Komolyzenei ajánló

[Vendég]

.
 
 
 


Szokolay Sándor Tél végi tavaszváró című műve kapta az idén az Artisjus-díjat
 
 
.

[Vendég]

Ha valaki nem látta volna a MÜPÁ-ban az (egyébként az élő zene varázsával együtt is kicsit félresikerült) változatot, esetleg balgaként nem vette meg a Naive-kiadásban az operát, akkor az sürgősen pótolja be szerdán a Mezzón az Örjöngő Lóránt (Orlando Furioso) eddig legjobb interpretációját (Spinosival, Jarousskyval (megbetegedett, Budapesten nem ő énekelt), Lemieux-vel, stb.). Délután 5-kor kezdődik.

[Vendég]

Ha valaki nem látta volna a MÜPÁ-ban az (egyébként az élő zene varázsával együtt is kicsit félresikerült) változatot, esetleg balgaként nem vette meg a Naive-kiadásban az operát, akkor az sürgősen pótolja be szerdán a Mezzón az Örjöngő Lóránt (Orlando Furioso) eddig legjobb interpretációját (Spinosival, Jarousskyval (megbetegedett, Budapesten nem ő énekelt), Lemieux-vel, stb.). Délután 5-kor kezdődik.

[Vendég]

.
 
 
 

Idén nem lesz a Hősök-terén BFZ koncert

A Budapesti Fesztiválzenekar ebben az évben nem tudja megrendezni hagyományos, júniusi, ingyenes, szabadtéri hangversenyét a Hősök-terén.
 
A bejelentés hátterében a támogatáscsökkenés és külső társrendező hiánya áll, így a zenekar - bármennyire szeretné is - saját erejéből képtelen megrendezni a koncertet, ........................... . Ezeknek a hangversenyeknek 1991 óta a Budapesti Búcsú adott keretet, a költségeket a főváros és a zenekar közösen viselték.
 
Bővebben: itt
 
 
.

[Vendég]

Egy kolléganőmtől kapom az értesítéseket emailben. Gondoltam, megosztom.
"Rossini igen ritkán hallható operáját, az Armidat adja ma este a Bartók 19 órai kezdettel.
Az Armida Rossini kevésbé ismert (komoly) oldalát mutatja (opera seria). A szakirodalom ezt az operát Rossini egyik legjobb művének tekinti (szerintem is brilliánsak az opera seria-i, bár az én kedvencen inkább a Tancredi, talán egyszer erről is írok majd). Az Armida igen ritkán fordul elő színpadon, mert 6 kiváló tenor szükséges hozzá, szerencsére az első felvonásban megölt tenorszereplő az opera második részében másik szerepben újra "felhasználható", tehát a megoldás az szokott lenni, hogy két szerepet is énekelnek a tenorok.
A ma este hallható előadás különlegessége, hogy a Metropolitan össze tudott szedni 6 alkalmas tenort (J.D. Florez nincs köztük!?!).
Az opera cselekménye a keresztes hadjáratok idején játszódik. Damaszkusz királya (Idraote) "beveti titkos fegyverét", a szépséges boszorkányt (Armida) a Jeruzsálemet ostromló frank kereszteslovagok ellen. A cselszövés folyamán azonban Armida szerelmes lesz Rinaldoba, a frankok vezetőjébe. Rinaldot bajtársai ráébresztik a cselszövésre. Rinaldo elhagyja Armidát, akit a szerelem és a bosszúállás vágya kínoz, és végül a bosszútól lángolva elvágtat sárkányvonta harciszekerén.
A bonyolult és fordulatokkal teli cselekmény összefoglalása és képek a Met előadásáról: http://www.mr3-bartok.hu/content/view/9155/55/
 
Szereposztás:
Renée Fleming (Armida - szoprán): http://www.youtube.com/watch?v=fL-xVZDpp-Q
Ínyenceknek egy alternatíva: Armida bosszúért lángolva távozik (Cristina Deutekom előadásában)


Lawrence Brownlee (Rinaldo - tenor):
Fleming és Brownlee kettőse az első felvonás fináléjában: http://www.youtube.com/watch?v=39r_1_6j ... re=related
John Osborn (Goffredo - tenor):


Ínyenceknek egy alternatíva Raul Gimenez ebben a szerepben (a tempó rossz, de a hangja remek):


 
Barry Banks (Carlo - tenor): http://www.youtube.com/watch?v=aqq0eZT8uHY
Kobie van Rensburg (Ubaldo - bariton),
 
Antonino Siragusa (Gernando - tenor), jelenet Fleminggel http://www.youtube.com/watch?v=8Z2l0Qi7V1w,
Eustazio - Yegishe Manucharyan (tenor),
Idraote - Peter Volpe (tenor),
Astarotte - David Crawford (basszus),
Vezényel: Riccardo Frizza, km: a Metropolitan Operaház Zenekara és Énekkara (karig: Donald Palumbo"

[akvapark]

Viszont holnap:

[Vendég]

.
 
 

Megzenésítették A walesi bárdokat


 


Karl Jenkins walesi zeneszerző Arany János balladája nyomán készült művének ősbemutatójára június 21-én kerül sor a Müpában. A koncert fővédnöke maga Károly herceg.
 




"A ballada kortárs zeneszerző általi megzenésítésének ötlete Irinyi Lászlótól származik, aki a
Concert Masters International Ltd.Karl Jenkinsre, a walesi származású brit zeneszerzőre esett, akinek műveit világszerte nagy sikerrel játsszák az Egyesült Királyságtól Európán és Ázsián át egészen az USA-ig. Amolyan élő klasszikus ő, aki ma is szülőföldjén él Cardiff közelében. Jenkinst olyannyira megérintette Arany allegorikus balladája (amit Zollman Péter fordított le angolra), hogy azonnal elfogadta a felkérést." 

Bővebben: Itt
 
.


.

[Vendég]

.
 
 


MET-es operaelőadások moziban 2011/2012-es évad:
 
A szombat délutáni rádióközvetítések mellett jövőre is folytatódik az egész világon népszerű HD-vetítések sorozata. Az immáron Magyarország több városában (Budapesten, Kecskeméten és Szegeden) is látható élő moziadások során jövőre az alábbi darabokat láthatják az érdeklődők: Boleyn Anna (október 15.), Don Giovanni (október 29.), Siegfried (november 5.), Satyagraha (november 19.), Rodelinda (december 3.), Faust (december 10.), The Enchanted Island (január 21.), Az istenek alkonya (február 11.), Ernani (február 25.), Manon (április 7.) és Traviata (április 14.).



Erről, és még sok más érdekességről, pl. a MET 2011-2012-es szezonjának 7 újdonságáról bővebben itt.
 
 
.

[Vendég]

Nem egészen ide tartozik, de nem találtam jobb helyet neki:
Néhány hónapja megnyílt Pécsen a Tudásközpont, és a régi megyei könyvtár, és kisebb könyvtári központ zenei anyagai felköltöztek a negyedik emeletre. A CD-k és LP-k többsége kinn van a polcokon, lehet mazsolázgatni (akár a katalógusból is), aztán elkérni a könyvtárostól, ami megtetszett. A helyszínen is hallgathatók, nem is rossz körülmények között: az ember bámul ki az ablakon a hegyoldalra, és a technika is rendben van. Pioneer PD-S sorozatú CD-játszók, 500-astól felfelé, 300-as Sennheiser fülesek, a sarokban régi NAD lemezjátszó, mögötte egy Heybrook HB1-es pihen. És ami legjobb: 10 kiadvány kölcsönözhető egy hetes határidővel egyszerre. Annak is érdemes benézni, aki csak erre jár, mert van napijegy.

[Vendég]

.
 
 

Magyarországot köszönti a Bad Kissingen-i nyári fesztivál
 
A klasszikus zene kiválóságai lépnek föl június 17. és július 17. között az észak-bajorországi Bad Kissingen fürdővárosban tartott rendezvényen.


Bővebben: itt
 
.

[Robici]

Gustav Mahler születésének 150. évfordulójára készült oldal: Mahler150.com
 
Sok hallgatható tartalommal és az előadásokról szavazni is lehet, sajnos a kiadók közötti tökéletes együttműködés most sem valósult meg, hiszen az EMI láthatóan teljesen kimaradt a buliból...

[Robici]

Én mostanában a Vivaldi-életmű sorozat darabjaival élvezkedem, a Naive kiadásában. Elég jól össze vannak válogatva az előadók, és néha egészen új oldaláról is hallom a mestert. Most éppen a kétlemezes cselló- és a háromlemezes hegedűversenyeket cserélgetem a lejátszóban.
Vivaldi nálam még fekete folt. Nagyon kevés művét ismerem. De például ez nagyon tetszik:

[Robici]

Lehet, egyedül leszek a leírtakkal de ha minőségében nem is hangulatában nagyon megfogtak a "régi" 80-as évekbeli izraeli filharmónikusok által előadott zeneművek EMI, DG kiadásban. Ne adj isten Itzhak Perlmannal a szólista szerepben!
Ezeket nem ismerem. Én a Denon felvételeivel voltam így egy időben, de volt velük nagy meglepetés (pl. Pires-Mozart zongoraszonáták) és nagy csalódás is (Eliahu Inbal Mahler-szimfóniái talán a 3. kivételével).

[Vendég]

Én mostanában a Vivaldi-életmű sorozat darabjaival élvezkedem, a Naive kiadásában. Elég jól össze vannak válogatva az előadók, és néha egészen új oldaláról is hallom a mestert. Most éppen a kétlemezes cselló- és a háromlemezes hegedűversenyeket cserélgetem a lejátszóban.

[suprnova]

Lehet, egyedül leszek a leírtakkal de ha minőségében nem is hangulatában nagyon megfogtak a "régi" 80-as évekbeli izraeli filharmónikusok által előadott zeneművek EMI, DG kiadásban. Ne adj isten Itzhak Perlmannal a szólista szerepben!

[Robici]

Nemrég jelent meg a Bartók Új Sorozat legújabb lemeze. Én valószínűleg a teljes sorozatot be fogom szerezni (annak ellenére, hogy nem minden felvételen tetszik teljes mértékben az előadás, de ez ízlés kérdése és elképzelhető, hogy később majd megtetszik). Ez a lemez viszont kétség kívül fantasztikus. Sikerült talán a lehető legjobb előadókat összeverbuválni a felvételre (a hegedűk szólamvezetői Kelemen Barnabás és Kokas Katalin, a csellóké Perényi Miklós, stb.). Igazi gondossággal kezelték Bartók legnagyobb művei közül ezeket is. A szólamok nagyon jók, olyan apró részleteket, motívumokat vettem észre a művekben, amiket eddig még soha. A tempók is tetszenek, bár én jobban kedvelem, ha például a Zene utolsó tételének végén a magyaros dallamot lassabban indítják, de hát egy lemez meghallgatásakor az ilyen előítéleteket félre kell tenni. A Divertimento és a Magyar képek előadása is kiváló, mindenképpen referencia-értékű felvételek születtek. A hangminőség pedig pazar, bár én csak a CD-réteget hallgatom.
 

[Robici]

Két felvétel, ami a közelmúltban nagyon megfogott:
 
Kocsis Zoltán és az NFZ Mozart-lemeze (kis g-moll és nagy g-moll szimfónia), amely a MÜPA első előadásán készült. Számomra mindkét előadás elsőrangú, soha nem hallottam még ilyen jó felvételeket ezekből a művekből. Érdekes, hogy bár Kocsis Bartók-tisztelete közismert és én is nagyon szeretem Bartók zenéjét, a Kocsis-vezényelte Bartók-felvételek valahogy nem nyerték el eddig a tetszésemet. Ellenben úgy tűnik, Mozartban nagyon egyezik az elvárásaimmal. Talán érdemes lenne vele több hasonló felvétel készíteni.
 
Marc Minkowski és a Les Musiciens du Louvre Mozart-lemeze (nagy g-moll és Jupiter szimfónia valamint egy balett az Idomeneóból) az Archiv (DGG) kiadásában. Minkowski értelmezése a nagy g-mollban jól érezhetően eltér Kocsiségól, de nem mondanám rosszabbnak, ízlés kérdése. A Jupiter-szimfónia viszont óriási élmény volt, szinte minden perce meglepetésekkel teli, de különösen a második és az utolsó tétele zseniális.
 
Én általában szeretem a historikusok felvételeit, Mozart esetében kifejezetten jobban tetszenek, mint a régi nagyok általában dagályos és vastag előadásai (kivétel talán Fricsay), de más szerzők esetén is tudnak újat mutatni és számomra etalon értékű felvételeket produkálni (pl. Herreweghe Bach-passiói, Immerseel Mozart-zongoraversenyei és Schubert-szimfóniái, Harnoncourt Schubert- és Haydn miséi, Richter Bach-felvételei stb.)

[Vendég]

én például az érzelmi tökélyeket, az egyediséget, a különlegességet szeretem
Nos, ez ez "érzelmi tökély" annyira felcsigázott, hogy várnék valami részletesebb kritikát is: miért, hogyan és miben volt "tökéletesebb" Potts. Arra is kiváncsi lennék, miféle egyediségre, miféle különlegességre gondolsz. Enélkül kénytelen vagyok azt hinni, hogy üres frázisokat puffogtatsz, a csakazértis ellentmondás érdekében.

[Robici]

Hétvégi program a Művészetek palotájában (11-12-13):
Giovanni Sollima: Népmesék gordonkára és zenekarra – a Mahler-ünnep felkérésére írt mű bemutatója
Mahler: VI. (a-moll, „Tragikus”) szimfónia
 
Budapesti Fesztiválzenekar/Fischer Iván
 
Ritkán jutok Budapestre hangversenyre, de ezt nem hagyhattam ki.

[Klaca]

Esetleg nem tudja valaki, hogy mit írt át Liszt azokban a Transzcendentális etűdjeiben, amelyek Paganini átiratokból születtek (S. 140), de amelyek nem a caprice-ok alapján íródtak? Ha jól rémlik, valami versenytémákat, de melyikeket?

[dörmögi]

Ajánló holnapra:
 
Andras Schiff Plays Beethoven At Disney Hall
Hear The Pianist in a Live Webcast Wednesday, 11 p.m. ET
 
http://www.npr.org/templates/story/stor ... =102395352

[Robici]

Beethoven sok mindenben különbözött már emberileg is a korábbi művészektől. Szerintem Mozart másfajta úton járt, másfajta zenét szerzett, ezért nem is igazán lehet összehasonlítani. Azonban az ő zenéjének is nagy mélysége és igazi súlya van (nemcsak a Requiemnek), csak épp másfajta úton jut kifejezésre. Én mostanában kezdtem igazán foglalkozni a zenéjével és egészen meglepődöm, hogy ez a zene egész más, mint aminek láttatni vagy látni szeretik. És épp emiatt zseniális.
 
Beethoven kortársai közül szerintem egyetlen ember van, aki viszont képes volt vele "lépést tartani", s ez: Schubert ("Hallott már vidám muzsikát? Én még soha."). De ő megint egy külön világ. Kellemes, dallamos zenéje engem néha Mozartéra emlékeztet, emiatt számomra Schubert egyáltalán nem tartozik a romantikusok közé, hanem ő a 4. nagy klasszicista. De a Wanderer-fantázia, a Halál és a lányka vonósnégyes vagy épp a Befejezetlen szimfónia (hogy csak egy párat említsek) már nyíltan a beethoveni "komoly súly" kategóriájába tartoznak, de ezeknek is sajátosan egyéni színezetük van. Egyszerre bohókás, szomorkás és vészesen komoly. Ezek hallgatásakor mindig elképeszt, hogy hogyan képes az emberi elme ilyen zenét kitalálni.
 
Beethovent én is nagyon szeretem, bár írt ő sekélyesebb műveket is, például a Hármasverseny, vagy a Csataszimfónia ilyenek. Ő inkább a variációnak nagymestere, nem árad belőle a dallamosság annyira, mint mondjuk Mozartból vagy Schubertből, ahol szinte nincs is idő felfogni a fantasztikus motívumokat, már jön a következő. Mozart viszont nem szeret variálni. De Beethoven ebben a legnagyobbak között van (számomra ketten vannak még ebben a tekintetben egyenrangúak vele: Bach és Bartók). Viszont itt egy érdekes idézet ezzel kapcsolatban Jean Cocteau-tól:
 
"Beethoven untat, amikor kibontja motívumait. Bach nem. Mert Beethoven a formát bontja ki, Bach a gondolatot. A legtöbben épp az ellenkezőjét hiszik - Beethoven azt mondja: Ezen a tollszáron új toll van - új toll van ezen a tollszáron - új a toll ezen a tollszáron. Vagy: grófnő, az ön szép szemei...
Bach ezt mondja: Ezen a tollszáron új toll van, hogy belemártsam a tintába és írjak vele, stb... Vagy: Grófnő az ön szép szemei a halálba kergetnek a szerelemtől, mert ez a szerelem, stb.
Ez kettőjük között a különbség."

[akvapark]

Beethoven személyes élete problémákkal teli......

Beethoven egy igazi kuriózum. Sem az előző, sem az őt követő zenei korszakba nem sorolható be. Egy, és megismételhetetlen. Minden arany, amihez hozzányúlt, nem úgy, mint Mozart esetében, aki szerintem- és most kövezzetek meg- aprópénzre váltotta a tehetségét. persze nem azt akarom mondani ezzel, hogy Mozart ne írt volna remekműveket, csak nála halászni kell hozzá, míg Beethoven szinte minden művének komoly súlya van. Mozarttól a rekviemet és a 40 - 41. szimfóniákat kedvelem, ezek már szinte Beethoveni nagyságba emeli, az operái közül pedig a Don Jovanni és a varázsfuvola a kedvencek.

Glenn Gould - és sokán mások - erről másként gondolkodnak.
 
 
De ez így szép, így jó! :lol!:

[Bíbor]

Beethoven személyes élete problémákkal teli......

Beethoven egy igazi kuriózum. Sem az előző, sem az őt követő zenei korszakba nem sorolható be. Egy, és megismételhetetlen. Minden arany, amihez hozzányúlt, nem úgy, mint Mozart esetében, aki szerintem- és most kövezzetek meg- aprópénzre váltotta a tehetségét........míg Beethoven szinte minden művének komoly súlya van.

Igen, a mai napig is méltatlan helyen van.
Hiszen Haydn és Mozart után a 3. nagy alakjának jelzik.
Szerintem méltatlanul, attól függetlenül, mind Haydn-t és Mozart-t is igen szivesen hallgatom. Mégis egy kicsit igazságtalannak érzem.
 

[Bíbor]

 
Beethoven személyes élete problémákkal teli.
Fiatalon, már 25 éves kora körül a süketség első jeleit észleli, amelynek hatására időnként az öngyilkosság gondolatával is foglalkozik
A századforduló környékén születtek legsötétebb művei, ekkor vált számára világossá, hogy a halláskárosodása visszafordíthatatlan folyamat. 1819-re teljesen megsüketül.
Képzeljük el, milyen tragédia ez egy zongoraművész - zeneszerző életében! Süketsége zárkózottá tette, csak társalgási füzeteinek segítségével tudott érintkezni a külvilággal. Hihetetlen belső hallása volt, csak ez tette lehetővé, hogy ne hagyja abba a komponálást.
 
Beethoven sokat betegeskedett, kiváltképp húszas éveinek közepétől, amikor is komoly hasfájásoktól kezdett szenvedni.
 
1826-ban egészségi állapota drasztikusan megromlott.
A következő évben bekövetkezett halálát májbetegségnek tulajdonítják, bár Beethoven halálának idejéből származó hajmintáin végzett modern kutatások azt mutatják, hogy ólommérgezés is hozzájárulhatott gyengélkedéseihez és idő előtt bekövetkezett halálához (az ólom szintje több mint 100-szorosan múlta felül a mai embereknél mért szintet). Az ólommérgezés forrásai az erősen szennyezett Duna vizéből származó hal, illetve a borok édesítésére használt ólom keverékek lehettek. Azonban az valószínűtlen, hogy ólommérgezés okozta volna süketségét, amit számos kutató szerint valamilyen immunrendszeri rendellenesség okozhatott, mint például a systemic lupus erythematosus. A haj elemzése nem mutatta ki higany jelenlétét, ami megerősíti azt a nézetet, mely szerint Beethoven nem szenvedett vérbajban (ezt ekkoriban ugyanis higanykészítményekkel kezelték). A bódítószerekre utaló jel hiánya arra enged következtetni, hogy Beethoven kerülte az ópiumtartalmú fájdalomcsillapítók használatát.
 
Beethoven halálának napjáig dolgozott. Befejezetlenül hagyott egy vonósötöst, a X. szimfónia vázlatait, két kánont, két vonósnégyest és a B-dúr vonósnégyes fináléját.
 
III. (Eroica) Szimfónia, 2. tétel
 
És az igazán kedvencem