Komolyzenei ajánló

[chord]

OFF:
 
Ha Neked Milánó, a Scala és Olaszország volt miniszterelnöke nem függ össze, akkor kissé kupáld Magad, tanácsolom alássan.
 
Vagy irány a bálnás topik...
 
ON:


 
Így csökken a klublétszám 5 -ről 4 -re.
Mondtam, hogy angol jellegű lesz...

[lehoako]

Én értem chord-ot, Berlusconinak nem sok keresnivalója van azért itt, két gondolatmenet, és már a bálnák kihalásánál fogunk tartani.


 
OFF:
 
Ha Neked Milánó, a Scala és Olaszország volt miniszterelnöke nem függ össze, akkor kissé kupáld Magad, tanácsolom alássan.
 
Vagy irány a bálnás topik...
 
ON:

[Vendég]

.
 
Tegnapelőtt Viottinak ezt:
 

 
a lemezét hallgattam.
Viotti Mozart kortársa volt (mindössze egy évvel született korábban), és korai darabjain nála is érződik Haydn hatása. Főleg vonósnégyesein, amiket pont ezért kevésbé tartanak számon. Violin concertoiban (összesen 29) azonban számottevőt alkotott (olyannyira, hogy még Beethoven zenéjére is komoly hatást gyakorolt), amik közül ezen a lemezen -a legismertebb No. 22 helyett- a No. 8, No. 11, No. 12 hangzik el.
Kár, hogy Viottitól is mindössze csak ez az egy lemezem van, de igyekszem bepótolni a hiányosságokat.
 
.

[gyuszmo]

Én értem chord-ot, Berlusconinak nem sok keresnivalója van azért itt, két gondolatmenet, és már a bálnák kihalásánál fogunk tartani.

[Vendég]

Most komolyan...ez a komolyzenei ajánlótok...? " />


 
Most komolyan .........., nyissunk egy másik topikot, ahol nem csak ajánlani, hanem beszélgetni is lehet a komolyzenéről, illetve az azt érintő kérdésekről, mert olyan nagy ezen a fórumon a komolyzene-rajongók tábora, hogy képes lenne két topik is megélni? Főleg annak tükrében, hogy ezt a topikot majd egy évig szinte csak én tartottam a felszínen.
 
.

[chord]

Most komolyan...ez a komolyzenei ajánlótok...? !36_7_11.gif

[lehoako]

.
 
Lázár György: EPILÓGUS
 
 
Ugye emlékeznek még arra, hogy Plácido Domingo Budapesten kezett rázott Orbán Viktorral és Schmitt Pállal, majd Szőcs Géza államtitkár 2010 decemberében bejelentette, hogy a 2011–12-es évadban színre kerül Los Angelesben Erkel Bánk bánja. ...


 
Ha rosszmájú olvasó kommentálná, azt gondolná, hogy a szokásos kettős beszéd csap le újra. Szegény Schmitt Sánta Kutya Pál és baráti társasága Hazánk és Honfitársaink teljes hitelvesztését érte el.
 
Dudamelt viszont bevette a Scala. Milano nincs is messze. Ott a ZENE számít, akár Berlusconi, akár akárki a főnök. Arra viszont biztos vigyáz, hogy fentiekkel se közös fotón ne szerepeljen, se kezet ne fogjon. Azért van egy határ, aquila non captat muscas.

[istvan01]

A produkció teljes költségvetése 400 millió forintra ($2,3millió) volt beállítva, ebből 200 millió az állami garancia, támogatás.
Csak összehasonlítás képen a világ legnagyobb operaháza, MET költségvetése $267.2 millió 2010-ben, ez évadonként 200 előadásra elegendő, átlag $1,34millió előadásonként.
 
Mekkora blamázs a magyar államnak, okok sejthetők. Arról meg ne is beszéljünk, itthon egy-egy előadás mekkora költségű az Operában, mekkora támogatás van hozzá, az elmúlt egy év művész és egyéb létszám leépítését (több mint 300 fő) ne is emlegessük.
http://cimkezes.origo.hu/cimkek/bank-ba ... E1nk+b%E1n

[Vendég]

.
 
Lázár György: EPILÓGUS
 
 
Ugye emlékeznek még arra, hogy Plácido Domingo Budapesten kezett rázott Orbán Viktorral és Schmitt Pállal, majd Szőcs Géza államtitkár 2010 decemberében bejelentette, hogy a 2011–12-es évadban színre kerül Los Angelesben Erkel Bánk bánja. Magony Zsolt azonnal munkához látott, a Megakoncert producere hónapokig tárgyalt az amerikaiakkal. Cikkek jelentek meg arról, hogy már „átvették a produkciót”, megtörtént a szereposztás, a jelmezek vázlatai is elkészültek, Londonban stábértekezletet tartottak, az előadások időpontját is kitűzték, a jegyek is hamarosan kaphatóak lesznek. A kormány 200 millió forintot biztosított az előadásra, és maga Plácido Domingo fogja vezényelni az Erkel-művet. A szerződés aláírására ugyan még nem került sor, de a tárgyalások végső fázisba jutottak, és a Los Angeles-i konzulátus 2011. június 24-én fogadást rendezett, ahol Bokor Balázs főkonzul és Magony Zsolt együtt jelentette be az évad szenzációját – Kaliforniában bemutatásra kerül Erkel Bánk bánja!
 
Néhány héttel később a Los Angeles-i Opera sajtónyilatkozatot jelentetett meg, nem lesz Bánk bán-bemutató, az nem is szerepelt a 2011–12-es szezon programjában. Augusztus 10-én pedig Elekes Botond államtitkári kabinetfőnök kijelentette, hogy Magonynak semmiféle megbízása nem volt arra, hogy a Bán bán ügyében tárgyaljon. Megkérdeztem a Los Angeles-i Operát is, hogy esetleg ők bízták-e meg Magonyt, hogy tárgyaljon a magyar féllel? Christopher Koelsch igazgató azt írta nekem, hogy nekik nincs hivatalos partneri szerződésük sem Magonnyal, sem a Megakoncerttel. Szemere Katalin a Népszabadság szalagcímében tette fel a nyílvánvaló kérdést: Kinek a partnere a Megakoncert?
 
A Nemzeti Erőforrás Minisztériuma új tervvel állt elő, miszerint a bemutatóra egy évvel később, a 2012–13-as évadban kerülhet sor. Augusztus végén háromtagú kormányküldöttséget menesztettek az Egyesült Államokba, Igric György, a minisztérium megbízottja, egyben a Filharmónia Budapest Kft. igazgatója, Elekes Botond és Széll Ágnes, a Filharmónia menedzsere kelt útra. Igric elmondta, hogy a misszóra azért volt szükség, „hogy első kézből ismerjem meg a Los Angeles-i Operaház vezetőinek az elképzeléseit és a szándékait az előadásról. Sok mindent újra kell tárgyalni.” Miután a küldöttség visszaosont Budapestre, egyetlen szóval sem kommentálták, hogy mire jutottak.
 
Néhány hete a Los Angeles-i Opera meghirdette a 2012–13-as évadot, hat új operabemutatójuk lesz, a Bánk bán nincs közöttük. Gary Murphy-től, az opera sajtóreferensétől megtudom, hogy tavaly decemberben levelet kaptak a Filharmónia Budapesttől, abban a magyar fél tudatta velük, hogy a Bánk bán amerikai bemutatója jelenleg nem időszerű. A gazdasági válságra hivatkoztak.
 
http://www.youtube.com/watch?v=O9w919lh5sw
 
Forrás: ÉS
 
.

[chord]

Egy igazi 'új szél' a régizenében: Graindelavoix.
Lemezeik: mint amikor követ dobnak a nyugodt vízbe...
Nagyon rövid idő alatt iskolateremtők lettek.
 
Hihetetlenül jók.
 



 

[istvan01]

Facebook-os ismerősöm szerint, aki már látta élőben a MET La Traviata Marina Poplavskaya helyett Natalie Dessai és Matthew Polenzani főszerepben, nem éri el a Netrebko-Villazón féle Salzburg 2005-ös előadás élményét, színvonalát, azonos a rendezés és színpad. A 2005-ös előadásra pozitív hatással volt Netrebko és Villazon csaknem szerelmi-szakmai kapcsolata.
MET HD La Traviata ápr. 14-én.
 
http://www.youtube.com/watch?v=u9JyY8v4iLQ
 
http://www.youtube.com/watch?v=JDriBd2d ... ure=relmfu
 
 
 
 

[chord]

Aki unja a sok agyalást,
annak egy különlegesség:
 



 

 
A 19. szám a lemezen.
Egy igen régi Folia dallam; M.F. hangja itt egészen hihetetlen; valami olyat behoz a szobába, hogy utána percekig lebeg valami finom 'szövet' a levegőben.
Hifis szempontból: az énekhang dinamikája páratlanul jó.

[chord]

Csak egy megjegyzés, mielőtt még Werckmeistert és J.S.Bachot a nagy égi inkvizíció elé küldenénk, amiért kisiklatták az isteni harmóniát.
Az ő alapskála reformjuk nélkül nem születhettek volna meg a klasszicizmus illetve a romantika, valamint a későbbi korok igazi nagyzenekari művei.
 


 
Ez valóban tény.
Erről nyilván értelmetlen vitát nyitni, de az lényeg, hogy régizene-kedvelői szempontból a 'későbbi korok igazi nagyzenekari művei' már a 'törés' után semmit igazán fontosat nem tartalmaztak...
Azért írtam kicsit kisarkítva, nehogy a kívülálló esetleg elkönyvelje, hogy a reneszánsz-barokk-klasszika-romantika az egy fejlődési vonal a zenében. Inkább csak egy idővonal.
Hangsúlyozom, (bta -nak esetleg ) hogy régizene-kedvelői szempontból.

[Vendég]

Na persze, semmi mást...


 
Az ilyen jellegű semmitmondó, ám annál rosszindulatúbb hozzászólásoktól ments meg uram minket!
 
chord fórumtársunk sehol nem állította, hogy semmi mást.
Ha nem önkényesen, a lényeget direkt lehagyva vágta volna el a mondatot, akkor az ön idézetében is látszana, hogy a 'Wohltemperiertes Klavier' -t az új skálabeosztással kapcsolatban említette meg, és erre vonatkozott a megjegyzés, hogy ezt hagyta az utókorra.

.................. A. Werckmeister és J.S.Bach.
Utóbbi a 'Wohltemperiertes Klavier' -t hagyta az utókorra, mint az új skálabeosztás trailer -jét ...............


Ugye, mennyivel másként fest ez így?
 
.

[Vendég]

Utóbbi a 'Wohltemperiertes Klavier' -t hagyta az utókorra
Na persze, semmi mást...

[Vendég]

Kicsit pontosabban:
..............


 
Csak egy megjegyzés, mielőtt még Werckmeistert és J.S.Bachot a nagy égi inkvizíció elé küldenénk, amiért kisiklatták az isteni harmóniát.
Az ő alapskála reformjuk nélkül nem születhettek volna meg a klasszicizmus illetve a romantika, valamint a későbbi korok igazi nagyzenekari művei.
 
.

[Vendég]

.
 
A Metropolitan Opera 2012/2013 évadának mozi közvetítései:
 
2012. október 13. .......... – Donizetti: Szerelmi bájital
2012. október 27. .......... – Verdi: Otello
2012. november 10. . .. .. – Thomas Adés: A vihar
2012. december 1. ..... .. – Mozart: Titusz kegyelme
2012. december 8. ..... .. – Verdi: Álarcosbál
2012. december 15. .. ... – Verdi: Aida
2013. január 5. ............. – Berlioz: A trójaiak
2013. január 19. ........... – Donizetti: Stuart Mária
2013. február 16. ...... ... – Verdi: Rigoletto
2013. március 2. ...... ... – Wagner: Parsifal
2013. március 16. .. ..... – Zandonai: Francesca da Rimini
2013. április 27. ...... .... – Händel: Julius Caesar
 
.

[chord]

A filmben, az egységes hangolás -hogy egy bibliai hasonlattal éljek- úgy jelenik meg, mint az eredendő bűn. Amikor az ember megteremtette az egységes hangolást (evett a tudás fájának gyümölcséből), és ezzel be akart hatolni az istenek zenéjének birodalmába, akkor azzal elvesztette az ártatlanságát. Ehhez az elvesztett ártatlansághoz kellene a film szerint visszatérnünk azzal, hogy elfelejtjük az egységes hangolást, és a sokféle hangnemet.
 
.


 
Kicsit pontosabban:
(Aki a lemezajánlatokra vár, az lazán ugorja ezt át.)
A helyzet egy kicsit más, ill. bonyolultabb.
Itt pont hogy nem 'eredendő bűnről' van szó, hanem egy pontosan behatárolt, nem túl régi zenei-teoretikus reformról, amit emberek előre megfontolt szándékkal tettek. Számunkra két lényeges figura: A. Werckmeister és J.S.Bach.
Utóbbi a 'Wohltemperiertes Klavier' -t hagyta az utókorra, mint az új skálabeosztás trailer -jét - a mai napig szenvednek vele a zongoristák, nekünk, a hallgatóknak meg ezerrel nyomták a kiadók.
Az 'istenek zenéje' pedig nem egy elvont idealisztikus hasonlat, hanem ilyen összefüggésben a Bach -ig tartó régizenét jelenti, amely a reformok nélkül is nagyon élő volt.
A lényeg elhangzik a filmben: azért, hogy sokkal több akkordot/hangnemet nyerjünk, kicsit megigazítjuk (temperáljuk) a régen használt alapskála hang/akkordkiosztásait.
A lényeg filozófiai jellegű, vagyis nem arról van szó, hogy én vagy akár egy képzett zenész kihalljuk ezt a kis trükköt - mivel néhol a kiigazítás igen csekély - hanem arról, hogy az egész rendszer egy kisiklatott, eltekert harmóniára épül, a 'Werckmeister Harmóniákra".
A 'visszaigazítást' valójában pici részeiben sokan elkezdték kb. a '80 -as években, Harnoncourt volt, aki rendszerbe foglalt néhány problémát és megoldást; nyilván nem igazi visszaigazítás, nem is lehet; nem tért vissza a Pithagorasz -i hangoláshoz, (nagyon sokféle hangolási rendszer kialakult már a régizenében is) de bevezette a köztudatba a 'period instument', 'a=415Hz', a 'pure tuning', 'Early Music' kifejezéseket meg egy csomó hasonló dolgot.
Aztán a többiek követték, pár iskolateremtő előadó meg addig is úgy játszott...
Mivel ez egybeesett egy hihetetlenül jó és erős generáció tanításával/felnövekvésével, az 'új stílus' teret nyert, és elképesztő színvonalú/sokaságú felvétel jelent meg.

[gyuszmo]

A filmben, az egységes hangolás -hogy egy bibliai hasonlattal éljek- úgy jelenik meg, mint az eredendő bűn. Amikor az ember megteremtette az egységes hangolást (evett a tudás fájának gyümölcséből), és ezzel be akart hatolni az istenek zenéjének birodalmába, akkor azzal elvesztette az ártatlanságát. Ehhez az elvesztett ártatlansághoz kellene a film szerint visszatérnünk azzal, hogy elfelejtjük az egységes hangolást, és a sokféle hangnemet.
 
.


 
Na ennek neki esek még egyszer, köszönöm.

[chord]

Talán korábban már tettem be Trabacit (akitől sajnos egyetlen lemezem sincs), de ha nem, akkor most pótolom:
 


Ezt a lemezt feltétlen ajánlom:
 

Trabaci és a Consonance Stravagante: annak idején egy 'renitens elhajlás' volt; merész újítás, máig is gyönyörű, különleges, furcsa ívű harmóniákkal.
 
A youtube -on nem találom az eredeti billenzyűs verziót, de a dallam ez: (egy szintén jó lemezről)
 
Consonanze Stravaganti
 
Nagyon furcsa, nagyon finom.

[Vendég]

Én ezt nem értem.


 
A filmben, az egységes hangolás -hogy egy bibliai hasonlattal éljek- úgy jelenik meg, mint az eredendő bűn. Amikor az ember megteremtette az egységes hangolást (evett a tudás fájának gyümölcséből), és ezzel be akart hatolni az istenek zenéjének birodalmába, akkor azzal elvesztette az ártatlanságát. Ehhez az elvesztett ártatlansághoz kellene a film szerint visszatérnünk azzal, hogy elfelejtjük az egységes hangolást, és a sokféle hangnemet.
 
.

[chord]

Az a Patricia Petibon lemez nagyon jó.
Meg a zenekar, meg Andrea Marcon, aki zseniális csembalista.

[chord]

Kozena: gyönyörű hang.
Egy nagyon jó lemez:
 

 
Furcsa élőben ezen a videón látni - nagy a kontraszt a Bach kantátás videóval...
Szerencsére a hangja ugyanaz.
 
Rögtön az első szám: Vitali -


 
Nagy hangerőn (is): elképesztő

[Vendég]

...egy NŐ, a nő szépsége nem attól lesz tetsző hogy elmagyarázzák, ha magyarázni kell akkor ott baj van.


 
Azért vannak rafinált szépségek, meg ízlések és pofonok. A "komolyzene" is ilyen...

[Vendég]

.
 


Emmy-díjas a BFZ-ről szóló film
 
A Budapesti Fesztiválzenekart bemutató A Joyous Sound (Egy örömteli hang) című alkotás a művészeti eseményekről szóló televíziós munkák között nyerte el a New York-i területi Emmy-díjat.





A BFZ április 4-i közleménye szerint a Julie Cohen rendezte film a Budapesti Fesztiválzenekar életéről, mindennapjairól, a próbákról, a koncertekre való felkészülésről, a lemezfelvételekről, a turnékról és a Lincoln Center-beli fellépéseikről számol be. Az A Joyous Sound: Maestro Ivan Fischer and the Budapest Festival Orchestra című összeállítást, amely a New Yorkot és környékét lefedő Thirteen/WNET közszolgálati csatorna számára készült, a hosszabb lélegzetű művészeti műsorok kategóriájában díjazták a vasárnap éjjel tartott New York-i díjátadón.








Forrás:
fidelio.hu 
.