Zöld topik

ez már nem zöld, de érdekes

a Napban másodpercenként 600 millió tonna hidrogén ég el, miközben 596 tonna hélium keletkezik. És ez a folyamat még eltart úgy 4-5milliárd évig. A mi napunk ráadásul törpének látszik a nagyok mellett.

alfaati

Zöld,

Az alternatív megfogalmazás jobb lett volna való igaz.

Igazából teljesen mindegy mi lesz a sorsa a hideg fúziónak, mert ha el is készul egy gyártásra beérett model, az energia lobbi még egy 20-30 évig úgy is visszafogja. Szinte teljesen úgy néz ki, hogy a mi életunkben már nem tapasztalhatjuk meg ezeket az elonyoket.

alfaati

ha majd 20év múlva mégis csak összejön a pozitív egyenlegű és versenyképes fúziós erőmű, 50 éve mindig 20-25 távlatra jósolták ezt az időpontot, az akkor sem lesz zöld energia. Az üzemanyag, vízbontásból származó hidrogén sem teljesen ingyen, de a készletek végtelennek látszik a többi energiahordozóhoz képest.
Azért nem zöld energia a fúziós, mert annak is nagyon sok másodlagos, közepes sugárzó szennyezése fog keletkezni, úgy mint a hasadó atomerőművekben.

Egy jelentős haszna lesz a fúziós erőműnek a termelt áramon kívül, a hélium, ha ezt be tudják gyűjteni. A föld természetes hélium készlete rohamos tempóban csökken, szabadba kerülve az mind felszáll a légkör felső rétegeibe, a hélium viszont nagyon hasznos szupravezetős mágneses berendezésekhez, nem csak a CERN zabál belőle tonna számra.

Értem István, de ha jól tudom pont a sugárzás és extrém homérséklet miatt van bezárva abba a vastag falú speciálisan kialakított gombbe. Mivel onfenttartó szerkezet így nem kell kidobni mert mondjuk "kifogy", vagy is nem szennyez. Leglább is ez lenne a terv.

Zöld, azaz megújuló energiaforrásnak az tekinthető, ami vagy folyamatosan a rendelkezésünkre áll, vagy belátható időn belül újratermelődik emberi beavatkozás nélkül. Ilyen a szél-, nap-, víz- és a geotermikus energia. Legfőbb jellemzőjük, hogy használatuk nem zsákmányolja ki a Földet, nem jár durva környezetterheléssel, mégis fenntartható fejlődést biztosítanak az emberiségnek.

A fúziós energia nem teljesen felel meg a fenti definíciónak, de nyilván környezetbarátibb megoldás a fosszilis és nukleáris megoldásoknál. Európa is kísérletezik vele. Franciaországban épül az ITER, ami csak tudományos célokat szolgál, de az ott nyert tapasztalatok adják majd a DEMO alapjait, ami a tervek szerint 2050-től termel majd hasznosítható villamos energiát.

a fúziós erőmű zöldre festését annyiban sem fogadom el, hogy annál is fennáll az elvi túlhevülés és felrobbanásának esélye, kicsi az esély, mint ahogy a hasadónál is kicsi, mégis volt két nagyon súlyos atomerőmű baleset az elmúlt 30 évben (amiről tudunk) A fúziós erőmű robbanása hidrogén bombáéhoz fog hasonlítani.

Zöld, azaz megújuló energiaforrásnak az tekinthető, ami vagy folyamatosan a rendelkezésünkre áll, vagy belátható időn belül újratermelődik emberi beavatkozás nélkül. Ilyen a szél-, nap-, víz- és a geotermikus energia. Legfőbb jellemzőjük, hogy használatuk nem zsákmányolja ki a Földet, nem jár durva környezetterheléssel, mégis fenntartható fejlődést biztosítanak az emberiségnek.

A fúziós erőmű nem teljesen felel meg a fenti definíciónak, pl. mert működéséhez komoly energiabefektetés szükséges, de nyilván környezetbarátibb megoldás a fosszilis és nukleáris erőműveknél. Európa is kísérletezik vele. Franciaországban épül az ITER, ami csak tudományos célokat szolgál, de az ott nyert tapasztalatok adják majd a DEMO alapjait, ami a tervek szerint 2050-től termel majd hasznosítható villamos energiát.

Andrea Rossi-val kezdodott sok-sok evvel ezelott, de mar itt tart a technologia:

http://www.lockheedmartin.co.uk/us/prod ... usion.html

A Lockheed Martin hideg fuzios reaktora az úgynevezett "high beta" fazisban van.

A Lockheed Martin nevet talan nem kell bemutatni?! Az amerikai kormany vedelmi miniszteriumanak egyik legnagyobb civil beszállítoja, kontraktora.

Szerintem mindannyian ezt az attorest varjuk.

ha majd 20év múlva mégis csak összejön a pozitív egyenlegű és versenyképes fúziós erőmű, 50 éve mindig 20-25 távlatra jósolták ezt az időpontot, az akkor sem lesz zöld energia. Az üzemanyag, vízbontásból származó hidrogén sem teljesen ingyen, de a készletek végtelennek látszik a többi energiahordozóhoz képest.
Azért nem zöld energia a fúziós, mert annak is nagyon sok másodlagos, közepes sugárzó szennyezése fog keletkezni, úgy mint a hasadó atomerőművekben.

Egy jelentős haszna lesz a fúziós erőműnek a termelt áramon kívül, a hélium, ha ezt be tudják gyűjteni. A föld természetes hélium készlete rohamos tempóban csökken, szabadba kerülve az mind felszáll a légkör felső rétegeibe, a hélium viszont nagyon hasznos szupravezetős mágneses berendezésekhez, nem csak a CERN zabál belőle tonna számra.

alfaati

Andrea Rossi-val kezdodott sok-sok evvel ezelott, de mar itt tart a technologia:

http://www.lockheedmartin.co.uk/us/prod ... usion.html

A Lockheed Martin hideg fuzios reaktora az úgynevezett "high beta" fazisban van.

A Lockheed Martin nevet talan nem kell bemutatni?! Az amerikai kormany vedelmi miniszteriumanak egyik legnagyobb civil beszállítoja, kontraktora.

Szerintem mindannyian ezt az attorest varjuk.

Nagyon jó a téma.Figyelemmel fogom kísérni.
A szélenergival kapcsolatban milyen tapasztalatok vannak?
http://www.ingatlaninvest.com/ujtalalmany
http://www.szepzold.hu/nem_csak_a_napba ... eneratorok
Valószínűleg az itt felhasznált alkatrészek,anyagok kopása,elöregedése gyakrobb karbantartást igényel,mint a napelemes rendszerek esetén.
A kettőt lehet,érdemes együtt alkalmazni?

szélturbinát ott érdemes telepíteni, ahol állandó és elegendő szél van, nálunk ez sajnos kevés helyen optimális, és elég magas tornyokat kell hozzá építeni. Magán embereknek nem is engedélyeznek hálózatra termelő szélturbinát telepíteni. Aztán itt is lóg a politika lába, meg az erőmű lobbi:

http://hvg.hu/gazdasag/20130805_Tul_eros_a_szel_Fizess/

Nagyon jó a téma.Figyelemmel fogom kísérni.
A szélenergival kapcsolatban milyen tapasztalatok vannak?
http://www.ingatlaninvest.com/ujtalalmany
http://www.szepzold.hu/nem_csak_a_napba ... eneratorok
Valószínűleg az itt felhasznált alkatrészek,anyagok kopása,elöregedése gyakrobb karbantartást igényel,mint a napelemes rendszerek esetén.
A kettőt lehet,érdemes együtt alkalmazni?

Bocsi de ez mégis csak politika.Amikor egy politikus baromságokat kinyilatkoztat 200 lesz a vérnyomásom.Pl amikor azt mondja hogy a megyei matrica olcsóbb mint a "nem fizetős".A napelemek áfája hasonló.
Húha !
A fixált hipertónia nagyon veszélyes !

... és a legmagasabb ÁFA kulcs alá esnek úgy, hogy magánember szinte semmilyen támogatást nem igényelhet rájuk. Gyakorlatilag példa nélküli hülyeség, ami nálunk folyik. Nem akarok itt politizálni, de amíg legfelsőbb szinten azt nyilatkozza valaki, hogy a napelem nem jó megoldás, mert éjszaka nem süt a nap, addig nyilván nem lesz áttörés. Minimális műszaki érzékkel és általános iskolai fizikai tanulmányokkal könnyen belátható, hogy az energia alakítható. Ahogy a napsütésből ki tudunk nyerni hő- és villamos energiát, úgy ezeket át is tudjuk alakítani más energiává, ami esetleg könnyebben tárolható, szállítható. Sokat emlegetett megoldás, mikor a megtermelt és éppen fel nem használt elektromos energiával nagy tömegű vizet szivattyúznak magaslatokra épített tározókba, majd szükség esetén onnan leengedik és turbinákat forgatnak meg vele, amik áramot termelnek. A módszernek nyilván vannak veszteségei és nálunk nem is pálya, mert kevés magas hegyünk van, de a lehetőségek sora igen hosszú.
Bocsi de ez mégis csak politika.Amikor egy politikus baromságokat kinyilatkoztat 200 lesz a vérnyomásom.Pl amikor azt mondja hogy a megyei matrica olcsóbb mint a "nem fizetős".A napelemek áfája hasonló.

A napelem támogatásról annyit, 2015. január 1-től a napelemekre is környezetterhelési termékdíjat kell fizetni...
... és a legmagasabb ÁFA kulcs alá esnek úgy, hogy magánember szinte semmilyen támogatást nem igényelhet rájuk. Gyakorlatilag példa nélküli hülyeség, ami nálunk folyik. Nem akarok itt politizálni, de amíg legfelsőbb szinten azt nyilatkozza valaki, hogy a napelem nem jó megoldás, mert éjszaka nem süt a nap, addig nyilván nem lesz áttörés. Minimális műszaki érzékkel és általános iskolai fizikai tanulmányokkal könnyen belátható, hogy az energia alakítható. Ahogy a napsütésből ki tudunk nyerni hő- és villamos energiát, úgy ezeket át is tudjuk alakítani más energiává, ami esetleg könnyebben tárolható, szállítható. Sokat emlegetett megoldás, mikor a megtermelt és éppen fel nem használt elektromos energiával nagy tömegű vizet szivattyúznak magaslatokra épített tározókba (azaz helyzeti energiává alakítják az elektromos energiát), majd szükség esetén onnan leengedik és turbinákat forgatnak meg vele, amik áramot termelnek. A módszernek nyilván vannak veszteségei és nálunk nem is pálya, mert kevés magas hegyünk van, de a lehetőségek sora igen hosszú.

Ez ma már szerintem nem kérdés, hogy megéri-e belevágni. Nálunk szerencsére a nap sokat süt, a technológia végre megfizethető, minél inkább függetlenedni a monopóliumoktól szintén megnyugtató lehet. Sajnos a lakossági beruházások támogatása még gyerekcipőben jár nálunk, egy angliában élő ismerős látta szomszédom napelemes rendszerét. Hazament, majd pár hónap múlva örömmel újságolta, hogy felszerelték a rendszerét, már működik is. És a poén, ingyen, mert adta hozzá ingyen a felületet. Ő is jól járt, ingyen kapja az áramot, a többletet meg használja az állam, aki finanszírozta az egész beruházást.
támogatást napelemre már sok éve nem adnak magán embernek, közületnek voltak pályázatok. Napkollektorra viszont voltak kisebb-nagyobb keretek. A napelem támogatásról annyit, 2015. január 1-től a napelemekre is környezetterhelési termékdíjat kell fizetni, kilónként majd kétszer annyit mint az akkumulátorra (csinálni kell a helyet az atomenergiának, semmi kétség)

még egy példamutató grandiózus zöld energia terv, németek 2050-es évekre 100%-ra emelnék a megújuló energia termelést, többségében szél és villamos napelemekkel. Ami azért nagyon bátor elképzelés, mert a szél és nap mentes időre tárolni is akarják az energiát. 206GW napelem és 255GW szélerőmű kapacitással számolnak. Jelenleg van már 37GW napelemjük, szélkapacitásuk 2013-ban 47TWh-t termelt. A 100% megújuló túlzás és szükségtelen, de ha elérik a reális 50% megújuló arányt, akkor is nagyot alkotnak.

a kép nem biztos hogy részleteiben olvasható:

Ez ma már szerintem nem kérdés, hogy megéri-e belevágni. Nálunk szerencsére a nap sokat süt, a technológia végre megfizethető, minél inkább függetlenedni a monopóliumoktól szintén megnyugtató lehet. Sajnos a lakossági beruházások támogatása még gyerekcipőben jár nálunk, egy angliában élő ismerős látta szomszédom napelemes rendszerét. Hazament, majd pár hónap múlva örömmel újságolta, hogy felszerelték a rendszerét, már működik is. És a poén, ingyen, mert adta hozzá ingyen a felületet. Ő is jól járt, ingyen kapja az áramot, a többletet meg használja az állam, aki finanszírozta az egész beruházást.

Németország beépített napelemes áramtermelési kapacitása jelenleg 37GWp (Paks II lesz 2,4GW) ami eben a nyirkos felhős téli 12:45-kor 3,9GW-on termelt. A német napelemek egy év alatt kb 37TWh-t képesek termelni, náluk a szorzó 950-1000 körül van. A német napelemes áramtermelés több mint Magyarország teljes évi villamos energia fogyasztása.

http://www.sma.de/en/company/pv-electri ... rmany.html

Hozzászólás Szerző: **AVX** » 2015.01.11., vas. 13:37

Kedvenc környezetbarát példám egy német áruház esete. Mindenkinek ismerős a parkolókban árnyékos helyekre vadászó sofőrök esete, erre támaszkodva leleményes szakik kiszámolták, hogy ha a több száz autónak helyet adó parkolót lefedik napelemekkel, elő tudják állítani az áruház teljes elektromos energiaszükségletét. Ha pedig hozzáadjuk azt a teljesítményt és környezetterhelést is, amivel a napon órákig ácsorgó és felmelegedő autókat a tulajdonosok beszállás után a beépített klímával hűtötték le, a beruházás több, mint logikus volt, így hát jókora állami (tartományi) támogatást is kaptak hozzá. Bónuszként kitettek a parkolóba több tucat csatlakozót, amikről mobiltelefonokat, elektromos autókat és mindenféle akkut lehet tölteni ingyen. Nagyjából így néz ki a zöld gondolkodás.
Ez tényleg hatalmas ötlet.

Kedvenc környezetbarát példám egy német áruház esete. Mindenkinek ismerős a parkolókban árnyékos helyekre vadászó sofőrök esete, erre támaszkodva leleményes szakik kiszámolták, hogy ha a több száz autónak helyet adó parkolót lefedik napelemekkel, elő tudják állítani az áruház teljes elektromos energiaszükségletét. Ha pedig hozzáadjuk azt a teljesítményt és környezetterhelést is, amivel a napon órákig ácsorgó és felmelegedő autókat a tulajdonosok beszállás után a beépített klímával hűtötték le, a beruházás több, mint logikus volt, így hát jókora állami (tartományi) támogatást is kaptak hozzá. Bónuszként kitettek a parkolóba több tucat csatlakozót, amikről mobiltelefonokat, elektromos autókat és mindenféle akkut lehet tölteni ingyen. Nagyjából így néz ki a zöld gondolkodás.

Hozzászólás Szerző: **AVX** » 2015.01.11., vas. 13:32

A napelemek sokáig bírják, nem nagyon tud bennük elromlani semmi, csak öregednek. Ellenben a napelemes rendszerekben vannak olyan részegységek, amiket jelenlegi tudásunk szerint valóban cserélni kell 15-20 évente.
Érdekelne egy reális költségvetés egy 10 Kw-os rendszerhez.
A cégnél lehet megcsinálnánk.

Az nem rossz. Én kevesebbre tippeltem.
A napelemek sokáig bírják, nem nagyon tud bennük elromlani semmi, csak öregednek. Ellenben a napelemes rendszerekben vannak olyan részegységek, amiket jelenlegi tudásunk szerint valóban cserélni kell 15-20 évente.

Hozzászólás Szerző: **AVX** » 2015.01.11., vas. 13:01

Nincs tévedés, pláne nem hatalmas, félreérted a hatásfokot a konkrét esetben. Senki nem állítja, hogy a beérkező napenergia 100 %-a alakítható át elektromos energiává, de még a fele sem. A napelemek névleges teljesítménye már eleve feltételez egy reális besugárzási és átalakítási értéket.
Akkor viszont visszaszívom, amiket írtam.

5 Kw-os rendszer esetén 2,5 MFt költséggel számolnak, ami hatalmas tévedés.
Nem szabad 100%-os hatásfokkal kalkulálni.

Nincs tévedés, pláne nem hatalmas, félreérted a hatásfokot a konkrét esetben. Senki nem állítja, hogy a beérkező napenergia 100 %-a alakítható át elektromos energiává, de még a fele sem. A napelemek névleges teljesítménye már eleve feltételez egy reális besugárzási és átalakítási értéket.

Az nem rossz. Én kevesebbre tippeltem.
német tapasztalok szerint, euban náluk üzemelnek legrégebben civil napelemek, az inverterek meghibásodása, javítási és csere költsége nagyobb, mint a napelemeké.

más a hatásfok és más a néveleges kapacitás. A civil napelemek energia-hatásfoka kb 13-15% környékén van, a néveleges kapacitás meg nyári tiszta időben merőleges besugárzáskor 20C fokon mért villamos teljesítmény.
A magyar felhasználok a déli és függőleges 35fok tájolású napelemei várható éves termelését minden kWp-re 1100-1150kWh-t lehet számolni.

Hozzászólás Szerző: **AVX** » 2015.01.11., vas. 12:51

A napelemek várható élettartamát kb 30-40 évre becsülik, van egy technikai éves 0,5% öregedése és időjárás kopása.

Az nem rossz. Én kevesebbre tippeltem.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.