Zöld topik

Ha tisztán gazdasági kérdést csinálunk a témából, akkor egy véget nem érő vitába fog fulladni a dolog. Mi pedig a saját mocskunkba. A zöld világszemlélet nem a pénzről szól, ezt kellene valahogy tudatosítani.

Majd ha elkészül a házi feladat tudok mit kezdeni a leírtakkal. Sok tanulmányt láttam és sajnos mindegyik a saját igazát szajkózza. A közgazdaságtan és a politika (mert az energiaszektorban is döntő szerepe van sajnos) nem az én asztalom. Az áram ára pedig a lipcsei áramtőzsdén dől el jobbára. Legyenek szél és naperőművek akkor ki felé adósodnánk el? Most azt hallani, hogy az import áram a legolcsóbb, az EU hagyna minket megújuló energiaforrásokat használni mikor jó neki ha exportálhat nekünk? Stb. stb.

bemásolok egy elemzést napelemek.blog.hu-ról (2014.02.27)

Paks 2 versus megújulók, az el nem készült házi feladat

Az utóbbi hetekben a témával több említésre méltó fórumon is foglalkoztak. Ezt értékelhetjük a társadalmi egyeztetés egy sajátos formájának, elvégre a döntés előtt ilyenre és széleskörű szakmai egyeztetésre sem került sor. Ezek közül az MTA-n tartott konferencia (origo, index, 444) adott teret a leginkább szakmai jellegű vitáknak. Ezeken a fórumokon a jelenlegi Paks 2 projekt támogatói részéről sokszor olyan kijelentések és támadó, lejárató jellegű kritikák hangzanak el amik vagy egyszerűen propaganda szövegek, vagy téves alapokon nyugszanak, vagy olyan ismerethiányból adódnak amit orvosolni lehetne.

Ez az ismerethiány azonban nem hogy nem mentség, hanem éppen, hogy intő jel kéne, hogy legyen. Azaz a házi feladat lehet, hogy ki van pipálva, de valójában nem készült el. Röviden reflektálni szeretnénk az imént említett kijelentésekre és kritikákra.

1. "jó a ráhagyás" - Ahogy azt korábbi bejegyzésünkben bemutattuk, a Paks 2 projekt időzítése és a tervezett finanszírozási mód ami igazából probléma a megújulóknak, és nem Paks léte, illetve nem egy esetlegesen 7-10 év múlva megkezdett Paks 2 beruházás. Az időzítés problémájával szemben a "pro-Paks2" oldal egyelőre csak a "jó mérnök konzervatívan számol" és "jó a ráhagyás" érveket tudta felhozni. Azt hiszem ezek az érvek nem ütik meg a legalacsonyabb szakmai szintet sem, és csak a projekt előkészítettségét minősítik így ezekkel érdemben nem foglalkozunk.

2. minden eddigi kormány támogatta a bővítést - mint "mindent elsöprő szakmai érvet" ezt is meg kell említenünk. Ezzel könnyen el lehet terelni a szakmai kérdőjelekről a figyelmet, reméljük ezen blog olvasói nem zárják le ennyivel ezt a kérdéskört és politikai preferenciáiktól függetlenül alkotnak a témában véleményt.

3. GDP növekedésre gyakorolt pozitív hatás - ez minden új beruházásról elmondható - ha a beruházás összegét egy óriási árok ásásába fektetnénk, attól is nőne a GDP, de attól is, ha ugyanezt az összeget napelemekbe és szélfarmokba fektetnénk. Hosszú távon a GDP-re pozitívan csak a pozitív nettó jelenértékű, pozitív megtérülést produkáló beruházások hatnak - ezen a téren nem egyértelműen bizonyított egyelőre a Paksi projekt pozitív hatása

4. a nukleáris energia csökkenti az ország import-energia függőségét - ez a legkevésbé sem érv a megújulókkal szemben, ugyanis az importfüggőség csökkentése az egyik legfontosabb tulajdonsága a megújulóknak - szerencsére a nap itthon süt, a szél itthon fúj, a biomassza is itthon keletkezik, stb.

5. a megújulók nem készletezhetők - ez a kedvenc kritikánk, főleg, amikor a kevésbé tájékozott érdeklődőket kell kicsit elijeszteni, akkor igazán hatásos a "mi van akkor, ha nem fúj a szél, vagy nem süt a nap". A hab a tortán amikor ezt kiszínezzük egy-egy német adattal, amikor hirtelen szélcsend miatt tizedére esett a szélenergia termelés, vagy egy olyan példával, hogy a "fél Balaton víztömegét 400 méter magasra kéne pumpálni" egy szivattyús-tározós erőműben. Ez utóbbit önmagában is nehéz nem egy jól átgondolt ellenpropagandának minősíteni, ugyanis a szivattyús-tározós erőmű magyar, akár határon túli alkalmazhatóságával kapcsolatban komoly megosztottság tapasztalható itthon. A megújulók készletezhetőségének kérdésénél ugyanakkor az alábbiakat figyelembe kell venni:

    ez a probléma a nap és a szél esetében releváns - a hazai energiapolitika által elvileg kiemelten kezelt megújuló energiaforrások, a biomassza és a geotermikus energia esetében nem!
    a smart-grid (okoshálózat) megoldások jelentősen csökkentik a tárolási szükségleteket
    a tárolási megoldások rohamos tempóban fejlődnek köszönhetően főleg a magas nyugat-európai megújuló penetrációnak és az elektromos és hibrid járművek terjedésének

Míg tőlünk kicsit nyugatabbra költségeket nem kímélve óriási tapasztalatra tesznek szert azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a lehető legmagasabb megújuló arányt integrálni a villamos hálózatba, addig itthon a területért felelős vezetők és szakemberek nem a HOGYAN és MENNYIÉRT-re keresik a választ, hanem a tudatlanságukkal érvelnek a megújulók ellenében. Magyarország a házi feladatot nem csinálta meg. Sajnos amíg a házi feladatból nem derül ki, hogy alternatívaként mekkora megújuló kapacitást, mekkora tárolási kapacitás mellett kellene kiépíteni, mekkora smart-grid fejlesztések mellett és ez mekkora áramár mellett térülne meg, ami összehasonlítható is lenne egy paksi beruházással addig csak a sötétben tapogatózunk.

6. a megújulók drágák - ezt az állítást is stílusosan alá lehet támasztani 2-3 évvel ezelőtti francia adatokkal a mai árak többszörösét citálva, ahogy azt megpróbálták az MTA konferenciáján, de itt is hiányoznak az el nem készített házi feladat számai. A legtöbb ismert forrás szerint már nincs olyan nagy hátránya a megújulóknak, egyesek szerint nincs is egyáltalán, mások szerint Paks 2 hatvan évre vetítve a megújulókra szakosodott kutatóműhely Fraunhofer Institut által kalkulált megújulós áraknál jobb áron termelne. A mi véleményünk, hogy kiegyenlítő energiaköltség és tárolási költség nélkül kalkulálva a megújulókból piaci körülmények között termelt áram ára ma már majdnem versenyképes egy piaci körülmények között létrehozott atomerőművével. Kiegyenlítő energia és tárolás nélkül a megújulók értelemszerűen kisebb kapacitásban telepíthetők ugyan, de, hogy mekkorában arra a kérdésre ismét a házi feladat anyagában kéne keresni a választ.

A házi feladat elkészülte széles szakmai konszenzuson kell, hogy alapuljon és évente újra és újra el kell készíteni az aktuális trendek és piaci fejlemények figyelembe vételével. Így lehetne valami képünk arról, hogy ma, holnap, vagy csak holnapután gondolkodjunk nagy mennyiségben megújulókban. Enélkül marad a sötétben tapogatózás és a döntésekkel kapcsolatos általános szakmai bizalmatlanság és bizonytalanság. A várakozásunk az, hogy a házi feladat magától nem fog elkészülni. Úgy tűnik.a sajátos társadalmi egyeztetés sajátos házi feladatot is fog szülni. Azok az intézmények, szervezetek és szakemberek akik ezt hiányt maguk is zavarónak érzik elkészítik ennek a házi feladatnak egyes részeit. Ki átfogóbban, ki célzottan egy-egy részterületre vonatkozólag, itt-ott átfedésekkel. Ezen anyagok segítségével szépen lassan tisztulhat a kép a szakemberek és a lakosság számára is.

Mindjárt kapcsolok egy üzleti tervet, nem, ilyet nem tudok... Sok tényezős üzemeltetés, karbantartás, radioaktív hulladék átmeneti ill. végleges tárolása de ami a legfontosabb, hogy az üzemanyag ár az egész költségvetés 10-15%-a! Ezzel a fosszilis tüzelőanyagú erőművek nem tudnak versenyezni. Tanulmány nálam lényegesen többet tudótól http://www.matud.iif.hu/07jan/04.html

esetleg tudnál prezentálni egy jelenleg is érvényes Paksi kötség-struktúrát? remélhetőleg az nincs 99évre titkosítva .

Egy fő költségelemeket tartalmazó USA-ban 2009-ből származó költség diagram, melyben a offshore szél, solar PV és solar thermal kiemelkedően magas költségű, egyedül az onshore szél az, ami erőművi formában volt 2009-ben versenyképes az USA-ban.

(solar thermál az amikor tükrökkel melegítenek sóoldatot, az meg hajt hagyományos turbinákat. Ilyen rendszerű tükrös erőművet telepítettek tavaly Kaliforniában, rengeteg sivatag felett repkedő madarat odavonzva és megsütve)

Egy dolog ami itt nem tűnik ki, ez az ár mire a fogyasztókhoz kerül általában duplázódik, de a solar-PV helyben megtermelt áramra már nem rakódik semmi, még AFA-sem, ami meg hiányzik az államnak (ÁFA csak egyszer a beruházáskor jelentkezett). Viszont ebben az egyéni kiserőmű telepítésben az lehetne az államnak is vonzó, az így kiépített áramkapacitásba nem kell állami tőkét bevonni, pláne ha semmivel sem támogatja az állam az egyéni telepítőket. Ennek ellenére a magyar állam erőlteti az atomerőművet. Miért? sorolhatnám, de most mégsem ...

Beszélhetünk sok mindenről, amikor a nagy USA nem hajlandó csökkenteni az energia felhasználását. Jó példa erre:
http://index.hu/tudomany/til/2015/01/12 ... sz_orszag/

Hogy a sivatagi sípályát ne is említsem...

Igen.
esetleg tudnál prezentálni egy jelenleg is érvényes Paksi kötség-struktúrát? remélhetőleg az nincs 99évre titkosítva .

Egy fő költségelemeket tartalmazó USA-ban 2009-ből származó költség diagram, melyben a offshore szél, solar PV és solar thermal kiemelkedően magas költségű, egyedül az onshore szél az, ami erőművi formában volt 2009-ben versenyképes az USA-ban.

(solar thermál az amikor tükrökkel melegítenek sóoldatot, az meg hajt hagyományos turbinákat. Ilyen rendszerű tükrös erőművet telepítettek tavaly Kaliforniában, rengeteg sivatag felett repkedő madarat odavonzva és megsütve)

Egy dolog ami itt nem tűnik ki, ez az ár mire a fogyasztókhoz kerül általában duplázódik, de a solar-PV helyben megtermelt áramra már nem rakódik semmi, még AFA-sem, ami meg hiányzik az államnak (ÁFA csak egyszer a beruházáskor jelentkezett). Viszont ebben az egyéni kiserőmű telepítésben az lehetne az államnak is vonzó, az így kiépített áramkapacitásba nem kell állami tőkét bevonni, pláne ha semmivel sem támogatja az állam az egyéni telepítőket. Ennek ellenére a magyar állam erőlteti az atomerőművet. Miért? sorolhatnám, de most mégsem ...

Németország is visszaindította 3 atomerőművét. Nem vagyok atomfan, annak ellenére sem, hogy onnan kapom a bérem, én a vízerőműre szavazok. A nap és szélenergia Mo.-i elterjedésére kevés esélyt látok, talán az előbbi magánszemélyek, lakóközösségek esetén beválhat.

Hát ez az! Ezeket és pl. a fűtőelemek beszerzését, szállítását általában nem számolják bele a költségekbe, "csak" a beruházást, így sokan azt gondolják, a nukleáris energia a legolcsóbb.

BUÉK!

A fő baj az, hogy kicsi lelkünket álmokban ringatjuk arról, hogy minden erőmű optimális módon üzemel, nincs és nem is lehet üzemzavar (Csernobil), természeti csapás (Fukusima), terrorveszély (World Trade Center/Pentagon után szabadon).

Sztem a vízerőmű, szélerőmű, naperőmű a legjobb és a legolcsóbb. Azért, mert a legkisebb kárt okozza, ha elromlok, összedől, megmerénylik.

Az atomfanoknak el kéne menni Fukusimába, 3 farkú kutyákat sétáltatni, meg szétnézni a kórházakban meg a szülészeteken.

Vajon Németországban miért álltak le az atommal? Ja, mert butábbak mint mi. Halálbiztos. Vagy van eszük nem kipróbálni, hogy mi lesz, ha felrobban.

Ohh, köszi! Az István által említett költségek is?
Igen.

Lehet, hogy nekem vannak rossz infóim, bár Mo. egyik nagy atomerőművében dolgozom de az említett összes költség benne van a kalkulációban.
Ohh, köszi! Az István által említett költségek is?

Hát ez az! Ezeket és pl. a fűtőelemek beszerzését, szállítását általában nem számolják bele a költségekbe, "csak" a beruházást, így sokan azt gondolják, a nukleáris energia a legolcsóbb.
Lehet, hogy nekem vannak rossz infóim, bár Mo. egyik nagy atomerőművében dolgozom de az említett összes költség benne van a kalkulációban.

számos erőművi rendszereket elemző site van internet szerte, a függetlenségük az szerintem mindnek megkérdőjelezhető. Az atomerőműveseknél 100%-ék hogy a sugárzó hulladék kezelése és az erőmű élettartam után lebontása, megsemmisítési költsége nincs benne.
Hát ez az! Ezeket és pl. a fűtőelemek beszerzését, szállítását általában nem számolják bele a költségekbe, "csak" a beruházást, így sokan azt gondolják, a nukleáris energia a legolcsóbb.

Kíváncsi lennék, ezekbe az összegekbe milyen költségeket számoltak bele és miket hagytak ki belőle. Nagyságrendi eltérések is lehetnek, ha megvan hozzá a szándék.
számos erőművi rendszereket elemző site van internet szerte, a függetlenségük az szerintem mindnek megkérdőjelezhető. Az atomerőműveseknél 100%-ék hogy a sugárzó hulladék kezelése és az erőmű élettartam után lebontása, megsemmisítési költsége nincs benne.

összehasonlító átlagos erőművi árakon (2010-es adatok) 1MWh nukleáris forrásból 96USD, tengerparti szél 80USD, szárazföldi szél 204USD és solar PV 130USD.
Kíváncsi lennék, ezekbe az összegekbe milyen költségeket számoltak bele és miket hagytak ki belőle. Nagyságrendi eltérések is lehetnek, ha megvan hozzá a szándék.

összehasonlító átlagos erőművi árakon (2010-es adatok) 1MWh nukleáris forrásból 96USD, tengerparti szél 80USD, szárazföldi szél 204USD és solar PV 130USD. Természetesen az árak földrajzi, gazdasági, technológia szint szerint nagyot szórnak. Itt a napelem rendelkezik leginkább azzal a képességgel, hogy az megtermelhető a felhasználónál, így arra nem rakódik szinte semmi a nagy hálózatok felhasználási költségeiből.

A németeknél 20-25 éve úgy indították be a napelemesítést, hogy a bank 100%-ban hitelezte a kuncsaft napelem beruházást 20éves futamidővel, törleszteni a napelem többletkapacitásának bevételéből lehetett. Ehhez hozzá tartozik, a napelem termelte zöld áramért többet fizetett az áramszolgáltató, mint a felhasználó erőművi hálózatból (fekete áram) vételezett áramért. Nálunk ez éppen fordítva van. Ez a zöldáram felár azóta mintha megszűnt volna, egyébként visszaélésre is alkalmas, de az átlag német nem szokott csalni.

Érdekelne egy reális költségvetés egy 10 Kw-os rendszerhez.
A cégnél lehet megcsinálnánk.

en öket kerdeztem: www.gsenapelem.hu es kaptam is korrekt reszletes ajanlatot

De mivan ha a kiforrott hideg fúziós technológiát idovel letudják kicsinyíteni annyira, hogy háztartásoknak is el lehet majd adni a kész berendezést? Bár a logikus ez lenne, valószínuleg nem így lesz. Az okát mindannyian tudjuk.

A nukleáris reaktoroknak is van "mobil" változata (lásd hadsereg), tehát nyilván törekedni fognak rá a fúziós erőműveknél is. A legésszerűbb az lenne, ha tartományi szinten, illetve a nagyobb városok közelében lenne egy-egy, kiegészítve sok lokális zöld energiaforrással. Így biztosítva lenne a zöld és kiegyenlített energiatermelés, elosztás.

Az olajlobbi szerintem már nem olyan erős, mint azt évekkel ezelőtt mondogatták, a politikai érdekek simán felülkerekedtek az elmúlt hetekben is. Aki hosszabb távon gondolkodik, az energiaszektorban is kénytelen súlypontot váltani. A közel-keleti államok, ahol ugye jelenleg az olaj adja a legnagyobb bevételt, erősen érdeklődnek az alternatív energiaforrásokhoz köthető technológiák iránt. Lépniük kell, mert az elképesztően pazarló életmódjukhoz rengeteg energia szükséges.

alfaati

Ez részben igaz,
Milyen érdekes, hogy mindíg van egy "de" vagy egy "csak".

Részemrol is akkor legyen egy.

De mivan ha a kiforrott hideg fúziós technológiát idovel letudják kicsinyíteni annyira, hogy háztartásoknak is el lehet majd adni a kész berendezést? Bár a logikus ez lenne, valószínuleg nem így lesz. Az okát mindannyian tudjuk.

Értem István, de ha jól tudom pont a sugárzás és extrém homérséklet miatt van bezárva abba a vastag falú speciálisan kialakított gombbe. Mivel onfenttartó szerkezet így nem kell kidobni mert mondjuk "kifogy", vagy is nem szennyez. Leglább is ez lenne a terv.
Ez részben igaz, mégpedig hogy nem termel veszélyes anyagot, mint a nukleáris erőmű. Az építése és beindítása viszont óriási energiákat kíván, e szempontból a nukleáris erőműveket is meghaladja. Továbbá az ilyen hatalmas erőművi koncentrációk tovább rontják az elosztó hálózatok normalizálási esélyeit, továbbra is nagy távolságra kell a drágán előállított energiát elszállítani, ami ellentétes azzal a zöld törekvéssel, hogy az energiát a felhasználási helyéhez közel kell megtermelni. Gondoljunk csak arra, hogy pl. a franciaországi DEMO-ban megtermelt ampereket mekkora költség és környezeti teher Magyarországra szállítani. Emiatt dőlt meg az afrikai Szaharába tervezett gigászi napelempark ötlete is. Nagyon olcsón és hatékonyan lehetett volna áramot termelni vele, de nem lehetett volna azt gazdaságosan Európába szállítani.

ez már nem zöld, de érdekes

a Napban másodpercenként 600 millió tonna hidrogén ég el, miközben 596 tonna hélium keletkezik. És ez a folyamat még eltart úgy 4-5milliárd évig. A mi napunk ráadásul törpének látszik a nagyok mellett.

alfaati

Zöld,

Az alternatív megfogalmazás jobb lett volna való igaz.

Igazából teljesen mindegy mi lesz a sorsa a hideg fúziónak, mert ha el is készul egy gyártásra beérett model, az energia lobbi még egy 20-30 évig úgy is visszafogja. Szinte teljesen úgy néz ki, hogy a mi életunkben már nem tapasztalhatjuk meg ezeket az elonyoket.

alfaati

ha majd 20év múlva mégis csak összejön a pozitív egyenlegű és versenyképes fúziós erőmű, 50 éve mindig 20-25 távlatra jósolták ezt az időpontot, az akkor sem lesz zöld energia. Az üzemanyag, vízbontásból származó hidrogén sem teljesen ingyen, de a készletek végtelennek látszik a többi energiahordozóhoz képest.
Azért nem zöld energia a fúziós, mert annak is nagyon sok másodlagos, közepes sugárzó szennyezése fog keletkezni, úgy mint a hasadó atomerőművekben.

Egy jelentős haszna lesz a fúziós erőműnek a termelt áramon kívül, a hélium, ha ezt be tudják gyűjteni. A föld természetes hélium készlete rohamos tempóban csökken, szabadba kerülve az mind felszáll a légkör felső rétegeibe, a hélium viszont nagyon hasznos szupravezetős mágneses berendezésekhez, nem csak a CERN zabál belőle tonna számra.

Értem István, de ha jól tudom pont a sugárzás és extrém homérséklet miatt van bezárva abba a vastag falú speciálisan kialakított gombbe. Mivel onfenttartó szerkezet így nem kell kidobni mert mondjuk "kifogy", vagy is nem szennyez. Leglább is ez lenne a terv.

Zöld, azaz megújuló energiaforrásnak az tekinthető, ami vagy folyamatosan a rendelkezésünkre áll, vagy belátható időn belül újratermelődik emberi beavatkozás nélkül. Ilyen a szél-, nap-, víz- és a geotermikus energia. Legfőbb jellemzőjük, hogy használatuk nem zsákmányolja ki a Földet, nem jár durva környezetterheléssel, mégis fenntartható fejlődést biztosítanak az emberiségnek.

A fúziós energia nem teljesen felel meg a fenti definíciónak, de nyilván környezetbarátibb megoldás a fosszilis és nukleáris megoldásoknál. Európa is kísérletezik vele. Franciaországban épül az ITER, ami csak tudományos célokat szolgál, de az ott nyert tapasztalatok adják majd a DEMO alapjait, ami a tervek szerint 2050-től termel majd hasznosítható villamos energiát.

a fúziós erőmű zöldre festését annyiban sem fogadom el, hogy annál is fennáll az elvi túlhevülés és felrobbanásának esélye, kicsi az esély, mint ahogy a hasadónál is kicsi, mégis volt két nagyon súlyos atomerőmű baleset az elmúlt 30 évben (amiről tudunk) A fúziós erőmű robbanása hidrogén bombáéhoz fog hasonlítani.

Zöld, azaz megújuló energiaforrásnak az tekinthető, ami vagy folyamatosan a rendelkezésünkre áll, vagy belátható időn belül újratermelődik emberi beavatkozás nélkül. Ilyen a szél-, nap-, víz- és a geotermikus energia. Legfőbb jellemzőjük, hogy használatuk nem zsákmányolja ki a Földet, nem jár durva környezetterheléssel, mégis fenntartható fejlődést biztosítanak az emberiségnek.

A fúziós erőmű nem teljesen felel meg a fenti definíciónak, pl. mert működéséhez komoly energiabefektetés szükséges, de nyilván környezetbarátibb megoldás a fosszilis és nukleáris erőműveknél. Európa is kísérletezik vele. Franciaországban épül az ITER, ami csak tudományos célokat szolgál, de az ott nyert tapasztalatok adják majd a DEMO alapjait, ami a tervek szerint 2050-től termel majd hasznosítható villamos energiát.

Andrea Rossi-val kezdodott sok-sok evvel ezelott, de mar itt tart a technologia:

http://www.lockheedmartin.co.uk/us/prod ... usion.html

A Lockheed Martin hideg fuzios reaktora az úgynevezett "high beta" fazisban van.

A Lockheed Martin nevet talan nem kell bemutatni?! Az amerikai kormany vedelmi miniszteriumanak egyik legnagyobb civil beszállítoja, kontraktora.

Szerintem mindannyian ezt az attorest varjuk.

ha majd 20év múlva mégis csak összejön a pozitív egyenlegű és versenyképes fúziós erőmű, 50 éve mindig 20-25 távlatra jósolták ezt az időpontot, az akkor sem lesz zöld energia. Az üzemanyag, vízbontásból származó hidrogén sem teljesen ingyen, de a készletek végtelennek látszik a többi energiahordozóhoz képest.
Azért nem zöld energia a fúziós, mert annak is nagyon sok másodlagos, közepes sugárzó szennyezése fog keletkezni, úgy mint a hasadó atomerőművekben.

Egy jelentős haszna lesz a fúziós erőműnek a termelt áramon kívül, a hélium, ha ezt be tudják gyűjteni. A föld természetes hélium készlete rohamos tempóban csökken, szabadba kerülve az mind felszáll a légkör felső rétegeibe, a hélium viszont nagyon hasznos szupravezetős mágneses berendezésekhez, nem csak a CERN zabál belőle tonna számra.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.