3 utas Beyma nagymonitor

[Aircirc]

A Beyma nem kevés hangszóró típust kínál. Ahogy más gyártóknál sem, itt sem célszerű ezeket összemosni. Az én dobozomban a 12B100R dolgozik, ami a Studio sorozat tagja. A számítógépes szimuláció szerint 38 Hz a -3 dB-es alsó határ, a gyakorlatban 35 Hz körül van, de nem állítanám, hogy ez a legfontosabb paraméter egy hangdoboz esetén. Pár Hz-en nem múlik semmi, sokkal fontosabbnak tartom a dinamikát és a tisztaságot az alsó tartományban is.
Igen,kompromisszumot kell kotni,csak mondtam az is egy varians lett volna,annak meg ha csinalnal egy 100litres dobozt,a Madisound szerint 27Hz et tudna ,ami szobaban joval kevesebbet jelent.

[Luxor Audio]

Bocsanat hogy beleszolok,nem volt idom igazan elolvasni mert sok az oldal,de ha azokrol a melyhanszorokrol van szo ami az elso oldalon allnak,akkor en is hozza szolnek,en epp egy ilen monitort csinaltam meg,azaz egy beyma 12lx60v2 -el, vigyazat nem tudom mennyibe ter el az ottani hangszoro ,de az en esetemben szinte semii baaszusa nem volt a doboznak.Vannak kepeim erveim,nem erdemes ezzel foglalkozni,50 Hz ala nem fog sulyedni!!!Az meg nem eleg egy hifi hangfalnak!
A Beyma nem kevés hangszóró típust kínál. Ahogy más gyártóknál sem, itt sem célszerű ezeket összemosni. Az én dobozomban a 12B100R dolgozik, ami a Studio sorozat tagja. A számítógépes szimuláció szerint 38 Hz a -3 dB-es alsó határ, a gyakorlatban 35 Hz körül van, de nem állítanám, hogy ez a legfontosabb paraméter egy hangdoboz esetén. Pár Hz-en nem múlik semmi, sokkal fontosabbnak tartom a dinamikát és a tisztaságot az alsó tartományban is.

[Aircirc]

Szia.
 
Értsd jól! Akkor, addig, miért?

En egy csomo penzt vesztettem azzal hogy egy pro Beyma hangszorot vettem,igaz akkoriban eleg keveset tudtam a hangfalepitesrol.Ha a studio szeriat hasznajuk kicsivel jobb eredmenyeket erunk el kb 38-40Hz et (F3),ami nem egy csucstelyesitmeny,persze vannak akik olyan zenet hallgatnak aminel nem fontos a melytartomany annyira.
Csupan nem vagyok annyira elragadtatva a Beymaktol, es azert a penzert talan lehet kapni a 30-32 HZ(@-3dB) es tartomanyba lemeno hangszorot is.
En efele kacsintgatnek, ugyanabban az arban:
http://www.europe-audio.com/Product.asp?Product_ID=7920

[bege]

Bocsanat hogy beleszolok,...........vigyazat nem tudom mennyibe ter el az ottani hangszoro 
Szia.
 
Értsd jól! Akkor, addig, miért?

[Aircirc]

Bocsanat hogy beleszolok,nem volt idom igazan elolvasni mert sok az oldal,de ha azokrol a melyhanszorokrol van szo ami az elso oldalon allnak,akkor en is hozza szolnek,en epp egy ilen monitort csinaltam meg,azaz egy beyma 12lx60v2 -el, vigyazat nem tudom mennyibe ter el az ottani hangszoro ,de az en esetemben szinte semii baaszusa nem volt a doboznak.Vannak kepeim erveim,nem erdemes ezzel foglalkozni,50 Hz ala nem fog sulyedni!!!Az meg nem eleg egy hifi hangfalnak!

[PLászló]

Annál azért sokkal több probléma merült fel, mint ahányszor megkérdeztelek. :-) 
 
A hiányolást az ezen hozzászólásodban is bemutatott hozzáállásodra gondoltam. Lehet szidalmazni a világ összes hangszóróját, biztosan mindnek van problémája, nekem mégis ez a legsikerültebb dobozom, pedig sokkal komolyabb (drágább) hangszórókkal építettem eddig szinte minden esetben.

Valami vagy létezik, vagy nem. Középút nincs.  Hozzáállásbeli problémák a hangszóróválasztásnál vannak. Illetve az utólag hozzáfűzött magyarázatokban. Szerintem.

[Vendég]

Mi csak ilyen gyenge diplomamunkákat csináltunk a BME-n
Ja és azt elfelejtettem megemlíteni hogy az aktuátor(hangfal) állhat bárhogyan és bárhol, ahol képes besugározni a kioltandó teret. A kísérletek alatt előfordult hogy a hangfal oldalt állt valamilyen szögben és úgy is gyönyörűen működött a cucc, továbbá teljesen automata működésű volt.

[Vendég]

Ha akad egy olyan hangfal ami a 20Hz-et le tudja sugározni, akkor én bárhol kioltom tök csenddé a 20Hz-et ha a hangfal a hozzá tartozó teljesítményerősítővel a térzónát gerjesztő zaj szintjét képes legalább elérni.
A rendszerem képes volt összetett jelek kioltására is, több szinuszos rezgés együttesét is eliminálta. LMS szűrőkkel real-time sztochasztikus zajokat is ki lehet oltani de legalábbis elnyomni. Az enyém nem LMS volt, mert az időben konvergál az optimumhoz, én számításokkal jutottam el szinte egy lépésben az optimumig, csak itt meg más kompromisszum volt ami az LMS-nél nincs.

[fdsa]

A BME egyik előadó termében van néhány membrános elnyelő a mennyezeten, a project az egyik diák diplomamunkája. Összességében kb 5 m2 a felületük, emlékeim szerinte 70-80 Hz-re lettek méretezve és remekül működnek mérések és hallás alapján is.
Egy 5 m hosszú szoba ehhez a mérethez tartozó rezonanciája 34,4 Hz. Az előadótermek hossza 20-30 m legalább, viszont tele vannak a hang terjedési irányára merőleges fékező elemekkel: a padsorokkal. A padok élei másodlagos sugárforrásként működnek, és a végén egy egészen kiváló diffúz hangtér jön létre.
Ezekben az előadótermekben a padló és a mennyezet között egyébként se jön létre zavaró csörgővisszhang, hiszen ezek a felületek nem párhuzamosak, a padló emelkedik a terem vége felé, a padsorok pedig megtörik a hullámokat, nem jönnek létre jelentős mértékű állóhullámok. A mennyezetre szerelt elemek inkább a hátrafelé haladó hullámokat fékezik, illetve diffúzorként működhetnek.

[fdsa]

A rezonancia frekvencia a rezgőrendszer felület/tömeg, és az bezárt akusztikus kapacitás egyfajta "arányától" függ. Nyilván ebből is látszik, hogy frekvenciát módositani, utólag nem lehet. A csillapítási amplitúdót, és ezzel együtt az elnyelési sávszélességet van módunkban módosítani. Az biztos, hogy hatásfokuk alacsony, ezért, nagy felületekre van szükség.
Ráadásul nem árt, ha elég nagy a membrán távolsága a faltól. Amiket láttam, ott az elnyelő vastagsága 20 cm volt. Ennyi veszteséget a térből nem mindenki visel el. A hajladozó lemez hátoldala az energia egy részét a fal felé sugározza, ahonnan az visszaverődik, egyes részei többszörösen verődnek a fal és a lemez között.
A homogén felületű membránok a magas hangokat visszaverik, de azokat is csillapítani kell a hátfalon, ez csökkenti az alkalmazható elemek számát, vagyis tovább romlik mélyben a csillapítás hatásfoka.
Ezzel szemben a sebességmaximumban elhelyezett csillapítók szelektíven működnek, automatikusan a szoba rezonanciáit csillapítják.

[Luxor Audio]

A rezonancia frekvencia a rezgőrendszer felület/tömeg, és az bezárt akusztikus kapacitás egyfajta "arányától" függ. Nyilván ebből is látszik, hogy frekvenciát módositani, utólag nem lehet. A csillapítási amplitúdót, és ezzel együtt az elnyelési sávszélességet van módunkban módosítani. Az biztos, hogy hatásfokuk alacsony, ezért, nagy felületekre van szükség.
A BME egyik előadó termében van néhány membrános elnyelő a mennyezeten, a project az egyik diák diplomamunkája. Összességében kb 5 m2 a felületük, emlékeim szerinte 70-80 Hz-re lettek méretezve és remekül működnek mérések és hallás alapján is.

[bege]

"A falak felületén kialakuló nyomásmaximumot viszont, egy hangolt rezonáns rendszerrel, a magunk előnyére fordíthatjuk." - ezt írtad, ezen tréfálkoztam.

Láttam ilyen membrán-elnyelőket, olvastam is róluk leírást, de ezek nem igazán hangolhatók, hacsak nem valami pótsúlyos megoldással, mint a passzív membránok. A rezonanciájuk is elég széles lehet.
 
A rezonancia frekvencia a rezgőrendszer felület/tömeg, és az bezárt akusztikus kapacitás egyfajta "arányától" függ. Nyilván ebből is látszik, hogy frekvenciát módositani, utólag nem lehet. A csillapítási amplitúdót, és ezzel együtt az elnyelési sávszélességet van módunkban módosítani. Az biztos, hogy hatásfokuk alacsony, ezért, nagy felületekre van szükség.

[fdsa]

Nem értem pontosan mire gondolsz. Kifejtenéd?
"A falak felületén kialakuló nyomásmaximumot viszont, egy hangolt rezonáns rendszerrel, a magunk előnyére fordíthatjuk." - ezt írtad, ezen tréfálkoztam.
Láttam ilyen membrán-elnyelőket, olvastam is róluk leírást, de ezek nem igazán hangolhatók, hacsak nem valami pótsúlyos megoldással, mint a passzív membránok. A rezonanciájuk is elég széles lehet.
 
A hangszórók mögötti falra nem érdemes hangelnyelőket tenni, hogy a nehéz testi munkával létrehozott hangenergiát mindjárt el is nyelessük. Már a régi görögök is hatalmas csiszolt márványtömböt tettek a színészek mögé, hogy minden egyes halk sóhajtást is visszaverjen a közönség felé. A színházuknak viszont nem volt hátfala, nem is verődött vissza semmi hang. A hátsó falra nálunk se árt egy kis hangelnyelés, esetleg a hang szétverése jobbra és balra, hogy utána a szoba hátuljában szépen elhaljon.
http://forum.diyaudio.hu/viewtopic.php? ... 992562ccee itt ragoztuk ugyanezt a problémát.

[bege]

Tudsz más előnyt?Nem értem pontosan mire gondolsz. Kifejtenéd?

[fdsa]

Alacsony frekvenciákról volt szó! A falak felületén kialakuló nyomásmaximumot viszont, egy hangolt rezonáns rendszerrel, a magunk előnyére fordíthatjuk.
Igen. A hang a lemezeken hajlító munkát végez, így energiájának egy része hővé alakul.
Tudsz más előnyt?

[bege]

A falak közelében a hullám térfogatsebessége nagyon alacsony, a falon nullára csökken. Az állóhullámokat viszont ott lehet hatásosan csillapítani, ahol a térfogatsebességük nagy, vagyis félúton a két fal között. Ettől persze újabb állóhullámok alakulnak ki a falak és a félúton elhelyezett akadály között, amelyeket aztán a falak közti 1/4, ill. 3/4 távolságokon lehet megfékezni.
A kazettás mennyezet is sokat javít az akusztikán. A hossz- és keresztirányú hullámokat fékezi, a padló és a mennyezet között pedig diffúzorként viselkedik.
Alacsony frekvenciákról volt szó! A falak felületén kialakuló nyomásmaximumot viszont, egy hangolt rezonáns rendszerrel, a magunk előnyére fordíthatjuk.

[fdsa]

Igen, a beton az jó!
Csak hogy szobaakusztikáról volt szó! Az itt fellépő modulusok csillapítására vonatkozott a kérdés. Nem gondolom, hogy bármely szigetelőanyag, csillapítóanyag, hatásos lenne.

A falak közelében a hullám térfogatsebessége nagyon alacsony, a falon nullára csökken. Az állóhullámokat viszont ott lehet hatásosan csillapítani, ahol a térfogatsebességük nagy, vagyis félúton a két fal között. Ettől persze újabb állóhullámok alakulnak ki a falak és a félúton elhelyezett akadály között, amelyeket aztán a falak közti 1/4, ill. 3/4 távolságokon lehet megfékezni.
A kazettás mennyezet is sokat javít az akusztikán. A hossz- és keresztirányú hullámokat fékezi, a padló és a mennyezet között pedig diffúzorként viselkedik.

[bege]

Célszerű megkülönböztetni a szigetelés és csillapítás fogalmakat.
 
20 Hz-en nagyjából reménytelen csillapítani, de szerencsére a lakószobák méretéből fakadóan magasabb frekvenciájú hullámok adódnak. A szokványos elnyelési megoldások inkább 100 Hz felett hatékonyak, a basszus tartományban a membrános megoldásokkal lehet jó eredményeket elérni, akár egészen szűk sávban is.
Pont erre gondoltam én is. Ez vonatkozik, a szigetelő/csillapító kérdésre is. A laprezonátorok, működhetnek ha a kívánt nyereséghez van elég felület.

[Luxor Audio]

Igen, a beton az jó!
Csak hogy szobaakusztikáról volt szó! Az itt fellépő modulusok csillapítására vonatkozott a kérdés. Nem gondolom, hogy bármely szigetelőanyag, csillapítóanyag, hatásos lenne.

Célszerű megkülönböztetni a szigetelés és csillapítás fogalmakat.
 
20 Hz-en nagyjából reménytelen csillapítani, de szerencsére a lakószobák méretéből fakadóan magasabb frekvenciájú hullámok adódnak. A szokványos elnyelési megoldások inkább 100 Hz felett hatékonyak, a basszus tartományban a membrános megoldásokkal lehet jó eredményeket elérni, akár egészen szűk sávban is.

[bege]

Beton?Igen, a beton az jó! Csak hogy szobaakusztikáról volt szó! Az itt fellépő modulusok csillapítására vonatkozott a kérdés. Nem gondolom, hogy bármely szigetelőanyag, csillapítóanyag, hatásos lenne.

[Luxor Audio]

Van egyáltalán olyan szigetelőanyag, ami kisfrekvencián hatásos?
Beton?

[Luxor Audio]

Miért, szoktunk beszélgetni egyéb módokon is. Mindig megkérdeztél, ha épp elakadás volt. De nem fecsegni akarok. Azt fenntartom, hogy a hangszórók, hát finoman fogalmazva, nem jók. Ennek ellenére prózában bármit le lehet írni.
Annál azért sokkal több probléma merült fel, mint ahányszor megkérdeztelek. :-) 
 
A hiányolást az ezen hozzászólásodban is bemutatott hozzáállásodra gondoltam. Lehet szidalmazni a világ összes hangszóróját, biztosan mindnek van problémája, nekem mégis ez a legsikerültebb dobozom, pedig sokkal komolyabb (drágább) hangszórókkal építettem eddig szinte minden esetben.

[PLászló]

Már kimondottan hiányoztál! :-)
Miért, szoktunk beszélgetni egyéb módokon is. Mindig megkérdeztél, ha épp elakadás volt. De nem fecsegni akarok. Azt fenntartom, hogy a hangszórók, hát finoman fogalmazva, nem jók. Ennek ellenére prózában bármit le lehet írni.

[Vendég]

Van egyáltalán olyan szigetelőanyag, ami kisfrekvencián hatásos?
Van, ha hullámhossznyi vastagságban építed be. Most akkor képzeld el a 20Hz-es csillapítót Na ezért egy intenzíven kutatott téma az akusztikus zajcsökkentés.

[Vendég]

És ez a lényeg. Ha ebbe a pontba helyezem a bal fülemet, akkor a jobb fülem helyén már nem igaz.
 
Az aktív zajcsökkentéssel ez a baj: a mikrofon helyén, egy pontban működik, csak a mikrofontól nem fér oda a fülünk. A fülünk helyén már esetleg 3 dB-lel magasabb hangnyomás is érzékelhető egyes frekvenciákon, mint zajcsökkentés nélkül.

Na és persze abban az esetben ha a zajcsökkentést fülvédőbe építik, akkor ilyen probléma gyakorlatilag nincsen.