Komolyzenei ajánló

De hogy mutassak egy izgalmas crossovert visszafelé, itt egy lemez, amina Balanescu Quartett Kraftweret (!) játszik, zseniálisan. No itt már nyomon követhető az egymásra hatás!
Igazad van! Ez egy igen-igen jó lemez!

És itt egy olyan példa, ahol az autentikus cigány népzene találkozik a jazzel, itt van Balogh Kálmán és a Gypsy Cimbalom Band közös lemeze David Muray-val. Vérbeli jazz, számomra ez a crossover valódi példája, mert itt a két műfaj teljességgel összeolvad! Mellesleg brutálisan jól szól! :kiraly:

De hogy mutassak egy izgalmas crossovert visszafelé, itt egy lemez, amin a Balanescu Quartett - ami egy klasszikus vonósnégyes - Kraftwerket (!) játszik, zseniálisan. No itt már nyomon követhető az egymásra hatás!

Mit hívtok crossovernek?
Amikor a komolyzene és valamilyen más zene (jazz, pop, rock) kölcsönösen hat a másikra

Számomra a valódi crossover lényege épp a kölcsönhatás, tehát nem csak az egyszerű feldolgozás.
A diszkó-borzalmak meg a hegedűs macák (bár ők legalább dekoratívak) egyszerű átiratok, a népszerű komolyzenei melódiákat eljátszák modern hangszerekkel, modernizált hangzással.
Ha az átirat műfajából valami jópofát akartok hallani, akkor ajánlom nektek a Brian Setzer Orchestra "Wolfgang's Big Night Out" lemezét. Klasszikusok swingben, bár aki ismeri Brian Setzert annak ezt nem kell magyarázni. A lényeg, hogy nagyon színvonalas feldolgozás, de egy percig sem titkolja, hogy poénnak szánták, és tele van zenei gag-ekkel!
Mindezt már a borítóval is jelzik!

Na, ezt találtam a neten, ez jobb, mint amit saját észből próbáltam kiokoskodni:

Ehhez annyit hozzátennék, hogy klasszikusan képzett művészek nem biztos, hogy tudnak jazz-t játszani, vagy másik műfajt. Mások a műfaji fókuszok. Eszter esetében pont ezt érzem, hogy egy nagyon jó klasszikus művészről van szó, de a jazz-zenében valahogy nem az igazi.

Vendég

ha a fordítást nézzük, keresztváltót jelent :kiraly:
Szerintem a műfajok közötti kalandozásokra (átfedésekre) gondolnak...

Vendég

ha a fordítást nézzük, keresztváltót jelent :kiraly:

Nem kötekedésként, inkább "önvallomás", hogy a "crossover" zenét nem csak a komolyzenei topicokban nem szeretem.Számomra a katasztrófa a "Klasszikusok popritmusban"(Stars on 45?)-el kezdődött.
A rosszizlés megalapozója, a műfajtalanság, az esztétikai bizonytalanság megalapozójának tartotta, és tartom ma is.
Persze H.E. művészetét csak villanásokból ismerem, nem szeretnék nyilatkozni ily kis ismeretség után róla.

A crossovert alapvetően én sem szeretem, de ez még éppen belefér nálam, azaz határeset. Mivel szeretem a jazzt is, ezért ha kis kalandozások vannak, ha igényes, meghallgatom. Jaques Lussiert pedig kifejezetten szeretem.

Mit hívtok crossovernek?

Nem kötekedésként, inkább "önvallomás", hogy a "crossover" zenét nem csak a komolyzenei topicokban nem szeretem.Számomra a katasztrófa a "Klasszikusok popritmusban"(Stars on 45?)-el kezdődött.
A rosszizlés megalapozója, a műfajtalanság, az esztétikai bizonytalanság megalapozójának tartotta, és tartom ma is.
Persze H.E. művészetét csak villanásokból ismerem, nem szeretnék nyilatkozni ily kis ismeretség után róla.

A crossovert alapvetően én sem szeretem, de ez még éppen belefér nálam, azaz határeset. Mivel szeretem a jazzt is, ezért ha kis kalandozások vannak, ha igényes, meghallgatom. Jaques Lussiert pedig kifejezetten szeretem.

JL nekem is az egyik kedvencem, mivel én szinte egyáltalán nem hallgatok komoly zenét JL és Nigel Kennedy tud csak némi klasszikust becsempészni a hallgatnivalóim közé. NL-t is először a könynedebb/jazzesebb/világzenésebb oldaláról ismertem meg, aztán hallottam az ő közreműködésével a 4 évszakot és akkor csodálkoztam rá, hogy mekkora különbség is lehet az előadásmódok között. Azóta elég sok felvételét hallgattam meg; nekem az ő stílusa nagyon tetszik, de itt megálltam, nem mentem tovább (nem is tudom merre kellene).

Nem kötekedésként, inkább "önvallomás", hogy a "crossover" zenét nem csak a komolyzenei topicokban nem szeretem.
Számomra a katasztrófa a "Klasszikusok popritmusban"(Stars on 45?)-el kezdődött.
A rosszizlés megalapozója, a műfajtalanság, az esztétikai bizonytalanság megalapozójának tartotta, és tartom ma is.
Persze H.E. művészetét csak villanásokból ismerem, nem szeretnék nyilatkozni ily kis ismeretség után róla.

OFF. Nézted tegnap este Horgas Esztert és Al di Meolát az m1-en?
Sajnos lemaradtam róla. Milyen volt?

A Carmen elóadáson 5 évvel ezelőtt ott voltam az Arénában, ami csalódás volt, de ez nem a zenének, hanem a környezetnek, hangosításnak szólt. Horgas Esztertől 5 lemezem van, tehát alapvetően szeretem, igazn nem túl gyakran hallgatom. Ez a -mondjuk így - II. Carmen már nem egy komplex mű volt, hanem válogatás. és átiratok a két szerző darabjaiból, lemezeiből. Nekem tetszett.

Ha már komolyzenei topic :kiraly: és Carmen, akkor Scsedrinnek van egy nagyon jó feldolgozása ebből az operából.
Eddig csak klf. Melógyija (Melodia) lemezeken láttam; sajnos a prés minőség is különféle volt.

De ajánlom!

Vendég

Részben örököltem, részben rágyúrtam! :kiraly:

megdolgoztál érte, gondolom.
A méretemért?
Részben örököltem, részben rágyúrtam! :kiraly:
De ne OFFoljunk itt tovább!

Vendég

megdolgoztál érte, gondolom.

egykori énektanárom a mutálás után könyörgött, hogy hagy csináljon tenoristát belőlem
most elképzeltem...

Méretem megvan... :kiraly:
Amúgy ez kivételesen nem vicc, de már elmúlt.

Vendég

egykori énektanárom a mutálás után könyörgött, hogy hagy csináljon tenoristát belőlem
most elképzeltem... :kiraly:

a jazz-szaxofonosok szeretik felvenni a fuvolát, mert az olyan könnyűnek látszik. Amikor aztán meg kéne fújni, hirtelen meglepődnek, hogy ez nem is annyira könnyű.
Nekem mondod? Szülőként mennyi gyakorlást hallgattam szerinted?
Amúgy - ha nem lett volna nyilvánvaló - imádom a zenét és tisztelem a jó zenészeket!
Sőt, egykori énektanárom a mutálás után könyörgött, hogy hagy csináljon tenoristát belőlem, de nem hagytam.
Szerencsére, mert iskolatársam, aki minden létező énekversenyt megnyert, és mindenki a lábai előtt hevert, ma éneklő pincér egy ismert belvárosi étteremben :kiraly:

Egyébként a hangszeres témafonalat itt folytathatjuk:

Hangszerek

A témához még csak annyit, hogy ha körülnézünk a szimfonikus zenekarokban, csaknem ugyanannyi férfi fuvolistát látunk, mint nőt. Sőt, a legnagyobb fuvolisták (klasszikus vonalon is) férfiak.

Néhány szakon ugye második hangszert is fel kell venni, és mondjuk a jazz-szaxofonosok szeretik felvenni a fuvolát, mert az olyan könnyűnek látszik. Amikor aztán meg kéne fújni, hirtelen meglepődnek, hogy ez nem is annyira könnyű.
Csak összehasonlításképp, a fuvola kb. annyi levegőt "fogyaszt el", mint egy tuba. A különbség csak annyi, hogy a fuvolánál sok levegő megy kvázi "veszendőbe" (hangszeren kívülre).

Ez OFF volt ám :kiraly:

Csak a fuvola nem férfihangszer, asszem Ian Anderson és Török Ádám is csak szégyenükben lettek rockzenészek, hogy a többi dobolós meg gitárolós srác (billentyűs határeset) ne röhögjön rajtuk :kiraly:
Hát ez jó nagy hülyeség

Hú vazzee, most látom az avatarod...

Csak a fuvola nem férfihangszer, asszem Ian Anderson és Török Ádám is csak szégyenükben lettek rockzenészek, hogy a többi dobolós meg gitárolós srác (billentyűs határeset) ne röhögjön rajtuk :kiraly:
Hát ez jó nagy hülyeség

Úgyhogy óvatosan a hangszerválasztással ....
Ez talán a tanár, vagy az iskola hibája lehetett, nem?

Nem, a tanárát imádta, nélküle még az elején abbahagyta volna.
Csak a fuvola nem férfihangszer, asszem Ian Anderson és Török Ádám is csak szégyenükben lettek rockzenészek, hogy a többi dobolós meg gitárolós srác (billentyűs határeset) ne röhögjön rajtuk :kiraly:

A fiam már negyedikes volt fuvola szakon.Fantasztikusan muzikális, az évfolyamelsők közt volt, de soha nem tudták igazán felkelteni az érdeklődését a hangszer iránt.
Végül úgy megutálta, hogy ma már más hangszeren sem hajlandó tovább tanulni.
Úgyhogy óvatosan a hangszerválasztással ....

És miért nem váltott hamarabb hangszert? Négy év sok idő...

10 éves a kiscsaj, fellépett a zeneiskola karácsonyi műsorán is, az aleman-nal. Ezt az évet még végigviszi a furulyán, aztán ötödiktől ha van hely jöhet a fuvola. Nagyon lekkes szerencsére.
Az pont jó kor! Én 9 évesen váltottam furulyáról.
A lelkesedés a lényeg, máshogy nem is lehet :kiraly:

A fiam már negyedikes volt fuvola szakon.
Fantasztikusan muzikális, az évfolyamelsők közt volt, de soha nem tudták igazán felkelteni az érdeklődését a hangszer iránt.
Végül úgy megutálta, hogy ma már más hangszeren sem hajlandó tovább tanulni.
Úgyhogy óvatosan a hangszerválasztással ....

A Pulcinella már-már annyira "zenei", hogy szinte nem is Sztravinszki... :kiraly:
Ez annyira nem meglepő, mivel az olasz Pergolesi XVIII. századbeli darabjainak motívumait dolgozta át táncjátékká.

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.