Milyen zenét hallgatsz?

0-10 éves kor

Kisgyerekkorában ki milyen zenét hallgatott?
A "kisgyerekkor" korban mit takar?

Kisgyerekkorában ki milyen zenét hallgatott?
Anyámat.

Kisgyerekkorában ki milyen zenét hallgatott?

Ja,alább valaki hiányolta a blues megjelölését,legyen!
Hurrá, legalább most már mindegyik kapott szavazatot.

Vendég

Ja,alább valaki hiányolta a blues megjelölését,legyen!

Vendég

A "klasszikus" műfaj alatt azon korszak zenei irányzatát értem amelyet Haydn,Mozart és ide sorolnám Beethovent is,neve fémjelez leginkább.Tehát Vivaldi nem klasszikus,hanem barokk.Szerintem ezen kár is vitázni,mert akkor az összes zenetöri anyagot le kéne húzni a ...
Még1x mondom a "komoly/(komolytalan )könnyű"kategóriákat nem pártolom,de felcserélni a klasszikus,illetve szimfónikus besorolással ...

Ismer valaki olyan nyelvet a magyaron kívül, ahol létezik ez a két kifejezés, hogy "komoly" ill. "könnyű" zene?
Német nyelvterületen is létezik: E-Musik (ernste Musik=komoly zene); ill. U-Musik (unterhaltung=szórakoztató), de nevezik ezt "leichte Musik"-nak is.
Sőt, szerintem ezek a kifejezések valószínűleg a német változat szó szerinti fordításaként kerülhettek át a magyar nyelvbe...

Hozzászólás Szerző: **21st** » 2007.05.01., kedd 14:51

Én inkább ezt a köznyelvi "klasszikus zene" kifejezést pártolom, szemben a "komolyzenével".
A klasszikus szerintem is sokkal heytállóbb kifejezés.

Ismer valaki olyan nyelvet a magyaron kívül, ahol létezik ez a két kifejezés, hogy "komoly" ill. "könnyű" zene?

Hová sorolnád pl.: Vivaldi Toncsi Négy Évszakját(ez úgy is kötelező demóanyag hifistáskodóknak ).Mert ez ugye nem is szimfónikus mű,meg nem is klasszikus,viszont komolyzene.
Miért nem klasszikus?

Dokigyg gondolom csak a klasszikus zenei korszak (1730-1820) zenéire érti a "klasszikus zene" kifejezést.

Ld. Wikipedia

Viszont ez a kifejezés tágabb értelemben is használatos, vagyis a hagyományos európai műzenére értve, elkülönítve azt a népzenétől. Ebbe az átfogóbban értelmezett klasszikus zene kifejezésbe pedig beletartozik például az említett Vivaldi is.
Én inkább ezt a köznyelvi "klasszikus zene" kifejezést pártolom, szemben a "komolyzenével".

Hová sorolnád pl.: Vivaldi Toncsi Négy Évszakját(ez úgy is kötelező demóanyag hifistáskodóknak ).Mert ez ugye nem is szimfónikus mű,meg nem is klasszikus,viszont komolyzene.
Miért nem klasszikus?

Hát igen ez a kategorizálás nem túl szerencsés. Pl. én nagyon sokat hallgatok "After Crying"-t mostanában és nehézen tudnám megmondani milyen stílust is képviselnek. Van kifejezetten "komolyzenei" koncertjük is, legalábbis amit annak szoktak nevezni.

Bár ha a témánál tartunk minek is a megkülönböztetés?...
Pontosan erről van szó.

Bemásolom ide Vedres Csaba (zongoraművész, zeneszerző, az After Crying egyik alapító tagja) könyvének írását erről:

"A könnyűzene szerepével, értékelésével, helyzetével kapcsolatban Magyarországon időről időre fellángolnak a viták. Középpontjukban az a két kérdés áll, hogy szabad-e a könnyűzenét támogatni, illetve hogy szabad-e könnyűzenét oktatni az iskolákban.

Művelődési és oktatási intézményrendszerünk egészen a legutóbbi időkig általánosan elfogadott irányelvei szerint a komolyzene értékes, támogatásra érdemes és oktatandó, ezzel szemben a könnyűzene értéktelen, támogatásra nem szorul és oktatása káros a tanulók számára.

De mit is jelent az, hogy "könnyűzene"? Ez a kérdés nem zeneesztéták, vagy szociológusok szakmai belügye, hanem a társadalom egészét érinti. A komolyzene-könnyűzene felosztás alapján forint milliárdok sorsa dől el, hiszen az NKA, a PANKKK Program, a NAT egyaránt e fogalmak szerint próbál tájékozódni a zene világában.

A magyar közvélekedés szerint a jazz könnyűzene. A szakirodalom szerint nem az. Nem is komolyzene. Jazz. Ugyanez az általánosan elfogadott vélemény a rockkal kapcsolatban is, holott a vonatkozó szakirodalom szerint a rock sem könnyűzene, hanem önálló műfaj. Szintén a könnyűzene kategóriájába sorolják a country-t és a bluest is, pedig ezek a népzenéhez állnak a legközelebb.

E felosztás legnagyobb vesztesei azok a művészek, akik a jazz, a rock, vagy a fent említett népi zenék nyelvén szeretnék művészi szinten kifejezni magukat. Támogatáshoz ritkán juthatnak, mert a szakma szerint "könnyűek", eltartani viszont nem tudják magukat, mert valójában nagyon is "komolyak".

Megjelenő könyvem alaptézise: a "könnyűzene" és "komolyzene" fogalmak nem képesek lefedni a mai magyar zenei valóságot, mert pontatlanok és eleve értékítéletet hordoznak magukban; a valódi különbség értékes és értéktelen között, a szórakoztató zenei tucattermék és az egyedi művészi alkotás között van. Ez a határ pedig nem az egyes műfajok között, hanem a műfajokon belül található. Állításaimat közel 170 forrásmunka felhasználásával és feldolgozásával igyekszem alátámasztani.

Húsz évvel ezelőtt, amikor e témakör tanulmányozásához fogtam, azt gondoltam, hogy a könnyűzenének van egy alapos és szakmailag átgondolt definíciója. Nem volt, és azóta sincs. Az ezzel a kérdéssel utoljára alaposabban foglalkozó mű, Vitányi Iván "A könnyű műfaj" c. könyve 1965-ben, 41 éve jelent meg. "

A mű tematikája:
Előszó
I. Mi az, hogy könnyűzene?
II. Molnár Antal tanulmánya a könnyűzenéről
III. A komoly- és könnyűzene születése
IV. Jazz, beat, rock. Könnyűzene?
V. Könnyűzene és kultúrpolitika
VI. A zene, mint nyelv. Szabolcsi Bence a zenei köznyelv jelentőségéről
VII. A jazz, a pop és a rock, mint zenei köznyelv. Használatuk művészi alkalmazásának lehetőségei
VIII. "Úgy érzem, könnyűzene"
IX. Válsághelyzet és kiútkeresés
Tájékoztató a vonatkozó szakirodalommal kapcsolatban
Felhasznált és ajánlott irodalom

A könyv elolvasásához zenei szakismeretek nem szükségesek.

A könyv a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg a 2006-os ünnepi könyvhétre.

Vendég

De mit jelent az, hogy "komoly"?

És mit jelent az, hogy "könnyű"?

A könnyűzenében is vannak olyan alkotások, amik egyáltalán nem könnyűek, hanem inkább a "komoly" jelző illik rá, és vica versa.

Ajánlom "Vedres Csaba: Mi az, hogy könnyűzene?" c. könyvét elolvasásra mindenkinek, akit érdekel a téma:)

Hát igen,pont ezért értettem egyet abban,hogy nem szerencsés,de egy ennél sokkal szerencsétlenebbe(ket) választani helyette,ami még félrevezető is.Egyébként jobb híján marad a "komoly"/"könnyű" megkülönböztetés.Bár ha a témánál tartunk minek is a megkülönböztetés?...

A "komolyzene" jelző lehet,hogy nem túl szerencsés,de a "szimfónikus",illetve "klasszikus" megnevezés egyenesen baromság az előzőhöz képest.Hová sorolnád pl.: Vivaldi Toncsi Négy Évszakját(ez úgy is kötelező demóanyag hifistáskodóknak ).Mert ez ugye nem is szimfónikus mű,meg nem is klasszikus,viszont komolyzene.
De mit jelent az, hogy "komoly"?

És mit jelent az, hogy "könnyű"?

A könnyűzenében is vannak olyan alkotások, amik egyáltalán nem könnyűek, hanem inkább a "komoly" jelző illik rá, és vica versa.

Ajánlom "Vedres Csaba: Mi az, hogy könnyűzene?" c. könyvét elolvasásra mindenkinek, akit érdekel a téma:)

Vendég

A komolyzene kifejezés szerintem nagyon téves. Szerencsésebb lenne szimfónikus, vagy klasszikus zenének hívni, de persze ezekbe is bele lehet kötni.
Maximálisan egyetértek!

A "komolyzene" jelző lehet,hogy nem túl szerencsés,de a "szimfónikus",illetve "klasszikus" megnevezés egyenesen baromság az előzőhöz képest.Hová sorolnád pl.: Vivaldi Toncsi Négy Évszakját(ez úgy is kötelező demóanyag hifistáskodóknak ).Mert ez ugye nem is szimfónikus mű,meg nem is klasszikus,viszont komolyzene.

Valahogy én is ezt gondoltam. Akkor meg sem lehet határozni hogy melyik a jobb.
általában az analóg természestesebben szól, mint a digitális.

A következő kérdésemre találtam fórumot , de oda a kutya se ír. Szvsz panelban a falat beburkolnánk hungarocellel.(azokkal a lappokkal amikkel a menyezetet szokták, 1cm vastag) valamit módosítana a szoba akkusztikáján??

Valahogy én is ezt gondoltam. Akkor meg sem lehet határozni hogy melyik a jobb.
Nem. Mert nem csak ettől függ egy felvétel minősége, sok más tényező is szerepet játszik még ezen kívül.

Valahogy én is ezt gondoltam. Akkor meg sem lehet határozni hogy melyik a jobb.

Most magyarul, mert nem teljesen értem-csak nagyjából
DDD: digitálisan vették fel, mixelték, szerkesztették és masterelték.

ADD: a felvétel analóg módon készült, majd digitálisan mixelték és/vagy szerkesztették, masterelték.

Most magyarul, mert nem teljesen értem-csak nagyjából

Valaki monda meg nekem hogy mi az a Cd-n hogy DDD meg ADD.
Kis angol:

DDD: Digital tape recorder used during session recording, mixing and/or editing, and mastering (transcription).

ADD: Analogue tape recorder used during session recording, digital tape recorder used during subsequent mixing and/or editing, and during mastering (transcription).

És melyik a kettő közül a jobb?

Valaki monda meg nekem hogy mi az a Cd-n hogy DDD meg ADD.
a felvétel(és a lemez?) minősége

A Fórum működési költségeihez járulsz hozzá azzal, ha hirdetéseket jeleníthetünk meg. Kérjük, hogy fontold meg ezen az oldalon az „Adblock” rendszered kikapcsolását.