Sztereó erősítők

[Voyager]

Sziasztok!
magnat ma400 erősítőről esetleg valaki nem hallott valamit is? Külfőldi tesztekben,véleményekben pozitívan beszélnek róla de ha valakinek lenne személyes tapasztalata szívesen meghallgatnám.

 
Az MF után óriási visszalépés lenne a Magnat, hadd ne részletezzem az okát. Mellesleg jó lenne tudni, hogy miért akarod lecserélni az A1-et? Továbbá az is fontos, hogy milyen hangot keresel? Jó lenne tudni azt is, hogy a Zerius mennyire állandó, mert ha igen, akkor érdemes lenne hozzá passzoló erősítőt keresned. Egyébként léphetnél egy nagyot-nagyot előre a most itt a fórumon hirdetett, m3i-vel. 

[Rooibos]

Sztereó zenéhez keresnék viszonylag olcsó, de a hangfal minőségéhez képest jó hangú erősítőt, mit ajánlanátok Tannoy V4 hangfalakhoz?
Denon PMA-360 vagy esetleg Pioneer A-447 netán NAD 3020i? Árban kb. 30e be jó lenne beleférni? Vagy gyűjtsek még hozzá?
Egyébként régebbi darabokat nézzek vagy mondjuk inkább egy új Onkyo A-9010 vagy Onkyo A-9155?

 
Gyűjtsél még hozzá, és fordulj a magyar erősítők felé.
 
Ebben az árkategóriában rendkívül egyszerű műszaki megoldásokat lehet találni roppant takarékosan megvalósítva. Ebből a szempontból a NAD jobb az átlagnál - de az már egy évtizedek (!) óta nem gyártott készülék, az első generációsak 30 év felettiek. Bármilyen jó erősítők is, nem az örökkévalóságnak épültek.
 
A fiatalabb "márkás" erősítők (ide értve a T. topiktársak ajánlatait, a Denontól a Marantzon át a Rotelig, meg amik még mindig előkerül) gyakorlatilag kivétel nélkül alsópolcos alkatrészekből, szódával-elmegy műszaki megoldásokkal megépített készülékek. Éppen csak elegendőre méretezett tápegység, rezonátor csapdaként működő készülékház, silány minőségű nyomtatott áramkörök, vacak belső kábelezés... 
 
A magyar gyártói szcéna mindig is erős volt. Nagy előnye a magyar készülékeknek, hogy eleve más üzleti konstrukcióban kerültek forgalomba, többnyire a gyártó volt a forgalmazó is, így eleve kiesett a nagyker-kisker árrés. Nagy általánosságban a magyar készülékek mindig a dupla áron árult nyugati konkurenciával voltak partiban.
 
Ráadásul, mivel minden márkanév mögött egy-egy konstruktőr áll, ők a saját bőrüket viszik a vásárra, ezért jellemző, hogy a magyar készülékek átgondoltabbak, és kevésbé költségorientáltak: ha választani kell két megoldás közül, inkább a jobb és nem pedig az olcsóbb megoldás kerül a készülékbe. A "márkás" készülékeknél szinte mindig fordítva van.
 
A használt piacon 50 alatt már elő-előkerül egy Dunaudio/Hivox integrált, 50 és 100 között Dénes Péter (DPA), a Bodor Audio, a Heed vagy a Pointe egy-egy készüléke. Ezek egyébként napok alatt el is mennek, tehát későbbi fejlesztés esetén veszteség nélkül és gyorsan ki lehet szállni belőlük.

[karesz41]

Köszönöm a hozzászólásokat!!! Megpróbálom a meghallgatást ha nem tudom megoldani akkor marad a MF.
 

[Doky]

Sziasztok!
 
Sztereó zenéhez keresnék viszonylag olcsó, de a hangfal minőségéhez képest jó hangú erősítőt, mit ajánlanátok Tannoy V4 hangfalakhoz?
Denon PMA-360 vagy esetleg Pioneer A-447 netán NAD 3020i? Árban kb. 30e be jó lenne beleférni? Vagy gyűjtsek még hozzá?
Egyébként régebbi darabokat nézzek vagy mondjuk inkább egy új Onkyo A-9010 vagy Onkyo A-9155? Mivel járnék jobban? Mondjuk ezekből gyanúsan sok az eladó darab, netán nem véletlen?
Szívesen várok tanácsokat!
Előre is köszönöm!
Ajánlom figyelmedbe ezeket az apróból:http://www.avx.hu/forum/index.php?/topi ... o-erősítő/
http://www.avx.hu/forum/index.php?/topi ... -receiver/
http://www.avx.hu/forum/index.php?/topi ... -pma-735r/
http://www.avx.hu/forum/index.php?/topi ... pma-500ae/
 
Nem tudom mi a forrás, de hirtelen innen ezek!
A Dnon 320, 360 jó választás!
Kicsit combosabb (stabilabb) vast valassz, meghálálja majd a Tannoy!

[stx]

Sziasztok!
magnat ma400 erősítőről esetleg valaki nem hallott valamit is? Külfőldi tesztekben,véleményekben pozitívan beszélnek róla de ha valakinek lenne személyes tapasztalata szívesen meghallgatnám.Magnat_MA400_724px_01.jpg

 
Nem régen nézegettem és a teszteken jókat írnak róla. Meg kell hallgatni.

[felsőházi]

Szia!
 
Én Tannoy Mercury V1 hangfalakat hallgattam egy ideig, NAD 306 erősítővel. Jó kis párost alkottak.
A Denont is merem ajánlani, nem válogatós elektronikák.

 
Szia!
 
Ha szabad belekotyognom: sokáig volt Denon 360-am, meg  is van "tartalékként", öregeimnél.
 
Nagyon kellemes , zenei hangja van, van tartaléka.

[lacy]

Sziasztok!
magnat ma400 erősítőről esetleg valaki nem hallott valamit is? Külfőldi tesztekben,véleményekben pozitívan beszélnek róla de ha valakinek lenne személyes tapasztalata szívesen meghallgatnám.Magnat_MA400_724px_01.jpg

Magnat?? autohifiben is a legalja.. el nem tudom képzelni hogy ... ha meg Neked kellene az MF helyett, hát főleg

[karesz41]

Sziasztok!
magnat ma400 erősítőről esetleg valaki nem hallott valamit is? Külfőldi tesztekben,véleményekben pozitívan beszélnek róla de ha valakinek lenne személyes tapasztalata szívesen meghallgatnám.

[goodman]

Sziasztok!
 
Sztereó zenéhez keresnék viszonylag olcsó, de a hangfal minőségéhez képest jó hangú erősítőt, mit ajánlanátok Tannoy V4 hangfalakhoz?
Denon PMA-360 vagy esetleg Pioneer A-447 netán NAD 3020i? Árban kb. 30e be jó lenne beleférni? Vagy gyűjtsek még hozzá?
Egyébként régebbi darabokat nézzek vagy mondjuk inkább egy új Onkyo A-9010 vagy Onkyo A-9155? Mivel járnék jobban? Mondjuk ezekből gyanúsan sok az eladó darab, netán nem véletlen?
Szívesen várok tanácsokat!
Előre is köszönöm!

Szia!
 
Én Tannoy Mercury V1 hangfalakat hallgattam egy ideig, NAD 306 erősítővel. Jó kis párost alkottak.
A Denont is merem ajánlani, nem válogatós elektronikák.

[Yoli666]

Sziasztok!
 
Sztereó zenéhez keresnék viszonylag olcsó, de a hangfal minőségéhez képest jó hangú erősítőt, mit ajánlanátok Tannoy V4 hangfalakhoz?
Denon PMA-360 vagy esetleg Pioneer A-447 netán NAD 3020i? Árban kb. 30e be jó lenne beleférni? Vagy gyűjtsek még hozzá?
Egyébként régebbi darabokat nézzek vagy mondjuk inkább egy új Onkyo A-9010 vagy Onkyo A-9155? Mivel járnék jobban? Mondjuk ezekből gyanúsan sok az eladó darab, netán nem véletlen?
Szívesen várok tanácsokat!
Előre is köszönöm!

[Vendég]

Urak,világos hangú, visszafogott méllyekkel rendelkező hangfalhoz /focal Cobalt 816/milyen erősítőt ajánlanátok kb 150eHUF ig.
Nekem ugyanebből az iskolából származó monitoraim vannak, és az aláírásomban szereplő YBA YA-201 tökéletes szinergiában van vele. Tényleg megdöbbentően jó páros, és a kategóriába talán még éppen belefér. Szerintem hallgass meg egy YBA-t valahol Focal/JmLab hangsugárzóval.

[Doky]

Rotel, Marantz és csöves erősítők közül érdemes hallgatózni.
 
Pont ezekre gondoltam, de ide venném a Denon-t is.

[hukkle]

Urak,világos hangú, visszafogott méllyekkel rendelkező hangfalhoz /focal Cobalt 816/milyen erősítőt ajánlanátok kb 150eHUF ig.

[Rooibos]

ha megtartanánk az eredeti dinamika tartományt, akkor egy szokványos lakószobában az alapzaj és a lejátszó rendszer fogyatékai miatt a halk részek el sem jutnának hozzánk, belevesznének az elektromos és akusztikai háttérzajba. Olyan zeneszerző pedig nem létezik, aki arra vágyna, hogy művének egyes részei ne legyenek hallhatóak.
 
Léteznek a földön dinamika manipuláció nélküli felvételek, és ezek bizony elképesztően jól tudnak szólni. Lásd, vagy inkább halld az Andramédia felvételeit egyes hifi kiállításokon.
 
A zeneszerzők eleve nem komponálnak olyan műveket, amiknek egy szobában ne lennének hallhatóak a leghalkabb részei. Kivéve persze John F Cage legendás 4'33" című művét, aminek az a lényege, hogy a zenekar három tételen keresztül egy hangot sem játszik :-)
 
A felvételek dinamikatartományának manipulációja leginkább a rádióadások és persze a tipikus rádióhallgatási szokások miatt (pl. autóban, ugye) terjedt el.  

[Luxor Audio]

megprobalom maskepp fogalmazni a kerdest:
- vajon mekkora teljesitmenycsucs szükseges ?

Szerintem ennek így nincs sok értelme. A zenei anyagokra, de még egy prózai monológra sem jellemző a statikus, konstans energiatartalom, pillanatok alatt változik sok paraméter. Effektív értékekről lehet és érdemes is beszélni, de ezek igen laza kapcsolatban állnak a csúcsértékekkel. (Jól jellemzi a kérdés komplexitását, hogy a Broadcast világban az effektív értékek meghatározására 6-8 módszer is létezik és mindegyik más eredményt ad.) Az előadásmód, a hangszer, a felvételi eljárás, a felvételt készítők ízlése és koncepciója, illetve a terjesztéssel kapcsolatos technikai korlátok, no és a fogyasztó elvárásai olyan nagy mértékben befolyásolják a dinamikát, hogy itt a képletekkel nem sokra megyünk.
 
Szerintem nem a maximálisan kivehető teljesítmény mértéke a lényeges a mi szempontunkból, hanem hogy ahhoz milyen gyorsan, milyen dinamika karakterisztikával férünk hozzá. Én legalábbis ennek mentén indulnék el.

[avl2]

megprobalom maskepp fogalmazni a kerdest:
- vajon mekkora teljesitmenycsucs szükseges ? ..a szükseges felteteleket tüntessük fel (pl. X1 m-röl hallgatva, atlagosan X2* dB cellal, X3 csucsot efölött celszerünek tartva, X4 hangsugarzoerzekenyseggel, ...)
 
*különösen X2 es X3 esetere es "jo" (nem tulsagosan komprimalt) felvetelekkel    erdekel mereseket vegzök realis becslese
 
pl. X2=70 dB mellett még normalis hangerön lehet beszelgetni, de halk zenei reszek egy alacsony alapzaju szobaban is elvesznek
X2=75 dB mellett emelt hangerövel lehet beszelgetni
X2=95dB egyertelmüen zavaroan sok
X2= ... egy hangos, de altalaban toleralt hangeröszint
 
X3=10 dB bizony tul keves egy jo zongora / klasszikus nagyzenekari felvetel visszaadasahoz, "rockhoz eleg" (nem kivanom degradalni, magam is hallgatok, nem is keveset)
X3= ... dB: szinte minden felvetelhez es hallgatasi szokashoz elegendö
 
jonehany netesoldalrol ismerek kalkulatorokat, de keves ismeretem van X2 es X3-hoz

[elektrorudi]

ezt masok is igy gondoljak ?  (en nem, de ebben nem vagyok szakember, csak olvasgato laikus)
Nem tudom, mások hogy gondolják. Én sem vagyok szakember, de erre a következtetésre jutottam.

[elektrorudi]

Emlékszel a Hiraga le Monstre táp kapcsolására? Ott is akkuk voltak a tápágakban.
Az előerősítőknél én arra értettem, hogy  olcsóbb kis teljesítményre beleszerkeszteni, mint a nagy áramfelvétellel bíró végfokozatokba. A cél a zajmentesség ezeknél. Technics-ék alkalmazták többek között, manapság meg a Human-audio.
 

Nem, sajnos nem ismerem a Hiraga kapcsolást (ha láttam is, átsiklottam felette). Ezek szerint, ezt a poénomat is már lelőtték...         
Igen, persze, olcsóbb, egyszerűbb kis teljesítményeknél, csak ugye... más a cél. (nem sok értelmét látom műszaki szempontból)
A mellékelt kapcsolást ki kellene elemezni, miért olyan amilyen? Minek bele mindenféle kondenzátor fajta, ami piacon kapható? Ilyen kis feszültségen van értelme? Azt hiszem, én kicsit (nagyon) másképp csinálnám. Igaz, nem terveztem meg, mert nálam egy ötlet szinten megrekedt a gondolat. 

[Luxor Audio]

Itt kettős kábelezésről volt szó, ami annyi, hogy külön drót megy a hangdoboz keresztváltónál különválasztott bemeneteihez, vagy én tudok valamit rosszul?
Nem, én olvastam figyelmetlenül.

[Luxor Audio]

ezt masok is igy gondoljak ?  (en nem, de ebben nem vagyok szakember, csak olvasgato laikus)
Az erősítők tápegységének elméleti hátterébe nem szeretnék belekotnyeleskedni, de a hangfelvételek dinamika tartalma nyilván kisebb, mint az élő hangeseményeké. Ez részben elkerülhetetlen, hiszen a mikrofonok, elektronikák mind nyesegetik az impulzusokat, Másrészt szándékos, mert ha megtartanánk az eredeti dinamika tartományt, akkor egy szokványos lakószobában az alapzaj és a lejátszó rendszer fogyatékai miatt a halk részek el sem jutnának hozzánk, belevesznének az elektromos és akusztikai háttérzajba. Olyan zeneszerző pedig nem létezik, aki arra vágyna, hogy művének egyes részei ne legyenek hallhatóak.

[avl2]

Úgy gondolom, hogy ez közel sem akkora probléma. Ugyanis a konzerv zene, illetve az élő-, de hangosított zene is, az erős komprimálás miatt, közel sem rendelkezik akkora csúcsokkal, mint gondolnánk. Persze, van 1:100 arányú dinamika, de mindez jóval a kivezérlési csúcs alatt. A digitális technikában ugye fizikailag nem is lehet 0dB felett semmi!  A probléma csak alacsony frekvencián jelentkezhet, ahol a 100Hz-es félszínusz nem tudja feltölteni időben a kondikat. Ott viszont csak a puffer kondenzátorok értékével  / mennyiségével lehet játszani. ...
 
ezt masok is igy gondoljak ?  (en nem, de ebben nem vagyok szakember, csak olvasgato laikus)

[szamóca]

Nocsak, már megint nem én találtam fel a spanyol viaszt?
- Másrészt, én azt írtam, hogy akkuról IS táplálni. Azaz, az egyfázisú táplálás esetében, az akku rásegítene azokban a pillanatokban, amikor a dióda éppen nem tölti a puffer kondit, és az erősítő egyszerűen lefullad. A leggagyibb savas-ólom akkuk is simán terhelhetők 50-100A-el. Ez bőven sokkal több, mint amire emberi számítás szerint egy erősítőnek csúcsban szüksége lehet a fentebb említett üzemmódban. De, ha Ni-Cd akkukat használnának, ami simán tölthető 1C-vel, akkor még az energia egyensúly is fennmaradna végtelen ideig. A többlet költség pár ezer-tízezer Ft lenne. Ez szerintem nem sok, a várható nyereséghez képest. 
- A háromfázisú táplálást pedig szintén emberi mértékkel gondoltam, nem a beszúrt szörnyűséggel. Ma már szinte minden háztartásban van három fázis. Csak talán még Hi-Fi célra nem használják. Miből állna négy dióda helyett hatot használni??? 
Egyébként, ha megnézed a Hi-Fi piacon is kapható elvetemült dolgokat (pl.több száz Wattot felemésztő 2x30W-os A osztályú erősítők, stb.), ahhoz képest szerintem nem egy beteg gondolat egyik sem.     
 
Az előerősítők esetében, úgy tudom, a kisebb zaj (brumm) reményében használnak akkut. Más a cél...

Emlékszel a Hiraga le Monstre táp kapcsolására? Ott is akkuk voltak a tápágakban.
Az előerősítőknél én arra értettem, hogy  olcsóbb kis teljesítményre beleszerkeszteni, mint a nagy áramfelvétellel bíró végfokozatokba. A cél a zajmentesség ezeknél. Technics-ék alkalmazták többek között, manapság meg a Human-audio.

[elektrorudi]

A nagy relatíve áramfelvétel miatt nem szokás a végfokozatot akkuról táplálni. Bár akad rá példa.
A Három fázisú táplálásra is akad precedens.
 
 
Előerősítőknél viszont sokkal gyakoribb pont e-miatt.

Nocsak, már megint nem én találtam fel a spanyol viaszt?
- Másrészt, én azt írtam, hogy akkuról IS táplálni. Azaz, az egyfázisú táplálás esetében, az akku rásegítene azokban a pillanatokban, amikor a dióda éppen nem tölti a puffer kondit, és az erősítő egyszerűen lefullad. A leggagyibb savas-ólom akkuk is simán terhelhetők 50-100A-el. Ez bőven sokkal több, mint amire emberi számítás szerint egy erősítőnek csúcsban szüksége lehet a fentebb említett üzemmódban. De, ha Ni-Cd akkukat használnának, ami simán tölthető 1C-vel, akkor még az energia egyensúly is fennmaradna végtelen ideig. A többlet költség pár ezer-tízezer Ft lenne. Ez szerintem nem sok, a várható nyereséghez képest. 
- A háromfázisú táplálást pedig szintén emberi mértékkel gondoltam, nem a beszúrt szörnyűséggel. Ma már szinte minden háztartásban van három fázis. Csak talán még Hi-Fi célra nem használják. Miből állna négy dióda helyett hatot használni??? 
Egyébként, ha megnézed a Hi-Fi piacon is kapható elvetemült dolgokat (pl.több száz Wattot felemésztő 2x30W-os A osztályú erősítők, stb.), ahhoz képest szerintem nem egy beteg gondolat egyik sem.     
 
Az előerősítők esetében, úgy tudom, a kisebb zaj (brumm) reményében használnak akkut. Más a cél...

[NOGRP90]

A plusz két kimenet plusz ráfordítás, a gyártó részéről. Alapvetően, ha a két csatlakozóban a blankolt  vezetékkvadrátok elférnek  nincs jelentősége. ( néhányan minden bizonnyal ezt is hallani vélik)
Abban az esetben, (kettős hangsugárzókábelezés) ha a vezetékvégeken használt villás, ill. banáncsatlakozók nem csatlakoztathatóak, akkor merülhet fel a duplázás szükségessége, de ezt általában, néhány kivétellel, az előzőleg vázolt ok miatt, a magasabb kategóriájú készülékek sajátossága.

Ez esetben Bi-amp-re nincs lehetőség ilyen erősítőknél? 

[szamóca]

Úgy gondolom, hogy ez közel sem akkora probléma. Ugyanis a konzerv zene, illetve az élő-, de hangosított zene is, az erős komprimálás miatt, közel sem rendelkezik akkora csúcsokkal, mint gondolnánk. Persze, van 1:100 arányú dinamika, de mindez jóval a kivezérlési csúcs alatt. A digitális technikában ugye fizikailag nem is lehet 0dB felett semmi!  A probléma csak alacsony frekvencián jelentkezhet, ahol a 100Hz-es félszínusz nem tudja feltölteni időben a kondikat. Ott viszont csak a puffer kondenzátorok értékével  / mennyiségével lehet játszani.
Összességében, a terhelő impedancia, és a puffer kondik ismeretében igen korrektül meg lehet mondani, hogy egy erősítő "mire képes" dinamika tekintetében. Ez nem varázslat. Ráadásul, az ilyen alacsony frekvenciákon a hangsugárzó torzítása is sokszorosára nő, a magasabb frekvenciákhoz képest. Szóval csak az a kérdés, hogy kit melyik fajta torzítás, mennyire zavar?    
Hogy valami konstruktív is legyen a hozzászólásomban:
A "lefulladás", problémát szerintem két módon lehetne megoldani korrektül:
- háromfázisú betáplálást alkalmazni a végerősítőben. Így az abszolút csúcsteljesítményének kb. 80%-át bármikor, bármilyen terhelésre, bármilyen műsorjellel le tudná adni. 
- a tápegységben akkumulátorokat (is) alkalmazni. Itt az akksi belső ellenállása, és a kapacitása korlátozná a kivehető teljesítményt, de viszonylag kis befektetéssel, iszonyú nagy "dinamika javulást" lehetne elérni.  
A gyakorlatban, egyikre se láttam még példát. 

A nagy relatíve áramfelvétel miatt nem szokás a végfokozatot akkuról táplálni. Bár akad rá példa.
A Három fázisú táplálásra is akad precedens.
 
 
Előerősítőknél viszont sokkal gyakoribb pont e-miatt.