Kábelezzünk

Vendég

Csatlakozom, nálam is ez a legjobb. Viszont nem csak LP-ről szól jól a komolyzene. Én, ha tapasztalatlan hallgatót szeretnék megtéríteni a műfajnak, akkor Cheskytől a Great Opera Choruses: Wagner and Verdi című CD-jét teszem be és van csodálkozás. Fapacival értek egyet, hogy az, amin egy nagyzenekari darab megfelelően. sőt kiemelkedően szól, az másra is könnyedén képes.

Na tessék, akkor a zenei műfajok nem csak, hogy lánc függőek, hanem még hordozófüggőek is.
Egyébként pedig már sokadjára látom itt, hogy a nagyzenekari mű, a nagyzenekari mű. A nagyzenekari mű az nem egy zenei műfaj, így nem sok köze van ahhoz, hogy egy adott lánc műfajfüggő-e, vagy nem. Ráadásul, a komolyzene-irodalom 90%-a kamarazene, így -az egészhez képest elenyésző mennyiségű- nagyzenekari művet összemosni a komolyzenével számomra igen furcsa.

De még a nagyzenekarral kapcsolatos tapasztalataim sem egyeznek meg az önével, mert bizony hallottam nem egy olyan láncot, amin egészen jól szólt a nagyzenekar, de nem volt képes visszaadni egy fuvolaszonátában vagy egy szólóhárfaműben rejlő finomságot, cizelláltságot. Mint ahogy hallottam nagyzenekari műveket kiválóan prezentáló rendszereket, amik rockon bizony nem tudták hozni az igazi "zúzást", ami mégiscsak a műfaj sajátja.
Szóval van sok jó rendszer, csak én még nem találkoztam olyannal, ami minden zenei műfajon jól teljesített volna. És még egyszer hangsúlyozom a műfajt, és nem azt, hogy hány fős zenekarra, hány hangszerre lett írva, hiszen léteznek rock bandák, amikben négy fő zenél, mint egy vonósnégyesben, de ez műfaj szempontjából jobban eltér egymástól, mint ha a vonósnégyest egy sokkal több hangszerre írt komolyzenei művel hasonlítjuk össze.

.

Vendég

A kevésbé színező rendszer fő tulajdonsága, hogy minden felvétel másként szólal meg rajta, azaz nincs saját hangzása, amit mindenre ráhúz. Magát a színezetlenséget nyilván nem tudjuk mérni, a helyzetet egyszerűsítendő nevezzük inkább torzításnak.

Ez sem egydimenziós jelenség, sőt a fül meglepően jól tud alkalmazkodni, ha a színezést inkább hangszínszabályozás (kiemelés, beszakadás) jellegűnek halljuk, és nem válik kontrasztok rovására. Ismét csak zenehallgatás kontra A/B teszt...

opel123

Eddig nekem ez az 1968-as polydor felvétel testszik a legjobban, amit a rendszerem is jól közvetít. Van viszonyításom, lányom kedvenc zeneműve, ezért be kellett gyüjtenem, ahogy számolom 18 külömböző felvételt, szóval ezek közül ezt tartom a legjobbnak.
Csatlakozom, nálam is ez a legjobb. Viszont nem csak LP-ről szól jól a komolyzene. Én, ha tapasztalatlan hallgatót szeretnék megtéríteni a műfajnak, akkor Cheskytől a Great Opera Choruses: Wagner and Verdi című CD-jét teszem be és van csodálkozás. Fapacival értek egyet, hogy az, amin egy nagyzenekari darab megfelelően. sőt kiemelkedően szól, az másra is könnyedén képes.

Nekem mind tempóban mind felvételben ez a kedvencem a Carmina Burana lemezek közül:

Tovább lehet ezt is kérdezni.
Melyik hangfelvétellel hallgatod a rendszert amikor a színezettségét akarod felmérni, mikor az összes hangfelvétel színezett csak más és más irányban?
Melyik az a hangfelvétel ami nem színezett, hogy egy hifi rendszert azzal lehessen vizsgálni?
Ugyanez a dinamika viszonyokra a hangfelvételekkel és a hifikkel. És a fülünkkel is.

A kevésbé színező rendszer fő tulajdonsága, hogy minden felvétel másként szólal meg rajta, azaz (olyan nagyon) nincs saját hangzása, amit mindenre ráhúz. Magát a színezetlenséget nyilván nem tudjuk mérni, a helyzetet egyszerűsítendő nevezzük inkább torzításnak.

Eddig nekem ez az 1968-as polydor felvétel testszik a legjobban, amit a rendszerem is jól közvetít. Van viszonyításom, lányom kedvenc zeneműve, ezért be kellett gyüjtenem, ahogy számolom 18 külömböző felvételt, szóval ezek közül ezt tartom a legjobbnak.
na, ez egy jó támpont mindenestre, hogy a különböző felvételeknél honnan induljon el az ember

Ez csak két jellemző, ami persze nem árt, ha van, de sok más is akad, ami ennek rovására háttérbe szorulhat. De tegyünk egy próbát: tessenek mondani egy olyan "univerzális" rendszert, aminél nem tud senki hozzáértő jobbat mondani "műfajmegjelöléssel" az adott árkategóriában.
Ne ragadjunk le a két említett paraméternél, hanem próbálj példát mondani olyan esetekre, amikor egy nagyzenekari művet élvezetesen megszólaltató rendszer könnyedebb műfajokon nem produkál megfelelően! Nem márkanevekre, típusszámokra vagyok kíváncsi, hanem olyan paraméterekre, amik kimondottan komplex muzsikáknál szükségesek, kevés hangszeres felvételeknél pedig hátrányt jelentenek. Nekem ez kicsit olyan, mint a vasúti híd, amin gond nélkül áthalad a több száz tonnás teherszállító szerelvény, de a pehelykönnyű postakocsi alatt gondja támad.

A kérdésedre én nem tudok példát mondani, mivel ahogy írtam korábban, szerintem egy lehallgató rendszer nem csak készülékekből áll. Én tudok néhány láncról, amin bármilyen muzsikát jó hallgatni (pl. a sajátom ), de nem állítanám, hogy nem létezik jobb náluk.

Eddig nekem ez az 1968-as polydor felvétel testszik a legjobban...
A 'Deutsche Grammophon'-tól van nekem is néhány zseniális felvételem...az alábbi sajnos nincs meg.

Ez a mű 'nagy falat', már csak azért is, mert nem csak a lehallgató rendszernek adja fel a leckét, hanem ezt megelőzően a mű rögzítésnek is. Kb. egy-két újjamon meg tudom számolni, hogy melyik kiadónak sikerült ideáig tűrhető minőségben arhíválnia. A mosott, sűrű, zsúfolt, gombócos felvétel(ek)hez tessék 'optimum' rendszert ajánlani, ami képes halvány nyomába érni az eredeti előadás atmoszférájának.

A mennydörgést tudná valaki ÉLETHŰEN reprodukálni felvételről 2.0 rendszeren? Egy kicsit - bár sarkos a példa - hasonlóan van ez néhány nagy zenekari mű visszaadásával is.

Eddig nekem ez az 1968-as polydor felvétel testszik a legjobban, amit a rendszerem is jól közvetít. Van viszonyításom, lányom kedvenc zeneműve, ezért be kellett gyüjtenem, ahogy számolom 18 külömböző felvételt, szóval ezek közül ezt tartom a legjobbnak.

opel123

Ez a mű 'nagy falat', már csak azért is, mert nem csak a lehallgató rendszernek adja fel a leckét, hanem ezt megelőzően a mű rögzítésnek is. Kb. egy-két újjamon meg tudom számolni, hogy melyik kiadónak sikerült ideáig tűrhető minőségben arhíválnia. A mosott, sűrű, zsúfolt, gombócos felvétel(ek)hez tessék 'optimum' rendszert ajánlani, ami képes halvány nyomába érni az eredeti előadás atmoszférájának.

A mennydörgést tudná valaki ÉLETHŰEN reprodukálni felvételről 2.0 rendszeren? Egy kicsit - bár sarkos a példa - hasonlóan van ez néhány nagy zenekari mű visszaadásával is.

Egyszerű, ha nem feltétel a közeli villám. Ha mondjuk 10 km-re csap be akkor nem nehéz, ha a szomszéd házába akkor nincs az a rendszer...

Salaca, a Camina Burana-t szerinted milyen műfajra specializált rendszeren optimális hallgatni?
Ez a mű 'nagy falat', már csak azért is, mert nem csak a lehallgató rendszernek adja fel a leckét, hanem ezt megelőzően a mű rögzítésnek is. Kb. egy-két újjamon meg tudom számolni, hogy melyik kiadónak sikerült ideáig tűrhető minőségben arhíválnia. A mosott, sűrű, zsúfolt, gombócos felvétel(ek)hez tessék 'optimum' rendszert ajánlani, ami képes halvány nyomába érni az eredeti előadás atmoszférájának.

A mennydörgést tudná valaki ÉLETHŰEN reprodukálni felvételről 2.0 rendszeren? Egy kicsit - bár sarkos a példa - hasonlóan van ez néhány nagy zenekari mű visszaadásával is.

Tovább lehet ezt is kérdezni.
Melyik hangfelvétellel hallgatod a rendszert amikor a színezettségét akarod felmérni, mikor az összes hangfelvétel színezett csak más és más irányban?
Melyik az a hangfelvétel ami nem színezett, hogy egy hifi rendszert azzal lehessen vizsgálni?
Ugyanez a dinamika viszonyokra a hangfelvételekkel és a hifikkel. És a fülünkkel is.

megelőztél

ez lett volna egy másik kérdésem.

eltérések lehetnek, ugyanazon felvétel japán-usa-európai kiadásában (más és más keverés).

(és a többi: fáradt vagyok-e, zajos volt-e a napom, fizikai értelemben, és a többi: milyen az idő kint etc )

Miből állítnál össze egy olyan rendszert otthonra, ami nem színez?

egyáltalán, össze lehet?

Tovább lehet ezt is kérdezni.
Melyik hangfelvétellel hallgatod a rendszert amikor a színezettségét akarod felmérni, mikor az összes hangfelvétel színezett csak más és más irányban?
Melyik az a hangfelvétel ami nem színezett, hogy egy hifi rendszert azzal lehessen vizsgálni?
Ugyanez a dinamika viszonyokra a hangfelvételekkel és a hifikkel. És a fülünkkel is.

Csak egy: szeretem.
Ő is szeret engem.

Vendég

milyen paraméterei vannak a tökéletes nőnek ?
Csak egy: szeretem.

Ez csak két jellemző, ami persze nem árt, ha van, de sok más is akad, ami ennek rovására háttérbe szorulhat. De tegyünk egy próbát: tessenek mondani egy olyan "univerzális" rendszert, aminél nem tud senki hozzáértő jobbat mondani "műfajmegjelöléssel" az adott árkategóriában.
milyen paraméterei vannak a tökéletes nőnek ?

Vendég

Fordítsuk meg a megközelítést! Amennyiben a rendszer saját képességei révén alkalmas komplex nagyzenekari művek hiteles megszólaltatására, ez a képesség milyen műfajban jelent hátrányt? Van olyan zenei típus, aminél problémát okoz a nagy dinamikai tartalék, egyenletes átvitel?
Ez csak két jellemző, ami persze nem árt, ha van, de sok más is akad, ami ennek rovására háttérbe szorulhat. De tegyünk egy próbát: tessenek mondani egy olyan "univerzális" rendszert, aminél nem tud senki hozzáértő jobbat mondani "műfajmegjelöléssel" az adott árkategóriában.

Egy kicsit én is gerjeszteném tovább ezt a vitát, már ha érdemes. Jelen esetben az idézett hozzászólóval értenék egyet, mégpedig a következő megfontolások alapján:
1. A zenei "stílusoknak" hangzás szempontjából többé-kevésbé pontosan meghatározható sajátosságaik vannak. Ha ismerjük ezeket, mint pl. a gaborka8X8 által emlegetett barokk zene esetében (az énekesek és zenekar hangszeres összetétele, az ebből adódó dinamikai lehetőségek, optimális hangerő egy adott helyiségben, akusztikai környezet, stb.) akkor az adott rendszer karakterisztikáját is ehhez tudjuk igazítani.
2. Mivel a "zenei" stílusok a fent emlegetett szempontok alapján adott esetben elég nehezen mérhetők egymáshoz (pl. templomi kamarakoncert vs. stadionrock), logikusnak tartom, hogy megszólaltatásukhoz is más és más rendszer az ideális (beleértve a zenehallgatás akusztikai körülményeit is).

Fordítsuk meg a megközelítést! Amennyiben a rendszer saját képességei révén alkalmas komplex nagyzenekari művek hiteles megszólaltatására, ez a képesség milyen műfajban jelent hátrányt? Van olyan zenei típus, aminél problémát okoz a nagy dinamikai tartalék, egyenletes átvitel?

latinul kevesen olvassák, de akkor legyen:

http://www.classical.net/music/comp.lst ... armlyr.php

van magyar kiadása

általában az elejét, de valszeg az egész művet sokan nem hallgatták még végig, sőt, valszeg nyomtatott formában se olvasták, miről is szól
latinul kevesen olvassák, de akkor legyen:

http://www.classical.net/music/comp.lst ... armlyr.php

Nekem simán megfelel egy Wágner-re specializált rendszer.
Az a rendszer ami ezt a zenét jól lejátsza a többi zenén sem fog erőlködni.

Én Wagner zenéit nem tartom a szélsőségesen nagy terjedelmű műveknek, jobban illik rá "nehezen befogadható". Inkább hoznám fel példának még Richard Strauss: Imigyen szól a Zarathustra, az egész művet értem nem csak a Einleitung (bevezetés-t)

http://www.youtube.com/watch?v=Y9QxaJLt7EA

Vissza a Carmina Burana-ra, ennek létezik egy Orf előtti eredeti változata, szerintem még érdekesebb, latinosan humoros-diák zene. (persze ez már itt OFF)

http://www.youtube.com/watch?v=3coQUDanATk

Vendég

Salaca, a Camina Burana-t szerinted milyen műfajra specializált rendszeren optimális hallgatni? Csak azért említem ezt a művet példaként, mert ezt azért mindenki ismeri.
Hát, ha engem kérdezel, akkor szerintem semmilyenen.
Viccet félretéve: a klasszikus nagyzenekari darabokhoz megfelelő rendszert találni egyáltalán nem egyszerű feladat, és azt is el tudom képzelni, hogy egyes művek esetében - a hangzásbeli hasonlóságok miatt - más "műfajokra" alkalmas rendszerek a megfelelőek. Talán ezért is tettem a "műfajt" idézőjelbe, és beszéltem inkább hangzásbeli sajátosságokról.

Salaca, a Camina Burana-t szerinted milyen műfajra specializált rendszeren optimális hallgatni? Csak azért említem ezt a művet példaként, mert ezt azért mindenki ismeri.
általában az elejét, de valszeg az egész művet sokan nem hallgatták még végig, sőt, valszeg nyomtatott formában se olvasták, miről is szól

Salaca, a Camina Burana-t szerinted milyen műfajra specializált rendszeren optimális hallgatni? Csak azért említem ezt a művet példaként, mert ezt azért mindenki ismeri.

Nekem simán megfelel egy Wágner-re specializált rendszer.
Az a rendszer ami ezt a zenét jól lejátsza a többi zenén sem fog erőlködni.

Egy kicsit én is gerjeszteném tovább ezt a vitát, már ha érdemes. Jelen esetben az idézett hozzászólóval értenék egyet, mégpedig a következő megfontolások alapján:
1. A zenei "stílusoknak" hangzás szempontjából többé-kevésbé pontosan meghatározható sajátosságaik vannak. Ha ismerjük ezeket, mint pl. a gaborka8X8 által emlegetett barokk zene esetében (az énekesek és zenekar hangszeres összetétele, az ebből adódó dinamikai lehetőségek, optimális hangerő egy adott helyiségben, akusztikai környezet, stb.) akkor az adott rendszer karakterisztikáját is ehhez tudjuk igazítani.
2. Mivel a "zenei" stílusok a fent emlegetett szempontok alapján adott esetben elég nehezen mérhetők egymáshoz (pl. templomi kamarakoncert vs. stadionrock), logikusnak tartom, hogy megszólaltatásukhoz is más és más rendszer az ideális (beleértve a zenehallgatás akusztikai körülményeit is).

Salaca, a Camina Burana-t szerinted milyen műfajra specializált rendszeren optimális hallgatni? Csak azért említem ezt a művet példaként, mert ezt azért mindenki ismeri.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.