a zenét hallgatni szeretem, nem birtokolni.

Persze eleinte én is úgy vittem haza az új lemezeimet, mintha legalábbis Ferrarit vettem volna, némelyik anyagilag hasonló terhet is jelentett, mivel a francia és japán nyomású korongokat 800-1000 forintért adták, mikor egy átlagfizetés 4-5e Ft volt. Emiatt szívtam is fogamat, mivel már akkor sejtettem, hogy az élet nem állhat lemezek gyűjtéséből, ennél sokkal több élvezetre kell pénz. A folyamat oda futott ki, hogy egy jókora ruhásszekrény volt már tele LP-kel, összértékük egy lakás árával vetekedett. Józanabb pillanataimban olyan nyomást éreztem ezáltal az agyamon, hogy egy gyors döntés után pár hónap alatt pénzzé tettem a kollekciót, átálltam CD-re, ám a kimaxolás ott is bekövetkezett néhány évvel később. Azóta nem vagyok hajlandó tárgyakat gyűjteni. Élményekre vadászom, amik teljesen függetlenek a hordozótól. Elfogadom, hogy sokaknál ez így nem játszik, nincs velük vitám és nem is szállok be az analóg vs digit, LP vs CD vs PC vaklármákba, mert szerintem ezek lényegtelen kérdések. Nincs szükségem a kézzelfoghatóságra, a - sokszor semmitmondó - borítókra sem, mert ha valamire kíváncsi vagyok a zenekarral, művel, felvétellel kapcsolatban, pár másodperc alatt megtalálom a Neten. Én így működöm. Elfogadom, hogy másoknál másról szól a zenehallgatás, viszont elvárom, hogy ők se üldözzenek engem a szokásaim, preferenciáim miatt. Nyomós okunk van rá, miért úgy élünk, ahogy. Ezen nyilván nem fog változtatni, hogy valaki másként csinálja, sőt engem igazából nem is érdekel, kinél mik a szempontok. Ha ős is, én is révbe érünk, akkor már van miről beszélgetni, hiszen az út vége felé vélhetően mindannyian rájövünk, hogy az eszköz teljesen lényegtelen.

[SoundMania]

[quote=kökény post_id=2398147 time=1563432575 user_id=7419]
Vigasztalhatod magadat azzal, hogy milyen jó kis beszélgetős komolyzenei bemutatókon vettél részt, miközben a bulis/diszkós csajokat más vitte el, hidd el nekem nekik még emlékezetesebb volt
]

..... és maradt...... ? :(

Szerintem itt is látszik kinek mi az értékrendje!
Nem kell mindenkinek beállni a birkasorba!
És attól ugyanúgy élhet számára teljes életet!
Ne más döntse el hogyan akarok élni és mivel akarok foglalkozni. Ha már egyszer nem muszály ...

[istvan01]

akár tetszik adminoknak, akár nem, régen, buli, egyetem.
Esetemben, 1975-80 között BME villamos kari koleszben várban laktam ...

Miskolcon a gépészmérnöki karon végeztem 1988-ban gépgyártástechnológia szakirányban.


A saját gyerekeim is vezető beosztásokban, nagy felelősséggel dolgoznak (25 és 28 évesen), az MTV egykori első un newsroom rendszerét 1998-ban én terveztem, építettem és ennek 20 év múlva idén tavasszal az eddigi legnagyobb upgrade-jét már a fiam csinálta. Szülő nem lehetne büszkébb a gyerekeire, mint amilyen én vagyok ..

OFF
Ha már családtörténetet is bele szőjük, akkor röviden, portfólió mentesen két lányom született Csernobil után 3 héttel. Egyetemre jelentkezésnél megjelöltek egy db egyetemet (ELTE), egyetlen szakot, pedig lehetett volna 8-at is. Ennél jóval húzósabb volt az ELTE Ötvös koleszába bejutni, komolyabb "felvételi" szűrés volt mint az egyetemi. Egyik lányom 3 évig, másik 2 évig köztársasági ösztöndíjas volt, 5-ös diplomával végeztek, majd 4év PhD aspiránsok, amiket szintén jelessel védtek meg. Petra lányom Müncheni LMU-n biokémiai kutatási csoportot vezet és idén tavasztól tárgyi előadásokat tart, Zita lányom neurobiológusként Lausanne klinikán skizofrénia sejtbiológiai jelenségeibe ásta be magát, de egyéb okok miatt váltott, jelenleg szintén Lausanne-ban egy felfutásban lévő dróntérképeszeti startup cégnél IT elemzői pozícióban aktív.
Bulizás? Nekik az Ötvös kolesz beszélgetős klubját jelentette, korábban pedig Csermely Péter vezette TUDOK · Országos Diákkonferencia táborokba jártak.
Az már mellékes, 8évig zeneiskolában tanultak, klarinét volt a hangszerük, itthon duóban gyakoroltak.

[bitrograde]

Az jutott az eszembe (részben ezt a vitát is olvasgatva), hogy vajon ki mennyi csöndet hall(gat) az itt lévők közül?
Hm?