Kábelezzünk

szétom

Egy használt kábel már nem sokat változik , legfeljebb másként viselkedik az adott közegben . Autónál más a helyzet , ott ismert a magyarázat .

Nem értek egyet ezzel, és a tapasztalatok sem erre utalnak......de ettől színes az élet. Persze ez a tényeken nem változtat....nekem van igazam

opel123

A forrasztás hatása az tényleg nem kitaláció. A Note Vz kábelre a P dugók helyett használt WBT next gen került és forrasztás után rosszul lettem a hangtól. 1 teljes nap kellett amire rendbe jött és jobb is lett.

Régen bejáratott kábel megbolygatva szintén tud rövid ideig rosszul szólni. Így jártam a Note Sp ezüst hangfalkábellel. Egy rövid út meg egy kis tekergetés után majdnem elsírtam magam amikor bekötöttem. A volt tulaj nyugtatott, hogy 8-10 óra múlva minden rendben lesz...és tényleg úgy lett.

A Note ezüst kábeleibe nagyon bele lehet szeretni. Nehéz jó áron szerezni, sőt egyáltalán szerezni használtan, de ha egyszer megvan, az ember nem nagyon adja el, csak ha feljebb lép. Lejjebb a Vx-ről volt egy vélemény. Igen az ezüst Note ilyen. A Vz-re ez hatványozottan vonatkozik. Hatalmas felbontás és leheletfinom selymes magasak,óriási tér. Első hallásra olyan élethűen suhogó cintányérok szólaltak meg hogy a gyomromban valami furcsa bizsergés indult el. Nem vicc, ez az az érzés amit nagyon ritkán él át az ember. Kívánom mindenkinek ezt, minél többször.

Most sikerül talán 2 sztereo méter Vx-et szerezni belső kábelnek meg összekötőnek a korrektor elé. Szerencse kell az ilyen fogáshoz. Riadólánc, ha felkerül valamelyik listára vagy hirdetési oldalra.
Egy dologban biztos lehet az ember, ha gond van a hanggal a rendszerben és van benn Note ezüst kábel, akkor nem a kábelt kell cserélni.
Teljesen elfogult vagyok velük kapcsolatban, ez gondolom látszik.

A forrasztás bejáratódását poén szinten kezeltem mindig.
Úgy látom van, aki komolyan veszi

Van. Elég sokan, mert van jelentősége a dolognak.

Nem lehet az, hogy a "bejáratódás" nem más, mint a megszokás?

Nem .

Nem lehet az, hogy a "bejáratódás" nem más, mint a megszokás?

Elnézés, hogy megszólalok de olyan nincs, hogy vettem bejáratott kábelt meg dugót ezeknek az alkatrészeknek mindig az adott rendszert kell megszokniuk/ bejárodniuk. Ez olyan mint a z autó kijön 2. bömös a gyárból az egyiket egy 80éves papa járatja be a másikat egy 30 éves ember mind a kettő ugyan úgy készült el de a végeredmény mégis egy lomha BMW és egy virgonc erőmű lesz.

Egy használt kábel már nem sokat változik , legfeljebb másként viselkedik az adott közegben . Autónál más a helyzet , ott ismert a magyarázat .

szétom

Szerintem itt is van bőven 10-es nagyságrend.

Elnézés, hogy megszólalok de olyan nincs, hogy vettem bejáratott kábelt meg dugót ezeknek az alkatrészeknek mindig az adott rendszert kell megszokniuk/ bejárodniuk. Ez olyan mint a z autó kijön 2. bömös a gyárból az egyiket egy 80éves papa járatja be a másikat egy 30 éves ember mind a kettő ugyan úgy készült el de a végeredmény mégis egy lomha BMW és egy virgonc erőmű lesz.

Kicsit neurotikusnak érezlek, kicsit, úgy beszélsz, mintha gyermekkorodban megtámadott volna egy nagy radír . Nem tagadom, volt rá példa. jesus.gif

Sajnos, a kábelkérdés valóban sokszor hangszínszabályozás, ugyanakkor a kábelgyáraknak sem fáj a felhasználók túlnyomó többségének ilyenfajta "erdőbe vivése", ők a szorgalmas hifizgetők keresgéléséből, hifis karrierjéből, útkereséseiből élnek meg. Sok helyen pedig, ahol nem életekre, évtizedekre választanak/kényszerülnek az emberek ugyanott lakni, hanem (talán NJ megerősít) költöznek a meló után, gipszkarton-hidegpadló-alacsony belmagasság-sok üveg-konstellációjú lakásokba, inkább bevállalnak egy itt-ott színező és burjánzó kábelt, mint mi, akik tologatunk, lakástextilezünk, könyvespolcozunk, akusztikai elemezünk, átrendezünk, mérünk, elhúzunk és visszatolunk. Tudom, hogy nem alternatívája a jó akusztikának semmi, csak nagyon sokba kerül, elköltözéskor pedig nyilván nem vihetjük magunkkal.

Az akusztika feljavítása egyáltalán nem drága, ha komplett rendszerben gondolkodunk, de ezt nem itt fogjuk megvitatni.

... A rossz hangsugárzó elhelyezés teljesen zsákutcába viheti a mélyhangok megítélését. De mivel nem ücsöröghetünk többen egyszerre ugyanazon a helyen, emiatt is változik a mélyhang minőség, valamint a sztereo térérzet megítélése. Nem egyszerű dolog ez, és öreg hiba statisztikailag következtetni (pl.tízből kilencen búgni hallották a Dynót)olyasmire, ami nem megfelelő installálás következménye, és egyaránt hat az összes tesztben résztvevőre.

A közelmúltban saját rendszerben volt alkalmam összevetni az Audio Note csúcs réz és egyik csúcs ezüst ICjét. Nem tudom, hogy a "gyorsaság", melyet a hangok tekintetében a fülünkkel hallunk, korrelál-e az anyag Siemensben mért vezetőképességével (azért gyanítom, hogy igen), és, hogy bizonoys frekiken ez mennyire milyen, mert úgy tudom, nem lineáris tulajdonság egyáltalán, vagyis nem minden freki megy ugyanolyan gyorsan, pl. pont a "mélyek" mennek sokkal gyorsabban az ezüstben, mint a rézben.

Egy szó, mint 100, ekvivalens, jól bemelegített rendszerben, mindennapos használatban évek óta járt kábelekkel a különbség a mélyekben (is) elképesztő volt. Alapvetően az említett Dyno-búgás miatt írom, hogy a réz (Lexus) mélye laaaaaasssaaaaaabb, kent, már-már búgós volt, az ezüst (Vx) mélye száraz, textúrált, gyors, mikrodinamikája is elképesztő volt, (pont a gyorsasága miatt kevesebbnek is tűnt, de részleteiben jóval többet mutatott, csak közben nem csapkodták egy gumikalapáccsal a dobhártyámat noch dazu), szinte meg lehetett mondani, hogy a nagybőgős csajszi milyen márkájú gyantát használ.

... És itt talán lehet a topic alaptémájához is kapcsolódni (és ezzel elkerülni a radírt), mivel ezt az akusztikai problémát néhányan hangszínszabályzónak képzelt kábelekkel próbálják ellensúlyozni, olyan pénzeket nem kímélve, amiknek töredékéből fel lehetne javítani a környezetet.

Kicsit neurotikusnak érezlek, kicsit, úgy beszélsz, mintha gyermekkorodban megtámadott volna egy nagy radír .

Poént félretéve, alapvető szabályok mellőzése esetén (csak otthoni meghallgatás és bejáratott, bemelegített komponensek lácba tétele esetén érdemes vásárolni, nem érdemes ejtőernyő nélkül leugrani pl. az Eiffel-torony tetejéről (vagy a Tour de Montparnasse-ról, egyikről nagyobbat lehet esni, mint a másikról), stb.) sajnos a posteriori már bottal üthetjük a siker hűlt helyét.

Sajnos, a kábelkérdés valóban sokszor hangszínszabályozás, ugyanakkor a kábelgyáraknak sem fáj a felhasználók túlnyomó többségének ilyenfajta "erdőbe vivése", ők a szorgalmas hifizgetők keresgéléséből, hifis karrierjéből, útkereséseiből élnek meg. Sok helyen pedig, ahol nem életekre, évtizedekre választanak/kényszerülnek az emberek ugyanott lakni, hanem (talán NJ megerősít) költöznek a meló után, gipszkarton-hidegpadló-alacsony belmagasság-sok üveg-konstellációjú lakásokba, inkább bevállalnak egy itt-ott színező és burjánzó kábelt, mint mi, akik tologatunk, lakástextilezünk, könyvespolcozunk, akusztikai elemezünk, átrendezünk, mérünk, elhúzunk és visszatolunk. Tudom, hogy nem alternatívája a jó akusztikának semmi, csak nagyon sokba kerül, elköltözéskor pedig nyilván nem vihetjük magunkkal.

A rossz hangsugárzó elhelyezés teljesen zsákutcába viheti a mélyhangok megítélését. De mivel nem ücsöröghetünk többen egyszerre ugyanazon a helyen, emiatt is változik a mélyhang minőség, valamint a sztereo térérzet megítélése. Nem egyszerű dolog ez, és öreg hiba statisztikailag következtetni (pl.tízből kilencen búgni hallották a Dynót)olyasmire, ami nem megfelelő installálás következménye, és egyaránt hat az összes tesztben résztvevőre.

Ez az egyik vesszőlovam. Tudok olyan szaktársról, aki napokig vadászott fórumos véleményekre egy bizonyos hangdobozzal kapcsolatosan és a basszusát az ott közöltek alapján osztályozta, majd otthoni meghallgatás nélkül (mert ugye így mulat a magyar) belecsapott a vásárlásba, ami sajnos egy csúnya csalódással végződött (konkrétan nem voltak értékelhető mélyhangok az általa ad hoc meghatározott elhelyezésben), semmi előrelépést nem ért el a korábbi dobozhoz képest. Még mindig nagyon kevesen veszik tudomásul, hogy a basszusok mennyisége erősen akusztikai kérdés, márpedig az átlagos zenehallgató szoba igen problémás ilyen szempontból (is), elképesztő körülményekkel találkoztam néha sokmilliós rendszereknél is. A basszusok minősége inkább a hangsugárzón múlik, csak hát ennek véleményezése már nem olyan egyszerű. És itt talán lehet a topic alaptémájához is kapcsolódni (és ezzel elkerülni a radírt), mivel ezt az akusztikai problémát néhányan hangszínszabályzónak képzelt kábelekkel próbálják ellensúlyozni, olyan pénzeket nem kímélve, amiknek töredékéből fel lehetne javítani a környezetet.

Vendég

A posztok és reposztok erőfeszítései közepette érdemes megjegyezni, hogy az említett bejáratódás jelenségének, akárcsak a cryonizálásnak megalapozott tudományos háttere van a (fémes) vezetők rácsszerkezetében bekövetkező változások vonatkozásában.
Vigyázz, mert én nem magyarázni, hanem érteni szeretném! Nyilvánvaló, hogy van kapcsolat, de a tudományosságot ebből inkább hagyjuk ki, mert könnyen úgy járhatunk, mint az egyszeri tudós a bolhaugratásos kísérletével:
"Miután az összes lábát kitéptem, megsüketült"
A mélyfagyasztás bizonyítékként is értelmezhető pozitív elváltozásokkal jár, csak ebből nem szabadna általánosítani.
A rézdrót kristályszerkezete az évtizedek során inkább elöregszik, "repedezik", mintsem javulgat. Mégsem romlik a hangja, hanem inkább egyre jobb lesz. (Kivéve, ha szulfatizálódik a felülete, de az már tisztán kémia.) Miféle fizikai változások mennek végbe egy 20 évig a fészerben tárolt litze szálainak kristályrácsában 3 nap alatt, milliamper nagyságrendű áram hatására? Újrabejáratás közben ugyanis oda-vissza változik a tónusa, miközben a felbontása elképesztő mértékben javul. (Helyesebben szólva, a sufniból előhúzott drót felbontása volt meglepően gyenge... Vajon mi történhetett a kristályszerkezettel a fészerben?:-)

Egyetértünk ismét, ha kissé másként is fogalmazunk.

Van itt még egy érdekes jelenség. Mostanában sok meghallgatást, demózást vezénylek le. Az esetek 80 %-ában a 2. műsorszám jobban tetszik a hallgatónak, függetlenül attól, hogy az elsőhöz képest mit cserélek mire (vagy egyáltalán cserélek-e bármit is). Ez is azt bizonyítja számomra, hogy időre van szüksége a hallgatónak megszokni a környezetet, a zenét, a hangzást, lenyugodni a zenehallgatás szintjére és csak utána kezdi el igazán élvezni. Továbbá nagyon kevesen rendelkeznek olyan mélyen eltárolt hangzási referenciával, amihez képest bárhol, bármikor tudnak véleményt alkotni. A túlnyomó többség a legutolsó élményhez tud csak viszonyítani, tehát az így született vélemény erősen ingatag lábakon áll és durván befolyásolható.

Ez így van.
Emiatt is mondogatom hosszú évek óta, hogy ha mán muszáj izibe tesztelni, akkor az először hallgatott zenei részletet meg kell isméteni, és csak aztán hallgatni a másik tesztalanyt. Ily módon az előszöri hallgatás a többedszeritől eltérő élménye nem befolyásolja (annyira) a figyelést.
Sajnos az is általános, hogy a kedvelt zenéken a több információ (ami persze lehet ám mindenféle apró torzítás is)jobban tetszik, a nem kedvelt zenén meg fordítva, a semleges hozzáállású zenén meg kevésbé hallhatóak a különbségek. A rossz hangsugárzó elhelyezés teljesen zsákutcába viheti a mélyhangok megítélését. De mivel nem ücsöröghetünk többen egyszerre ugyanazon a helyen, emiatt is változik a mélyhang minőség, valamint a sztereo térérzet megítélése. Nem egyszerű dolog ez, és öreg hiba statisztikailag következtetni (pl.tízből kilencen búgni hallották a Dynót)olyasmire, ami nem megfelelő installálás következménye, és egyaránt hat az összes tesztben résztvevőre.

A posztok és reposztok erőfeszítései közepette érdemes megjegyezni, hogy az említett bejáratódás jelenségének, akárcsak a cryonizálásnak megalapozott tudományos háttere van a (fémes) vezetők rácsszerkezetében bekövetkező változások vonatkozásában. Simítás… talán a legjobb szó amit a kristályszerkezetel szemben ezek az eljárások ‘elkövetnek’. A cryo kezelés ~-320°F inert nitrogén gáz közegének több órás tartamhatása, és eredményének hosszútávú stabilitása könnyebben értelmezhető, mint a bejáratódás alatti (változatos frekvenciájú, amplitudójú és időtartamú jelekkel pozitív előjelű hőhatással kísért stresszelés) anyag rácspontjaiban elhelyezkedő atomok szabadsági fokaiban bekövetkező változások eredményének, azaz idővel instabilitásuknak, megfigyelt reverzibilitásuknak a kapcsolatok oldások után.

A dolgok, a jelenségek léteznek, szép kis fizikájuk és kémiájuk van, mellőzve a sok “szerintemet” és “úgy gondolomot”… aki jobban belemélyed, akár meg is értheti, ám a kérdés inkább az, hogy a tesztrendszerek tartamkísérletein kívül valós élethelyzetekben, értsd. otthoni zenehallgatásban hogyan és milyen mértékben érhetőek tetten (mikor hol és milyen észlelhető hangzásbeli előnyök illetve hátrányok jelentkeznek). Nekünk ezek a lényeges momentumok, és mivel pro és kontra erősen heterogének a tapasztalatok, mindenkinek saját magának kell aktuális rendszer(ek)ben tapasztalatokat szereznie és döntenie. Miről is? Arról, hogy foglalkozik e ezzel az egészzel, avagy nem, és nem a jelenségek realitásáról (azt ugyanis már nem szabadna megkérdőjelezni).

Én, aki kevés tapasztalattal rendelkezem rendszerépítés terén, nem tudok még olyan kinyilatkoztatásokat tenni, mint jó'néhány előttem szóló, széleskörű tapasztalatok birtokában. Nekem még igyekeznem kell ‘beleaprítani' azt a bizonyosat, csak azt tudom mondani, amit korábban a sztereo erősítők topicban: a direkt bekötés, legyen az forrasztás, hideg krimpelés, vagy szorító csavarozás, gyengébb minőségű aljzatokkal ellátott készülékek és csatlakozókkal ellátott kábelek esetén szignifikánsabb javulást mutat, mint a már minőségi szerelvényekkel rendelkezők esetén.

Hogy példákkal is illusztráljam. Pár száz wattos atmasphere OTL csöves blokkok nagy soundlabs panelsugárzókkal alkotott párosa kaplan, alphacore goertz illetve anticables… pejoratíve forintos kábelekkel hajtva csúcs hangot prudukál(t)ak, míg hasonló árkategóriában értsd. pl. pipedreams line array és VTL siegfried kombó esetén hallottam az ellenkezőjét is, ahol kubala sosna elation és nordost valhalla közreműködése kellett a sikerhez. Namostakkor csúcs rendszerekben mindig szignifikáns javulás hallható csúcs minőségű (és/vagy árú!) kábelekkel, vagy vannak kivételek?? Hogyne lennének kivételek, én megkockáztatom azt az üdvözítő egyensúlyt miszerint fifty fifty!!
>

Vendég

Akkor jól tetted, hogy ki merted próbálni azt a Siltech-et!

Ja, abba bele is vágtam, de "sajnos" nálam vendégeskedik egy Siltech spx 20-as tápkábel, vmint Crystal Copper ic és hangfalkábel is. 36_2_18.gif Rádöbbentettek, hogy a rendszeremben sokkal több a tartalék, mint a bukszában.

Teljesen egyetértek, azzal a minimális szubjektív pontosítással, hogy a "bemelegedési idő" a posztodban valószínűleg "D" osztályra vonatkozik...

Érdekes következtetés tekintettel arra a tényre, hogy D osztályú tapasztalataim a legsoványabbak HiFi erősítők terén, gyakorlatilag kimerülnek 3 típusban. A szó szerint értendő bemelegedési idő nyilván alacsonyabb a D osztálynál, mivel nagyobb hatásfokuk miatt kisebb a "fűtendő", hőleadásra használt tömeg (pl. hűtőborda).

Igen, ezek IS lényeges tényezők, mint ahogy hivatkoztam is erre pszichoakusztika címszó alatt, de éppen ezért írtam azt is, hogy a változás iránya és mértéke akkor is hasonlatos volt, ha én nem voltam a folyamat része, tehát a bedug-bekapcs-belehallgat és a hosszú órákkal később újra belehallgat között nem voltam ott.
Az 1-2 óra max. melegedési időt a különböző nagyméretű és pl. A osztályban fortyogó erősítők miatt írtam.

Tehát többnyire teljesen egyetértek, csak ezek mellett is van még valami más.

OFF

A föld az Is-Is birodalma, nem a Vagy-Vagy-é. Ezenkívül nem CSAK "vízszintes", de "függőleges" összefüggések is vannak/lehetnek. (faló, a témában ajánlom Thorwald Dethlefsen könyveit, ha minden igaz, érdekes lehet számodra is)

ON

Egyetértünk ismét, ha kissé másként is fogalmazunk.

Van itt még egy érdekes jelenség. Mostanában sok meghallgatást, demózást vezénylek le. Az esetek 80 %-ában a 2. műsorszám jobban tetszik a hallgatónak, függetlenül attól, hogy az elsőhöz képest mit cserélek mire (vagy egyáltalán cserélek-e bármit is). Ez is azt bizonyítja számomra, hogy időre van szüksége a hallgatónak megszokni a környezetet, a zenét, a hangzást, lenyugodni a zenehallgatás szintjére és csak utána kezdi el igazán élvezni. Továbbá nagyon kevesen rendelkeznek olyan mélyen eltárolt hangzási referenciával, amihez képest bárhol, bármikor tudnak véleményt alkotni. A túlnyomó többség a legutolsó élményhez tud csak viszonyítani, tehát az így született vélemény erősen ingatag lábakon áll és durván befolyásolható.

A könyvajánlást köszönöm, utána nézek. Az egy dimenziós világ számomra sem élhető.

Engem nem érdekel se a minőség, se a mennyiség, csak azt akarom, hogy jó legyen és sok! De még hogy!

Sok érdekes témát érintettél.

Tapasztalatom szerint ...
...tehát nekünk is rá kell állnunk a zenehallgatós, vagy éppen hifizős üzemmódra, hangulatra.

Igen, ezek IS lényeges tényezők, mint ahogy hivatkoztam is erre pszichoakusztika címszó alatt, de éppen ezért írtam azt is, hogy a változás iránya és mértéke akkor is hasonlatos volt, ha én nem voltam a folyamat része, tehát a bedug-bekapcs-belehallgat és a hosszú órákkal később újra belehallgat között nem voltam ott.
Az 1-2 óra max. melegedési időt a különböző nagyméretű és pl. A osztályban fortyogó erősítők miatt írtam.

Tehát többnyire teljesen egyetértek, csak ezek mellett is van még valami más.

OFF

A föld az Is-Is birodalma, nem a Vagy-Vagy-é. Ezenkívül nem CSAK "vízszintes", de "függőleges" összefüggések is vannak/lehetnek. (faló, a témában ajánlom Thorwald Dethlefsen könyveit, ha minden igaz, érdekes lehet számodra is)

ON

Szerintem ne csatit cserélj, hallgass meg egy Siltech Stockholm-ot és nem lesz kérdés a csatlakozó cseréje. Ezt csak azért merem ajánlani, mert erről megvan a saját tapasztalatom. Sőt, olyan kábeleket is sikerült a közelmúltban meghallgatnom, hogy ezek után fel sem merül bennem, hogy komponenst cseréljek!

Akkor jól tetted, hogy ki merted próbálni azt a Siltech-et!

Sok érdekes témát érintettél. Mindre nem reagálnék itt, mert ki leszünk vágva innen is offolásért, de azért néhányra igen...
...

A készülékek melegedése is hasonló téma. A hőegyensúly néhány perc alatt beáll, ez önmagában nem indokolná az 1-2 órás bemelegedési időt. Azt gondolom, itt szintén fontos az emberi faktor, tehát nekünk is rá kell állnunk a zenehallgatós, vagy éppen hifizős üzemmódra, hangulatra.

Teljesen egyetértek, azzal a minimális szubjektív pontosítással, hogy a "bemelegedési idő" a posztodban valószínűleg "D" osztályra vonatkozik, nekem "A"-val a "néhány perc"-től különböző, mind hőmérsékletben, mind hangzásban megnyilvánuló különbségek vannak.

Valóban, nemcsak a bemelegedés, hanem a hozzászokás és az előző hangélményekkel és ismert felvételekkel való összehasonlítás is időbe kerül.

Vendég

Na, tessék, most elbizonytalanítottatok
Digit kábelnek ilyent használok:

Furutech FX-Alpha-Ag, Kácsás ródiumozott érintkezős csatikkal.
Van esetleg értelme csatit cserélnem?

Szerintem ne csatit cserélj, hallgass meg egy Siltech Stockholm-ot és nem lesz kérdés a csatlakozó cseréje. Ezt csak azért merem ajánlani, mert erről megvan a saját tapasztalatom. Sőt, olyan kábeleket is sikerült a közelmúltban meghallgatnom, hogy ezek után fel sem merül bennem, hogy komponenst cseréljek!

Nekem fogalmam sincs, hogy mi ez a bejáródás dolog, sem elméletben, sem gyakorlatban.

Azért is nem tudom, mert sokszor jártam már úgy, hogy az aktuális rendszer nem akarta hozni a szokásos (élvezeti és hangminőség)szintet, aztán eltelt néhány óra vagy nap és újra összeállt. Volt, hogy pl. egy nagytakarítás miatt szét lett kapva (kábelezés), vagy akár ki a polcból-vissza a polcba és utána hosszabb ideig csak kerestem, de nem találtam a lenyűgözés faktort. Egy-egy ilyen szétszed-összerak alkalom után 10-es nagyságrendű (sic!) idő telt el, mire újra olyan volt, függetlenül attól, hogy a "visszajóságulás" közben ott voltam, vagy otthagytam a rendszert magában. A pszichoakusztikai tényezőt sem szem elől tévesztve, nagyjából korrelált ez a nagyságrendnyi idő az emlegetett forrasztás, összeszerelés bejáratási idejével, s ezzel korántsem akarom azt mondani, hogy nincs olyan, hogy bejáródás, mindenesetre érdekes egybeesése ez az idő intervallumoknak. A bemelegedési idők is érdekesen alakultak, mert elvileg 1-2 óra szinte minden eszköznek elegendő lehet az üzemi hőfok eléréséhez, ennek ellenére tapasztalatom szerint nem ritkán 1-2 nap is eltelt a bekapcsolt állapotban, hogy elérte a szokásos maximumot az adott hangreprodukáló rendszer. A fentieket figyelembe véve, nehezen megállapítható, hogy a hangsugárzók hangszóróinak (illetve azok tekercseinek) bemelegedése mennyire fontos, mert ha a teljesen "forró" - értsd több napja kikapcsolás nélküli állapotban lévő - lánc végén hangsugárzót cseréltem, szintén órák kellettek ahhoz, hogy Igazán magukhoz térjenek. Na de közben ugye kábel széthúzás-összedugás történt, így ki tudja. Mindenesetre nem túl öko hozzáállás, de alacsonyabb fogyasztású (nyugalmi) készülékeknél eszembe sem jut(na) kikapcsolni őket.

Természetesen nem olyan extrém esetet írtam le, ahol a "hallgathatatlanból" változott lenyűgözővé a hang néhány óra vagy nap után, de azért szignifikáns, nem csak audiofülek által hallható változás volt majd mindig tetten érhető.

Sok érdekes témát érintettél. Mindre nem reagálnék itt, mert ki leszünk vágva innen is offolásért, de azért néhányra igen...

Tapasztalatom szerint a korábban járatott készülékekből, kábelekből összeállított új rendszernek szüksége egy összeszokási, újrajáratási időre. Ez igaz a takarítás miatt szétszerelt és újra összeállított rendszerre is. Többek között ezért nincs sok értelme a 2 perces gyorsteszteknek, AB hasonlítgatásoknak. Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy nem csak a készülékeknek, de a hallgatónak is szüksége van kis időre, mire rááll a füle az új hangzásra. Addig csak alapvető tonális különbségeket fogunk észlelni, amik néha elhamarkodott, téves következtetésekre késztetnek. Tegnap több helyszínen is kütyüztünk, készülékeket cserélgettünk Kalmival és bizony - némi szerénytelenséggel élve - a gyakorlottnak mondható fülünknek is kellett néhány perc, hogy reális véleményre jusson.

A készülékek melegedése is hasonló téma. A hőegyensúly néhány perc alatt beáll, ez önmagában nem indokolná az 1-2 órás bemelegedési időt. Azt gondolom, itt szintén fontos az emberi faktor, tehát nekünk is rá kell állnunk a zenehallgatós, vagy éppen hifizős üzemmódra, hangulatra.

Nekem fogalmam sincs, hogy mi ez a bejáródás dolog, sem elméletben, sem gyakorlatban.
....

Engem nem érdekel se a minőség, se a mennyiség, csak azt akarom, hogy jó legyen és sok! :readytoeat:

Igen, ez a széthúzom-összedugom-téma is érdekes, én is megtapasztalom, a komponensek bemelegedését meg ("A"-osztályú erősítővel súlyosbítva) plánehogy de nagyon, plusz KÉT nagyságrend. Tizenhatos számrendszerben!

Van rendszer, amelynek a felbontása feltárja ezt a hangzáskülönbséget, és van, amelyiké nem.

Gyanítom, hogy akik szkeptikusan állnak a most tárgyalt nagyobb kérdéskörhöz, nem olyan rendszerrel rendelkeznek, ami ezt lehetővé teszi. Természetesen a muzikalitás sokkkal fontosabb, mint a kütyüzgetés, mert persze, az megöli a zenét. De még hogy!

Nekem fogalmam sincs, hogy mi ez a bejáródás dolog, sem elméletben, sem gyakorlatban.
Volt, hogy pl. egy nagytakarítás miatt szét lett kapva (kábelezés), vagy akár ki a polcból-vissza a polcba és utána hosszabb ideig csak kerestem, de nem találtam a lenyűgözés faktort. Egy-egy ilyen szétszed-összerak alkalom után 10-es nagyságrendű (sic!) idő telt el, mire újra olyan volt, függetlenül attól, hogy a "visszajóságulás" közben ott voltam, vagy otthagytam a rendszert magában.

Természetesen nem olyan extrém esetet írtam le, ahol a "hallgathatatlanból" változott lenyűgözővé a hang néhány óra vagy nap után, de azért szignifikáns, nem csak audiofülek által hallható változás volt majd mindig tetten érhető.

Szerintem pedig pont most írtad le elméletben és gyakorlatban is!

Vendég

http://www.youtube.com/watch?v=F_1qohgrD2Y

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.